Magyar Ujság, 1872. december (6. évfolyam, 276-299. szám)

1872-12-01 / 276. szám

— „S­z­é­p­t­a­n­i levelek“ — ily czimmel jelent meg a Légrády-testvérek kiadásában Pesten, egy csi­nosan kiállított mű, melynek szerzője Zsilinski Mihály. — ,,M é 11 ó s á g o s a k“ és „nagyságosak“ községe. Bács-Bodrog-megyei Borsod-Ó-Legyen puszta most mint önálló nagy község szervezkedett. Virilisek: mirságos Latinovics Albán aranysarkantyús vitéz, amlgos Latinovics János, v. b. titkos tanácsos, Latinovics Illés, id. Szemző János vaskoronarend tulaj­donosa, Pilaszánovics Lajos, mlgos Perczel Miklós Ba­­ranyamegye főispánja, Nyers Lajos kir. törvényszék elnöke Kalocsán és így nagyságos : Latinovics Benja­min, Égi Tamás, Latinovits Nép, János és Latinovics Miksa. A­ki nem méltóságos, az okvetlenül nagyságos. Ezek közül az első egyenes adót 6502 frt 31 krt, az utolsó 273 frt 91 kr fizet. Választottak: Latinovits Já­nos köz- és váltóügyvéd, Latinovits Ferencz, Latino­vics Sámuel, nagyságos Latinovits Gábor prépost, ex­­cell. id- Rudits József báró, Pinkovits János, Török János, Kukola Antal, Rosenberg Mór. Póttagok : La­tinovics János kir. táblai fogalmazó, Goor Kálmán és Varga Pál. Tisztviselők: Kuluncsics Győző köz- és váltóügyvéd biró; első tanácsosok Latinovits Vincze előbb kir. fiscus, utóbb két ízben országgyűlési képvi­selő, Latinovits Lajos, Latinovics Sándor, dr. Zalar István. Közgyám Latinovits köz- és váltó ügyvéd, jegyző és pénztárnok Bajor Géza. A virilismus e gúnyolódó adatait a ,,P. Naplódból vesszük át. — A budapesti magyar gyorsiró-egy-­­ e­t­f. hó 28-án a képviselőház helyiségeiben megtartó évi közgyűlését, mely alkalommal a tisztújitás követ­kező eredményre vezetett: M­ar­kovi­ts Iván elnök- és szerkesztőül, dr. Fey­er László alelnökül választa­tott alig. Kálnay Nándor pénztárnokul, Schütz Miksa könyvtárnokul, Adler J. Kovács Elek és Steindl Gy. jegyzőkül. Az állandó bizottság tagjaiul: Duma György gymn. tanár, Mendly Ferencz s Deme László reáltanárok és Lévay Lajos tanárjelölt. Tiszteletbeli tagok: dr. Szombathy J. Márton, dr. Feyer László in­dítványára a „Gyorsírászati Lapok“ évi előfizetési ára 3 frtról kettőre szállitatott le, a középtanodai tanulók tovább is 1 írtért, bizonyos számú szegény tanulók pe­dig a lapot ingyen kapják. — A jövő évben tartandó versenyírásra Markovits J. egy 20 frankos és 1 darab aranyat adományozott. Steindl Gyulának a vidéki gyors­­ítókörök szervezésére vonatkozó javaslata az állandó bi­zottsághoz utasitatott, mire az ülés bezáratott.­­ A Petőfi-szoborügyi bizottság teg­napelőtti ülésében Reményi Ede mint elnök felolvasó az előterjesztést ama szűkebb bizottság működéséről, mely azzal jön megbízva, hogy a szobor helye iránt lé­péseket tegyen s a mű készíttetése végett valamelyik hazai művészszel egyezkedjék. A szobor helyéül az épí­tendő népszínház előtti tér lett kitűzve, a mű elkészíté­sével pedig Izsó Miklós bizatott meg, ki azóta főgond­ját a Petőfi-szobor eredeti és művészileg kifogástalan előállíthatására fordítja. A szobor felállítását azonban ma még nem lehet elhatározni. Tervben volt, hogy a szobor