Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

azon mam­elukokra hárítván, kik veszélyes befolyások miatt pártkérdéssé erőszakolták, am. vo­takép mind­nyájunk közös ügye. — Gróf N­á­d­a­s­d­y L­i­p­ó­t főispánságának 40-ik évfordulója alkalmával Komárommegye közön­sége a megyeház termében i. é. ápr. 17 én fényes táncz­­vigalmat rendez. — V­i­z­v­á­r­y jutal­mjátéka a Miklósy színházat fulladásig megtöltő szombat este. Előadás kezdetén pá­lyatársai ezüst koszorút nyújtottak át neki, s e kitün­tetést a közönség viharos tapsokkal kisérte. Felvoná­sok közt verseket szórtak a karzatról, ami Pesten szo­katlan jelenség, s most is elmaradhatott volna. — A színházi enquéte bizottság tegnapi gyűlésén a tagok teljes számmal jelentek meg s meg­várták első ülésüket gr. Széchenyi Imre elnöklete alatt. Arra nézve a tagok kivétel nélkül egyet értenek, hogy az opera a drámától minél előbb elválasztandó s két külön házba elhelyezendő, amit a bizottság, mint felette szükséges és sürgős intézkedést fog ajánlani a kormány figyelmébe. A többi tárgyakra a bizottság még ki nem terjeszkedhetett, miután a szükséges okmányok még nincsenek kerei között. Ilyenek az 1869-iki színház e­gyéte-bizottság munkálata s b. Orczy Bódog volt in­tendáns fölterjesztése a kormányhoz. Jókai Mór indít­ványára határozatba ment, hogy a bizottság a nemzeti színház vagyonállapotára és művezetésére vonatkozó adatokat is bekérendi. Ez okmányok alapján fogja aztán folytatni munkálatát. — A nemzeti színházban tegnap nagyban folyt a bucsuzás. A sort Orczy Bódog b. kezdé, ki a színpadon mondott „isten hozzád“-ot az egybegyült személyzetnek. Őt követé Hajós, ki Lipcsébe megy, S­z­i­g­et­h­i Imre, ki Miklósi színházához szerződött s H­o­r­v­á­t­h Teréz, ki nyugalomba lép. A leghatásosb és legérzékenyebb je­le­net azonban a kórter­ében folyt le, hol Bognár Ignácz (kartanító) búcsúzott a khó­­rustól. Minden egyes tag szívélyes kézszorítással, a plénum pedig egy értékes ezüstbillikommal kedveske­dett neki, melyen ily fölirat fokozza az emlék becsét : „Bognár Ignácznak, a fáradhatlak buzgalma pályatárs­nak nyugalmaztatása alkalmával a nemzeti szinház tag­­jai 1873- m­árcz. 31-én. — Munkácsi uj „Éjjeli csavargók“ czimü festménye, melynek párisi neve „Rudeurs de mit“, egy­két ecsetvonás hijján már egészen elkészült. A „rue Lafitte“-ben fogják kiállítani, mielőtt a bécsi közkiállí­­tásra küldenék. — Füzes-Gyarmati lakosnő Zsíros Rebeka, az iránt folyamodott a belügyminisztériumhoz, hogy engedtessék meg neki nevét Kovács Juliannára vál­toztatni. — A minisztériumnak a Kovács név ellen semmi kifogása, de a keresztvízzel ráöntött Rebekát engedélyezni hatáskörén kivül van.­­ A tegnapi lóverseny alkalmával a rákosi gyepen 163 úrifogat, 190 kétfogatú s 62 egyfogatu bérkocsi, 53 társaskocsi, s 105 különféle magánkocsi, összesen tehát 573 jármű fordult meg miután az idő is nagyon kedvezett e főúri mulatságnak. A „Síkver­seny”ben Sztáray „Rubicon“-ja (lovagolta Eszterházy Miklós), a vadászversenyben Sztáray „Álmos“ a (lova­golta Batthiány Elemér), az akadályversenyben pedig Blaskovics Ernő „Olgá“ja győzött. — Popper Lipót Kunstädter S. nevében a pesti fenyitő törvényszékhez a következő esetet jelenté föl: Kunstädter S. pesti lakos a „P. Raten- und Ren­tenbank Commandite-Gesellschaft N­­itral et Comp.