Magyar Ujság, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-02 / 201. szám

velyk lábazat megtartása mellett eszközölni köteles lészen. Pest város hatósága azon nézetből kiindulva, hogy a kerepesi út boulevardirozása mellett lehetőleg a szép­ség­­igényeknek is megfeleljen, az ezen út járda vona­lát megszorító ,8­,5 szám alatti háznak tulajdonosával Korompai úrral érintkezésbe bocsátkozván, az utóbbitól azon nyilatkozatot vette, miszerint kész házát azonnal a szabályozási vonalba vissza­helyezni, ha neki ezen költségeinek fejében 2500 frtnyi kárpótlás nyujtatik, az átengedendő telekrész pedig megváltatni fog. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen eljárást örven­detes tudomásul véve, késznek nyilatkozik a kérdéses terjedéket azonnal megváltani, valamint a kért kárpót­lási összeget is megfizetni, ha a kérdéses ház homlok­zata a szabályozási vonalra vissza lesz hozatva, — a négyszeg­ölenként 300 írtjával megállapított beváltási árra nézve azonban annyival is kevésbé adhatja bele­egyezését, miután hasonnemű terjedékek, daczára ked­vezőbb fekvésüknek, ez előtt még kevés idővel sokkal jutányosabb áron váltattak meg, tekintve mindazon­ál­tal a kitűzött czélt, a fővárosi közmunkák tanácsa kész­nek nyilatkozik ezen terjedéket négyszögölenként kivé­telesen 200 írtjával megváltani, miről Pes városa érte­sítendő lészen. Pest város közönségével létrejött egygyezménye értelmében az oszt. államvasút társulat vaspálya­udva­rának áthidalására vonatkozó terveit mutatja be — melyeknek engedélyezése akadálytalanul ugyan, mind­­amellet azon kötelezettséggel fog a kérelmező társu­latnak megadatni, hogy híd-homlokzatát szigorúan a két szivateza tengelyére fektettesse; a Podmaniczky utczában tervezett két feljárót pedig 50-nyi szélesség­ben 1­­25 eséssel állíttassa elő, mely feljárók nem fakoczkával — mint ezt a városi hatóság kívánja, — hanem az építési bizottság javaslata szerint gránit kő­­koczkákkal lesznek kikövezendők. A két szív-, aradi-, práter-, gólya-, óriás-, temető- és páva utczák, valamint a budai országházutcza csa­tornázására vonatkozó tervek jóváhagyattak. Kivonat a hivatalos lapból. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a fiumei belga con­­sullá kinevezett eddigi ugyanottani belga alconsul F­r­a­n­ko­v­ic­s­­ Lajos kinevezési okleveléhez a leg­magasabb exequaturt megadni, a spaxi és gerlii cs. és kir. bukaresti főconsulságnál alkalmazott kanczellár­­tollnok B­u­r­e­s­c­h Józsefnek, az alconsuli czimet ado­mányozni méltóztatott. — A kir. igazságügyminiszter a beszterczebányai kir. törvényszékhez telekkönyvi írnokká Ej­ély Lajos ottani kir. ügyészségi írnokot, Me­csér József igaz­ságügyminiszteri számvevőségi dijnokot ugyanoda III. oszt. számtisztté, a kalocsai kir. törvényszékhez jegy­zővé Salamon Miklós ottani dijas joggyakornokot, a balassa­gyarmati kir. járásbíróság mellé végrehajtóvá Gráber Károly ottani adóhivatali végrehajtót, a szi­­ráki kir. járásbíróság mellé végrehajtóvá K­o­ó­s Béla gutai birtokost, Lövik Gusztáv homonnai törvény­­széki joggyakornokot a sztropkói járásbírósághoz al­jegyzővé, Gosztonyi Alajos megyei bijnokot a nagy­mihályi járásbírósághoz írnokká és Man­­kovics Alajos törvényszéki dirnokot a ho­monnai törvényszékhez telekkönyvi írnokká, Far­kas Bertalan homonnai törvényszéki telekkönyvi írnokot, írnoki minőségében a sátoralja­ujhelyi járásbí­rósághoz helyezte át; továbbá Károssá Bulcsu tör­vényszéki joggyakornokot a gálszécsi, Biringer Arthur homonnai törvényszéki joggyakornokot a királyhelme­­czi járásbírósághoz aljegyzőkké ; — végre Z­i­m­b­o­r­y János járásbirósági dijnokot, a gálszécsi és Klimó Sándor dijnokot a királyhelmeczi járásbirósághoz Írno­kokká, a székesfehérvári k. járásbirósághoz Írnokká Gö­dör Lajos ottani dirnokot, a miavai kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá R­a­j­t­s­á­n­y­i Ferencz sze­mezi kir. törvényszéki telekkönyvi írnokot, Körös Kálmán segédtelekkönyvvezetőt a békés gyulai tör­vényszékhez aljegyzővé, a nagyszebeni törvényszékhez aljegyzővé Billevicz Adolf Gusztáv nagyszebeni kir. tvszéki írnokot és a szász- sebesi járásbirósághoz telek­­könyvvezetővé Kootz Frigyes szász-sebesi jbir. írnokot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Kliegl Róbert állami főreáltanodai helyettes tanárt adóhivatali ellenőrré, F­r­a­s­c­h­i­t­s István gyakornokot III-ad osztályú szánótisztté, Matu­s­c­h Endre adóhivatali tisztet el­lenőrré nevezte ki. Goldstein Sándor halasi lakos saját és Izabella nevű leánya vezetéknevének „Aranyi“-ra kért átvál­toztatása megengedtetett. A m. k. belügyminiszerek 35.251. sz. a. kelt köz­­rendelete valamennyi törvényhatósághoz. Minden oly ruha és ágynemű, mely kolerabetegek ürülékeivel érintkezésbe jött, sőt mindazon tárgyak, melyek ko­lerabeteg lakásain, oly helyen tartottak, hová a beteget környező lég eljuthat a cholerafertőzés terjesztői le­hetnek. E fertőzési képesség beható és tüzetes fertőztele­­nítés által megsemmisíthető. Ruhafélék és ágyneműek fertőztelenítésére a kö­vetkezők szolgálnak: a) 115° meleg kemenezébeni hevítés. b) Kénsavas horganyoldat s ezután forró vízzel mosás. c) Tihanyhalyag. d) Carbolsavoldat. Megjegyeztetvén, hogy ha a fertőztelenítés nem tökéletesen hajtatik végre, akkor az illető tárgyak fer­tőző képessége nemcsak el nem háríttatik, sőt több­szöri tapasztalatok nyomán, az még igen hosszú idő — hónapok — után is fenmarad. Tekintve azt, hogy ha ily fertőztelenítés részint ahhoz nem értők, részint pedig olyanok által fogna esz­közöltetni, kiknek tulajdonát a fertőzött tárgyak nem képezik, a veszély, melyet a roszszul fertőztelenített tár­gyak okozhatnak, sokkal nagyobb, mintsem hogy annak a hon lakói azon csekély érték miatt kitétessenek, melyet képviselnek, s ezennel rendeltetik, hogy ra­gályrészes tárgyaknak akár magán-, akár hat­sági uton történendő elárusítása, vagy elárverelése orvosrendőri szempontból beszüntetendő, sőt ha azon alapos gyanú merülne fel, hogy ily ragályvészes tárgyak a kellő fer­tőtlenítésnek alá nem vettettek, és ezekkel csempészke­dések történhetnek,­­ elégetés által megsemmisí­tendők. Mivel a törvényhatóság megfelelő további intézke­dés és a foganatosításnak ellenőrzése végett ezennel ér­­tesittetik. Buda Peten, 1873. évi augusztus hó 15-én. — A soproni segély-hitelegyletnek alapszabályai i. é. 12917. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ MAGYAR ÚJSÁG 1873. SZEPTEMBER 2. ügyi m. kir. minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A beszterczebányai hitelegylet alapszabályai I. évi 13.133. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskede­­delemügyi m. kir. minisztérium által a törvényes be­mutatási záradékkal elláttattak. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, augusztus 30. — A honvédmenház ügyében. A lapok leg­közelebbi számaiban két közlemény jelent meg, egyik a budapesti honvédegylet részéről, melyben az monda­tik, hogy a honvédmenház tőkéje a múlt közgyűléskor 22000 frt s most 18000 frtra leolvadt, holott gyara­podnia kellett volna, másik a jászberényi honvédegylet határozata, hol ez holmi állítólagos zavarokról beszél, s a menház vagyoni állapotairól tárgyilagos kimutatást és országos honvédgyűlés összehívását kívánja. Mind­két közleményre, miután nyilvános lapokban jelent meg, a nyilvánosság útján következőket válaszoljuk. A­mint más egyszer nyilvánosság utján közöltük, a volt men­­házi bizott, elnöke és pénztár kezelője Vidats János­nak számadásai küldötteink által megvizsgáltatván, rendben találtattak, s a szerint a menház pénztárában az átvétel napján valósággal 18373 frt 91 kr készpénz volt, azonkívül 6 darab arany, ezüstpénzek, értékpa­pírok, vidéki takarékpénztárban elhelyezett pénzek, és egyéb ajánlatok, melyek részletes kimutatása a hírlapi közlemény keretébe nem tartozik. A múlt évi közgyű­léskor a számvizsgálati jelentés szerint volt, nem 22000 frt, hanem 23,732 frt 88 kr készpénz, a többi értékpa­pírokon kívül, azonban ebből a mondázalap, az építész­nek tartozott 8000 frttal, tehát valóban nem maradt több mint 15,532 frt 38 kr, a­mint az kitűnik, a köz­gyűlés jegyzőkönyvéből, melyben kimondatik, hogy a 9-es bizottmány utasítatik,­­ miszerint a megmaradt, 15.000 frtot tő­k­é­s i­tv­e­n, annak k­a­m­a­t­j­ai­b­ól t­e­e­nd­ő ellátására azonnal 3 munkaképtelen 48-as honvédet vegyen fel, most azonban miután a 15000 frt 7°/0 kamatra van el­helyezve, s azonkívül még 3000 frtnyi tőke­pénz van , négy rokkant h­o­n­véd r­é­s­z­e­s­ül ezen alap­ból teljes ellátásban — ezen kivül kettő magá­nosok, nevezetesen, egyik Jókai M. másik Türr István által láttatik el élelemmel, egy harmadik magát élelmezi ezek száma eddig 7, 3 csupán lakásban részesül, de mind a 10 egyénnek ágy és bútorai, a menházi alapból kerültek ki. Tudatjuk azt is, hogy az ez idei orsz. honvéd­gyű­lés f. é. novemb. hó 16-ára tűzetett ki, a­melyre a meg­hívókkal, a szükségelt kimutatások és közlemények meg fognak a honvédegyleteknek küldetni. Jelenleg úgy a menház, mint az 1848-iki honvéd­ség érdek­ben csak annyit jegyez meg még az alálírt központi választmány, miszerint a közgyűlés lévén hi­vatva úgy az eddigi eljárás felett ítéletet mondani, va­lamint a honvédmenház jövő sorsa felett is intézkedni, abba jelenleg nem bocsátkozik, s addig a múlt évi köz­gyűlés utasítása értelmében jár el, s a jövő közgyűlés­nek teend majd kimerítő jelentést, s kinyilatkoztatja, miszerint a menházban semmiféle zilált állapot nem lé­tezik, mint az majdan a közgyűlésen nyilvánosságra ho­­zandókból kiderülendő hogy csakis a közgyűlés irányában vállalhat el felelőséget, annak felelni is fog; végül a Budapesti honvédegyletnek, bár a központi bizottmány mint az ország összes honvédegyleti kifolyása és meg­­bízottja, külön előterjesztést tenni nem köteles, felhívá­sukra való válaszát lejalitásból Mikai Zsigmond egyleti főjegyző ez­ alatt még folyó hó 21-én megkül­­dötte. Kelt Budapesten, 1873-ik aug. 29-én. Az ország honvédegyleti központi bizott­mány nevében Gáspár András Kühnel Ignácz elnök, jegyző. — A „N­é­p zász­lój­a“ folytatja támadásait Vidats ellen. Tényeket most sem említ, csak (jobbol­dali modorban) kétértelmű frázisokkal gyanúsítja a f. j. v. takarékpénztár volt elnökét. Sajnálnák, ha a duna­­pataji derék választók e megfoghatlan törekedésnek fontosságot tulajdonítanának. Bényei barátunk, úgy látszik — röstelli bevallani, hogy első közleménye kissé elhamarkodott volt, pedig ha meggondolná, hogy ez­zel nemcsak Vidács, de elvünk és pártunk elleneinek malmára is vizet hajt, nehezen folytatná amit oly meggondolatlanul kezdeményezett. A belváros közepén a zöldfa- és borz­­utczák sarkán, a város szemétdomját képezett kecske­méti rongyos viskó helyére Kecskemét