felállítás 1873-ban, mint a költő születésének félszázados évfordulóján történjék meg, — hanem ez teljes lehetetlen, miután a bécsi világtárlat a művésze­ket és ezek segéderőit annyira elfoglalja, hogy Izsó minden utánjárás mellett sem birt kapni segédeket, s így elvállalt munkáinak még úgyszólván mesteremberi részeit is maga kénytelen végezni; másrészről a nép­színház, melylyel a szobornak megfelelő öszhangban kell állnia, szintén nem készülhet el rövid időn, s addig a szobor talapzatát sem lehet letenni. Reményi ez al­kalommal, néhány hirlapban ellene fölmerült ellenszen­ves támadások miatt, le akart mondani a szoborügyi el­nökségről, de a bizottság — kijelentve irániai bizal­mát — nem fogadá el lemondását. — Lévay Henrik, mint pénztárnok, előterjeszté a szobortőke állását. Szept. 1-jén a tőke 28,394 frt 97 krból állott; ezen összeg azóta is jelentékenyen szaporodott, miután 26,000 ftért 30,000 frtnyi vasúti elsőbbségi kötvényeket vettek, me­lyek épen olyan biztosak, mint a takarékpénztári kama­tok, s a mellett sokkal gyümölcsözőbbek. E kötvények a „Pannónia“ viszonbiztosító társaságnál vannak le­téve._ Gyilkosság féltékenységből. Luga­son egy iszonyú gyilkosság nagy sensatiót okozott. Nemrég egy czizmadia ki nejét féltékenységből megölte, kiszabadult börtönéből. Nemsokára kiszabadulása után megismerkedett egy fiatal özvegygyel és csakhamar el is jegyezte. Az uj viszonyban azonban ismét elragadta átkos szenvedélye és hűtlennek gyanitván kedvesét, e hó 25-én rárontott és egy hosszú késsel tiz mély szúrást ejtett a szerencsétlenen. A nő pár percz múlva meghalt sebeiben a gyilkos pedig megszökött. — Rablóhistoria. Pozsonyból írják. Itt egy borzasztó jelenetről beszélnek, mely a várostól egy órá­nyira történt. Egy zsidó tudniillik ki Pozsonyba utazott rablók által megtámadatván életveszélyes fenyegetések között pénze kiadására szólíttatott föl. A zsidó esdek­­lett, hogy kíméljék meg a családapa életét és késznek nyilatkozott kiadni a pénzét. Midőn erre a rablók el­eresztették a zsidó egy jól megtöltött revolvert húzott ki zsebéből és a rablók egyikét lelőtte, mire a másik megszökött, a zsidó pedig zavartalanul folytathatta út­­ját.­­ Szükségesnek látjuk azonban megjegyezni, hogy ezt a „borzasztó jelenetet“ a bécsi „Presse“ tu­dósítója írta le — vagy talán inkább csak úgy álmodta. — A c­si­ll­agh­ul­l­ás­t nov. 27-én Szegeden is észlelték; két gymnasiumi tanár tíz percz alatt 450 csillaghullást figyelt meg. Nagyváradon szintén gyö­nyörködtek e szép tüneményben. — A­hol a­z i­s­kolát úgy s­ze­r­e­t­i­k, hogy majd e­l­f i­s­zi­k. Xántus minapában Vajda-Hunyad vidékén járván, a rákosdi községi tanitó fölkereste őt, hogy pár régi okmányt mutasson meg neki s hogy a néprajzi tárgyak gyűjtése körül némi segitségére le­gyen. A tanítónak azon 24 órai távolléte alatt az alig befejezett új iskolaépület egyik falát megbontották s vagy 60 darab téglát elvittek belőle. A távolban levő tanító kérést intézett a tanfelügyelőséghez az iránt, hogy utódja rendeltessék az állomásra, mert különben még el találják lopni az egész iskolát. — A Dráva ismét több helyt kiöntött, s