“ czégtől egy 1839. évi Rotschild-féle sorsjegy ötödré­széről szóló részletjegyet vett, melyre azon ígéret volt nyomtatva, hogy arra az 1873. márczius 1-jén tartandó húzáson „okvetlenül nyeremény esik.“ A húzás megtör­tént, a részletjegynek azonban sem sorozati, sem nyerő száma nem húzatott ki. Ez szeget ütött Kunstädter fe­jébe, kutatta a dolgot, és hivatalosan megtudta, hogy az illető sorsjegy már 1843. évben huzatott, és a rá esett nyeremény kifizettetett. Dr. Popper a feljelentésben a legerélyesebb eljárást kérelmezi, mert a lehetőség nincs kizárva, hogy az ilynemű csalások millókra rúg­nak, és a közönség ily módon rendszeresen kifosztatik.­­ Szombat este 9 óra tájban a nagymező-ut­­czai Derssin-féle circusban eddig ki nem puhatolt ok­ból tűz ütött ki, melynek felcsapó lángoszlopai a város legtávolabb részeiben voltak láthatók. A tűz körü­be­lül 11 óráig tartott, míg a helyszínre sietett tűzőrség­­nek sikerült a vésznek urává lenni. A szolgaszemély­zeti lakók és ruhatár elégtek, a lovardából, a­honnan a tűz kiütött, a lovakat, számra 16-ot ki tudtak menteni. Egy teve azonban benrekedt a tűzben. Emberélet ed­digi értesüléseink szerint nem esett áldozatul, de egy tűzoltó, ki a kocsiról lebukott, borzasztón összeégette magát. A kár nagyságát illetőleg megközelítő adatok nem állanak rendelkezésünkre. — Miután a városi tanács a pesti népszínház igazgatójának, Miklósy úrnak a városligeti magyar színkör építésére megadá az engedélyt, a színkör épí­tése, illetőleg felállítása már megkezdetett és valószí­nűleg 14 nap múlva be is fejeztetik, úgy hogy az első előadások benne a jövő hó közepe táján fognak meg­tartathatni. — A király föld tanfelügyelőjévé Bielz szép képzettségű tudós fog kineveztetni. Tolna-­­ Baranya első tanfelügyelője Dömötör János a napokban fog ki­neveztetni, valamint Karagyena, eddigi fővárosi tan­felügyelő toll­nők, nyelvismeretei folytán torontálme­­gyei másod tanfelügyelővé van kiszemelve. Úgy hall­juk továbbá, hogy a hunyadmegyei tanfelügyelőségre Réthi Lajos fog kineveztetni s az eddigi tanfelügyelő Szeremley Felső-Fehérmegyébe tétetik át. Mindezen kinevezések állítólag rövid idő alatt a hivatalos lapban is közzététetnek. — Bún szerencsétlen erdélyi község se­­gélytelen népe, mely pár évvel ezelőtt a vizát,"s most ismét a tűz rombolása által kenyerét s hajlékát vesztő,­­ nemes lelkű gyámolitójára talált dr. Szentkereszty­­ Zsigmond — buni földbirtokosban, a ki 16 minden se­gély nélküli családot élelemmel és lakással, 5-öt éle­lemmel azonnal ellátott. — De hogy jövőre is a kárt szenvedett családoknak eddigi jóléte biztosítva le­gyen, saját áldozatkészségét még azzal is tetézte, hogy mivelt lelkű leánya Anna és fia Béla közreműködésé­vel Segesvárit egy eredményes hangversenyt létesí­­t­­ttett, mely alkalommal a szenvedett családok javára 400 frt o. é. bevétel lett az eredmény a Baleset. Egy finom külsejű úr tegnap este besötétüléskor az üllői­ öt 2-ik számú ház előtt egy a járdán keresztrétegben feküdt korcsolyában megbot­lott és esése következtében több testi sérüléseket szen­­­ved­­t. Valóban