Magyar Ujság, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-08 / 257. szám
sával; a pénzügyi zavarok beállottak, a papiroson megállapított remények és nyeremények eltűntek, sőt tetemes veszteség kezdett a változott viszonyok közt mutatkozni s a consortium ha talán kellő okot nem is, de mindenesetre védhető ürügyet keresett és talált a szerződés felmondására, így tettek némely vasúti consortiumok, melyeknek aztán sikerült a szerződést felbontani vagy oly előnyöket, engedményeket, kárpótlásokat, utólagos biztosítékot stb. csikarni ki a kormánytól, melyek bizonyára nem válnak az államnak hasznára sem anyagi tekintetben, sem a hitel s a szerződések szilárdsága szempontjából. Kétszeres kötelességévé teszik ezen mindinkább zavaros s számos nagy pert előidéző viszonyok a kormánynak, hogy jobban gondoskodjék, jobban ellenőrködjék saját közegeire is, hogy t. i. ne bocsátkozzék kellő biztos adatok nélkül szerződésekbe s ha mit aláírt, azt ne változtassa minduntalan, hanem tartsa meg és gondja legyen arra, hogy megtartsák azok is, kikkel szerződött. Azaz, gondoskodjék kellő biztosítékokról a szerződő félt illetőleg s ne engedje kicsúszni egy s más ürügy vagy mellékes ok miatt az egész szerződés terhe alól. Kötelességévé teszik eme kérdéses viszonyok a törvényhozásnak, hogy szigorúbb felügyelettel kisérje a kormány minden működését. Őrködjék az állam érdekei felett szigorúbban s ha mindemellett visszaélés vagy súlyos károkat okozó hanyagság követtetik el, minőnek a határőrvidéki erdőüzlet mutatkozik , vonja felelősségre s büntesse meg példásan a felelős közegeket. _______ _ A magyar történelmi társulat ülése november 6. Az ülés gr. Mikó Imre által megnyittatván, titkár jelenti, hogy az alapszabályokat revideáló bizottság munkálatával készen van. Az alapszabályok e javaslat szerint változtatott pontjainak összehasonlítása a meglevőkkel ülés végére halasztatik. Trefort Ágoston közoktatási miniszter úr a vasmegyei régészeti egylet évkönyvének egy példányát a társulatnak megküldi, mi köszönettel fogadtatik. Uj alapítókat bejelentetnek: Tolnai gr. Festetich Thasziló, Majláth Imre, Simonyi Ignácz; évdijas tagokul: Szász Domokos, báró Prónay Lajos, Kiss Kálmán. Odeschalchi Gyula herczeg a Drugeth Draskovich levéltárból egy érdekes magyar levelet olvas fel Istvánffy Miklóstól, mely Draskovics Jánoshoz van intézve s Bocskai-korszak embereire jellemző vonatkozásokat tartalmaz. Rómer Flóris Drugeth Jánostól egy igen nevezetes pecsétet mutat be, melyet érdekessé tesz a rajta levő lovas alak. Tudtával ez a harmadik lovas pecsét, mely a magyar pecsétek közt eddig felfedeztetett. Pray említi, hogy Drugeth János I. Károlylyal jött Olaszországból; valószínűleg ősei valamelyik kisebb olasz fejedelmi családdal vérségi összeköttetésben állottak, miután lovas czímert csakis királyi családból eredt családok tarthattak. — Römer alkalmilag több külföldi lovas pecsét másolatát mutatja be Máriássy Ferencz gyűjteményéből. Horváth Árpád egy csomag okmányt szolgáltat át a társulatnak, melyhez mellékelve van egy 1541. évben nyomatott, vulgata biblia. Az okmányok, melyek közül a nevezetesebbek tárgyát felemlíti, leginkább Hontmegyére vonatkoznak, következőleg azon megye monographiájának megírásánál lesznek igen jól felhasználhatók Kubinyi által. Cs a pár Benedek, kinek felolvasása képezte volna ez ülés főtárgyát, felolvasásából csak válogat egyes részeket, melyeket inkább érdekeseknek gondol. Felolvasásának tárgya : Privigye város s az ottani iskola és rendház múltja, melyhez az adatokat ez évi ott tartózkodása alatt szerezte. Ugyanakkor felkutatta a városi levéltárt is, melynek