attól tartanak, hogy a vasúti töltéseket egészen megron­gálja. — Jubilaeum. Ellinger József operánk egyik legrégibb tagja, jövő hóban fogja megülni énekes pá­lyájának 25-ik évét. Ez alkalomból jutalomjátékban ré­szesítik, pályatársai pedig emlékkel lepik meg. — Tokaji Nagy G­á­b­o­r ref. lelkész „Költe­­ményei“-re hirdet előfizetést a Magyar Nyomda igaz­gatósága. A költemények 12 idén jövő hó 20-án fognak megjelenni. Előfizetési ár 1 frt. Az előfizetési pénzek a Magyar Nyomdába küldendők (Pest, Lipót­ utcza 11. sz.) Gyűjtők 10 példány után tiszteletpéldányt kapnak. _ Étvágygerjesztő hirdetés. Párisi la­pokban nem rég a következő hirdetés volt olvasható: X. fogorvos, ki u. utczában 7. szám alatt lakik, szeren­csésnek érzi magát, hogy számos megkeresésnek jelent­heti, mikép a közeledő téli idényre ünnepélyekre, mint lakodalmakra, tánczvigalmakra, estélyekre és disz­­ebédre, teljes fogsorokat kölcsönöz ki.­­ Az országban fölmerülő kolerajárvány al­kalmából szükségessé válván magánorvosok és sebé­szek kirendelése iránt kellőleg gondoskodni, az összes törvényhatóságok fölhivatták, hogy a közigazgatási te­rületükön lakó magánorvosokat és sebészeket haladék­talanul az iránt szólítsák föl , vájjon hajlandók-e napi­díjak és a megállapított útiköltségek élvezete mellett a kolera betegek gyógyítása végett, a szükséghez képest a járvány által netán nagyobb mérvben látogatott vi­dékre is, a járvány tartamára kimenni ? megjegyeztet­vén, mikép a kirendelt magánorvosok , írt, sebészek, úgyszintén végzett, de még nem okleveles és szigorló orvosok pedig a­mennyiben ezen utóbbiaknak kirende­lése netán elkerülhetlenül szükségessé válnék, 3 frtnyi napidíjra, úgyszintén lakhelyüktől rendeltetési helyükre s visszautazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az ekkor jelentkező orvosok és seborvosok nev­es lakjegyzékei azonnal a belügyminisztériumhoz be­küldendők. — Kalap-leverés-ellenes egylet. Prágá­ban a napokban társulat alakult, melynek tagjai köte­lezik magukat, hogy a köszöntéseknél nem emelnek kalapot, hanem katonai modorban köszönnek. Az egy­letnek keletkezése első napján már 23 tagja akadt. — Zrínyi P­é­te­r gr. egy régi arczképéről írják Polából az ,,Obzor“-nak : Ezen kép, melyet Zenggen találtak, az ifjú gróf Zrinyi Pétert ábrázolja azon idő­ből, a midőn még zenggi kapitány volt, t. i. 1665-ben, tehát még mielőtt, horvát bán volt, a mit következő felirat bizonyít ..Comes Petrus perpetu­us a Zrinyi et begniae es partium maritinarum supremus capitaneus.“ Péter a képen horvát mágnási öltözetben, pir03 menté­vel és nagy ezüst gombos kék sarkával van ábrázolva, bal kezében 1660-ban Ali Cengic basától zsákmányolt pisztolyt tart, melyet fiának akart hagyományozni, mi­kor a börtönben sinlődött. Érdekes nagyon a felirat, mely mintegy előre sejteti már a gróffal jövendő, sorsát. A czimer egy várból és Dedalus viaszszárnyaiból áll; a czimer ugy­anaz, mely Portorcban a volt Zrinyi-féle épület kutján látható és melyen b. P. Z. betűk és az 1661. évszám olvasható. A kép a XVII század kitünőbb festményei közé tartozik.