Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

Kedd Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám, TI. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közle­mény. Kéziratok , levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen le­velek csak ismerős kezektől fogadtatnak el Kiadó-hivatal: Egyetema-utcza 4-ik s rác., földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közie­mény, n. m. az előfizetési pénz , a kiadás körüli pa­­naszok és a hirdetmények. rá szám. mtam VII. évfolyam. 1873. április 1. Elő­fizetési ár: Vidékre postán vagy hely­ben lázhoz küldve. Egy évre . 16 frt. - kr. Fél évre. . . » » Negyed évre 4 » » Egy b--n»,ra 1 * 40 » E. re., szám 6 kr. (GYORS-POSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyílttér: négy hasábos petitsor 80 kr. Figyelmeztetés „MAGYAR ÚJSÁG“ czimű politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előli­etésök márczius hó végével lejár, — tisztelettel felkérjük, (hogy a la­pok küldetésében fenakadás ne történjék), szíveskedje­nek az előfizetést mielőbb megújítani. Előfizetési feltételek április 1-től kezdve: Évnegyedre (apr­.—jun) ... 4 írt — kr. Félévre (april—szept.) . . . . 8 írt — kr. Háromnegyedévi*? (apr.—decz.) . 12 írt — kr. Egy hóra ....................................1­i-i 40 kr. A ,,Magyar Ujság“-ra az előfizető­­ pénzek a hírlapkiadó-hivatalhoz Pest, egyetem utóza 4 dik szám itt térendők. Az előfizetés 1­gczérszerű­tl­en posta utalvány­­ával eszközölhető. Pest, márczius 1873. A kiadó hivatal. Pest, m­­á­r­c­z­i­u­­s 31. Politikai szemle. A fracczin. nemzetgyűlés szombati ülésében Du­­faure igazságügyminiszter egy törvényjavaslatot ter­jesztett elő, melyben elrendeltetnék, hogy jövőben a császári család egy tagjának sem szab­d a kormány jó­váhagyása nélkül Franc­iaországban tartózkodni. — Chasseloup Laubat marquis meghalt. Spanyolországból a táviró sűrű jelentéseket ho­zott legutóbbi napokról. A karlisták elfoglalták Bergát és 500 katonát ejtettek fogolylyá. Egy madridi hír sze­rint a karlisták 100 millió reálnyi kölc­önt ak­anak fölvenni. Valószínüleg az akaratnál is marad a dolog. _Az ,,Imparc.“ szerint a franczia hatóságok immár nagyobb éberséggel vannak a határodon.— A „Gh­­­etta“ az új nemzetgyűlési választásokra vonatkozó rend­­et­­ teszi közzé. Mint olvasóink tudják, Cistellar a cortes márcz. 21-ki ül­ésében a portoricoi rabszolgaság eltörlése mel­lett ismét egyikét tartó ama nevezetes beszédjeinek, melyek őt a világ legelső szónokai közé soroztatják. E nagy hatású beszédéből is közöljük a következő ré­szeket. Tanulmányoztam a kereszté­sség öt első századát. Itt három proble­ma merült fel előttem : az ó-világ bu­kása, a kereszténység jövője és a barbárok betöré­s. És uraim, én mindent, de mindent megmagyaráztam mag­ának a rabszolgaság kérdése által. Ezt mondom magamban : „Az ó világ megbukott, mert nem tisztelte a munkát, mert a rabszolgaság által volt megbélye­gezve.“­­ „A keresztény vallás dogmai abstractio út­ján győzedelmeskedett, mert főleg a rabszolga vallása volt. A kereszténység dogmai tekintetben a spiritualis­­mus, de társadalmi tekintetben a r­bszolga vallása. _ Krisztus bukott rabszolga királyok utóda­ és Róma legyőzöttje S midőn láttam képzeletemben a barbár népek nagy betöréseit a nyugat Babylonjába, hogy elhintsék a szélrózsa mi­den irányában a pogány polgárzat magvait, azt mondám, hogy ezek azon rab­szolgák, ama szerencsétlenek utódai, ki­­t hajdan lánczra fűztek s a czirkusz játékaiba vezettek, a gladiátorok gyermekei, kik most eljöttek végrehajtani azon isteni igazságszolgáltatást, mely a történet minden lapján felt­­álható.