érlelt kívánalom, hogy a rendőrség megbüntesse azon fuvarosokat és kocsisokat, kik elso­­rompózzák a járdákat mialatt a csapszékbe borozni mennek ! — A pestbudai nőiparegylet által a bécsi világkiállitásra küldendő női iparczikkeknek s készít­ményeknek számos látogatói voltak ma és tegnap, az egylet bazárjában (országút Károly-kaszárnya) s nem ok nélkül, mert itt egy ország kéziparáról van szó, az ország lakosságának nagy részét illetőleg. Ehhez képest az összes küldemény csekély jelentőségű, Magyarország nőipara csak csekély részben leen, képviselve a világ­ MAGYAR UJSÁG 1873 ÁPRILIS 1. tárlaton, mert valljuk meg: bár­mily buzgó s áldozat­kész tagokkal d csekedh­­ik ezen nagyfontosságú egy-­­ t: a közrészvét, a nőnemnek saját ügyei iránt kellő részvéte, országszerte hiányzik. Nem ily egy két szobá­ból álló teremn­k, hanem egy palotának kellene m­ár mindennemű női munkaczikkel felszerelve d szelegnie itt a fővárosban, ha a kellő közrészvét nem hiá­ntanék. Pedig van ezen egyletnek egy fontos országos hivatá­sa: a növendék­ének munka­adás s oktatás ált­al ke­­resetképessé tétele, mely czél minden gondos szülő sőt a törvényhozás figyelmét, az ország tényleges istápolá­­sát is megérdemlené. Mert ekkor, kapcsolatban a fővá­rosi leánynöveldékkel, százaknak, ezreknek adhatna ok­tatást, keresetképességet és ezer meg ezer család ipar­igényeit kielégíthetné egy női iparegylet. Különben a részvét országszerte kifejtése soha sem késő, s ez alka­lommal figyelmeztetjük az érdekletteket, hogy ezen iparegylet rendes közgyűlése f. hó 6-án lóérul d. e. 10 órakor a megyeház termében. Tárgyak: évi­s pénztári jelentés, alapszabályok módosítása, pártfogónő, t. tagok, számvizsgálóbizottság és tisztikar választása — s in­dítványok. Többek kivonatára, a bécsi tárlatra kül­dendő gyűjtemény még holnap (kedden) is zárva ma­rad s megtekinthe­tő az egylet ,,Bazár“-jában. — A városi redoute bérbeadása iránti szerződés f. é. november 1-jével nyitandó meg. A vigadó azontúl a hozzáépített, 4 étterem és néhány ruhatárral lesz nagyobb. A jelenlegi bérlő Schallern a városnak azon esetre, ha szerződés­e az egész (régi és új) re­­doutera nézve meghosszabbíttatik, az új helyiségekért 6444 frt bértöbbletet ígért, úgy hogy az egész bérösz­­szeg mintegy 22.000 forintra rúg. A gazdasági bizott­ság egyhangúlag ajánlja a szerződés meghosszabbítását, de csakis 1876. évi július 31-éig, mely időpont után a bérbeadás jobb sikerrel történhetnék, azért, mert az esetleges új bérlő o­k így inkább módjában áll magát a következő farsangi idényre berendezni, m­inth­a a bérlet november 1-jén kezdőd­­nek. A bizottság Schallern bérletének maghosszabbítására nézve azt hozza fel, hogy szerződési kitérdeinek pontosan elege­t tett, két éven át csak egy ebédlőteremmel rendelkezett, az új termek berendezése pedig sok pénzbe kerül, mig az ajánlott bértöbblet a helyiségek­­értéké­ve arányban áll. Felhozza továbbá azt is, hogy a bérösszeg minden bér­­lőváltozásnál lejebb szólt s alig van kilátás arra, hogy valaki nagyobb összeget ígérjen, miután nagy beruhá­zásokat kell tennie. — A aipat utczai új városházát jövő au­gusztus 1 jére múlhatatlanul el kell készíteni, annyira, hogy nemcsak