“ — A humbug országa. Kompolthy Tivadar érdekes képeket közöl amerikai élményeiből, melyekből egypár mulatságos adatot mi is átveszünk — Egy ma­gyar fiatal ember megvette a leközönségesebb virs­liket s azokat háromszorosan, négyszeresen átkötöz­­gette fonallal, úgy hogy végül a virsli több hús­­gömbből látszott állani. Akkor ráirta kosarára ma­gyarul : „I üt nem hallott, szem nem látott magyar virslik. Ára 10 cent. A hires „P. Jani és Comp.“ gyárából.“ A yankee-k pedig vették a magyar virsliket s ügyes­ségével annyira vitte ez élelmes magyar, hogy végül ugyanaz a virsligyáros, kitől a virslit (mint feldolgozat­lan nyers­anyagot) vette, szintén megrendelést tett nála. — Egy másik magyar emigráns, G------Antal pedig fagylaltot készített e nyáron. Csinált egy óriási papi­eteget, melyre az volt írva: „Philadelphia Ice Bream. 10 cents.“ — A yankee-k pedig vették a „fiila­­delfiai“ fagylaltot, a­mely New­ Yorkban készült. A „Niagara“ vízesés mellett egy rendezett kis város áll ma már. E város minden háza egy-egy „Indian Couriosity Store“, hol Indián különlegességeket lehet kapni. Nota bene, e különlegességek mind európai ké­­szítményü faragvány­ok Itt láttam egy régiségeket ké­szítő gyárat is. — Él New­ Yorkban egy furfangos magyar, — többször volt hozzá szerencsém. Ismerem. Azt mondják róla, hogy mikor átjött Amerikába — először szabóskodott, de aztán ő is a humbug terére lépett. Hirdetett­­ ugyanis egy ,,magyar gyógystá­­ -l a hascsikarás ellen e néven: „Tinkturus paprikus.“ Állván tudniillik a,,Tincturus paprikus“ nem egyébből, mint paprikás pálinkából. És a „magyar gyógyszer“ hírre kapott. A jó magyar „gyárat“ állított, fele gyógy­szer készítésére. Az üzlet kitűnően ment. Én vele, mint milliomossal beszéltem. — Az áfonya gyümölcsét ugyancsak ki tudta zsákmányolni egy amerikai. Egy amerikai lapban olvassuk, hogy a még be nem népesedett vidéken egy darab ős­erdőt vett meg a holdját egypár dollárért; az erdők elboritva áfonyával, mit mint erdei gazt pusztít az ügyes erdőmüvelő ; a mi ügyes amerikai polgárunk fá­ból készitet sin-utak­kal hálózta be az erdőt minden irány­ban, melyen aztán több száz napszámossal összeszedett áfonya gyümölcsöt összehordogatja. Hogy miként és mily piac­on értékesíti a gyümölcsöt, nyersen-e vagy feldol­gozva? arról nem olvastunk a jelentésben, hanem olvastuk azt, hogy a múlt évben 40.000 dől, jövedelmezett az áfonya, és ez évben a sin-utak kiterjesztésével — és több munkás alkalmazásával már 70.000 dollár jövedelemre számít. — A kolera állásáról folyó évi november 30-án beérkezett napi tudósítások szerint : Budán. November 29-én 3 újabb kolera eset merült föl, ebből esik : Közkórházra 1, Irgalmi kórház 2, öszszesen 3, ehhez hozzá számítván a gyógykezelés alatt maradt 56-ot, az összes beteglétszám 59. — Ezek közül meg­gyógyult 12, meghalt 3, október 18-ika óta összesen megbetegült 678, kikből meggyógyult 379, meghalt 255, gyógykezelés alatt maradt 44. — A katonák kö­zött novemb. 29 től 30-áig megbetegült —, ehhez számítván a gyógykezelés alatt maradt 18-at, ezekből meggyógyult —, meghalt —, további ápolás alatt ma­radt 18. — Pesten novemb. 