város közönsége díszes háromemeletes házat építtet. Ez épületen ma este érezett el a tető egyenvonala, s tartatott meg ennek folytán a kőművesek örömfa-ünnepélye. Kecskemét vá­rosát ez ünnepélyen számos tagú küldöttség képviselte. Az épületek homlokzata és állványai lombfüzérekkel és zászlókkal, s egy hatalmas örömfával gazdagon volt di­­szitve. A két homlokzat találkozásánál nagy transpa­rens volt fölállitva, közepén Kecskemét város czimeré­­vel, s alatta e fölirással: Éljen Kecskemét város közön­sége mint építő tulajdonos, a fölirat balról az építészeket, jobbról az építőmestert éltette. Öt óra tájban a főpal­lér a kecskemétvárosi küldöttség jelenlétében régi szo­kás szerint számos fölköszöntésében éltette az építtető várost, az építészeket, mely köszöntéseket mindig az ajándékokkal és borral ellátott munkások harsány él­jen kiáltozása kisért. Este a transparent kép kivilágít­­tatott. „Ref.“ — A nemzeti színházban szombaton Ca­rina k. u. hetedik vendégjátékául „Ördög­ Róbert“ adatott, Meyerbeer átalánosan ismert s kedvelt remek­műve, melyhez a szöveget Seribe irta. Csak csodálnunk lehet, hogy eme kitűnő szinmííiió egy normandiai pór leánytól A l­i c e t­ó 1 (Carina k. a.) követelte azon lelki fensőséget Róbert, (Ellinger) normandiai herczeg s ennek ördöngös barátja Bertram (Kőszeghy) felett, sőt illetőleg Izabella szicziliai herczegleány (Hu­man A.) felett is, miszerint győzedelmeskedjék Róbert ingadozó lelkületén az álbarát ellenében s megnyerte ezt nemcsak a jóügy, a vallás és erkölcsi önérzet, hanem még a herczegleány számára is. Car­­­n a k. a. azonban megfelelt e szerepnek. Nélkülözte bár a külső fényt,sőt modorában, magatartásában is szorítkoznia kellett a pórleány egyszerűségére, —­ de győzedelmeskedett a benső nemesség, illetőleg művészet hatalma által s győ­zelmét diadalmasan megtapsolta a közönség. Carisia k. a. művészeti hatalma a 3-ik felvonásban a keresztnél s az utolsó jelenetben Róbert megtérítésénél nyert teljes kifejlődést. Erélyesen közreműködtek az előadás sikerü­lésén Ellinger, Kőszeghy stb., mint szintén a zenekar s az élvezet változatossá tételén a női tánczkar. Human A. k. a. Izabella szerepét, mely dalművészeti szempont­ból szintén elsőrendű, kellően betöltötte, bár előadásá­nál több művészi hevültséget óhajtanánk látni. Az idő­járás jobbrafordultával nemzeti színházunk sűrűbben lett látogatva, reméljük, hogy „Don Juan“ telt szín­házat fog csinálni. — S­zo­m­b­at d­é­l­u­tá­n egy tisztességesen öl­tözött suhancz jött egy Budán lakó hivatalnok özvegyé­hez, és egy úr után tudakozódott, ki állítása szerint ugyanabban a házban laknék. Beszélgetés közben a su­­hanczot hirtelen a görcs fogta el, úgy hogy összero­gyott. A megijedt özvegy kiszaladt az udvarra és se­gély után kiáltott, azonban több szomszéddal visszatér­vén, örömmel tapasztalá, hogy az ifjú már jobban lett. Ez megköszönő a részvétet és eltávozott, a könyörüle­tes asszony pedig csak egy óra múlva vette észre, hogy a fiatal­emberrel együtt 21 frtot tartalmazó tárczája is eltűnt. Az ájulás csak színlelt volt. A tolvajt nyo­mozzák.­­ A közlekedési miniszter a bécsi köz­­kiállitás tanulmányozására egy főmérnököt és három mérnököt küld föl állami költségen. Az egykori magyar kanczellária épületében fognak lakni s 300 frtnyi áta­lányban részesülnek.