a mérnöki hivatal, a Pórszászféle ház augusztus 1-jére felmondott helyiségeiből, hanem azzal együtt a hatóság más hivatalai is beköltözhessenek. E végből Gorlóczy Károly tanácsnok elnöklete al­att az építésre ügyelő bizottság ülést tartott, azon összegek számbavételével foglalkozott, melyekbe ez épület már eddig került és elkészültéig még kerülni fog. A nagy közgyűlési terem 70 — 80,000 frtot vesz igénybe. Ybl, Weber és Koch műépítészek, Steindl Imre tanárnak a terem berendezésére és díszítésére vonatkozó terveit tüzetes bírálat alá véve, arról győződött meg, hogy az előirányzott összegből legfeljebb 5000 ft takarítható meg, az is csak úgy, ha márvány helyett öntött föszdí­­szítményt alkalmaznak , a­mi azonban sem nem szép, sem nem tartós. Az eredeti költségtervbe a festés, üve­ges­ munka s a vízvezeték k­öltségei nem voltak felvéve, azonfelül az alaplerakásnál rendkí­vüli, előre nem lát­hatott nehézségekre akadtak, úgy hogy a többlet költ­ség 27,000 frtra rúgott. Ez által az építkezés, a ház tel­jes elkészültéig összesen 32.000 fotot vesz igénybe. Kü­lönben ezen épület költségvetésébe az előre n­m látható kiadásokra rendszerint felvétetni szokott 10 per sincsen felvéve. A bizottság tehát azt ajánlja, hogy a költség­­vetésbe még az építési kiadás 5 százaléka vétessék fel. A sürgősen elkészítendő légszesz és vízvezetékre nézve rövid uton 6 jóhirű vállalkozó hivatott fél ajánlatának beadására. A szoba- és teremfestés'' Tenchert és Scholzra bizták. „Hmn.“ —­ A pesti tót evangélikus hitközségnek a ke­repesi ut és uj vásártér közt fekvő nagy kiterjedésű telkén bronyos Deutch Károly nevű helybeli vállal­kozó egy négyemeletes nagy bérh­ázat és háromemele­tes szállodát akar építeni, és szerződést is kötött az evangélikus hitközséggel olyképen, hogy vállalkozó­nak a kért telek a nevezett építés czéljaira ingyen át­engedtetik, viszont a rajta emelendő épületek 36 év­­ forgása után a község korlátlan tulajdonába átmen­nek. Minthogy a beépítendő telket az evangélikus hit­községnek Pest városa 1854. évben csakis iskolai és templomi czélokra ajándékozta, és az a czélzott építés eredeti rendeltetésétől elvonatnok, a szerződés jóváha­gyása és az épitkezés helybenhagyása végett Pest vá­ros hatóságához folyamodtak az illetők. A tanács a kérvényt pártolólag határozta a közgyűlés elé ter­jesztetni. — Székely Imre tanítványai tegnapi matinéját Beethoven c-moll So­mtajárd Lakatos Ida nyitotta meg, ki egyaránt otthon találta magát az első rész szeszélyes kifejezéseibe s az Andante merengő dallamába, mint szintén azon néhol tréfás, néhol da­­czos, néhol keserédes költői kifakadásokba, melyek Beethoven ezen csodálatos művét jellemzik. Továbbá Dózsa György szorgalmát, hajlékony kifejezés­ teljes játékát, illetőleg haladását elismeréssel kell felemlít­e­­nünk, oly hőven tolmácsolta Székely Imre „A szomorú ez az élet“ átiratát. Ezután Székely Ilona adta elő Tanhauser átiratát Liszttől, szabatosan, biztosan, oly árnyéklatokkal, az erő­s finomság oly váltakozásával, mint azt a művész tanár kedves leányától méltán el­vártuk. Ezután Leybach Lauterbacherin zenevirágait kötözgette egy-egy kedves csokorba Heckenaszt Ilona és Ch­ipin b-moll mazurkáját