29-étől 30-áig megbe­tegült 18, ebből esik : a Lipótvárosra 1, a Terézvá­rosra 1, a Józsefvárosra 2, a Ferencz­városra 1, a köz­­kórházakra 13, összesen 18. — Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 181, az összes beteg létszám 199, ebből meggyógyult 6, meghalt 10, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 536, ebből meggyógyult 155, meghalt 198, további gyógykezelés alatt pedig maradt 183. — Kassán. A kolera betegek száma öttel sza­porodott, az eddig megbetegült 76 egyén közül meggyó­gyult 15, meghalt 43, gyógykezelés alatt pedig ma­radt 18. — Táborszky és Parsch urak műkiadásában megjelent Rothe, Rothe, Rothe, polka-frangaise Rosen­zweig Vilmostól, ára 50 kr. és Herrenabend polka Far­­bachtól ára 50 kr. Tisztelt szerkesztő úr! A „Magyar Újság“ mai újdonsági rovatában azt olvastam, aszerint •a niCorvista’** körty­ékiMA társaság feloszlik és jövő hó közepén licpiidálni fog. Mivel a társaság feloszlatása vagy liquidálása egyedül a közgyűlés határozatától függ, és mivel a Corvina közgyűlése csak felé- deczember-hó-8 lkára lett­­összehiva, egyelőre a­ társaság léte vagy nemléte fölött oly­ határozott véleményt nem mondhat senki, miért is kérem­­. szerkesztő urat jelen soraimat egész terjedel­mében a ,,M. U.“ holnapi számában helyreigazításul közölni. Pest, 1872. november 30-kán. — Maradván a t. szerkesztő ur alázatos szolgája N­o­s­é­d­a Gyula, a „Corvina“ id. vezérigazgatója. X. „Haza“ b­i­zto­s­i­t­ó b­an­k részvényei­nek újabb lendülete annak tulajdonítható, — hogy a lapunkban is közétett kimutatás szerint ez intézet 4 évi létezése óta a biztosított felek nyeremé­nyein kívül a részvénytőke után 11 */6°/0 adott átlag­­ osztalékként. Továbbá bizalomra serkentő az, hogy az újabban történt megállapodás szerint az intézet oly üzletágakat vett fel körébe, melyek tapasztalás szerint nemcsak biztosak, de egyszersmind jövedelmesek is, ilyenek: a) az életbiztosítási üzletnek minden nemei; b) kamatozó pénzbetételek átvétele; c) letétemények átvétele; d) hitelegyletek alakítása s a hitelt élvezők váltói­nak leszámítolása; e) oly váltóknak leszámítolása, melyek legalább három aláírással ellátvák; ezen váltók akár Pesten Budán, vagy más kereskedelmi helyeken is lehetnek fizetendők. Azonban csak két aláírással ellátott váltók is leszámítolhatók, ha az aláírók hitelképessége teljes biztosítást nyújt; f) váltóknak visszleszámítolása, ha azok a bank tulajdonába átmentek; g) pénzbehajtási üzlet; h) előlegzési üzlet előlegeknek nyújtása által tőzs­­deileg jegyzett értékdarabokra egyszerre­ vagy részle­tekben­ visszafizetés mellett, valamint ily értékdara­boknak bizományképeni adásvevése, vagy pedig folyó számla mellett folyó számlára értékpapíroknak biztosi­­tékkép letétele ellenében; i) kölcsönadás jelzálogra. Innen magyarázható a siker, mely az uj részvé­nyek aláírásánál mutatkozik. MAGYAR ÚJSÁG 1878. DECZEMBER 1. KÖZGAZDASÁG. — Folyó évi decz­em­be­r hó 1-én heves me­gyei Kömlő, Erdőtelek és Tarnáméra helységekben pos­tahivatalok fognak életbe lépni, melyek levél, és kocsi­postai szolgálattal foglalkozandnak. Kömlő phivatal a tisza-nána-hevesi, Erdőtelek