Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

d) arany- és ezüspénzeket, valamint veretlen nemes­fémeket saját és idegen számlára vásárolni és el­adni ; e) letéteményeket megőrzés végett átvenni; f) pénzeket átvenni folyó­számlára, vagy határozott és hosszabb időre, az igazgató tanács által időnként megállapítandó feltételek mellett; g) a társulatnak szabadságában áll a folyó­szám­lára átvett pénzek alapján befizetett részvénytőkéje két­szeres összegének erejéig kamatozó névre vagy előmu­­tatóra és 50 o. é. forintnál nem csekélyebb összegre szóló bizonyos lejáratú, vagy meghatározott felmondási időhöz kötött pénztári jegyeket kibocsátani, melyeknek forgalomban levő összegéről havonkint kimutatás teendő közzé, és terjesztendő be a m. kir. földm. ipar-, keres­kedelmi-és pénzügyi miniszterekhez. E jegyek forga­lomban levő egész összegének mindig fedezve kell lenni készpénz, bel- vagy külföldi váltók vagy érczkészlet által; h) értékpapírokat idegen számlára bizomány útján kellő fedezet mellett adni vagy venni; i) folyó­számla és giroüzlete­t folytatni a ciekrend­­szer alkalmazása mellett vagy a nélkül. Fedezetlen álfogadványokra (bianco-acceptatione­­credit) hitelt adni a társulat nincs feljogosítva. II. Szabadságában áll továbbá a társulatnak, k) úgy főszékhelyén Budapesten, valamint fiók­­intézetei és ügynökségeinél is hitelegyleteket alakítani, a­melyeknek hatásköre s üzleti rendszabályai az igazga­tót mács által állapíttatnak meg. 1) a társulat alapszabályaiban foglalt határoza­tok értelmében a magyar állam számára üzleteket tel­jesíteni. m) nyilvános vagy m­gán kölcsönökben elárusít­ható részkötelezvények átvétele mellett résztvenni és ilyen kölcsönöket közvetíteni. n) ipar, kereskedelmi vagy más a közjó előmozdí­tására szolgáló vállalatokat támogatni, kölcsön adás vagy részvényeik és elsőbbségi kötvényeiknek bizo­mányban eladása által. 3. §. Az intézet részvényei 200 frtra és előmutatóra szólanak. 4. §. A közgyűlésen gyakorlandó egy szavazatra 50 darab részvénybirtoka jogosít. Egy részvényes sem bír­hat azonban ötvennél több szavazattal, akár saját nevé­ben, akár meghatalmazás alapján. 5. §: Az intézet befizetett alaptőkéje erejéig a bir­tokában lévő váltók, előlegek, készpénz vagy érczkész­let által fedezett, előmutatóra, látra és 50 forintnál nem kisebb összegre szóló, kamatozó pénztári utalványokat bocsáthat ki. A kormány felhatalmaztatik, hogy a pénztári utal­ványokat a bank megkeresésére és annak terhére, elő­zetesen megállapítandó feltételek alatt s módozatok mel­lett, az e végre kijelentendő állampénztáraknál az elő­mutató kivonatára készpénzre fel­váltathassa. Ezen pénztári utalványoknak felváltása azonban minden esetben megszűnik, mihelyt azok az intézet pénztárainál bemutatáskor pontosan fel nem váltatnak, vagy ha a társulat mérlege veszteséget mutat, és végre, ha az utalványok beváltását illetőleg alapos aggályok támadhatnak. Ha a pénzügyminiszter a pénztári utalványok be­váltását megszünteti és a megszüntetést a társulattal írásban közli, a társulat tartozik ezt azonnal a napi­la­pokban köztudomásra hozni. 6. §. Sem az 5. §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a 2. §. g.) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek bíróilag meg nem semmisíthetők. 