“ „Vájjon a rabszolgaság kérdése annyira tisztán nemzeti kérdés, hogy a nemzet teljesen ura az általa hozott s­uverani határozatoknak ? Csalatkoznak, a­kik azt hiszik, mert — miért nem mondanék ki az igazat — a rabszolgaság kérdése, nemzetközi kérdés, mert nem is lehet más. A­mi a 19-ik századot az előbbi századoktól külön választja, az a szabadság és egyenlőség uralomra jutta­tása, és a franczia conventet illeti meg a dicsőség, hogy ez elveket kihirdeté. Egy szegény néger, ki fölemel­kedők rabszolgasága mélységéből e gyűlés magaslatáig, így szólna hozzánk: „Ti proclamáltátok az emberi szel­lem egységét, a jogegyenlőséget és lelkiismereti sza­badságot decretáltátok ; én nekem is van lelkem, vannak eszméim és b­szélek, mint ti; érzem, hogy van valami itt benn szívemben, van lelkiismeretem és eszem, és még­sem vagyok szabad, tehát minden elvettek nem egyebek hazugságnál.“ Egy napon a convent, mely el­követhetett bűnöket is, de fel tudott emelkedni az esz­mény régióiba, eltörte a rabszolgaságot, az ajtók, mint­egy lát­atlan kéz érintésére megnyíltak: a négerek le­­­léptek, megölelték a követeket s lábaikhoz vetve mago­kat sirtak. És e könnyek lemosták azon vérfoltokat, me­lyek a franczia conventio kezeire száradtak volt­ (Viha­ros tetszés.) Szavait aztán igy végzi az ünnepelt szónok: „Fo­gadják el a portoricai rabszolgaság megszüntetéséről szó­ó törvényt, és én biztosíthatom önöket, hogy min­den érdek ki lesz egyenlítve s e lépéssel előkészítették az utat, hogy a jövő alkotmányozó gyűlés a cubai rab­szolgaságot megszüntesse.“ Bernből tegnapi kelettel távírják . A jura katholi­­kus­­­lkészei Cowrendlinben tartott gyülekezetükben elhatározák, hogy a kormány elleni ellenszegülésükhöz továbbra is ragaszkodnak. Kisebbségben maradt azon indítvány, hogy az egyházmegyei határozatok elleni tiltakozás visszavonandó. A berni nagytanács, tekintve az uralkodó viszonyokat, elhatározá a Jurában a pol­gári házasság behozatalát. A romániai kamrában 30 képviselő indítványt adott be a romániai pályáknak a magyar pályákhoz Hét házi eredmény. A..-tar­ványi szüs­z F é­vi működésének ered­ményét kielégítőnek nem mondhatjuk. Kevesli ezt az ellenzék, az ország lakossága átalában, méltán, mert nem érezheti terhei könnyebbülé­sét, vagy könnyebben elviselhetését. Kevesli úgy­­látszik maga a kormány is. Kerkapolyi pénzügyminiszter úr ugyanis ez iránt következőleg nyilatkozott: „Igaz, te­hát, hogy sok az, amit a kormánynak azokon kívül, a­miket a ház elé terjesztett, még be kellett volna és be kell mutatnia; de az is igaz, hogy a beter­­je­sztetteknek is nevezetes része, a haza érdekére kétségkívül nagy fontosságú javaslatok még el­döntésre várnak, még nem tárgyaltattak. Mihelyt a kormány azt mondhatja magáról, hogy köte­lessége teljesítésében többet mutatott be a ház­nak, mint a­mennyinek elintézésére physical időt vehetett magának a képviselőház, mulasztással nem vádolhatja magát.