rejtette el gyöngéd, még nem egészen gyakorlott ujjaival, de költészettel, mely a költő zeneeszméinek átérzését tanúsítja. Itt a program­­ra őt Gönczy E.kísérete mel­tt­ kis testvére Ilona sza­kasztotta félbe,„Ez a világ“« több magyar dal éneklésével. Ez a kis naturalistag­ oly zajos tapsot aratott, mintha már évek óta fáradó ott volna a művészet „kéklő lepel“-ben „távolban“ járó géniusza nyomán, kiről azt mondják a­­ költők, hogy , magához int, de meg nem vár, — to-­­­vább-tovább lengvén.“ A fáradhatlan és jó sikerű szor­­­­galom elismerése azonban Herzog Saroltát illeti, ki­­ Haydng-dúr Sonatáját tiszta, határozott kifejezések­­­­kel adta elő. Hanem ahoz a mindig tovább lengő ge­­­­niu­shoz mégis legközelebb jutott, annak leplét mond­hatnék már elétte Károlyi Ilona egy gyönyörű nagy műdarabbal, melyet Salvi matinéján fog játszani. Erről akkor többet. Bleuer O­zkár még előbb játszott, de ezt a kis Bachot (engedelmet kérünk nem azt a volt mi­nisztert értjük) azzal a még kisebb Beethowennel, Al­mási Miklóssal, ki a programmot bezárta együvé kell tennünk, mert egyik Bach a-moll Suitejét germán ala­possággal, másik : Beethoven g-dúr Sonatáját megra­gadó genialitással játszotta s egyik sem enged a má­siknak, mivel az előbbiről elmondhatjuk : „hat ein Ta­lent,“ „Geine zu werden.“ Végül még Szalay E. k. a. mint vendég énekelt pár kellemes dalt s a társaság, mondhatjuk boldog, megelégedéssel távozott. — Nagybaráthi Huszár Ferencz özvegye szül. assakürthi Ghyczy Zsófia a maga és gyermekei Huszár Ilka, ennek férje jeszeniczei Jankovich Gyula, cs. k. kamarás és százados, gyermekeik Olga, Margit, Gyula és Mária, ifj. Huszár László, Huszár Imre, or­szággyűlési képviselő, neje született ivándai Karácsom Vilma és fiuk Gyula nevében, mélyen megszomorodott szívvel jelent f­­ejthetlen szeretett férje, illetőleg aty­juk, apósuk és nagyatyjuk, N­agybaráthi Huszár Ferencz, nyugalmazott alországbirónak és ő cs. és ap. kir. Fel­sége udvari tanácsosának, életének 69-ik, boldog há­zasságuknak 42-ik évében, f. évi márczius hó 29-én reggeli 8 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvét­le után, hosszabb tüdőbajban történt gyászos kimultát. A boldogultnak halt tetemei vasárnap, márczius 30-án délután 5 órakor Tatán beszent síetvén, hétfőn délután 20/a órakor az erdő-tagyosi családi sírboltban fognak örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise áldo­zatok pedig kedden ápril 1-jén Iv­án és Környén, va­lamint később Rácz-Almáson fognak megtartatni. Béke hamvaira!­ ­ magyar tud. akadémia ülése. (Márczius 31.) Ma összes ülés tartatott, melyet a két elnök távol­­létében Horváth Mihály, a II-­­k osztály elnöke nyi­totta meg. Első tárgya az ülésnek a Nagy Iván által Érdi János fölött tartott emlékbeszéd volt, melyből felem­líthetjük, hogy Érdi családi nevén Luczenbacher János egy, a múlt század közepe táján Belgiumból be­költözött család meghonosult ivadéka volt és 1792 szept. 14-én született Szobon. A tanító pályára szán­ván magát, a benczések pannonhalmi zárdájába lépett, de három év múlva vágyai, hajlamai kilépésre birták. Ezután gr. Zichy János mellett nevelősködött, ki­vel együtt végezt­e a jogi tanulmányokat. 