7. §. Az intézet az általa kibocsátott kamatozó pénztári utalványokat és jegyeket, a­mennyiben ezek a beváltásukra kitűzendő és nyilvánosan közzéteendő határidő eltelte után számítandó 6 év alatt be nem mu­­tattatnak, beváltani vagy újakkal kicserélni nem kö­teles. 8. §. A magyar leszámítoló és kereskedelmi bank­nak biztosíttatnak mind­azon jogok és kedvezmények, a­melyek ezen törvény 2. §-ában körülírt üzletágakra nézve a hitel- és pénzintézeteknek — a jegybankokat és földhitelintézeteket ide nem értve — jövőben általá­ban vagy azok bármelyikének megadatni fognak. 9 §■ Az állam rendes pénztári kezeléséből szár­mazó azon feleslegek, melyeket a kormány gyümöl­­csözőleg elhelyeztetni kíván, az alapszabályokban meg­állapítandó feltételek s az intézet részéről az állam­­pénztárba leteendő teljes fedezet mellett az intézetnél fognak elhelyeztetni gyümölcsöztetésre. 10. § A társulat igazgatótanácsának, elnökének, alelnökének, igazgatóinak és helyetteseiknek megvá­lasztása a magyar királyi kormány jóváhagyása alá terjesztendő. 11. §. Az igazgatótanács tagjai legalább felének — állandóan Budapesten lakó magyar állampolgárok­ból kell állani. 12. §. A kormányt általában megillető főfelügye­leten túl mindaddig, míg az előmutatóra s látra szóló pénztári utalványok, ha csak egy állampénztárnál is készpénzre váltatnak, jogosítva lesz a pénzügyminisz­ter, hogy kike­ldendő biztosa által bármikor meggyő­ződést szerezzen a kibocsátott pénztári utalványoknak és pénztári jegyeknek nemcsak pontos beváltása, ha­nem alapszabályszerű fedezete iránt is. A kiküldendő biztos feladatát két igazgatótanácsosnak közbejöttével teljesítendi. 13­ §. Az intézet illetékes bírósága, az általa vagy ellene indítandó minden perre nézve a buda­pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. 14. §. Bírói foglalás eseteiben az intézet a foglalás alá vett pénzekből, értékekből és követelésekből vissza­tarthat annyit, a­mennyi saját követeléseinek teljes fe­dezésére szükséges, a többit a buda­pesti kf­. váltó és kereskedelmi törvényszéknél letéteményezheti. 15. §. Az intézetnek jogában áll az adósok, vagy ezekért mások által az intézet biztosítása czéljából le­tett, vagy az alapszabályok értelmében kötendő üzletek folytán az intézet birtokába jutott pénzekből, köz- vagy magán-hitelpapírokból és egyéb értéktárgyakból magát minden más hitelező előtt kielégíteni. Ehez képest a készpénzt a követelés kielégítésére fordíthatja s a tőzsdeileg jegyzett értékpapírok­at a tőzs­dén a bíróság közbejötte nélkül eladhatja; oly érték­papírokra nézve pedig, melyek a tőzsdei forgalom tár­gyát nem képezik, szabályszerű­leg kiállított könyvki­vonattal igazolandó követelései erejéig a buda­pesti k. kereskedelmi és váltótörvényszéknél az árverést kér­heti,­­ a­melyet a törvényszék egyetlen határidő ki­tűzése mellett azonnal elrendelni tartozik. Ezen jogok gyakorlásában az intézet sem az adós el­len mások által intézett végrehajtás sem az adós halála, vagy csőd alá jutása által nem gátoltathatik. A köve­telés fedezése után fenmaradt összeg a fenforgó körül­ményekhez képest a végrehajtást elrendelő bíróságnak, az adósnak, a hagyatéki, illetőleg csődtömegnek kiszol­gáltatandó. 