Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

Iá szám. mtam Kedd Szerkesztői iroda: Egyetam-utcza 4-ik szám, TI, emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illet6 minden közle­mény. Kéziratok 8 levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen le­velek csak ismerős kezektől fogadtatnak el Kiadó-hivatal: Egyeteaa-utcza 4-ik «rác., földszint. Id« intézendő a lap anyagi résiét illető minden közi« mény, n. m. az előfizetési pénz , a kiadás körüli pa- nászok és a hirdetmények. VII. évfolyam. 1873. április 1. Eló'fizetési ár: Vidékre postán vagy hely­ben lázhoz küldve: Egy évre . 16 frí. - kr. Fel évre. . 8 » » Negyed évre 4 » » Egy b--n»:ra 1 * 40 » E. re., ezám 6 k,. (GYORS-POSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitser egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyllttér: négy hasábos petitsor 80 kr. Figyelmeztetés „MAGYAR ÚJSÁG“ czimu politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előli etésök márczius hó végével lejár, — tisztelettel felkérjük, (hogy a la­pok küldetésében fenakadás ne történjék), szíveskedje­nek az előfizetést mielőbb megújítani. Előfizetési föltételek április 1-től kezdve: Évnegyedre (api-.—jun) ... 4 Irt — kr. Félévre (april—szept.) . . . . 8 írt — kr. Háromnegyedévi*? (apr.—decz.) . 12 írt — kr. Egy hóra ....................................! i-i 40 kr. A ,,Magyar Ujság“-ra az előfizeti i pénzek a h:rlapkiadó-hivalalh»z Pest, egyetem utóra 4 dik szám ititérendők. Az előfizetés 1 gczélszeriibl en posta utalváuy- uyal oszközölhe'ő. Pest, márczius 1873. A kiadó hivatal. Pest, ni á r c z i ii s 31. Politikai szemle. A fracczin. nemzetgyűlés szombati ülésében Du- faure igazságügyminiszter egy törvényjavaslatot ter­jesztett elő, melyben elrendeltetnék: hogy jövőben a császári család egy tagjának sem szab d a kormány jó­váhagyása nélkül Franc iaországban tartózkodni. — Chasseloup Laubat marquis meghalt. Spanyolországból a táviró sürü jelentéseket ho­zott legutóbbi napokról. A karlisták elfoglalták Bergát és 500 kutoná- ejtettek fogolylyá. Egy madridi hir sze­rint a karlisták 100 millió reálnyi kölc önt ak rnak fölvenni. Valószinüleg az akaratnál is marad a dolog. _Az ,,Imparc.“ szerint a franczia hatóságok immár n agyobb éberséggel vannak a határodon.— A „Gi- cetta“ az uj nemzetgyűlési választásokra vonatkozó rend let t teszi közzé. Mint olvasóink tudják, Cistellar a cortes márcz. 21-ki ül 'sében a portoricoi rabszolgaság eltörlése mel­lett ismét egyikét tartá ama nevezetes beszédjeinek, melyek őt a világ legelső szónokai közé Boroztatják. E na2y hatású beszédéből im közöljük a következő ré­szeket. Tanulmányoztam a kereszté ység öt első századát. Itt három probb mi merült fel előttem : az ó-világ bu­kása, a kereszténység jövője és a barbárok betöré e. És uraim, én mindent, de mindent megmagyaráztam mag mnak a rabszolgaság kérdése által. Ezt mondám magamban : „Az ó világ megbukott, mert nem tisztelte a munkát, mert a rabszolgaság által volt megbélye­gezve.“ - „A keres-t'ny vallás dogmai abstractio ut­ján győzedelmeskedett, mert főleg a rabszolga vallása vo’t. A kereszténység dogmai tekintetben a sp'ritualis- mus. de társadalmi tekintetben a r bszolga vallása. _ Krisztus bukott rabszolga királyok utóda- és Ró ma logyőzöttje S midőn láttam képzeletemben a barbár népek nagy betöréseit a nyugat Babylonjábt, hogy elhintsék a szélrózsa mi den irányábtn a pogány polgárzat magvait, azt mondám, hogy ezek ^zon rab­szolgák, amaszerencsétlenek utódai, ki et hajdan lánczra fűztek s a czirkusz játékaiba vezettek, a gladiátorok gyermevo:, kik most eljöttek végrehajtani azon isteni igazságszolgáltatást, mely a történet minden lapján felt lálhntó.