phivatal a hevesi és kaáli, Tarnáméra phivatal a tarnaméra-ludasi kocsiküldöncz­­posta útján nyeri összekötetését. A Folyó évi deczember hó 1-jével So­mogy megyében fekvő Felső-Segesd községben postahi­vatal lép életbe, mely levél-,és 3 fontost nem haladó, de érték-megszorítás nélküli kocsipostai küldemények fel­vétele­, továbbítása­ és kézbesítésével bizatik meg, postai összeköttetését pedig a bereg­kutasi postahiva­tallal naponkinti gyalogküldönczjáratok által nyerendi. E postahivatal kézbesítési kerületét Alsó-és Felső-Se­­gesd községek László, Lepledi, Alsó- és Felső Bogád­­majorok alkotják. — Mi ezennel köztudomásra ho­­zatik. — A­z ors­zág­ban uralgó kolera alkalmából e Dunapentele mezővárosben f. é. decz. 2-án tartandott országos vásár megtartása a fehérmegyei alispán jelen­tése szerint betiltatott. — Ipar üzletünkre nézve, kivévén a kül­földi divatczikkeket, semmi örvendetest sem mondha­tunk. Az üzletmenet e hét folytában még roszabbá vált mint a múlt héten, főleg a divatkereskedésekre és az úgynevezett idényüzletekre áll ez, hol a forgalom való­sággal pang, minek oka az, hogy az időjárás folyvást enyhe s így a téli idény még most sem vette kezdetét. Férfi és női zakóknál kevs­s munka van, szintúgy a férfi és női czipészeknél. Arany- és ezüstművesek, paplan és derékalj készitők, fésűsök, bútor­asztalosok, bodnárok, kefekötők, viaszkészitők, szőnyeg feszitők, kovácsok, kalaposok, paszományosok, kesztyűsök, esz­tergályosok, diszmóárusok, aranyozó­k, kárpit­osok, ko­­sérkészítőknél az üzlet lassan megy. A pénzhiány felott a panasz általános. Építő üzleteknél a munka még szór­ványosan folytattatik, de a tót napszámosok nagy része illetőségi helyére utazott. Heti s/j mié. A gazdasági terményekre, mint napi üzleti kimu­tatásunkból látható volt, egész héten át kedvezőtlen viszonyok jártak, melyek mit sem javulhatnak, mig a a pénzforgalom rendes kerékvágásba nem jön. Különben is, a vidéki, országos, megyei s községi utaak járhatlanná lettek, s a forgalom átalában már is a minimumra esett. Pedig még a vizek járhatók, s ter­­ménykereskedésünk legolcsóbb szállitó eszközei, maig­­lan a hajók. Gabonanemüekből most csak 7­0 — 80 ezer mázsa búza, 14—16 ezer mérő rozs, 10—12 ezer m. árpa, s 8 —10 ezer ma­zab jött forgalomba. Az Aldunáról azon­ban jelentékenyebb szállítmányok érkeznének, ha átvi­telüket a vámok s szállítási eszközök hiányai és magas tételei nem korlátoznák. Most fél Európát megkerülik tengeren, kivált Oroszország terményei inkább mintsem szárazon vizetnének még a Schweizba is. Az Aldunáról legjelentékenyebb gazdasági czik­­kek az aszalt szilva, gubacs stb., de kivált állati termé­nyek, sertések, szarvasmarhák stb., melyek azonban nem nyomhatják le a Magyarországiak árát, mert mi­nőségre a mieinkkel nem vitelkedhetnek. A gazdasági termények ára csak akkor nézhetne némi javulásnak elé, ha a pénzforgalom megeredne s a külföldről megrendelések jönnének. Ezeket azonban hiában vártuk e héten át is. Az értéktőzsdén, a pénzforgalom akadályoztatása miatt jelentékeny hullámzatokat szenvedtek még a leg­szilárdabb üzletek is, mint a malmok. A