16. §. Mindazon esetekben, a­melyekben az intézet adósai ellen intézett keresetét könyveiből vett kivo­natra alapítja, ha ezen kivonat a társulat aláírási czí­­mével és azon hozzáadással, hogy az a társulat kön­y MAGYAR ÚJSÁG lova. ÁPRILIS 1. veinek hű kivonata, h­agy nem különben a társulat pecsétjével is elláttatik, teljes bizonyító erejű okiratot képez, s annak alapján, ha a könyvkivonat biróságilag vagy közjegyző által hitelesíttetik, azonnal bírói fize­tési meghagyás kibocsátása kérelmezhető. Ha az adós a fizetési meghagyásnak 8 nap alatt e­leget nem tesz, ellene a végrehajtás min­den újabb ké­relem nélkül a fizetési meghagyás alapján foganatba lesz veendő. A végrehajtási eljárás az ingóságok tekintetében a váltó végrehajtási eljárás, az ingatlanokra nézve pe­dig az 1868 dik évi LIV. törvényczikk VIII. czimének 3. fejezete szerint lesz foganatosítandó 17. §. Az intézet által kiállított okmányok hamisí­tása vagy utánzás­a, a köziratok hamisítása vagy utá­­­lásának bűntettekként büntetendő. 18. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmi­velés-, ipar- és kereskedelmi, igazságügyi és a pénzügyi mi­niszterek bízatnak meg. Buda-Pest, 1873. márczius 29-én. Csengery Antal s. k. az állandó pénzügyi bizottság elnöke. S­z­él­l Ká­lm­án, s. k., az állandó pénzügyi bizottság előadója. ORSZÁGGYŰLÉS. A képvisrlati sz­ülőn, a Márczius 30-án. I­. e. 12 órakor. Isid­ó István elnök bemutatja Árva megye felira­tát, melyben az országgyűlési nyomtatványokat a tör­vényhatóságok számára beküldetni kéri. Újvidék város feliratát a jezsuita szerzetnek Magyarországban való megszüntetése iránt, Liptómegye feliratát a jezsuiták­nak Magyarországból kitil­ása iránt, Liptómegye föl­­iratát a királyföld rendezése iránt és Zólyommegye föl­iratát a községi megadóztatásra vonatkozó törvény módosítása iránt.­­ Mindez iratok a kérvényi bizott­sághoz utasítl­atnak. Prónay Dezső b, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a főrendiház a bélyeg-és illetékek, továbbá az első dunagőzhajózási társaság iránti törvényjavaslatokat vál­tozatlanul elfogadta, hozzájárult a képviselőház által a lószükséglet fedezéséről szóló törvényjavaslatban tett módosítványaihoz, végül elfogadta változatlanul a za­­lasdi jószág megvételéről és a Ferencz-csatorna kiépí­tése tárgyában hozott törvény módosítása iránti tör­vényjavaslatot.­­ A jegyzőkönyvi kivonatok felolvastatnak, s a javaslatok szentesítés alá terjesztetnek. Felolvastatnak ezután harmadszor az előző ülésekben elfogadott javas­latok, úgymint a törvényhatóságok költségeiről, az adótörvények hatályáról, az 1873-as budgetről, a ko­ronaőr választásának beczikkelyezéséről s a Montene­gróval kötött szerződésről szóló javaslatok, s az ezekre vonatkozó jegyzőkönyv-részlet hitelesíttetik. Széll Kálmán benyujtja a p. v. és vasúti bizott­ság jelentését az 1869-ik évi 6-ik t. ez által beczikke­­lyezett engedély­­­mány némely­ határozmányainak mó­dosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában.­­ A jelentés kinyomatik, szétosztatik és annak idejében tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatik. Következik a tiszavidéki vasút­társulat engedélyokmányának módosítására vonatkozó javaslat. Nagy György elfogadja a javaslatot átalínosság­­ban, de a részletekre nézve nehézségei vannak, így a vasúttársulat részvényeinek adott bélyegmentességet nem helyeselheti. Tisza Lajos közlekedési miniszter rövid válasza után a ház az enged­ésokmány módosításait változatla­nul elfogadja. Elnök- E szerződés tehát