“ „Vájjon a rabszolgaság kérdése annyira tisztán nemzeti kérdés, hogy a nemzet teljesen ura az általa hozott s mverain határozatoknak ? Csalatkoznak, a kik azt hiszik, mert — miér; nem mondanék ki az igazat — a rabszolgaság kérdése, nemzetközi kérdés, mert nem is lehet más. A mi a 19-ik századot az előbbi századoktól külön választja, az a szabadság és egyenlőség uralomra jutta­tása, és a franczia conventet illeti meg a dicsőség, hogy ez elveket kihirdeté. Egy szegény néger, ki fölemel­kedők rabszolgasága mélységéből e gyűlés magaslatáig, igy szólna hozzánk: „Ti proclamáltátok az emberi szel­lem egységét, a jogegyenlőséget és lelkiismereti sza­badságot decretáltátok ; én nekem is van lelkem, vannak eszméim és b szélek, mint ti; érzem, hogy van valami itt benn szivemben, van lelkiismeretem és eszem, és még sem vagyok szabad, tehát minden elveitek nem egyebek hazugságnál.“ Egy napon a convent, mely el­követhetett bűnöket is, de feltudott emelkedni az esz­mény régióiba, eltörlé a rebszolgaságot: az ajtók, mint­egy láthatlan kéz érintésére megnyíltak: a Dégerek b - léptek, megölelték a követeket s lábaikhoz vetve mago­kat sirtak. És e könnyek lemosták azon vérfoltokat, me­lyek a franczia conventio kezeire száradtak volt- (Viha­ros tetszés.) Szavait aztán igy végzó az ünnepelt szónok: „Fo­gadják el a portoricoi rabszolgaság megszüntetéséről szó ó törvényt, és én biztosíthatom önöket, hogy min­den érdek ki lesz egyenlítve s e lépéssel előkészítették az utat, hogy a jövő alkotmányozó gyűlés a cubai rab­szolgaságot megszüntesse.“ Bernből tegnapi kelettel távirják : A jura katholi- kus 1 lkészei Cowrendlinben tartott gyülekezetükben elhatározák, hogy a kormány elleni ellenszegülésükhöz továbbra is ragaszkodnak. Kisebbségben maradt azon indítvány, hogy az egyházmegyei határozatok elleni tiltakozás visszavonandó. A berni nagytanács, tekintve az uralkodó viszonyokat, elhatározá a Jurában a pol­gári házasság behozatalát. A romániai kamrában 30 képviselő indítványt adott be a romániai pályáknak a magyar pályákhoz leendő csatlakozása iránt, és pedig a következő ponto­kon: a Vulkán-szorosnál, a verestoronyi szorosnál, Tömösnél és Tirgnocná-nál. Ezen csatlakozási pontok tanulmányozása végett 150,000 franknyi hitel engedé­lyeztetnék a kormánynak. Ez indítvány az os tályok- hoz utasitlatott és mint távirják, valószinüleg még a kamara jelen ülésszakában elfogadtatik. A portugál kamarában az ellenzék F vesen megtá­madó a kabinet azon tagjait, kik egyszersmind azéjsza' i vasuttársulat igazgatóságának tagjai. E miniszterek kilépése folytán a nevezett igazgatóságból a kabinet állása ismét megszilárdult. Hét háti eredmény. A..-tar-v4nyiezás 7 F < vi működésének ered­ményét kielégítőnek nem mondhatjuk. Kevesli ezt az ellenzék, az ország lakossága átalában, méltán, mert nem érezheti terhei könnyebbülé­sét, vagy könnyebben elviselhetését. Kevesli ugy- látszik maga a kormány is. Kerkapolyi pénzügyminiszter ur ugyanis ez iránt következőleg nyilatkozott: „Igaz, t. báz, hogy sok az, amit a kormánynak azokon kivül, a miket a ház elé terjesztett, még bo kellett volna és be kell mutatnia; de az is igaz, bogy a beter- jf sztetteknek is nevezetes része, a haza érdekére kétségkívül nagy fontosságú javaslatok még el­döntésre várnak, még nem tárgyaltattak. Mihelyt a kormány azt mondhatja magáról, hogy köte­lessége teljesítésében többet mutatott be a ház­nak, mint a mennyinek elintézésére physical időt vehetett magának a képviselőház: mulasztással nem vádolhatja magát.