megmutogatásában ifj. Ádámi György részéről nagy előzékenységet tapasztalt. A városház levéltárában legérdekesebbek azon kiváltságlevelek, melyek még a reformatio kora előtt keletkeztek. A legrégibbnek, melyet Mária királynőtől nyertek, dátuma 1383. jan. 8. Ez már Fehér Codex diplomaticus-ába is közölve van. E privilégium szerint Privigye város három falut nyer birtokul. Szatócsok és iparosok bármily számmal tartózkodhatnak benne, a vám szabályoztatik, halászat s vízimalmok tartására, a várostól egy mérföld távolságban,felhatalmaztatik s bármely főur erőszakos megszállása ellenében biztosittatik. E szabadalom-levél némi "megszorítással ismét megerősittetett Zsigmond és Mátyás királyoktól, valamint Ulászlótól.Ezzel kapcsolatban felolvassa Corvin János adomány-levelét a bajmóczi templom és parochia részére. Hogy Privigye hajdan virágzó állapotban lehetett, ezt a czéhek ládáiban található okmányokból könnyű kiokoskodni. Nyoma van még egy karmelita kolostornak s beszélik, hogy egykor apácza-zárda is volt e városban. A Privigye és Bajmócz sorsáról Katona és Praynál felhasznált okmányok közt nincs ott Charlay János levele 1663-ból, melyben a Thurzók zsarolásáról panaszkodik a levélíró. A Thurzó-család 1645-ben történt kihaltával Privigye a Pálffyak birtokába jutott. Pálffy Pál neje az a gr. Kun (Kuen) Francziska, ki a protestáns papokat kiűzte s eleinte jezsuitákat akart betelepíteni, midőn pedig azokkal nem tudott kiegyezni, mert sokat kívántak, Lengyelországból hivott be két piaristát s azokkal nyittatta meg 1666-ban a privigyei gymnasiumot. Ez iskola s a convent két század alatti sorsáról felolvasó más alkalommal fog szólni: az idegen hadsereg eltávozott a francia területről, a mi csapataink ismét bevonultak az odahagyott megyékbe. A felszabadulás a nép hazafiai öröme között ment végbe, anélkül, hogy az ország belsejében zavargásokat idézett volna elő, anélkül, hogy künn bizalmatlanságot keltett volna. Európa — meg lévén győződve erős elhatározásunkról, hogy a békét fenn akarjuk tartani, — minden félelem nélkül látja, mint leszünk saját magunk uraivá. A hatalmasságoktól azon óhaj bizonyítékait kaptam, hogy velünk barátságos viszonyban akarnak lenni. Benn a közrend erélyesen fentartatik. Az éber igazgatás, — habár különböző politikai eredetű tisztviselőkre van is bízva, kik azonban mindnyájan hódolnak a rend ügyének, — a fenálló törvényeket szigorú alkalmazásra juttatá ; azt mindenfelől azon conservatív szellem vezette, mely által a nemzetgyűlés többsége folyvást lelkesítettnek lenni mutatá magát, és amelytől én, ami engem illet, míg önök rám bizondják a kormányhatalmat, eltérni nem fogok Valóságban az anyagi nyugalom nem gátolá meg a kedélyek izgatottságát, és önök egybejövetelének közeledtével a pártok közt keletkezett küzdelem megkettőzteti az élénkséget. Erre el kell készülve lenni. Azon tárgyak sorozatában, melyeknek önöket, saját kívánatuk szerint, munkálatuk felvételénél foglalkoztatniok kell, van az elődöm által beterjesztett alkotmánytörvények megbírálása is. Minthogy ezen várakozás a végleges kormányformának eddig fentartott kérdését szükségképen ismét szőnyegre hozó, egyáltalában nem lehet meglepő, hogy ezen nagyon fontos kérdés a különböző pártok által már előre felvettetett, és azok mindenike által egész buzgósággal , az ő óhajuknak megfelelő értelemben tárgyaltatott. Én sem arra nem valók jogosítva, hogy ezen vitákba avatkozzam; sem arra, hogy önök souverain elhatározásának elébe vágjak. Kormányom tevékenységégének csupán arra kell szorítkoznia, hogy a vitákat a törvényes korlátokon belül visszatartsa és minden hypothesisnél önök