beczikkelyeztetett. A mai napirend ki van merítve. A tegnapi megállapodás értelmében holnap 10 órakor az osztályok fognak ülést tartani a leszámítoló és kereskedelmi bank iránti tör­vényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház megnyugszik benne, úgy a miniszterelnök úr kivonatára holnap 1 órakor zárt ülés fog tartatni és közvetlenül azután nyilvános ülés, melyben a tiszai vaspályatársasággal kötött szer­ződés iránti törvényjavaslat 3-szor fel fog olvas­atni. (Helyeslés.) A mai ülést bezárom. A főrendiház márcz. 3- án tartott ülésében Tom­­bor Iván, a képviselőház jegyzője áthozza a képviselő­­ház mai üléseiben harmadik felolvasásra elfogadott tör­vényjavaslatokat tárgyalás végett és a Belgiummal kö­zönséges bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kö­tött szerződésről szóló trezikkel kihirdetés végett. Az utóbbi kihirdettetik, a többi p­dig az illető bizottsá­gokhoz utasíttatván a holnap fél 1 órakor tartandó ülés napirendére tűzetik, a költségvetési tvjavaslat kivételé­vel, mely a szünetek után kerül ksül napirendre. Ezzel az ülés feloszlott. A kép­viselőink­, illése márczius 31 én. D. u. 1 órakor. Bibó István elnök megnyitván az ülést, bejelenti a miniszterelnök átiratát, melyben tudatja az elnökkel, hogy Gizella főherczegnő egybekelése alkalmából ő felsége szívesen fogadja a ház küldöttségét. Ennek kö­vetkeztében a küldöttség megválasztását ajánlja. Meg­választottak az elnök vezetése alatt tisztelgő küldött­ség tagjaivá: Karácsonyi Guido gr., Ivánka Zsigmond, Zichy Imre gr., Máday Sándor, Festetich Pál gr., Li­­povniczky Sándor, Apponyi Albert gr., Prandau Gusz­táv br., Sachsenheim­ Albert, Szitányi Berna , Ugrón Gábor, Keglevich Gábor gr., Szentimrey Elek, Simon­sich Béla és Nagy György. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter ez alkalom­ból indítványozza, hogy az ő felsége által engedélye­zett harmadik jótékonyczélú sorsjáték, melynek jöve­delme kincstári munkások javára fordittatik a főher­­czegnő nevéhez fűzessék és hogy eziránt fölkeressék. A m­unkásmenház számára a kincstár egy épülete ala­kíttatnék át. (Helyeslés.) Szlávy József kihirdetés végett átnyújtja a szen­tesített indemnity-törvényt. — Felolvastatik és a fő­rendekhez küldetik. Zsiskovics János Vukovár város két kérvényét nyújtja be, melyek elsejében a zimony-vukovár-barcsi vasútvonal engedélyezését és kiépítését kéri, másikában p­edig a vukovár-sumáczi a Dunát és Szávát összekö­tendő csatorna engedélyezését és kiépítését kéri. Kármán Lajos: O-Wrbus­ község úrbéri választ­mányának, elöljáróságának és több lakosainak folya­modványát, melyben 1868-ik évben bács-bodroghme­­gyei úrbéri bíróságnál bejelentett úrbéri kiigazítási pe­rük elintéztetés megsürgetéséért folyamodnak. Hajós József a f­olozs-dobok a megyei tankerü­leti néptanítók egyletének kérvényét terjeszti be, mely­ben a hazai néptanító-egyletek számára postadij -men­tességet biztositó törvény alkotását kérik.