“ Elismerte tehát a pénzügyminiszter úr, hogy még sok az, mit a kormánynak tenni kellett volna, de azzal védte az eredmények csekély voltát, hogy a 7 hó alatt benyújtott anyagok elég­­ nagyon is sok munká­t adtak. Kimondhatja ugyan magáról a kormány, hogy több törvényanyagot adott 7 hó alatt a képvi­selőháznak, mint mennyit az kellően feldolgozni képes lett volna. De nem tagadhatja viszont, hogy ezen anyagok nagy része rendezetlen, úgyszólván emészthetlen volt, mikép azt újra kellett beren­dezni, átalakítani, s a rendetlenség okozói nem mi vagyunk, nem más,mint a kormány rendszer­telensége. Újra kellett berendezni az egész költségve-t­tést, mert 5 éven át következetesen összezavartg­tattak a rendes kiadások a rendkívüliekkel, s új jövedelmek a hitel-és pénztári műveletekkel; kö­­vetkezetesen leplezve volt a defic­it s csak most­ gyűtt, már annyira fel, hogy többé sem leplezni, sem fedezni nem lehet, még az újonnan elfoga­dott nagy kölcsönökkel, az adó­emelési törvé­nyekkel sem. A törvényhozás működésének jelentékeny részét tehát a pénzügyi, a defic­it, a kölcsön, az­­adóemelés kérdései vették igénybe, melyek az eddig követett rendetlenségekből származtak. Ezek voltak a legfontosabb, egész országra kiható teendők. Ezek azonban, mint látjuk, ter­mészetük szerint olyanok, melyek a közterheket csak növelték anélkül, hogy azokat legalább köny­­nyebben elviselhetőkké tették volna. x^Xzamondhatják erre a jobboldali urak, hogy itt lesz immár a „magy. kereskedelmi leszámí­­toló“­bank. De ezen bank még nem létezik. Ennnek a köz­­gazdasági életre kiható képességét a gyakorlati élet fogja bebizonyítani. A gyakorlati élet pedig jelenleg arra utal, hogy: „szabaduljunk meg mi­­nél előbb s minél nagyobb mérvben az osztrák n. bank uralma alól“ , vagyis azt mutatja, hogy eme új banknak csak annyiban leend gyakorla­tilag országszerte üdvös eredménye, amennyiben meg fogja c­áfolni a pénzügyminiszter azon állí­tását, hogy enn­ek a jegybankügygyel semmi köze, semmi összefüggése. Az ország közérdekei első rendben a jegy­bank-ügy kérdéseinek megoldását sürgették s erre nézve, ha ugyan az új magyar bank e téren csakugyan semmi foglalást nem teend, most is ott vagyunk s leszünk talán az év végével is, hol a múlt évben s megelőzött években vol­tunk. Tény, hogy az adó emeltetett, de nem a köz­jólét emelkedése következtében ; a defic­itek pe­dig már legyőzhetőn mérvre növekedtek, mi a kormányzási s költségvetési összes rendszer hi­bás voltát tanúsítja. Azt mondja az adó és defi­c­it növekedésére a pénzügyminiszter úr, hogy : „Igaz, és ez sajnos! De hiszen annyit beszél­tünk már arról, hogy mi okozza ezen állapotot, hogy mi okozza ezen helyzetet, annyira kifejte­tett itt már az, hogy nem a jelen állapotban való megmaradhatás, nem — hogy úgy mondjam — a fentartás tekintete, hanem az alkotásnak, az előrefejlesztésnek szempontja, az erre való törek­vés okozza azt, hogy ily nehéz terheket kell még viselnünk, hogy azt gondolom, nincs miért erre bővebben kiereszkednem, csak azt akarom ismé­telni, a­mit már annyiszor ismételtem, hogy itt a jövőt kell szem előtt tartanunk, a jövőben kell a mértéket a kellő középre igazítanunk, hogy t. i. sem az ország fejlesztése meg ne akasztassák, sem az erők túlterheltetése be ne következzék. Ez becsületes igyekezete a kormánynak ; ebben számítat, ház gyám­olítására, addig pedig az adott helyzetet pillanatra megváltoztatni senki­nek — meg vagyok győződve, átalában ember­nek — nincs hatalmában.