elhatározásának absolut tiszteletben tartását biztosítsa. Ennélfogva az önök hatalma teljesen meg van őrizve, és semmi sem gátolhatja annak gyakorlását. Önök talán mégis azt gondolhatják, hogy az oly élénk fejtegetések által okozott izgatottság annak bizonyítéka, hogy a dolgok mostani állásában és a jelenlegi közszellem mellett a kormányformának megalapítása, mely a jövőt határozatlan időre leköti, nagy nehézségekkel van egybekötve; — talán előrelátásból helyesebbnek fogják önök találni, az intézménynek megőrizni azon jellemét, mely annak megengedi, hogy — mint ma — a rend minden barátja, pártkülönbség nélkül, a kormányhatalom köré csoportosuljon. Ha ily módon ítélnek önök e kérdésben, engedjék meg önök annak, akit önök választottak, anélkül, hogy ezen tisztességre törekedett volna, - hadd mondja el önök előtt egész nyíltsággal a maga nézeteit. Hogy a köznyugalom teljesen biztosíttassék, a jelenlegi kormányzat két lényeges feltételnek érzi hiányát, melyeket veszély nélkül nem nélkülözhet sokáig. Az tudniillik sem elég életképességgel, sem elég tekintélylyel nem bír. Bárkinek kezeiben legyen is a kormányhatalom, valóban tartósat nem teremthet, ha kormányzási joga naponta kérdésbe helyeztetik ; ha nem bir elég hosszú fenállásának biztosítékával arra nézve, hogy az országot megóvja a mindig megújuló izgatások kilátásaitól. Oly kormányhatalommal, mely minden pillanatban megváltoztatható, a békét egy napra lehet biztosítani, de a közelebbi nap biztonságát nem. Ily módon minden nagy vállalat lehetetlenné tétetik, a munka megbéníttatik. Francziaország, mely újra akar felvirágozni, fejlődésében gátolva van. Az idegen hatalmakhoz való viszonyokban politikánk nem érheti el az állandóság és kitartás azon szellemét, mely egyedül nyújt bizalmat a tartóság iránt, és képes valamely nemzet nagyságát fenntartani vagy helyreállítani. A jelenlegi kormányhatalom nem bir állandósággal s tekintélye gyakran hiányzik. Az nincs eléggé felfegyverkezve törvényekkel, hogy a pártoskodásokat eloszlassa, de sőt, hogy a saját maga ügynökeinél is engedelmességet parancsoljon. A helyhatóságok elfeledik, hogy ők a törvény közegei, és a központi hatóságot az ország sok részében képviselet nélkül hagyják. Önök e veszélyekre fognak gondolni, és a társadalomnak tartós és erős végrehajtó hatalmat fognak adni, amely gondolkodik jövője felett, és azt erélyesen tudja oltalmazni. Mést nem tettem. 28-án azt parancsolta nekem Jarras tábornok, hogy a St. Julien erődben álljak a tábornagy rendelkezésére. Sámuel parancsnokkal mentem oda. Útközben találkoztunk Bazaine-nel Soleille tábornok kíséretében. Tudatta velem, hogy a legközelebbi nap kirohanást kisértünk meg. E. Tehát a sürgöny csakugyan 23-án érkezett ? T. Akkor. E. Chiffrirozva volt. T. Nem. E. Stennyből jött a sürgöny ? T. Ha jól tudom, ez nem volt jelezve rajt. E. Volt valaki a tábornagy szobájában, midőn ezt önnel közölte. T. Volt. Egy fiatal tiszt, ki az asztalnál irt, Bazaine Adolf ur, a tábornagy öcscse, aztán de Mornay-Soult ur s végre egy polgári ruhába öltözött ur, aki a kertre nézett: eleintén Boyer tábornoknak tartottam, de az aligha tudott volna oly közönyös maradni. Lachaud: Tanúk fogják igazolni, hogy a sürgöny csak 29-én érkezett, s hogy Turnier ezredestől ered. Vádlott ügyvéde szavai mellett szól, s azt mondja, hogy nem is tűrte volna Lévaitól, mint alárendeltjétől, hogy számára irányt jelölni akarjon. Tanú megmarad állítása mellett. D’Andau ezredes nem ismeri a Mac-Mahon s Bazaine közti összeköttetést. Lewal volt megbízva az informatió-szolgálattal, 23-án vagy 24-én azt hitte azonban, hogy Lewal bizonyára híreket hallott, mert igen izgatott volt s egy kirohanási tervet terjesztett elébe. „Valami újság van?