­­ A kérvényi bizottsághoz utasittató Szmrecsányi László interpellációt intéz a köztek, miniszterhez. Miután az eperjes-tara­lvi vasútvonalnak a galicziai határszélhez terjedő része majdnem egészen kiépült és miután különösen annak eperjes-rétháti ré­szén a közlekedés minden fennakadás nélkül azonnal megindítható . Kérdi a minisztert, szándékozik-e különös tekin­tettel arra, hogy az Eperjessel, mint a megy székhe­lyével s egyedüli piaczával való közlekedés az oda ve­zető­ként teljesen járatlan volta miatt egészen meg­szűnt, a közlekedés fennakadásából eredt nagy hátrá­nyok megakadályozása végett oly módon intézkedni, hogy az eperjes-rétházi vonalrész a sz­rződésben kikö­tött határidő lejárta előtt a közforgalomnak azonnal adassék át. Tisza Lajos azt válaszolja, hogy engedély ok­­mányszerűleg a megnyitás csak az egész vonalra kell, hogy megadassák. S­­ semmi oly körülmény fenn nem forog, mely netalán a vonalnak vagy egy más vonal­­résznek jövedelmezőbbé tétele szempontjából indo­kolhatná, hogy az államra nézve a kamatbiztosítás ter­hének megkezdését a kormány előbb engedje meg, mint arra engedély-okmányszerűleg kötelezve van. Szimrecsányi László a választ tudomásul veszi, b­ntartja azonban magának, hogy annak id­­ében a szükséghez képest határozati j­avaslatot terjeszszen be. — A ház tudomásul veszi. Remete Géza Özv. Klap Ignáczné kérvényét adja be, melyben az 1848/49-diki hadjárat alkalmával a ma­gyar hadsereg részére kiszolgáltatott 13.667 részlet ke­nyér árát, részletét 10 krajczárjával számítva, összesen 1366 rt.t. 70 s­r. megtérittetését kéri. Schwarcz Gyula be­tújtja Sz­abó József volt adóhivatali tisztnek kérvényét, melyben az ellene vég­hezvitt igazságtalan eljárás orvoslásáért, v­agy valamely törvényszéknél, e­gy járásbíróságnál írnokként- alkal­maztatásáért vagy pedig egy évi végkielégítésért folya­modik. Lázár :Vitám rövid indokolással következő inter­­pellatiót intéz az igazságügyminiszterhez: Börtön­ügyünk gyökeres rendezéséig a fenálló helyiségek mi­nősége kiváló figyelmet igényelvén, kérdem az igazság­­ügyminiszter urat: 1-szer, van-e tudomása arról, hogy a marosvásárhelyi királyi törvényszék rendelkezésére ugyanazon épületben 23 szűk szoba börtönül szolgál, melyben átlagosan 230 egyén őriztetik, 2-szer. Van-e tudomása, hogy ezen börtönök tér­fogata, úgy az udvar területe, sem fogdái sem emberi­ségi szempontból a czélnak meg nem felelnek. 3. Van-e tudomása, hogy a helyiségek elégtelen­­sége miatt a különböző minőségű és állású vádlottak többnyire vegyesen záratnak be, mi sem az igazság, sem pedig az eljárás elveivel nem egyezik. 4. Szándékozik e ezen kirívó hiányokat alárendelt közegei által kinyomoztatni, s alkalmas a börtönhelyi­­ség fölvétele iránt addig is gyorsan intézkedni, míg egy czélszerű hivatali és fogdás épület — már a jelen­legi túlzott bérlet megszüntethetése végett is — felál­­líttatnék. Pauler Tivadar igazságügyminiszter azt vála­szolja, hogy ismert dolog, mikép börtöneink nincsenek abban az állapotban, melyben hogy legyenek kívánatos volna.. A­mi a marosvásárhelyi börtönt illeti, annak vi­szonyairól oly részletes tudomással nem bír, de az illető törvény­széktől és a királyi főügyésztől, a­mennyiben ugyanis vizsgálati fogdáról vagy a már elítéltek börtö­néről van szó, a szükséges fölvilágosítást meg fogja nyerni és ahhoz képest mind­azt el fogja rendelni, a­mit ily körülmények közt elrendelni lehet. (Helyeslét.) Lázár Ádám a miniszter válaszában megnyug­szik. — A ház tudomásul veszi. N­itol'Os­­st v hu : A napokban egy interpellációt intéztem a belügyminiszter úrhoz. Mivel a d­olog igen sürgős, igen szerettem volna a t. miniszter úrtól minél­­előbb választ nyerni. Részben megnyugtató is volt