­­ A nemzeti színháznak tegnap ritkán látott nagy közönsége volt. A földszint és karzat a zsú­folásig megtelt és csak néhány páholy és az erkélyszék üressége tanúskodott, hogy a holtidénynek még nincs vége. „A vén bakancsos és fia a huszár,­ kétségkívül egyike a legjobb népszínműveknek s a vasárnapi kö­zönség nem is mulasztja el, hogy egy estét derülten töltsön el. Réthy tőrül szakadt vénbakancsos volt, nem is maradt el a zajos taps s kihívás. Blaháné dalaival gyújtott s néhányat ismételnie kellett. Sántha Friczi szerepét jól betölti, kerüli a túlzásokat, nem keresi az olcsó tapsot s játékának mégis van hatása.­­ Nagy föltünést okozott néhány hónap előtt remetei Pogány (Stocz) József, ismeretes ház- és földbirtokosnak szökése Budapestről, ki­szédelgéseivel és csalásaival számos embert megkárosítván, nagy öszszegű adósság hátrahagyása mellett mintegy 80,000 frt készpénzzel nyomtalanul eltűnt. Mint a jó madár egy ismerősének írja, a Svájczon át szerencsésen meg­érkezett New­ Yorkba, miután szökése alatt csakis Baselben állapodott meg és töltött egy pár órát ked­vesével és gyermekével fogadóban. New­ Yorkban ma­gyar czigány zenekart akart magának szerződtetni, és azzal körutat tenni az Egyesült Államokban. Ez után még ez év folytán 50,000 dollár nyereményre remél szert tehetni. Majd elválik, megcsalt hitelezői kielégí­tésére fogja-e a nyerendő összeget fordítani ! jegyzi meg a „Reform.“ — A fő kap­i­t­án­y­ság f. é. jan. 1-től aug. vé­géig 500 tartalékos katonát, kik magukat bejelenteni szabály értelmében elmulasztották, részint birság, ré­szint fogsággal büntetett. — Lendvay Márton egészsége annyira ja­vult, hogy jövő október elején föllépéseit kilátásba he­lyezhetjük. Lendvayné asszony pedig legközelebb „Sa­­lome“-ban fog föllépni, mely szereppel a vidéken a legközelebbi szünidők alatt rendkívüli siker aratott. — Legközelebb a két budapesti honvédzász­lóalj nyolc­napi fegyvergyakorlatot fog kezdeni a fő­város környékén. E czélra a ténylegesen szolgáló le­génységen kívül, mind a két zászlóaljból még 600 em­ber fog beszólíttatni, de csak olyanok, kik Budapesten laknak, úgy hogy mindennap e gyakorlat után magán­lakásaikba térhessenek vissza, és külön elhelyezteté­­sükről gondoskodni ne kelljen. E gyakorlatok czélja, hogy nehány magasabb honvédtiszt, ki nemsokára törzstisztté lesz előléptetendő, nagyobb csapattestek vezényletében való jártasságát bemutathassa. — Dologházi gondnokká Serédy Iván le­téthivatali segéd neveztetett ki a tanács által.­­ Az újvidéki városi reáltanodánál egy tanári állomás üresedésben van, s a városi iskola­szék pályázatot hirdet betöltésére. Jellemző a pályázati feltételek azon része, melyben megkivántatik, hogy a pályázók a szerb vagy valamely más szláv és a német nyelvben tökéletesen jártasak legyenek. Egyenlő képes­ség mellett azok bírnak előnynyel, kik e nyelveken kívül a magyar nyelvben is jártasak. Tehát a magyar nyelv tudása nem is kötelező a pályázóra nézve, s nincs kizárva olyan tanár alkalmazása, ki magyarul egy szót sem tud. Felhívjuk a közoktatási miniszter úr figyel­mét ezen a hivatalos lapban megjelent pályázati hirde­tésre. „EU.“ KÖZGAZDASÁG. — A ferencz-és józsefvárosi csőd alatt lévő takarékpénztár részvényesei tegnap reggel 10 óra­kor a lovardában összejövetelt tartottak. Mintegy 80— 90 részvényes jelent meg. Jordán Károly a tanács­kozást azon kijelentéssel nyitja meg, hogy csak 583 részvény van letéve s igy a közgyűlést — mert a fal­ragaszokon a részvényesek arra voltak meghiva — nem lehet megtartani, miután az alapszabályok szerint a közgyűlés megtartására 1000 darab részvény letétje kívántatik. Egyúttal indítványozza, hogy az újabb köz­gyűlés két hét múlva tartassák meg, ezalatt a leteendő részvények a kellő számra fölrúgni fognak. K­rajcsi­k Imre utal arra, hogy miután az alapszabályokat