“ Elismerte tehát a pénzügyminiszter ur, hogy még sok az, mit a kormánynak tenni kellett volna; de azzal védte az eredmények csekély voltál, hogy a 7 hó alatt benyújtott anyagok elég — nagyon is sok munká.t adtak. Kimondhatja ugyan magáról a kormány, hogy több törvényanyagot adott 7 hó alatt a képvi­selőháznak, mint mennyit az kellően feldolgozni képes lett volna. De nem tagadhatja viszont, hogy ezen anyagok nagyrésze rendezetlen, úgyszólván emészthetlea volt, mikép azt újra kellett beren­dezni, átalakítani, s a rendetlenség okozói nem mi vagyunk, nem más,mint a kormány rendszer­telensége. Újra kellett berendezni az egész költségve-J tést, mert 5 éven át következetesen összezavarj’ tattak a rendes kiadások a rendkívüliekkel, s áj jövedelmek a hitel-és pénztári műveletekkel; köt vetkezetesen leplezve volt a deficzit s csak most^ gyűlt, már annyira fel, hogy többé sem leplezni, sem fedezni nem lehet, még az újonnan elfoga­dott nagy kölcsönökkel, az adó-emelési törvé­nyekkel sem. A törvényhozás működésének jelentékeny részét tehát a pénzügyi, a deficzit, a kölcsön, az •adóemelés kérdései vették igénybe, melyek az eddig követett rendetlenségekből származtak. Ezek voltak a legfontosabb, egész országra kiható teendők. Ezek azonban, mint látjuk, ter­mészetük szerint olyanok, melyek a közterheket csak növelték anélkül, hogy azokat legalább köny- nyebben elviselhetökké tették volna. x^XzUmondhatják erre a jobboldali urak, hogy itt lesz immár a „magy. kereskedelmi leszámi- toló“_bank. De ezen bank még nem létezik. Erinek a köz- gazdasági életre kihaló képességét a gyakorlati élet fogja bebizonyítani. A gyakorlati élet pedig jelenleg arra utal, hogy: „szabaduljunk meg mi- nélelőbb s minél nagyobb mérvben az osztrák n. bank uralma alól“ ; vagyis azt mutatja, hogy eme uj banknak csak annyiban leend gyakorla­tilag országszerte üdvös eredménye, amennyiben meg fogja czáfolni a pénzügyminiszter azon állí­tását, hogy enn -k a jcgybankügygyel semmi köze, semmi összefüggése. Az ország közérdekei első rendben a jegy­bank-ügy kérdéseinek megoldását sürgették s erre nézve, ha ugyan az uj magyar bank e téren csakugyan semmi foglalást nem teend, most is ott vagyunk s leszünk talán az év végével is, hol a múlt évben s megelőzött években vol­tunk. Tény, hogy az adó emeltetett, de nem a köz­jóiét emelkedése következtében ; a deficzitek pe­dig már legyözhetDn mérvre növekedtek, mi a kormányzási s költségvetési összes rendszer hi­bás voltát tanusitja. Azt mondja az adó és defi­czit növekedésére a pénzügyminiszter ur, hogy : „Igaz, és ez sajnos! De hiszen annyit beszél­tünk már arról, hogy mi okozza ezen állapotot, hogy mi okozza ezen helyzetet, annyira kifejte­tett itt már az, hogy nem a jelen állapotban való megmaradhatás, nem — hogy úgy mondjam — a fentartás tekintete, hanem az alkotásnak, az előrefejlesztésnek szempontja, az erre való törek­vés okozza azt, hogy ily nehéz terheket kell még viselnünk, hogy azt gondolom, nincs miért erre bővebben kiereszkednem, csak azt akarom ismé­telni, a mit már annyiszor ismételtem, hogy itt a jövőt kell szem előtt tartanunk, a jövőben kell a mértéket a kellő középre igazítanunk, hogy t. i. sem az ország fejlesztése meg ne akasztassák, sem az erők tulterheltetése be ne következzék. Ez becsületes igyekezete a kormánynak ; ebben számitat. ház gyáinolitására; addig pedig az adott helyzetet pillanatra megváltoztatni senki­nek — meg vagyok győződve, átalában ember­nek — nincs hatalmában.