rám nézve, hogy azok után, a­mit részint a napisajtóban, részint a képviselőházban tett interpellációképen a nem­zeti színház volt igazgatójának rész­kezelésére vonat­kozólag felhozattak, örömömre és bizonyára mindnyá­junk örömére úgy értesülünk, hogy végre a nemzeti színház azon egyéntől megmenekült. Remény­em, hogy a holnapi ülésben a választ is meg fogom kapni. Van még egy más körülmény, mely a nagy­közön­ségre nézve igen aggasztó. Ez a színház pénzügyi álla­pota, mely következő interpelláció beadására bírja. Az e folyó hó 27 én tart­ott országos ülésben a bel­ügyminiszter úrhoz tett kérdvényemre a nemzeti színház ügyében még ekkorig választ nem kaptam, még azon reményt táplálom, hogy a holnap vagyis e­z. év ápril­i­sején tartandó ülésben választ nyerni fogok, de még újonnan is komolyan aggasztó azon körülmény, hogy köztudomásra az intendáns lemondása már elfogadtat­ván, és így ez idő szerint a nemzeti színház igazgató nélkül lévén, igenis óhajtandó lenne a nagy­közönség részéről, hogy ezt értelmes és minden tekintetben a közbizalmat­­ bíró egyén által töltessék be és pedig mielőtt és ez okból a t. miniszter úrhoz bátor vagyok intézni eme kérdvényt, az üresedésbe jött nemzeti szín­házi intendáns állomását egy minden tekintetben meg­felelő értelmes és köztiszteletben álló egyéniség által szándékozik-e betölteni és pedig minél előbb ? Úgy az eddigi hiányos pénzkezelést és ellenőrzést kellő szigorú intézkedései ellátni fogja-e és mikor? — Az interpelláló közöltetni fog a belügyminisz­terrel. Ilessy Ignácz E­gy rövid felszólalásra kérek a t. háztól engedelmet. (Halljuk !) Február 26-án bátor voltam a t. miniszterelnök úrhoz egy interpellációt in­tézni a spanyol köztársaság elismerése tárgyában. Elis­merem, hogy sürgős és fontos belügyeinkhez képest, e kérdés nem tekintethetik reánk nézve nagyon fontos és nagyon sürgősnek, elismerem azt is, hogy magára a spanyol köztársaságra nézve sem nagyon fontos és na­­gy­on sürgős, tudni azt, váljon mikép vélekedik róla a tisztelt miniszterelnök úr (Derültség.) hanem én inter­­pellátióra it nem is azért tettem, mintha valami nagyon sürgősnek tartottam volna, de tettem főkép azért, mert óhajtottam, hogy a magyar parlamentben minél több­ször sanctionáltassék azon elv, mikép minden népnek jogában áll saját ügyeit úgy rendezni, mint azt jónak látja, és tettem azért, mert nem akarom, hogy megho­nosodjék a házban azon vélemény, hogy addig míg a delegáltak intézménye fenáll, a magyar országgyűlés­nek nincsen joga a külügyekhez hozzá­szólni. Megval­lom, hogy a t. miniszterelnök úrnak hosszas hallgatása arra mutat, miszerint csakugyan osztozik e véle­ményben és hallgatott annyival is inkább minthogy küszöbön állván a delegációk összejövetele, valószínű, hogy ő méltányosnak tartotta a dicsőséget a delegá­­ció­nak, illetőleg a közös minisztériumnak f­entartani. Ez ellen én tiltakozásomat fejezem ki, sajnálom, hogy a miniszterelnök úr jelenleg nincs a házban, a­mi egyébiránt természetes, mert az inderuytről szóló tör­vény már szentesitv lévén, elment, de remény­em, hogy tudomására jutván mai felszólalásom a holnapi, ülés alatt szives Lend interpellatiómra választ adni.­­ (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök. Következik a napirend vagyis a tisza­vidéki vasút társulattal kötött sz­rződés módosításítá­­sának beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmad­­j­özori felolvasása.