“ kérdezte D’Andrau. Lewal tagadta és hallgatott. 26-án megkezdetett a kirohanás, de az eső miatt félben maradt. Tanú nem értett egyet a beszüntető rendelettel . Lewal ekkor így szólt: „Annál sajnálatosb ez, mert híreink voltak Mac-Mahontól és vezérkarától.“ Erre közölte tanúval, hogy 25-én a tábornagynak sürgönyt hozott, azt gyors kitörésre buzdítá, ettől azonban azt a választ nyerte, hogy az most ki nem vihető. Vádlott ügyvéde ezután kérdi, tanú irt-e egy Bazaine iránti ellenséges röpiratot? Tanú igenlőleg felel. Ugyancsak Lachaud kérdi, volt-e felhatalmazása a hivatalos iratokat lemásolni? Tanú nemmel felel. KÜLFÖLD. Mac Mahon elnöki üzenete. A tegnap érkezett táviratban rövid kivonatban ismertetve volt Mac Mahonnak a franczia köztársaság jelenlegi elnökének üzenete, melyet a nemzetgyűléshez intézett. Most ez irat egész terjedelmében előttük fekszik . Így szól : Eloszlásuk pillanatában azt mondom önöknek, hogy aggodalom nélkül távozhatnak és hogy önök távollétében semmi sem fogja megzavarni a köznyugalmat. Amit akkor mondok, megvalósult. Mai összejövetelükkel Francziaországot ismét békében találják önök. A franczia terület teljes felszabadulása bevégzett tény. MAGYAR ÚJSÁG 1873. NOVEMBER 8. Bazaine porc. (Versailles, október 31-én.) Aumale herczeg felszólítja Coffiniéres trnokot adjon felvilágosítást a császár s a kormány Mac-Mahon iránti viszonyáról. — Tanú először az aug. 15-ki fegyverszünetre nézve mondja azt, hogy abba csak a betegek ápolása czéljából egyezett bele. Elnök: Nem küldött ön 17-én sürgönyt a császárnak. Tanú: Lehet, nem emlékszem. Elnök (egy sürgönyt mutatva fel): Ön tehát Metzet 17-én már egészen blokkozottnak tekintette. Tanú: Igen, de a sürgönyre nem. E.: Közölte ön a híreket, melyeket Magnantól kapott, a marsallal ? T.: Közöltem vele a sürgönyöket, de nem tudom köztük volt-e Magnané. Emile Ambroise Handerson, 38 éves, a főtörzskarnál kapitány, tudja, hogy a császár Bazaine marsallal levelezni akart, s magát a hadsereg mozdulataira nézve értesíttetni kívánta. Három sürgönyt indított ezért útnak. Ezután Magnan alezredes hallgattatik ki, aki a császár által a marsalhoz küldve volt, azonban nem jutott hozzá vasúti akadályok miatt. Félórai szünet után Lévai ezredes következik. Vallomása egy sürgönyre vonatkozik, mely arról értesítette Bazainet, hogy a hadsereg Chalonstól feléjük közeledik. E lépés veszélyes voltát ő belátva, gyors támadást ajánlott, amit az altábornagy a készületlenség miatt lehetlennek mondott. E sürgöny vagy 23-án, vagy 28-án érkezett. De tanú biztosan emlékszik, hogy 23-án történt. Midőn tanú a marsallól távozott, igy szólt hozzá: hivatni fogom önt. 24-én Jarras tábornok által Bazaltéhoz hivatott. Ez kifejtette előtte tervét egy kirohanás iránt s véleményemet akarta hallani. Ez iránt folytatja szóló, nem lehetett kétség. Már 6-án megjegyeztem Leboufnek, hogy műveleteinket a déli irányban kellene megkísértenünk , de mert észak felé kellett nyomulnunk, nem marad fen egyéb, mint a kirohanást is ez oldalon kísértem meg. A tábornagy hozzájárult véleményemhez. A tanács, melyet szükség által kényszerítve ilyen meggyőződésem ellenére adtam, annyira emlékezetes előttem, hogy a kelet iránt nem tévedhetek, mert a második kirohanás iránt semminő ellenre kivonat a hivatalos lapból. A magyar királyi honvédelmi miniszter 38600. szám a. körrendelete az 1874-ik évi ujonczozási előmunkálatok foganatosítása tárgyában. Miután az 1854-ik évi születésű hadkötelesekre vonatkozó anyakönyvi kivonatok elkészítése iránt folyó hó 3-áról 