“ A pénzügyminiszter ur tehát elismeri e nagy hibát, de vigasztal, hogy a sok terhet a jövő ked­véért kell vinnünk s különben is nincs hatalmá­ban embernek ezeket megváltoztatni. Ped g deh gy nincs. Pillanat alatt seriki sem változtathatja meg az ország sorsát,, de nem kel­lett volna elfogadni az „adott helyzetet“ minden terheivel együtt s most bizonyára nem len­nénk annyira nagy bajban. És tagadjuk, mintha itt nem a múltak bűnei, mintha költségvetésünkben nem azon tételek vin­nék a főszerepe^ melyeken lehetett volna s le­hetne változtatni. Nem áll tehát az, mintha ilt csupán alkotás­ról, erőfejlesztésről, vagy csupán a jövő érdeké­ben elvállalandó terhekről volna szó : a deficzit tényleg megvolt már az első évben, megtalálható mindenik évben, mert az ország tiszta jövedelmei soha sem fedezték az összes kiadásokat s az 5 év alatt létesitet uj adósságok aequivalenseit nem találhatjuk fel teljes mérvben az építkezésekben. Az egész rendszer, az alap hibás irt, melyen megtörik a „becsületes igyekezet“ s bár mily tevékenységet fejtsen is ki a törvényhozás: előre is biztositva lehet, hogy a jelen alapon kielégítő eredményeket sem 7 hó, sem 7 év alatt, de sőt sohasem lehet elérni. -- K.— Az országházitól. A tegnapi és mai országos ülésekből semmi külö­nösen nevezetes dolgot nem említhetünk fel, de annál nevezetesebb ügy volt az osztályülésekben szőnyegen. Értjük a leszámitoló és kereskedelmi bankra vonat­kozó törvényjavaslatot és alapszabályokat. Meg is je­lentek a tagok szokatlan nagy számmal, azonban több­nyire oly sebesen tárgyalták 4-, bogy fél egyre öt osz­tály már el is készült, úgy hogy a többiek is — a köz­ponti bizottmány ülése d. u. 3’/2 Órára lévén kitűzve :— kénytelenek voltak vagy csak amúgy futtában végig nyargalni vagy pedig — legalább egyről tudjuk — a további tárgyalással fel is hagyni. S ezen elhamarko- dás oka nem egyéb, mint az, hogy a kedves delegatiók holnapra vannak összehiva s igy a magyarnak tagjai már ma este indulnak Becsbe. Pedig hát oly életbevágó ezen bank-terv, hogy az bizony több napi tanácskozást is megérdemelt volna. Egyébiránt nem is tudjuk, miért sürgették annak az osztályokban való fölvételét, holott törvénynyé csakugyan az ünnepek előtt már nem lesz, a képviselőház holnap tartván utol ó ülését. De hát, nem. első törvény mix, ez, a melyet ily módon szavazott meg a képviselőház. Hát még a mlgos Főr ndek! Érzik is aztán az ily törvények m, hogy sebtiben készültek. — Mindamellett történt sok és nem épen lényegtelen mó­dosítás egyik másik osztályban, az ellenzék részéről .azon óhajtás uyilvánittatván a többi között, melysze- •int a bank kiváltsága 50 évről 30 ra szállíttassák le. — A magyar leszámitoló bank Béesben. A „N. Fr. Presse“ jelenti: Az alkotmánypárt clubjában szombaton azon indítvány, mely szerint a magyar leszámitoló bank tárgyában a pénzügyminiszterhez interpellatio lett volna intézendő, elejtetett. Az indítványnak ezen sorsa mindenesetre kapcsolatba hozandó a tanneskozmányok egész sorával, melyek csütörtök óta naponként a kor­mány és az alkotmánypárt hiválóbb tagjai között a ma­gyar leszámitoló bank