1822-ben ügy­védi vizsgálat elé állott, de a jogászpályát nem foly­tatta, s visszatért első irányához és Vereti Végh János házánál nevelősködött. E közben többször tett lépése­ket, valamely akadémiai tanári tanszék elnyeréséért, de mindannyiszor sikertelenül. Az akadémia 1832-ben választó tagjává, s ez idő óta a magyar tudós-társaság legmunkásabb tagjai közé tartozott. 1847-ben a muzeum régi régtárának lett őre, mely állomást 1869-ben hagyta el, midőn nyugalmaztatok. Meghalt 1871. május 9-én. Ezután a Karácsonyi-pályázat eredményé­nek kihirdetése következett. Ez alk­aommal bohózatra tűzetett ki a jutalom, még pedig megkétszerezve, mi­után első szám a pályázat eredménytelen volt. A fel­olvasott jelentés szerint a mostani sem mutathat fel több eredményt, mint a múltkori. A bohózat pályázott, de egyike sem üti meg a mértéket, nem emelkedik fel a színvonalra, melyet a hirdetés előírt. Figyelemre méltó az 5-ik számú, de semmi bonyolat, semmi talá­lékonyság, a jellemeknek semmi fokozatos fejlesztése, semmi nyelvelési csín nincs benne, legjobb a 4 ik szá­mú, de ez is nagy hibákat mutat fel jellemzés tekin­tetében s kevés színpad jártasságról egy tanúskodik. Nagy hibája, hogy az egész fejlemény egy álomra van alapítva s eként nélkülözi az elfogadható indokot. Nyelve kere­sett és drámai, tehát bohózatra nem alkalmas. A díj tehát nem lévén kiadható, a pályázati szabályok értel­mében valamely nyelv és széptudományi kérdésre fog kitüzetni, melynek meghatározásával az első osztály bízatott meg. A folyóügyekre térve át, bejelentetett Thierry Amadé kültag halála, mi szomorú tudomásul vétetett, a nagy­gyűlésre nézve bejelentetett, hogy előleges osztály ülések máj. 17. és következő napra az igazgató­­tanács ülése 24-ére, a dísz­ülés pedig 25-ére tűzetett ki. Még több lényegtelen bejelentések történtek, melyek után az ülés eloszlott. KÖZGAZDASÁG. — Petróleum forr­ások Máram­arosban. Széchenyi Ödön gr. M­áramarosmegyében gazdag pet­­róleumforrások kiaknázási jogát szerezte meg. A forrá­sok területe a mármaros-szigeti-szucsavai vasút által érintett, és egy amerikai mérnök helyszini vizsgálata szerint életrevaló versenyczikkel fog szolgáltatni. Az eddigelé nyert petróleum igen világos és tiszta. Szé­chenyi ezen hazai p­­róleumot a bécsi közkiállításra küldi. — Hetiszemlénket kiegészítőleg megemlít­jük még, hogy az idei repezére már biztosabban köthe­tők s köttettek is szerződések nagyobb szemű eszirep­­ezére 11'/2 írtjával bánságiakra 10'/, írtjával, melyek aug. hában szállitandók, köbsönként 150 vám font tisz­tasulyt értve. Továbbá a hüvelyesek már átalában el vannak ültetve s igy csak fagyasztásra vásároltattak 4­41 2 írtjával, a tarkabab azonban csak 3­/2 frt, mig a borsó és lencse ha nem zsiraikos 6­­4— 7 frton is elkel v. m. Bükköny 37k 33/4 frt v. m­. szintén kis mérték­ben kerestetik már; a kendermag 3 írt 50 — 60 kr. mé­­rőnkint. Zsiradék csak fogyasztásra kerestetik, mert a külföldön még olcsóbban kapható , kivált az amerikai zsiradék alantas árai nyomták le az ittenieket is 32­ 33 frtra hordó nélkül s 34 frtra hordóstul. A szeszfőzés rendkívül meg van nehezítve a magas adók és magas termény árak miatt, úgyhogy a szeszfőzést, aki csak a nélkül megélhet