szem előtt tartva akarnak eljárni, azok értelmében a részvé­nyeseket Jordán, mint elnök, nem volt jogosítva egybe hívni, miután azt csak a takarékpénztár elnökei tehe­tik. Megmagyarázza, hogy a csőd alatt lévő intézet részvényesei oly közgyűlést nem tarthatnak, melynek határozatait a hatóság figyelembe fogná venni, mert a csőd folytán a bár­mily nagyszámú részvényes gyüleke­zet is csak mint akár­melyik egyes részvényes léphet föl. De miután érdekeik és a teendő lépésekről tanács­kozhatnak, indítványozza, hogy tegyék ezt mint ma­gán­értekezlet. Ez hosszabb vitára adott alkalmat, hogy az összejövetel minek legyen elnevezve : közgyűlés-e vagy értekezlet. Néhányan igyekeztek bebizonyítani, hogy ez csakugyan közgyűlés, mely a takarékpénztár elnöke által aug. 3-kára összehívott, de a csőd követ­keztében meg nem tarthatott közgyűlés folytatása. Ezt a törvénytudók határozottan tagadták ; míg mások a mellett voltak, hogy legyen akár értekezlet akár köz­gyűlés, rögtön kezdjék meg a tanácskozást az iránt, hogy mit tevők legyenek. Ez szintén ellenmondásra talált, fölhozván, hogy ha szándékukat már most el­árulják, az ellenfél nem fog késni eljárásuk gyengíté­sére a maga részéről a kellő lépéseket megtenni, tehát jobb lesz két hétig várni. Jám­bor Endre fölszólalásá­­ban ezt fejtegette, s ezután az ügyet személyes térre vitte át s ezzel a szunyadó tüzet lángra lobbantá. Za­jos kifakadások lettek hallhatók. Miután a zaj lecsen­­desült, még néhányan az értekezlet elhalasztása mellett szóltak. Ezután K­r­a­­­c­s­i­k mint indítványozó zársza­vában újra megmagyarázta, hogy a részvénytársul­t jelenleg nem létezik s most ép úgy tanácskozhatnak, mint két hét múlva, mert letett 1000 darab rész­vény daczára sem lesz az akkor oly közgyűlés, — melynek határozatai az illető helyen figyelembe vétetnének. — Azon kérést intézi, — hogy folytas­sák a tanácskozást higgadtan. Jámbor vádjait vissza­utasítja s azokért felelőssé teszi, mint az igazgató ta­nács egyik tagja. Erre a zaj ismét kitört. Oly szavak voltak hallhatók, miket a mivelt ember a bebizonyított tény után sem használ, annál kevésbé teszi azt előbb vagy sokára csend lett. Ekkor az elnök szavazásra bocsátja a kérdést, hogy most vagy két hét múlva ta­nácskozzanak-e. A többség a két heti elhalasztást fo­gadta el. J­ámbor Endre a határozat kimondása után felelni kezd Krajcsiknak, még pedig oly szavakban, hogy a botrányos jelenettől tartva, sokan még épen igyekeztek távozni. Végre a csend az elnöki figyelmez­tetés nélkül magától helyreállt s ekkor a jegyző elő­adta, hogy a közelebbi összejövetel napirendje lesz : a jelentés az intézet állásáról, a vádlevél fölolvasása s egy bizottság választása, mely a vádlevelet benyújtja s a tett lépéseket ellenőrzi. Miután még Te­mesváry László kijelenté, hogy a mérleget két hét alatt nem készítheti el, hanem ígéri, hogy a­mennyit lehet már akkor előleg terjeszteni, a tanácskozás véget ért. Ezúttal megemlítjük, hogy a részvényeseknek az a szándékuk, elhatározni, hogy minden részvény után fizettessék be 100 frt, vagy legalább is annyi, mi­által az ügy mihamarábbá legombolyitása elérhető s ez által lehetővé lesz téve a csőd megszüntetése. Ez esetben azután hamarább hozzá foghatnak a kellő lépések megtételéhez s gyors keresztülviteléhez s igy valamelyest még sikerül megmenteniük. — Az egyesült magyar gő­zh­ajóz­á­s­i t­ár­sul­a­t választmánya f. hó 29-én tartott ülésében, mint a P. N. hallja, elrendelte, hogy az igazgatóság mutas­son be előirányzatot arra nézve, hogy minő bevétele­ket várhat a társulat a közelebbi időben és