“ A pénzügyminiszter úr tehát elismeri e nagy hibát, de vigasztal, hogy a sok terhet a jövő ked­véért kell vinnünk s különben is nincs hatalmá­ban embernek ezeket megváltoztatni. Ped­g deh­gy nincs. Pillanat alatt sen­ki sem változtathatja meg az ország sorsát,, de nem kel­lett volna elfogadni az „adott helyzetet“ minden terheivel együtt s most bizonyára nem len­nénk annyira nagy bajban. És tagadjuk, mintha itt nem a múltak bűnei, mintha költségvetésünkben nem azon tételek vin­nék a főszerepet melyeken lehetett volna s le­hetne változtatni. Nem áll tehát az, mintha itt csupán alkotás­ról, erőfejlesztésről, vagy csupán a jövő érdeké­ben elvállalandó terhekről volna szó : a defic­it tényleg megvolt már az első évben, megtalálható mindenik évben, mert az ország tiszta jövedelmei soha sem fedezték az összes kiadásokat s az 5 év alatt létesítet­­t adósságok aequivalenseit nem találhatjuk fel teljes mérvben az építkezésekben. Az egész rendszer, az alap hibás itt, melyen megtörik a „becsületes igyekezet“ s bár­mily tevékenységet fejtsen is ki a törvényhozás: előre is biztosítva lehet, hogy a jelen alapon kielégítő eredményeket sem 7 hó, sem 7 év alatt, de sőt sohasem lehet elérni. -- K.— leendő csatlakozása iránt, és­pedig a következő ponto­kon: a Vulkán-szorosnál, a verestoronyi szorosnál, Tömösnél és Tiignocná­nál. Ezen csatlakozási pontok tanulmányozása végett 150,000 franknyi hitel engedé­lyeztetnek a kormánynak. Ez indítvány az os­zályok­­hoz utasittatott és mint távirják, valószinüleg még a kamara jelen ülésszakában elfogadtatik. A portugál kamarában az ellenzék é­resen megtá­madó a kabinet azon tagjait, kik egyszersmind az éjszak­i vasúttársulat igazgatóságának tagjai. E miniszterek kilépése folytán a nevezett igazgatóságból a kabinet állása ismét megszilárdult. Az országházitól. A tegnapi és mai országos ülésekből semmi külö­nösen nevezetes dolgot nem említhetünk fel, de annál nevezetesebb ügy volt az osztályülésekben szőnyegen. Értjük a leszámítoló és kereskedelmi bankra vonat­kozó törvényjavaslatot és alapszabályokat. Meg is je­lentek a tagok szokatlan nagy számmal, azonban több­nyire oly sebesen tárgyalták­­­, hogy fél egyre öt osz­tály már el is készült, úgy hogy a többiek is — a köz­ponti bizottmány ülése d. u. 3’/2 órára lévén kitűzve :— kénytelenek voltak vagy csak amúgy futtában végig nyargalni vagy pedig — legalább egyről tudjuk — a további tárgyalással fel is hagyni. S ezen elhamarko­­dás oka nem egyéb, mint az, hogy a kedves delegátiók holnapra vannak összehiva s igy a magyarnak tagjai már ma este indulnak Bécsbe. Pedig hát oly életbevágó ezen bank­terv, hogy az bizony több napi tanácskozást is megérdemelt volna. Egyébiránt nem is tudjuk, miért sürgették annak az osztályokban való fölvételét, holott törvénynyé csakugyan az ünnepek előtt már nem lesz, a képviselőház holnap tartván utol­ó ülését. De hát, nem, első törvény mix, ez, a­melyet ily módon szavazott meg a képviselőház. Hát még a magos Fer­­dek! Érzik is aztán az ily törvények­­, hogy sebtiben készültek.­­ Mindamellett történt sok és nem épen lényegtelen mó­dosítás egyik másik osztályban, az ellenzék részéről ,azon óhajtás nyilvánittatván a többi között, mely sze­­rint a bank kiváltsága 50 évről 30 ra szállíttassák le, neki adandó kedvezményeket, megjegyezvén, hogy a törvénykezési kedvezmények a kereskedelmi törvény tervezetének a rész­vény­társulatokra vonatkozó részétől vannak véve, s így egyedüli kedvezmény az, hogy a bank „anticipando“ részesül bennök , a financziális kedvez­mények pedig elegendőleg ellensúlyozva vannak már azáltal is, hogy a bankügy végleges rendezése előtt gondoskodva lesz piaczunk szükségleteiről, s kikerülhe­tők lesznek