­­ Wachter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényja­vaslatot).­­ Elnök- Elfogadja a t. ház az imént fölolvasott tör­­­­vényjavaslatot? (Elfogadtatott s át fog küldetni a fő­­j rendiházhoz.)Hi­telesitet­ni fog az ezen pontra vonatkozó , jegyzőkönyv.­­ Elnök: Ha nincs észrevétel, hitelesit­etik. A mai ülés napirendje ki van meritv­a A holnap tartandó ülés­­ idejét n­nvagy­­ képes meghatározni s ennélfogva a­­ szokott módon fog közzététetni. A mai ülést bezárom. A főrendiház márcz. 31-i ülésében Cziráky János­­ gr.a törvénykezési bizottság jelentését adta be a koro­naőr választásáról és a montenegrói szerződésről szóló tvjavasl­­ok tárgyában. Károlyi György gr. a hús-, bor s stb. adókról, továbbá a megyék, kerületek stb. közigazgatási költségeiről szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag nyújtja be a pénzügyi bizottság jelen­tését. Napirenden a Dunagőzhajózási társulatra vonat­kozó törvényjavaslat tárgyaltatott és fogadtatott el vál­toztatás nélkül. Zichy Ferencz gr. a a kormány figyelmébe ajánlja a lobogó ügyet. Ő nem elégszik meg azzal, hogy e tár­sulat magyar lobogót tűz hajóira míg a magyar Dunán van. Annak kell kifejezést adni, hogy magyar hajó az, melyeken a társulat a közlekedést eszközli és igy nem­csak a magyar Dunán egyebütt is megkivánja, hogy a nemzet színét viselje. Szapáry Gyula gr. belügyminiszter megígéri, hogy adminisztratív uton fog a dolgon segíteni.­­ Ezután a koronaőr választásáról, a montenegrói szerződésről, a bor- hús- stb fogyasztásról szóló tör­vényjavaslatok fogadtatnak el némi felszólalások után, de változatlanul. A képviselőház jegyzője áthozván az indemnity-törvényt ez felol­vastatik. A tiszavidéki vas­­uttársulattal kötött s­z­erződést a pénzügyi bizottság öt percznyi sz­ünet alatt tárgyalván és elfogadtán, a­hhoz is hozzájárul. Hasonlókép hozzájárul a királynál tisz­telgő bzottság küldéséhez és a munkásmenkáz alapítá­sához s ezzel az ülés véget ért. Kivonat a hivatalos lapból. Ő Felsége, a közös külügyminiszter által tett felterjesztés alapján 1 évi mart. 2- ról kelt elhatározással egy a közös kül­ügyminisztériumban üresedésbe jött udvari s miniszteri tanácsosi állást az udvari és miniszteri tanácsosi czimmel és ranggal felru­házott, lovag Kremer Alfrédnek, az ezáltal szabaddá lett osztály­tanácsosi állást Weiss Vilmos udvari és miniszteri titkárnak, s az udvari és miniszteri titkári állást az udvari és miniszteri titkári czimmel és ranggal felruházott riedenaui lovag Riedl Ferencznek adományozni méltóztatott. Ő Felsége, a közös külügyminiszter által tett felterjesztés alapján, 1873 márt. 26-tól kelt elhatározással lovag Schwegel József főconsulnak az udvari és miniszteri tanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományozni méltóztatott. Ő Felsége, f. évi mart. hó 23-ról kelt elhatározással Lö­c­ert József kereskedő és községtanácsosnak a brodi-i határőr­­gyalogezredi kerületben, érdemes közhasznú működésének elis­meréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozni mél­tóztatott. Ő F­elsége 1873. márt. 22-től kelt elhatározással Ljuboe­­vics Sofronia főszerezsánnak s czimzetes őrmesternek, a rujevai állomás parancsnokának, all.sz. 2-ik báni határőrgy. e.nél, a közbiztonság érdekében tett kitűnő szolgálatainak elismeréséü­l a koronás arany érdemkeresztet adományozni méltóztatott. A közös külügyminiszter egy a közös külügyminisztérium­ban megüresedett udvari és miniszteri fogalmazói állást dr. Jet­tel Emil ottani fogalmazósegédnek adományozta. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter Appl Nán­dor III-ad oszt számtisztet Il-od osztályú számtisztté nevezte ki. Friderici Rezső szab. állományú ho­véd-lovasfőhadnagy, a m. kir honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által­ elfo­gadtatott, Gombos Károly szab. állományú ho­nvédfőhadnagy, a magy. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként le­köszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfo­gadtatott. A beszterczebányai kir. pénzügyigazgatóság Stnicsár Fe­­rencz és Adamovszky Rezső VII. osztályú ti­zteket az aranyos­­maróthi adóhivatalhoz VI. oszt. tisztekké nevezte ki. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság Deutsch Imre VII. oszt. adótisztet Vl­od osztályú, és Pauer Sándor m. kir. adóhi­vatali gyakornokot VII. osztályú adótisztté nevezte ki. A Budapesten megalakult „Ferencz- és józsefvárosi taka­rék- és hitel-egylet“ alapszabályai a földmivelés, ipar és­ keres­kedelmi ra. kir. minisztérium által a törvényes bemutatási zára­dékkal ellátottak. Folyó évi ápril 1-vel nógrádmegye Lónyabánya helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szol­gálattal foglalkozik és gyalogposta-járatok útján a Budapest- Oderberg közt közlekedő 2. és 3. sz. vonatokkal összeköttetés­ben lesz. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Petruzsány, Szimbánya, Rózsa-Lehota, Kis-Tu­­gár és Lónyabánya helységek. Folyó évi ápril­ió 1-én pestmegyei Vácz-Hartyán helység­ben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozni s gyalogküldöncz-postajárat útján a váczi postahivatallal összeköttetésbe hozatni fog. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Kis Némethy, Bottyán, Kis-Szt.­Miklós, Rátóth és Haraszti puszták. A f. évi ápril­ió 10-re tervezett dohánykiállítás nem fog megtartathatni, ennélfogva a kiállításra bejelentett termelők ezen­nel é­rtesittetnek, hogy mustra csomagjaikat kívánságukhoz ké­pest visszakaphatják, ha azokért legfeljebb 1, évi május hó 1-ső napjáig a pest feránczvárosi magy. kir. dohánygyár igazgatóság­nál jelentkezendnek, ~ ellen es­tben mustra-csomagjaik a jövő évi kiállításra fognak eltétetni Buda-Pesten, 1873 évi márczius hó 22-én. A földmivelés-, ipar- s kereskedelmi magy. kir. minisztériumtól ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, márczius 31. A z 9 a 27 fia. Riz-O­t­t. p. g. mely néhány hét előtt a megyeház nagy termében választatod, a „köz­ponti ellenzéki kör“ választmányával egyesülten teg­„Népkör“ helyiségeiben ülést 4t.n i M indítványára elhajtá.-. . .­lenzék minden kerü­letben kü­lön szervezkedjék a igy kisérj­se meg a com­promissu­­mot a deákpárt szabadelvű elemeivel a municipalis vá­r­nap reggel 10 órakor a tartván, az elnökle­­rozta, hogy fusztások minden érdeket kielégítő megejtésére. ___ . nem sikerül a kíjegyezés s a főváros "emelkedését és föl­­virágzását czéló és biztosító nemes szándék nem való­sulhat, ugy a_ baloldal nem tehet egyebet, mint azt, •hogy netáni többségét egyes kerületekben szintén egy­oldalúan érvényesíti, a felelősséget minden irányban

Next