beszünteti, új mód szerinti e hó vé­gére 557 kr kicsiben 55 - 56'/'j kron vétetett foka, régi mód szerint 58 -59 kr. G­y­a­p­j­u­n­a­k a múlt vásár óta nem nagy kelen­dősége volt , a vásári árak fenmaradtak. Gyárilag mo­sott gyapjúból az utóbbi időben történt eladások foly­tán e következő árak jegyeztettek: középszerű gy. 140 — 160, középfinom 170 — 185, finom 195—216, igen finom 235 260 A jól mosott gyapjúra nézve az árjegy­zés szilárd. — Az első hazai takarékpénztár ez évi rendes közgyűlésén Hajós József igazgató úr fölolva­­sott üzleti jelentésében kiemelte, hogy az 1872-ik év első felében az üzlet kedvezőleg indult, s a betétek folytonos emelkedése mellett az előző évről a bozó­t be­téti tőke a félévi zárlatkor már 1.838.212 frt 92 krral szaporodott, mi a közönség növekedő bizalmáról tesz tanúságot ; azonban az év második felében az átalánys rész termés folytán előállt, s annak végéig megszakadás nélkül tartott pénzszükség nemcsak az érintett több­letet fogyasztotta el, de még a betéti tőke­mara­dvány is az előző évhez képest 678,65' frt 64 krral keresbe­­dett. Ezen kedvezőtlen viszonyok mindamellett nem nehezültek nyomasztólag az üzlet átalános menetire ; az 1872. év üzleti forgalma 451,894 frt 33 fr tiszta jö­vedelmet eredményezett, mely összegből az alapsza­­bályszerű levonások és mintegy 30 ezer frtra menő jó­tékony adakozások leszámítása után a választmány minden részvény után 300 frtot indítványoz osztalékul kifizettetni. Ugyanezen jelentésben javasolja a választ­mány, hogy a magyarhoni takarékpénztárak alkotója, s ez intézet első igazgatója, Fáy András emléke iránti kegyeletből özvegyének nyugdija 400 írtról 1000 frtra emeltessék. — Sertésvásár a kőbányai szállásokon, a hiv. md. szerint. A márcz. 22 ikétől 28-ikáig font üz­let, daczára a bécsi bágyadt hangulatnak, szilárdan folyt. Könnyebb fajta áruból keveset ho­ztak be s az hirtelen elkelt. Súlyosabb jó kínálatban volt, de csak kevés adatott el. Árjegyzés : magyar és szerb fajta 260 — 400 fontos 30 31 kr, szerbiai hegyi sertét 229—260 m­s 29­­30 kr, tüskés 29—29' 2 kr , kiviteli súlyos 30 — 301/a kr, kö­­nyv 31 '/a kr. Helybeli sertés­­állomány : A múlt hétről maradt, 56,400 db, felhajtás az alföldről 3620 darab, Erdélyből 860 Szerbiából 2510 db, C­áhországból 420, a környékről 50, m, ál­lami vasúton érkezett 850; összes felhajtás 8310 db. Elvitetett: a felföldre 300, Bécsbe 3420, Prágába 1080, Oderbergába 340, Bodenbachba 1330, budapest fogyasztás 2160 db ; összes 8660. Készletben maradt 56,05­ db, miből 18660 db a részvénytársulati szállá­sokon van. M­a­i üzlet. Pest, márcz. 31. A gabonaforgalom, mint régóta átalában, csak a belfogyasztásra szorítkozott. Az árak mit sem változtak. Az értéktőzsdén­­ ismét pénzhiány volt, s az üzlet meglehetős kedvetlenül folyt. Csekély forgalom mellett következő árak jegyeztettek : Dissorsjegyek 98, anglo magyar bank I. 119.25, II. 111.75—112.25, franco-magyar bank 102­/8 —102.50 fizetve, osztr. földhitelr. 113.25, pesti közúti vaspálya 419, orsz. közp. takarékp. 112.74, egyleti bank 97.25 kötve, osztr. hitelr. 