38 350. szám alatt kelt körrendeletemnél fogva már előlegesen megtettem az intézkedést, miután továbbá a hadkötelesek összeírásának módozatát, a teljesen ismeretlen egyéneknek külön lajstromokba elrendelt fölvételével, szintén folyó hó 3-áról 37,131. szám alatt kiadott közintézményem értelmében újonnan szabályoztam : nem késem felhívni a közönséget, hogy a jövő 1874-ik évi ujonczállítás tekintetéből szükséges összes előmunkálatokat, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 42-ik, és az 1870-ik évi 42-ik törvényczikk 17-ik szakaszához képest hajtsa végre. Ezen előmunkálatok, s az ezek foganatosítására nézve fenálló szabályos rendeletek múlt 1872-ik évi 35 500. számú közintézményemben közelebbről elő vannak sorolva. S azt hiszem, hogy most már elég lesz hivatkoznom ezekre, és a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasításra, azon czélból, hogy az ujonczozási előmunkálatoknak szabályszerű teljesítését mindinkább várhassam. Jelenleg tehát csakis a következő pontokra szorítkozom rendelkezéseimmel, úgymint: 1. Az 1874-ik év hadjutalék födözésére, a védtörvény 32-ik szakaszához képest, az 1854-ik, 1853-ik és 1852-ik években született hadkötelesekből alakuló korosztályok hivatnak fel. 2. Az 1. alatt ide mellékelt, s a hadkötelesek kötelességeire és igényeire való figyelmeztetést tartalmazó „felhívás“, amely mindegyik törvényhatóság számára a saját területén divó nyelveken szerkesztett, s elegendő számú példányokban küldetik meg, — egyfelől a járásbeli tisztviselő által, a sorshúzási határnap előleges bejegyzésével kiegészítendő, másfelől pedig a községi elöljáróknak azonnal kiadandó, s ezek által, a hézagok kellő betöltése után, aláírandó, és községenként nyilvános helyen kifüggesztendő. 3. Az anyakönyvi lajstromkivonatok alapján, úgyszintén az önkéntes jelentkezések, és más módon eszközlött összeírások folytán, az összeírási, sorshúzási és állítási lajstromok, részint a korábbi szabályokhoz képest, részint pedig, amennyiben azok folyó évi 37.131. számú közintézvényem által módosíttattak és bővíttettek volna, ezen utóbbi közintézvényem értelmében készítendők és állapítandók meg. 4. A sorshúzásra vonatkozólag, a netán lehetséges panaszok elhárítása véget, különösen utasíttatni rendelem a járásokbeli tisztviselőket, hogy azt a legszigorúbb pontossággal, és a legnagyobb nyilvánossággal, az egyes hadkötelesek részére húzott sorsszámoknak azonnali beszerzése mellett eszközöljék, és a sorshúzási lajstromokat a községek elöljárói által a helyszínen rögtön írassák alá. 5. Múlt évi 35.500. számú körrendelet évi 11-ik pontjának, különösen ezen pont d) alatti bekezdésének, a hadképességi kimutatatások kérdésében beérkezett jelentések szerint, számosabb sorozó járásban nem lévén elég téve,sorozástól távolmaradott, és még a felhívott második korosztályba tartozó hadköteleseknek, akik az állítási lajstrom A. vagy B. alatti osztályába vétetnek föl, az illető D. vagy E. lajstromokba is leendő befoglalására és jegyzékbe-vételére, s átalában az állítási lajstromoknak az említett ponthoz képest való szerkesztésére nézve a járásokbeli tisztviselőket kiválólag felelősekké teszem. 6. A felhívott három korosztályban összeírt hadkötelesek számáról, és a közelebbi három évben mutatkozott átlagos ujonszállítási képességről szóló kimutatások fölterjesztését, sorozó járásonként elkülönítve, az//. alatt ide csatolt rovatos mintának betöltésével, folyó évi deczember 20-áig várom el. S e helyen főkép arra figyelmeztetem a járásokbeli tisztviselőket és a törvényhatóságok elnökeit, hogy az összeírt hadköteleseknek az újonczkivetés alapjául szolgáló számai az//. alatti kimutatások illető rovataiba, a teljesen ismeretleneknek bebizonyult egyének kihagyásával, folyó évi 37.131. számú körrendeletévi 5-ik és 14-ik pontjainak értelmében iktatandók be, hogy az ideiglen fölmentett hadköteleseknek, és az ujonczállitási képességnek az 1871-ik, 1872-ik és 1873-ik ujonczozási adatok folytán mutatkozott korosztályonkinti, illetőleg átlagos százalékai, ugyanezen '/a alatti kimutatások rovataiba akként jegyzendők be, amiként azok az illető hadkiegészítési kerületi parancsnoksággal egyetértőleg megállapíttattak, és a folyó évi 33.550. számú közintézményemmel megküldött F. minta szerinti kimutatásokba bevezettettek, hogy a korosztályonkint felhívott hadkötelesek számából, az átlagos felmentési százalékok levonása után „maradt előállítandók“ összege, és az átlagos útonszállítási képességi százalékok alapján korosztályonkint előálló „Hadképesek összege,“ ugyancsak a*//. alatti kimutatásban, a múlt évi 35.500. számú közintézményemhez •//. alatt mellékelt útmutatás illető pontjaihoz képest dolgozandó ki és veendő el. 7. Azon szabály, mely szerint a sorozó bizottságokhoz kiküldött, és úti-átalánynyal el nem látott polgári tagok iránt hozzám indokolt jelentés teendő, és jóváhagyásom bevárandó, ezúttal is érvényben maradván: felhívom a törvényhatóságokat, hogy a sorozó bizottságok utazási és működési tervezetét, sorozó járások szerint, és az újonszállítás törvényszerű időszakára nézve, a hadkiegészítési kerületek és honvédzászlóaljak parancsnokságaival egyetértőleg állapítsák meg, és hozzám, a kiküldött polgári elnökök, orvosok és közigazgatási tisztviselők névjegyzékeinek kíséretében, szintén folyó évi december 20-dikán napjáig terjeszszék föl. 8. Mind a hadkötelezettség alól való ideiglenes fölmentésekre vonatkozó fölszólamlási kérvényeknek, mind a tényleges szolgálat alól való mentességet tárgyaló folyamodványoknak fölszerelése és előkészítése tekintetében, 1871-ik évi 32,300. sz. körrendeletem 11-ik és 1872. évi 35,500. számú közintézvényem 15-ik és 16-ik pontjaihoz leendő alkalmazkodásra a felek, úgyszintén a községek elöljárói és a járásokbeli tisztviselők is újabban utasítandók. 9. Addig is, míg alkalmam lenne ezen ügyben részletesebben intézkedni, elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy azon községi bizottságok, amelyeknek alakítása múlt 1870-ik évi 30.000. számú közintézvényem 23. pontjában rendeltetett el, és azóta minden évben megnyittatott, a törvényellenesen távollévő és 16 év óta előjegyzésben tartott hadkötelesek kipuhatolását erélyesen folytassák; s e végett a törvényhatóságok ezen bizottságoknak községenként leendő újabb szervezését eszközölni, és arról, vájjon befejezték-e ezek a magok munkálataikat, a vizsgálati jegyzőkönyveknek a járásokbeli tisztviselők őrizete alatt hagyása mellett, folyó évi december 31-ik napjáig jelentést tenni ne késsenek. Különösen szervezendők, és a megszabott módon való eljárásra utasítandók pedig eme községenkénti bizottságok azon sorozó járásokban, amelyek a bánsági határőrvidéknek és a titeli zászlóalj területének polgárosítása folytán, részint önálló törvényhatóságokká alakultak, részint a szomszédos megyékbe kebeleztettek be. S ezen előmunkálatok szabályszerű foganatosítását, és a jelentésére kitűzött határidők pontos megtartását a törvényhatóságok részéről annál inkább elvárom, mivel egyfelől a védtörvény végrehajtásában épen a törvényhatóságoknak és tisztviselőiknek jutott a legközvetlenebb feladat, másfelől pedig a legátalánosab érdekű és legigazságosabb törvény is csak akként és csak annyiban nyer életet, a miként és a mennyiben végrehajtatik. Kelt Budapesten, 1873-ik évi október hó 20-ik napján. A honvédelmi miniszter: Szende Béla, s. k. Horváth Géza 4. zászlóaljbeli honvéd a letett vizsga eredménye alapján, a m. kir. honvédgyalogság szabadságolt állományában hadapróddá kineveztetett. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Hoch Frigyes nagy-szebeni kir. jogakadémiai helyettes tanárt, a kereskedelmi jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, ezen minőségben megerősítette. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, november 7. — Pestmegye igazoló választmánya a legtöbb adót fizető bizottsági tagok közé az 1874. évre a bizottságnak már megválasztott tagjai közül felvette : Berger Gábort Szalk-Szent-Mártonból; Noffer Ignáczot Tápió-Szeléről; Megór Alajost Nagy-Kátáról; B. Molnár Jánost Czeglédről; Német Istvánt Váczról; Sárkány Jánost Páhiról; Sárközy Simont Tápió-Szeléről, Schmied Jánost Úriból és Szőke Istvánt Tasról, akik helyett azon esetben, ha a virilis bizottsági tagságot vállalják el, az illető kerületekben annak idejében bizottsági tagok fognak választatni. A dányi Soltész Endrének és a váczi Prumer Antalnak megyei bizottsági tagokká lett megválasztatásuk szintén helyben hagyatott. — A felnőttek oktatása ügyében a vallás és közoktatási minisztérium a hiv. lapban a következő értesítést teszi közzé: A felnőttek oktatása az 1872— 73-ik tanévben, köznépünknek ezen intézmény iránt tanúsított rendkívüli buzgalmánál fogva, előre nem láthatott oly nagy terjedelmet vett, hogy a vallás- és közoktatási magyar kir. minisztérium idei költségvetésének e czélra kiszabott rovata a fenforgó költségeket csak részben fedezhette. Erre fittetnek ennélfogva mindazon tanárok és népiskolai tanítók, kik a felnőttek oktatásáért járó és hitelesen kimutatott tiszteletdijaikat eddigelé még meg nem kaphatták, hogy ezen tiszteletdijak az 1874. év január havában fognak utalványoztad, és nekik szokott módon kézbesittetni. — A budapesti honvédegylet esó 9-kén (vasárnap) délelőtt 11 órakor a megyeház termében közgyűlést tart, melyre az egyletnek igazolt tagjai tisztelettel meghivatnak. Budapesten, nov. 6. A budapesti honvédegylet választmánya. — A tanácsnokijelöltek megállapítására a bizottság IV. és V. kerületbeli tagjai közös értekezletet tartottak. Békey Imre egyhangúlag első helyre lett kijelölve. - - A budaiaknak 3 tanácsnoki hely engedtetett s erre a budai három kerület kívánságához képest Petrovits Szilárd, Alker Gusztáv és Funk Kálmán jelöltettek ki. A többi négy tanácsnoki állásra nézve titkos szavazás határoztatott el. Barna Zsigmond főjegyző, ki tanácsnoki állásért szintén folyamodott, folyamodása ezen részétől elállott, s a kerületekből nyilvánított óhajtásnak engedve, csakis a főjegyzői állomást kéri. A titkos szavazás eredménye ehhez képest 55 szavazat közül átalános szótöbbséggel jelölteküt megválasztottak Kasenczky József, Hamza Máté, Havas Pál és Rupp Imre. Ezek tehát az egyesült bel-s lipótvárosi kerületek tanácsnokjelöltjeiül egyhangúlag kijelentettek. — Holnap délután 5 órakor a központi 45-ös bizottmány, s hat órakor ismét az egyesült bel-lipótvárosi választmány fog a tanácsteremben értekezletet tartani. A Liszt ünnepély ma kezdődik. Ma pénteken viszik meg az egyes testületek üdvkivonataikat. Holnap 8-án esti 6 órakor serenade Liszt Ferencz baltéri lakása előtt. Két katonai zenekar Liszt Ferencz három művét: a magyar rohamindulót, a Göthe-indulót és a koronázási indulót fogja előadni. Este 8 órakor Pestváros által adott ismerkedési estély a Hungária termeiben. Vasárnap délelőtt a Gobbi Henrik által szerzett Liszt kantate előadása a Liszt-egylet által a