minő ki­adásokat kellene teljesítenie.A választmány ugyanis tü­zetes előterjesztést kíván a közgyűlésnek tenni azon helyzetről, a­mely a fusio el nem fogadása után a tár­sulatra bekövetkezik és különösen a pénzszükségletről, a­melynek fedezése iránt a közgyűlés a vállalat fön­­tartása esetén határozni hivatva lesz. A társulat főbb részvényesei körében élénk agita­­tio foly­t végre, hogy az itteni s a vidéki kereskedők teremtsék elő a szükséges pénzt a vállalat függő adós­ságának törlesztésére s hogy nyújtsanak módot arra, hogy a vállalat olcsóbb ügyvitel mellett a közelebbi súlyos időket átélhetvén, kedvezőbb conjuncturák közt ismét előre vergődhessél. Az itteni kereskedelmi körök a P. N értesülése szerint küldöttséget fognak a pénzügyminiszterhez me­neszteni, mely fölkérte, hogy járjon közbe az állam is ezen versenyző gőzhajózási vállalat föntartására. Vidéki gazdasági tudósítások. — Debreczen, aug. 30. Tegnap nagy vihart jelző folytonosan dörgő felhő emelkedett fel láthatá­runkon, mely felettünk dörgés és villámok kíséretében­­ szétterült, s kellemes langy esőt hintett szomjas és portól halmozott utczáinkra, miáltal a lankasztó forró­­■­ság kellemes légáradattal váltatott fel. Ma piaczunkra meglehetősen érkezett mindenféle termény, melyek­ többnyire a keddi árak szerint keltek, ugyanis : tisztabuza 13.20 -80 kr, könyebb 12.20 — 13 frt, kétszeres 10—12 frt, rozs 8.60 - 9.20, árpa 4.80 — 5 frt, zab 3—3.10, tengeri 8 80—9.20, köles 8.20—40 kr, zsák kolompár 1.40— 60 kr. Ú­t­m­u­t­a­t­ó. A Utagy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy­­társaság minden hó utolsó szerdáján, a t­ör­t­é­n­e­lm­i társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor ter­mészettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 24. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 6 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Pestváros közgyűlését minden szerdán 4. d. u. Buda­­váro­n pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A redout terem 30 kr. dijért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—3 óra közt. Országos képzőmű­­vészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. NEMZETI­­­ SZÍNHÁZ. Buda-Pest, hétfő, szeptember 1-jén. Báró és bankár. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Buda-Pest, hétfő, szeptember 1-jén. Kereken András és szeretője, Piros Panna. Eredeti énekes színmű 3 szakaszban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Irányi Dániel. Főminkatárs : Aldor Imre. Táviratok. — Délben érkezett. — Pak­s, szept. 1. A conservativ párt vezérei a szünidő végén értekezni fognak, hogy elsőben is az alkotmányjavaslat kérdése oldassék meg. Pétervár, szept. l.Akhivai fölkelésről szóló angol tudósítások nem erősittetnek meg. Madrid, aug. 31. A carlista junta elhatá­rozta az inquisitió újólag életbe léptetését. Bécs, szept. 1. Az 1864. sorsjegyhúzásán ki­húzattak : 3951. sorozat 91 sz. a főnyerő, 3­951. sor. 95. sz. 50,000 frt, 3951. sor. 59. sz. 15,000 frt, 252. sor. 15. sz. 10,000 frt, továbbá a 200., 1070., 1328., 1407., 1422 és 2296. sorozatok-Paris, aug. 30. Az „Ág. Hav“ értesülése sze­rint Chambord s a párisi grófok folyton a legba­rátságosabb viszonyban vannak s első az utób­bit magánbeszéd közben „dauphin“-nak (trón­örökös) czimezi. Madrid, aug. 31. A fölkelők megkegyelme­­zését tárgyazó inditvány 119 szóval 42 ellenében­­elvettetett. A belügyét az 1822-ik évi törvény­nek, mely a 20 — 35 év közötti lakosokat tényle­ges katonai szolgálatra kötelezi, — újra életbe­léptetéséről törv. javaslatot nyújtott be.

Next