333.40 magy. egyes. gőzh. társ. 84.50, municipális bank 100, takarék- és hit­elegylet 135 —Drascheféle téglagyár 298. Ganzféle vasöntö­de 598. Valuták kedveltek: 20 frankos arany 8.73, cs. arany 5.17, tallér 1.63. Útmutató. — Április 1. — Nemzeti színház : „Rigoletto." Opera 4 felv. Budai várszínház : Zárva. Miklósy színház az István téren „Bánk bán.1. Eredeti történeti tragoedia 5 felv. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d­r. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sul­at minden hónap első péntekjén mindig d. u . lakor ter­mészettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 24. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében Pest város közgyűlését minden szerdán d. u . Budi­­város pedig csütörtök d. u. 6 órakor tartja. A redout terem 30 kr. díjért szemlélhető meg Egyetemi Szönyvtár. Nyit.­ van naponkint !­ 1 és 4­5 óra közt. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2ik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Vízállás. OO .2N 2'CIS­­ Netszerinti: V Oföl. 0 alf Időjárás2 --------1 rO '«S hüv. 31 Pesten.....................7 5 _ száraz Pozsonyban . . .4 — 9 30 Marmaros-Szigeten1 4—— 9 Szathmáron . . .2 0— 9 V Tokajban .... 134—— V 81 Szolnokon .... 149—— 9 » Szegeden .... 14­3—— 9 30 Aradon.....................1 7 9 N.­Becskereken1 5 » 9 Bezdánban . . .—— 9 Verbászon . .— — V » Barcson . .— 9 31 Eszéken ....5 5— V 30 Mitroviczon . . 114___9 „ Sziszeken .... 10 6.—­» » Zimonyban . . . 15­1— V 6­ Orsován . . . 114 Bécsi bőr*«, márcz. 30 (Távirati tudósítás.) Hi­telrész­vény 335.50. Északi vasút —. Állam­asut 332.50. Lombardok 190.—. 1860-diki 103 75. 1864-diki 143 25 Magyar hitelsorsjegy 188.—. Napoleondor 874 —. Magyar hitelrészvény —.—. Galicziai 225 —. Angol Ausztriai 307.50. Franczia-magyar. —.—. Tramwa 379. — Magyar földhitelintézet. —. Felelős szerkesztő: Irányi Dániel. Főt­uub.*társ: Ál­der Imre. Táviratok. Zágráb, márcz. 31. A magy. kir. pénzügy­­miniszter rendeletére az éhség által sujtott verő­­czei és syrmiai vidékeken az adóexecutió szept. elejéig beszüntetett. A varasdi községtanács vá­lasztása ápril 15-én mened végbe. BéCS, márcz. A képviselőház mai ülésén kö­vetkező törv. javaslatok nyujtattak be : a pénz­ügyminiszter által Grátz város kisorsolási kölcsö­­néről; a keresk. miniszter a krittelfeldi vasútról Wolfsbergen át a steier határig ; továbbá a rend­őri büntetés szabványairól; elfogadtatott Seidl­­nak egy határozati javaslata, mely a kormányt törv. javaslat benyújtására utasítja a zsandársá­­got illetőleg, ugyancsak Seidlnak azon határozati javaslata, mely a csavargóknak deportálási gyar­mat felállítását czélozá­n elvettetett. Elfogad­tattak az Ausztria és Portugália közötti szerző­dés s a Bajorországgal létrejött Salzach és Sala­chot illető határszabályzási egyezmény az 1820. évben kötött szerződés alapján. Végül a rakonitzi vasút harmadik felolvasásban megszavaztatott. Barcellona,márcz. 31., majd viconte ,Sabau­ felkelő vezérkarának tagja, elfogatott. A franczia konzul szabadon bocsátását követeli. München, márcz. 31 Hivatalosan megc­á­­folják azon hírt, mintha a bajor hadseregnek a birodalmi hadsereghez szorosabb összecsatolása ügyében alkudozások folynának. Berlin, márcz. 31. Hírlik, hogy a porosz­ bank holnap emelni fogj­a a diskontot.

Next