érdekében folytak. E tanácskoz- mányokban részt vettek Herbst, Plener és Brestel, va­lamint több az ipari körökhöz tartozó képviselő, min- Wolfrum, Dormitzer és Eürth, továbbá a miniszterel­nök és pénzügyminiszter. Különben a jövő hét első felének valamely napján e kérdés a clubbm újólag fog tárgyaltatni. — A Deák-kör értekezlete (f. hó 29 iki) a fölállí­tandó escompte-bank ügyében. Elnök Perczel Béla meg­nyitván az ülést, fölhívj i a pénzügyi bizottság előadó­ját, hogy terjeszsze elő a bizottságnak a fölállítandó bank tárgyában előterjesztett törvény javaslatra vo­natkozó megállapodásait. Széli Kálmán előadja, hogy a bizottság örömmel üdvözló a bank fölállítását, mely 25 milliónyi nagy pénzalapjával jelentékeny támogatást fog nyújtani kereskedelmünk- és iparunknak; előadja a módositásokat, melyek a pénzügyi bizottság által a törvényjavaslaton, illetőleg a bank alapszabályain té­tettek. Prileszky Tádé megelégedéssel fogadván a bank fölállítását, két kérdést intéz ez ügyben a pénzügymi­niszterhez : t. i. azt kérdi, lesz-e a bank tekintettel a vidékre, illetőleg fognak-e a vid ken is fiókok fölállit- tatni; másodszor, bogy miután a bank lombard-üzlettel foglalkozik, vagyis értékpapírokra kölcsönt ad, lesz-e gondoskodva arról, hogy ez csak biztos papirokkal tör­ténjék s eleje vétessék e tekintetben a lehető visszaélé­seknek. Kerkapol pénzügyminiszter hosszabb beszédben fejti föl az alapszabályok nyomán a bank szervezetet, Üzletkörét, a bank által nyújtandó biztosítékokat, s a neki adandó kedvezményeket, megjegyezvén, hogy a törvénykezési kedvezmények a kereskedelmi törvény tervezetének a rész vény társulatokra vonatkozó részétől vannak véve, s igy egyedüli kedvezmény az, hogy a bank „anticipando“ részesül bennök : a financziális kedvez­mények pedig elegendőleg ellensúlyozva vannak már azáltal is, hogy a bankügy végleges rendezése előtt gondoskodva lesz piaczunk szükségleteiről, s kikerülhe­tők lesznek az oly válságok, melyek a forgalom növe­kedésével már ismételten beállottak. Prileszkynek fe­lel az alapszabályokkal, melyek szerint fiókok igenis lesznek, azok számát és helyét azonban nehéz lenne előre meghatározni, jegyeket pedig a bank nem érték­papírokra, hanem a betett idegen pénzek alapján ad ki, s azt természetesen meg fogj i választani, hogy miként forgassa visszont maga legjobban e pénzeket; pénztári utalványainak pedig kettős fedezetük lesz, a 25 mil­liónyi bankalapban, s az illető utalványokért kapott pénzben. Deák Ferencz igen óhajtotta volna, ha a javaslat­ból még a szünidő előtt törvény lett volna, do kifogy­tunk az időből. Nem látja be, hogy mi haszna van annak, ha a j ivaslat pusztán az osztályokban tárgyallatik, any- nyival inkább, mert a képviselők mégnem is ismerik az al ipszabályokaf, s szóló maga is a pénzügyi bizottság módosításait s a miniszter előadását csak annak folytán érthette meg, hogy előre közölve voltak vele az illető iratok. Azonban miután már ezen t il vagyunk, kéri az értekezlet tagjait, hogy az osztályok tanácskozásain mi­nél számosabban jelenjenek meg, maga részéről óhajt­ván a javasl ű elfogadását. A bankkérdés megoldására ennek szerinte mindenesetre lesz azon jótékony hatása, hogy az alkudozásokat nagyobb szabadsággal és nyuga­lommal fogjuk folytathatni. Kerkapoly megjegyzi hogy a pénzügyi bizottság jelentése még mi kiosztatik a képviselők közt, a bank alapszabályait pedig holnap reggel 8 órakor mindenki meg fogja kapni. Wodianer Béla