forgalom főbb mozzanatai e következendők : Magy. vasúti kölcsön 101.75-ről 101-re sülyedt (—0.72), sorsjegy kölcsön 102 ( - 0.75), m. földteher­­mentesítési 80 (—0.50), erdélyi 76.50 (-(-0.25), szőllő dészsma 74.25. Osztr papír államadósság 66 p. ezüst 70, 1860 ki 500 frtos 103 (—0.50), 100 frtos 124 (+0.50), 1864­ ki 100 frtos 147 (-0.50 ) Pest városi kölcsön 88 p. A biztosító részvények közül: Atlas 104 (+1), első m. 884, Haza 170, Pannónia 400 (— 10), pesti 255, Hunnia 195 (— 4), Unió 296 (— 2). Pesti közúti vasút 378 ( + 8), alföld fiumei vasút 173 északkeleti 158 m. keleti 136 (+10) p. Bankok közül a municipalis bank 101.50 (+5­25) angol magy. bank 124.25 ( + 3.75), m. ált. hitel 138.50, franko m. 109,50 (+0.25), m ált- földhitel részvény­társulat 123 (+ 0.50), ra. jelzálog 60, sopronyi jelzálog 102, pozsonyi leszámítoló 60 (+ 10), takarék- és hitel­egylet 127 (+ 9.50), lak. és hitelegyleti igazolvány 110 (+ 7), bécsi takarék és hitelpénztár 76, pesti bank 270 (+ 20), pesti népbank 112 (—2), buda-óbu­­dai népbank 58, iparbank 120. 50 (—1.50) II. kib. vál­tozatlanul 107.50, budai keresk. bank 280 (+ 12), pesti keresk. 1005 (+ 35), pesti iparbank 675 (+ 8), kéz­műves bank 112 (— 1.50), pesti egyletbank változat­­lanul 87.50. II. kib. 52.50 (—0.50) p. Takarékpénztári részvények közül Fe­rencz józsefvárosi 135,orsz. köszponti 120.50 (+ 0.50,) pesti hazai 4900 p, pest lipótvárosi 75 (+ 4,) buda­pesti 256 (+ 2), kőbányai 80, pest külvárosi 118 (+8) sz­­endrei 42 p, Malomrészvén­y­e­k emelkedő irányzatot kö­vettek : Árpád 155 (+ 3), Blumféle 95 (—5), Conkor­dia 350 (+ 5.) Erzsébet 108 (—3) Lujza 131 (+ 8), molnárok sütők 188, hengermalom 700 (+ 15), Victorie 92 (+ 2),­­ budapesti 545 (+ 25), budai gyártelep 47, Pennonia 450 (+ 10­) Iparvállalati részvényekben nagy a forgalom jelentékeny volt Pesti cottag társulat részvény 95-ről 88 (+7) fton jött forgalomba, serfőzdék közül az első magy. 550 fton király serfőzde 236 (+1) fton jött forga­lomba, Kőbányai sertéshizlaló 208 p. Pesti könyvny. 670, Athenaeum 285 (— 3), egyes. m.gőzh.82% ( — 0.50) köttetett. Ganz vasöntöde 479 (—1), Gschwindt gyár 263 (+1), kartélyfonoda 158.50 (—0.50), I. m. bőrgyár 177 (+2), rimamurányi bánya­társaság 6000 p., gyapjúmosó 100 salgótarjáni 167, Schlick vasöntöde 280(+2), soda 60 ( + 8), sóskúti bánya 194 (+4), spodium-gyár 199 magy. szeszgyár 180 (+10), kőszén és téglavető 250, alagút 117,75 (+0.75) újlaki téglagyár 120, kőbá­nyai 230 p. A váltók drágultak: Augsburg 91.25 ( + 0.25) Frankfurt 91.50 (+0.25), Hamburg 79.50 (+0.50), London változatlan 108.75, Pariz 42.50 (­+0.19). (ttrantate. •­ Decemb. 1. — Nemzeti színház: „Az amerikai.“ Népszínmű 3 felvo­násban. Budai várszínház : „A kisértet.1" Népszínmű 3 felv. Miklósy színház az István téren. Első előadás d. u. 4 óra­kor mérsékelt helyárakkal. „A zsidó honvéd.“ Ev. énekes nép­szinmü 4 felv. Második előadás esti 7 órakor rendes helyárakkal. „Ludas Matyi vagy­­ az országos vásár Döbrögön.“ Eredeti tü­neményes énekes bohózat 3 szakaszban. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött­ szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor az akadémia palotájában. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2ik eme­let ; bejáratsz akadémia utczából.) Naponként nyitva van Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d. u. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. A redout terem 30 kv. díjért szemlélhető meg. Pest város közgyűlését minden szerdán d. u. 4. Buda­­város pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. Vízállás. Bécsi börze, nov. 29. (Távirati tudósítás.) Hi­telrészvény 340.50. Északi vasút—. Államvasút 340.— Lombardok 200 50. 1860-diki 102.75. 1864-diki 147.—. Magyar hitelsorsjegy 190. — . Napoleondor 867 50. Magyar hitelrészvény —.—. Galicziai 234 50. Angol Ausztriai 332.50. Franczia-magyar —. —. Tramway 388 —. — Magyar földhitelintézet. —. Barton Névszerint 0 föl. 0 al. Időjárás ro 'ca­t ro 'ce hüv. I 30 Pesten....................6 6__ felhősV Pozsonyban . . . 311—_ » » Marmaros-Szigeten— _ » » Szathmáron . . .— __V Tokajban ....— V V Szolnokon .... 611— » » Szegeden ....7 4—— száraz 29 Aradon....................2 8 » 9 N.­Becskereken . .0 4 » Bezdánban— V V Verbászon . . .— — » V Barcson ....— — 9 1» Eszéken ....5 1 — — V r V Mitroviczon . . .5 5 » V Sziszeken ....V V Zimonyban . . . —— 9 7) U­ Orsován . . . *» Táviratok. New-York, nov. 29. Greely Horac meghalt. Versailles, nov. 30. A nemzetgyűlés tegnapi határozata mindenfelől a kormány és a conserva­­tiv köztársaság végleges győzelmének tekintetik. London, nov. 30. A parliament január 6-ra hivatott egybe. Bukarest, nov. 30. A kamara múlt évi tisz­tikarát újonnan megválasztó, s az Ghika Deme­ter elnökével a conservativ párthoz tartozik. A senatus még nem határozatképes, mivel még sok tagja nem jelent meg. Brüssel, nov. 30. A nemzeti bank a leszámí­tolást 50­0­0-ről 5-re bocsátotta le. Berlin, nov. 30. A sociális kérdések konfe­­rencziája tegnap bezáratott. Pétervár, nov. 30. A „Monde Russe“ a ki­látásba helyezett egyházi ügyek organizálása al­kalmából azt ajánlja a kormánynak, hogy a zárda­­jövedelmekből nép- és munkás iskolát állítson fel. A börze jelentékeny összeget bocsátott közre orosz kézműveseknek a világkiállításra utazhatá­­sát elősegéltndő. Paris, nov. 30. A „Siécle“ a tegnapi ülésről megjegyzi, hogy nov. 29-dike emlékezetes nap, mert a harmadik köztársaság proklamálásának napja. Kaiserslaibten, nov. 30. A pfalzi kerületi bizottság elhatározta, hogy az 1870-ben Észak- Németországból Pfalzba küldött segélypénz ma­radékát — 34.000 forintot, a keleti tenger által sújtott vidék felsegélésére küldi. Görz, nov. 29. Az országgyűlés mai ülésén Deprcs képviselő azt inditványozá, hogy a közép­iskolákban a tannyelv a vidéken uralgó nyelv legyen s a német nyelv csak annyiban taníttas­sák, amennyiben azt a vidék érdeke kívánja. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Főmunkatárs : Áldor Imre. A Ferencz- és Józsefvárosi TAKARÉKPÉNZTÁR igazgatósága a hitelegylet kebelében a személyhitel maximumát 1500 írtról 3000 írtra emelte — és jelentkezéseket erre vonatkozólag decz. hó 10-éig elfogad. Pest, nov. 20-kán, 1872. Az igazgatóság. #

Next