az oly válságok, melyek a forgalom növe­kedésével már ismételten beállottak. Prileszkynek fe­lel az alapszabályokkal, melyek szerint fiókok igenis lesznek, azok számát és helyét azonban nehéz lenne előre meghatározni, jegyeket pedig a bank nem érték­papírokra, hanem a betett idegen pénzek alapján ad ki, s azt természetesen meg fogj­a választani, hogy miként forgassa visszont maga legjobban e pénzeket, pénztári utalványainak pedig kettős fedezetük lesz, a 25 mil­liónyi bankalapban, s az illető utalványokért kapott pénzben. Deák Ferencz igen óhajtotta volna, ha a javaslat­ból még a szünidő előtt törvény lett volna, de kifogy­tunk az időből. Nem látja be, hogy mi haszna van annak, ha a j­avaslat pusztán az osztályokban tárgyaltatik, any­­nyival inkább, mert a képviselők még nem is ismerik az al­apszabályokat, s szóló maga is a pénzügyi bizottság módosításait s a miniszter előadását csak annak folytán érthette meg, hogy előre közölve voltak vele az illető iratok. Azonban miután már ezen t­ús vagyunk, kéri az értekezlet tagjait, hogy az osztályok tanácskozásain mi­nél számosabban jelenjenek meg, maga részéről óhajt­ván a javasl­t elfogadását. A bankkérdés megoldására ennek szerinte mindenesetre lesz azon jótékony hatása, hogy az alkudozásokat nagyobb szabadsággal és nyuga­lommal fogjuk folytathatni. Kerkapoly megjegyzi hogy a pénzügyi bizottság jelentése még mi kiosztatik a képviselők közt, a bank alapszabályait pedig holnap reggel 8 órakor mindenki meg fogja kapni. Wodianer Béla nagyobb szabadságot kívánt volna az intézetnek ; üzletkörére vonatkozólag csak egy pár megjegyzést tesz, nevezetesen azt, hogy vájjon csak magyarországi váltókat fog-e a bank leszámítolni, vagy bécsi és külföldieket is, s hogy vájjon fognak-e a fiókok pesti váltókat, és viszont leszámítolni? Mádai Sándor megjegyzi, hogy az alapszabályok­ban eleje veendő a lehető alapítási kijátszásoknak; az intézetnél a kormány pénzei a nemzeti bank kamatláb­áénál 1 százalékkal lejebb lévén elhelyezendők, szerinte gondoskodni kell arról, hogy mi lesz akkor, ha az osz­trák nemzeti banknak valamikor nem lesz Pesten fiókja. Kerkapolyi válaszolja, hogy a stipuláczióban nincs az osztrák nemzeti bankról szó ; h­a majd semmi ban­kunk nem leend, akkor új egyezkedés szüksége áll elő. Muzslay Sándor kéri, intézkedjék a miniszter ar­ról, hogy az osztály­ülésekben az egyes képviselők meg­nyerhessék a kívánt felvilágosításokat. Kerkapoly ígéri, hogy ő jelen lesz; ezenkívül egyes osztályokban a pénzügyi bizottság tagjai is adhatnak felvilágosítást; kívánato­s volna továbbá, hogy egy-két osztály együttesen tartsa e tárgyban tanácskozásait. Ezek után az értekezlet a törvényjavaslatot átalá­­nosságban elfogadta. O Szlávy miniszterelnök előadja, hogy hétfőn zárt ülést fog kérni, melyen a képviseőház Gizella főher­­czegnő egybekelési ünnepés­én való képviseltetéséről tanácskoznék. — Végül Stoll Károly a pénzügyminisz­terhez intézendő interpellácziót jelentett be a ned­KS fémek lugozása tárgyában. — A magyar leszámitoló bank Bécsben. A „N. Fr. Presse“ jelenti: Az alkotmánypárt clubjában szombaton azon indítvány, mely szerint a magyar leszámítoló bank tárgyában a pénzügyminiszterhez interpellatio lett volna intézendő, elejtetett. Az indítványnak ezen sorsa mindenesetre kapcsolatba hozandó a tanácskormányok egész sorával, melyek csütörtök óta naponként a kor­mány és az alkotmánypárt kiválóbb tagjai között a ma­gyar leszámítoló bank érdekében folytak. E tanácskoz­­mányokban részt vettek Herbst, Plener és Brestel, va­lamint több az ipari körökhöz tartozó képviselő, mint Wolfram, Dormitzer és Earth, továbbá a miniszterel­nök és pénzügyminiszter. Különben a jövő hét első felének valamely napján e kérdés a d­ublm újólag fog tárgyaltatni. — A Deák-kör értekezlete (f. hó 29 iki) a fölállí­tandó escompte-bank ügyében. Elnök Perczel Béla meg­nyitván az ülést, fölhívj­a a pénzügyi bizottság előadó­ját, hogy terjeszsze elő a bizottságnak a fölállítandó bank tárgyában előterjesztett törvény­javaslatra vo­natkozó megállapodásait. Széll Kálmán előadja, hogy a bizottság örömmel üdvözli a bank fölállítását, mely 25 milliónyi nagy pénzalapjával jelentékeny támogatást fog nyújtani kereskedelmünk­ és iparunknak; előadja a módosításokat, melyek a pénzügyi bizottság által a törvényjavaslaton, illetőleg a bank alapszabályain lé­tettek. Prileszky Tádé megelégedéssel fogadván a bank fölállítását, két kérdést intéz ez ügyben a pénzügymi­niszterhez : t. i. azt kérdi, lesz-e a bank tekintettel a vidékre, illetőleg fognak-e a vid­ken is fiókok fölállit­­tatni; másodszor, hogy miután a bank lombard-üzlettel foglalkozik, vagyis értékpapírokra kölcsönt ad, lesz-e gondoskodva arról, hogy ez csak biztos papírokkal tör­ténjék s eleje vétessék e tekintetben a lehető visszaélé­seknek. Kerkapol pénzügyminiszter hosszabb beszédben fejti föl az alapszabályok nyomán a bank szervezetét, Üzletkörét, a bank által nyújtandó biztosítékokat, s a Eredeti levelek. —Az apai 48-30 kör által az utóbbi le­vél fölvételére, mit szivesen teljesítünk : Csaba, Gyula aranyos-meg vési vál. kér, képviselő úrhoz : Uram, mélyen tisztelt képviselő úr! Midőn ön­­nek, azon hazafias tettéért, mely szerint a folyó hó.­ 19-én tartott képviselői gyűlésben, súlyos betegsége daczára is jó megjelenne, mérlegbe dobta a nép elárvult ügyéért szavazatát, forró bála köszönetet szavazunk : esedezve könyörgünk föl a nagy alkotó zsámolyához, hogy ön­nek általunk óhajtott egészségét mielőbb adja vissza, s tart°a meg önt azoknak, kiket oly forróm szeret: az imádott hazának és a szegény nemzetnek.* Mindenki mély tisztelettel lévén Apában, már.cz. 23. 1873. Az apai 48-as kör összes tagjai s azok nevé­ben és megbízásából Szabó Albert m. k. az apai 48-as kör jegyzője. Kató György m. k. elnök. Törvényjavaslat­ 1) a „magyar leszámitoló és kereskedelmi bank“ czim alatt Budapesten létesítendő részvény-társulatnak en­gedélyezendő kedvezmények iránt. (Az állandó pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. A kormány felhatalmaztak, hogy egy a ha­zai ipar és kereskedelem előmozdítására legalább 25 millió p. é. frtnyi teljesen befizetett és 50 millióra fel­emelhető alaptőkével „magyar leszámitoló és kereske­delmi bank“ czim alatt 50 évre Budapesten alakulandó pénzintézet létesítését az alább felsorolt módozatok mel­lett engedélyezze. 2. § Ezen magyar leszámitoló és kereskedelmi bank üzletköre következő: A társulat jogosítva van: 1. első­sorban a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszá­mítolni és visszleszámítolni; b) kölcsönöket adni váltókra, tőzsdén jegyzett és más könnyen értékesíthető állami és magán értékpapí­rokra, valamint külföldi arany- és ezüstpénzekre ; c) kölcsönöket adni áru­­ra és nyersterményekre. *) Miután a pénzügyi bizottság az eredeti szöveget jelenté­kenyen módosította, ezt egész terjedelmében közöljük.

Next