nagyobb szabadságot kivánt volna az intézetnek ; üzletkörére vonatkozólag csak egy pár megjegyzést tesz, nevezetesen azt, hogy vájjon csak magyarországi váltókat fog-e a bank leszámítolni, vagy bécsi és külföldieket is, s hogy vájjon fognak-e a fiókok pesti váltókat, és viszont leszámítolni? Mádai Sándor megjegyzi, hogy az alapszabályok­ban eleje veendő a lehető alapirási kijátszásoknak; az intézetnél a kormány pénzei a nemzeti bank kamatláb­áénál 1 százalékkal lejebb lévén elhelyezendők, szerinte gondoskodni kell arról, hogy mi lesz akkor, ha az osz­trák nemzeti banknak valamikor nem leez Pesten fiókja. Kerkapolyi válaszolja, hogy a stipuláczióban nincs az osztrák nemzeti bankról szó ; h i majd semmi ban­kunk nem leend, akkor uj egyezkedés szüksége áll elő. Muzslay Sándor kéri, intézkedjék a miniszter ar­ról, hogy az osztály-ülésekben az egyes képviselők meg­nyerhessék a kivánt fölvilágositásokat. Kerkapoly Ígéri, hogy ő jelen lesz; ezenkívül egyes osztályokban a pénzügyi bizottság tagjai is adhatnak felvilágosítást; kívánaté • volna továbbá, hogy egy-két osztály együttesen tartsa e tárgyban tanácskozásait. Ezek után az értekezlet a törvényjavaslatot átalá- nosságban elfogadta. O Szlávy miniszterelnök előadja, hogy hétfőn zárt ülést fog kérni, melyen a képvisdőház Gizella főher- czegnő egybekelési ünnepéi én való képviseltetéséről tanácskoznék. — Végül Stoll Károly a pénzügyminisz terhez intézendő interpellácziót jelentett be a nectKS fémek lugozása tárgyában. Eredeti levelek. —A7 apai 48-3A k“r által az utóbbi le­vél fölvételére, mit szivesen teljesitünk : Csaba. Gyula aranyos-meg vési vál. kér. képviselő úrhoz : Uram, mélyen tisztelt képviselő ur! Midőn ön- nok, azon hazafias tettéért, mely szerint a folyó hó.) 19-én tartott képviselői gyűlésben, súlyos betegsége daczára is jqiegjelonne, mérlegbe dobta a nép elárvult ügyéért szavazatát, forró bála köszönetét szavazunk : esedezve könyörgünk föl a nagy alkotó zsámolyához, hogy ön­nek általunk óhajtott egészségét mielőbb adja vissza, s tart°a meg önt azoknak, kiket oly forróm szeret: az imádott hazának és a szegény nemzetnek.* Mindenki mély tisztelettel lévén Apában, már.ez. 23. 1873. Az apai 48-as kör összes tagjai s azok nevé­ben és megbízásából Szabó Albert m. k. az apai 48-as kör jegyzője. Kató György m. k. elnök. Törvényjavas’at'1) a „magyar leszámitoló és kereskedelmi bank“ czim alatt Budapesten létesítendő részvény-társulatnak en­gedélyezendő kedvezmények iránt. (Az állandó pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. A kormány felhatalmazlak, hogy egy a ha­zai ipar és kereskedelem előmozdítására íegalább 25 millió o. é. frtnyi teljesen befizetett és 50 millióra fel­emelhető alaptőkével „magyar leszámitoló és kereske­delmi bank“ czim alatt 50 évre Budapesten alakulandó pénzintézet létesítését az alább felsorolt módozatok mel­lett engedélyezze. 2. § Ezen magyar leszámitoló és kereskedelmi bank üzletköre következő: A társulat jogosítva van: I. első sorban a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszá­mítolni és visszleszámitolni; b) kölcsönöket adni váltókra, tőzsdén jegyzett és más könnyen órtékesithető állami és magán értékpapí­rokra, valamint külföldi arany- és ezüstpénzekre ; c) kölcsönöket adni áru' ra és nyeraterményekre; *) Miután a pénzügyi bizottság az eredeti szövege1 jelenté­kenyen módosította, ezt egész terjedelmében közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék