Magyar Ujság, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-22 / 269. szám

által vallott elvek biztosíthatják a haza jövendő jólétét és szabadságát, nyugalmát úgy mint biz­tonságát . — képzelje a világ Thiers­, hogy most előáll, és egy oly hosszú manifestumban, mint akár a Ghyczyé azt hirdeti, hogy káros és ve­szélyes azon pártküzdelem, melyet ő eddig a köz­­társaságiak mellet folytatott Francziaországban, és ő ezennel leteszi a bizalmat, melyet eddigi vi­seletével nyert ki, s oda ál Chambord gróf mellé, Broglie oldalához . . . oh, módja meg az olvasó, micsoda érzelemmel tekintené a tapsot, melylyel ennek fejében Broglie hívei megajándékoznák,­ a megcsalatott párthivek kínos fájdalmára, mint jutalmazzák Ghyczyt a Deákpárt részéről, a nagy hazafias elvek szánandó compromissiójára. Nem, a történelem nem igazolhatja az ily abdicátióknak sem helyességét, sem államférfias jogosultságát. Ghyczy Kálmán hivatkozása s ujjmutatása az idézett s általunk illustrált példákra nem egyéb, mint a kapkodás jele, mely sem az állam­­férfiúi bölcsességnek, sem államférfim­eszélyes­­ségnek nem tulajdona. A­ki most azt vallja, hogy 6 éven át tévúton bolyongott, az bevallja, hogy államférfim­érzék­kel nem bírt, s e vallomása nem jogosítja fel többé arra, hogy mostani nézetei megváltoztatott elvei, államférfias­eszélyességnek és bölcsesség­­gnek tiszteltessék; mert jogosult feltevés az, hogy 6 év múlva, ezen nyilatkozatára mondja ki anathemáját, mint most kimondotta a múlt fi évi elveire. Vegyük tehát tudomásul most az egyszerű abdicátiót — az eddig államférfiul hírben álló Ghyczy Kálmántól, Szederkényi Nándor. — A pénzügyi bizottság tegna­pi ü­lésébe­n, mint­ alább bővebben közöljük, K. Sennyei azt indítványozta,­­ hogy egy nagyobb bizottság kiküldése hozassák javas­­­­latba, a­mely gy­ökeres revisio alá vegye egész háztar-­­­tásunkat. A bizottság azonban ezen indítványt csak az­­ 1874-ki budget revisiója utánra fogadta el. Mi részünkről helyeseljük l. Sennyei indítványát , és sajnálnék, ha az csak akkor érvényesülne, mikor a 74-es költségvetés már megállapítva lesz. Hiszen ezen­­ budget reviziójánál is jó lenne már a bővebb bizottság tanácsát kikérnünk, főleg pedig összes háztartásunkat ismernünk s revideálnunk. Csipkés Lajos képviselő úr, tegnap e következő le­velet intézte a Tisza-féle balközépi kör elnökéhez : Igen tisztelt elnök úr ! Csak tegnap érkezvén fel Pestre, igen természetes, hogy a balközépi kör 1. évi nov. 7-én tartott értekez­letén nem voltam szerencsés jelen lehetni. Azonban ér­tesülvén az itt történtekről, kötelességemnek tartom ki­jelenteni, hogy a többség határozatát magamévá nem tehetem; nem pedig azért, mert vélekedésem szerint­ ezen határozat túlment a balközép eddigi álláspontján; már­pedig választóimnak adott szavam arra kötelez, hogy a baloldal eddigi elveihez mindvégig hű marad­jak ;­­ nem, másodszor azért sem, mert szerintem a jelen országos helyzet éppen nem kényszerít arra, hogy ed­digi elvünket feladjuk, vagy azokból engedjü­­k, sőt fényes bizonyítékot szolgáltat azoknak igazságáról és helyességéről; é­s mert meg vagyok gy­őződve, hogy csak ideiglenes félretevése is hazánk függetlensége iránti törekvéseinknek, annak idővel ellankadását, sőt teljes felhagyását v­onná maga után. A kisebbségi indítványt pár­tolva, mint a régi balközép híve, a jelenlegi balközépi körnek tag­ja nem lehetek. Méltóztassék elnök úr jelen nyilatkozatomat a tisz­telt kör tudomására juttatni. Teljes tisztelettel lévén a mélyen tisztelt elnök ur­nak Pesten, 1873. nov. 19-én. Alázatos szolgája Csipkés Lajos, ar.-széki képviselő. — A Deákpárt f. hó 20-iki d. e. 11 órakor tartott értekezletének első tárgyát Perczel Béla elnök által előterjesztett határozati javaslat képezi, mely a ház legközelebbi ülésében kerül a ház elé, s melynek tartalma mintegy a következő: „Ő Felsége a király uralkodása 25 évének szerencsés betöltése alkalmából a képviselőház — egy a ház elnökéből s ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget biz meg hogy Ő Felsége előtt a képviselőháznak szerencse­­kivonatát hódolatteljesen fejezze ki.“ A javaslat helyes­léssel fogadtatik. Ezután Trefort közoktatási miniszter indítványára elhatároztatott, hogy az egyház és állam közti viszony megállapítására kiküldendő bizottság, melynek megvá­lasztása szintén indítványoztatni fog, 27 tagból álljon, s ebben a balközép 9, szélsőbal 3 taggal lesz képvi­selve ; az incompatibilitás kérdésében kiküldendő bi­zottságba az ellenzék 3 tagja fog megválasztatni. Fel­merülvén azon kérdés, hogy a kérvényi bizottság jelen­tésében több oly kérvény foglaltatik, mely a bankügyre vonatkozik, s arra nézve a pártnak határoznia kell, Pa­­c­olay indítványára elhatároztatott, hogy a ház utasítja a minisztert, hogy a bankkérdésre vonatkozólag minél előbb terjeszsze be előtersztését a házhoz. Kerkapoly pénzügyminiszter ugyanez i­lőben a pénzügyi bizottságban lévén elfoglalva, a b. Simonyi interpellatiójára adandó feleletében nem terjeszté elő. („Pesti Napló.“) — A képv. ház pénzügyi bizottmányának (19—20 nov.) alkotott határozatai oly nagy horderejű fontos megállapodások, melyeknek egész helyzetünk átalakí­tására lényeges befolyásuk lehet. Ma nem akarunk a bizottság határozataihoz érdemlegesen szólni; a­mi azonban, a formai részt illeti, föl kell említenünk, hogy nem értjük, mint történhetik az, hogy a bizottság, melynek ülésein a pénzügyminiszter jelen volt, oly fon­tos határozatokban megállapodhatott a nélkül, hogy a kormány részéről e határozatokra vonatkozó bármely nyilatkozat történt volna. A budget átrevideálása és egy bizottság kiküldése, mely összes háztartásunkat át­vizsgálja s a pénzügyi helyzettel összhangzásba hozza: oly nagy horderejű megállapodások, hogy majdnem megfoghatlak mint létesülhetnek ily határozatok a kor­mány teljes neutralitása mellett. ^«OYAK ÚJSÁG 1878. NOVEMBER 22 Kerkapoly miniszter e semlegességéhez sok szó férne. De a legfőbb az, hogy maga a tény, midőn ily megállapodások vitatásával szemben a pénzügyminisz­ter hallgatásra szorul, oly kínos situatiót jelent, mely­nek fentartása nem áll senki érdekében. Meg vagyunk győződve, hogy ez érzettől átha­tott a Deákpárt szintúgy mint a kormány és ez érzet általánossága rövid idő alatt meg fogja érlelni azon erőzejes, férfias elhatározásokat, melyek a türhetlen helyzet megváltoztatására szükségesek. A­míg ez meg­történhetik, Kerkapoly pénzügyminiszter oly po­­sitiót foglal el, melyet nem tarthatunk méltónak sem hozzá, sem a párthoz. Reméljük azonban, hogy min­den hivatott tényező közreműködik e situatio lehető megrövidítésére. „Pesti Napló.“ — A képv.­ház tanügyi bizott­ága tegnap esti ülé­sében kezdette meg a középtanodai törvényjavaslat tár­gyalását. A tagok, Tisza Kálmán elnöklete alatt, majdnem teljes számmal voltak jelen; szintúgy jelen volt Tr­e­f­o­r­t miniszter s Mészáros mint tanácsos. A törvényjavaslat átalános tárgyalásában a bizottságo­­­nak majdnem összes tagjai vettek részt, s Trefort mi­­­­niszter minden egyes megjegyzésre reflektált. A következő indítványok tétettek :Schwarcz­­ Gyula azt ajánlá, hogy a bizottság, a miniszterrel egyet­­­értőleg, indítványozza azt a házhoz elé terjesztendő je­­­­lentésében, hogy a polgári iskolák czélszerűbb szerve­­­­zéséről még ez országgyűlésen törvényjavaslat terjesz­tessék elő. Ez elfogadtatott. Molnár Aladár, kinek a középtanodák czéljáról tett fejtegetéseit a bizottság többsége helyessé, azt in­dítványozta, hogy a szakiskolákról nyújtassék be tör­­­­vényjavaslat, a­mely indítványt a miniszter s a bizott­­­­ság helyeselt. S­z­­­l­á­r­dy Áron azt ajánlá, hogy a nem állami középtanodák ne vétessenek e javaslat rendelkezései alá s azoktól külön törvény intézkedjék, ha majd az­­ egyház és állam közötti viszony megoldatik. A bizott­­­­ság többsége ez indítványt mellőzte. Tisza Kálmán azt véli, hogy az államnak joga­­ van azt kérdezni: mit tudsz, — de arra nincs joga, hogy azt is kérdezze: miként, mennyi tanártól és mikép fizetett tanártól tanultál? Az tehát nézete, hogy szabja meg az állam, hogy mit követel a középtanodától, a vizsgálatokon győződjék meg arról, hogy e követel­ménynek elég létezik-e, de a nem állami tanodák egyébe szervezetébe ne avatkozzék. Ezt pénzügyi tekintetből is ajánlja, mert oly középtanodák szervezése, min­ket e javaslat czélul kitűz, az állam sok milliójába kerülné­nek; a hitfelekezetekre nézve pedig a teher elviselhe­tetlen. A bizottság e nézetet a törvényjavaslat illető szakaszainál vitatja meg. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, a részletes vitát a bizottság ma d. e. 10 órakor tartandó ülésén kezdte meg. — Csengery Antalba mai ta­nácskozásban nem vett részt.­­ A pénzügyi bizottság tegnapi ülése újra igen érdekes volt. B. Sennyey Pál azt indítványozza, hogy a kölcsönjavaslat benyújtása alkalmával adjon be a pénzügyi bizottság egy javaslatot az iránt, hogy az ál­lamháztartás tüzetes revisiójára egy ad hoc bizottságot azonnal küldjön ki a ház. Ezzel szemben Zsedényi, ki a bizottság kiküldésének eszmé­jét szintén magáévá teszi, azt indítványozza, hogy a bizottság csak a 74-iki budget revisiójáról benyújtandó jelentés alkalmával ke­ressék. A két indítvány fölött hosszas vita fejlett ki, melynek folytán a pénzügyminiszter jelenti, hogy a kor­mány az államháztartási revisió tanulmányára már küldött ki egy bizottságot, a­mire Sennyey kijelenti, hogy ő e tekintetben a kormánytól semmit sem várt és vár. Végre Bartal közvetítő indítványa fogadtatott el, ki a bizottság kiküldésének kérését nem kívánja időhöz kötni, hanem a 47-ik budget revisió alatt a legalkalma­sabb perczet kívánja fölhasználni. — A balközép f. hó 20- ai értekezletén, a decz. 2 át üdvözlendő küldöttség kérdése hozatván föl, a párt ezt helyeselni elhatározza. Csipkés aranyosszéki képviselő e körből kilépését jelenti ki, tudomásul véte­tik. A képviselőház által az incompatibilitási kérdés­ben kikülden­dő bizottság tagjaiul megválasztja a kör Tisza Kálmánt, Beöthy Lajost és Péchy Tamást. Az alapok vizsgálatára Lükő indít­ványára kiküldendő bi­zottság 27 száma ellen nincs kifogása a körnek. A föld­adó tárgyában benyújtott bizottsági javaslatának ugyan a bizottsághoz visszautasítását a párt­ most sem helyesli. Horn bejelenti a némtalföldi részvényesek kérelmeit a keleti vasút tárgyában, melynek benyújta­­tását a kör helyesli. „Hon“ — Az osztrák n. bank igazgatósága, mint a „P. Ll.“-nak Bécsből nov. 20 tól távírják, ez napig még nem kapott értesítést a kormánytól a Magyarországgal foly­tatott alkudozásokról. Jól értesültek szerint, mondja, az alkudozások még nem haladtak annyira elő, mint hirlelve volt.­­ Az osztrák­ állam jövedelmei 1874-re a kereseti-és jövedelmi­ adókból 2,700.000 fo­rinttal kevesebbre írattak elő, mint mennyi a jelen év­ben tényleg befolyt; de 2,230.000 frttal többre mentek, mint 1872-ben, s a bécsi lapok, úgy látszik, a jövő évből nem remélnek a változott viszonyok miatt annyi jövedelmet sem, mint 1872-ben befolyt. Első­rendben maga az öreg „Presse“ támadja meg az állam­­költségvetést, s ugyancsak erős érveket hoz föl állás­pontja mellett, a következőkben: Jelen évben mondja november elejéig 81 nagy társulat oszlott fel, melynek alaptőkéje 295.200.000 frtot tett. Ezen társulatok, ha­csak ill 3 százalék kereset- és jövedelmi­ adót fizettek is, mintegy 4 milliót adtak az államkincstárba, mi jövő év­ben nem fog befolyni. Továbbá idézi Schönberger ál­talunk is ismertetett számításait, miszerint október vé­géig 1.183.580.000 forint névszerinti érték sem­­fassult meg; ennyivel sülyedt alább a tőzsdei­­üzlet, s ha ebből Ausztriába (mert közte kül­földi s magyar vállalatok is voltak) csak 1100 millió értéket teszünk is, az ezek után hiányzó jövedelem 65 millióra, az adókeves­let m. e. 6 millióra megy. Nem foghatja tehát fel a „Presse“ a pénzügyér számításait kivált azért, mert ez a bélyegjövedelmet ö0 millióval, az illetéki jövedelmeket pedig 1.900.000 írttal emelni akarja, holott kétséget sem szenved, hogy a bélyeg- és illetékjövedelmek gyors fokozódása (5 év alatt 34 mil­lióról 47 600,000 írtra) csakis az alapításoknak, a tel­kek adásának és vételének, a birtokváltozásnak tulaj­­­donítható. Hogyan lehetne tehát mondja 50 milliót várni a jövő évben ezekből, holott újabb alapításokról, vállalkozásokról, oly mérvben mint volt, most már szó sem lehet. Hogyan is lehet jövedelmi fokozódásra szá­mitni ott, hol most államsegélyért jajgatnak s az ál­lamnak nincs sürfföld feladat i m­ár ezek mentségére sietni. — A „Hon“ a pénzügyi bizottság tegnapelőtti üléséről „magán, de hiteles forrásból“ ezeket írja: Kerkapoly pénzügyminiszter a kölcsön indoko­lást előadta: Sennyey Pál erre élesen kelt ki a pénzügyminiszter e legújabb operatiója ellen is. A köl­csönt méregdrágának tartja és azt csakis a helyzet nyomasztó volta miatt tartja elfogadhatónak. Részálja a pénzügyminiszter egész gazdálkodását, főleg pedig „hazánkra nézve szégyennek tartja előlegezéseit, me­lyek miatt (egy pár százez­er forintért) „házalni“ járt az ország pénzügyminisztere Európában. ”Kerkapoly miniszter mentegetődzőleg replikázott, de úgy a bi­zottság, mint a miniszter tele kés­züléggé távozott el. A kormány hajlandó a válságot siettetni, a kormányzat úgy­szólván megakadt, a baronákban nem dolgoznak a bizonytalanság miatt. A válság egyik alkalma, sőt talán kitörési oka az lesz, hogy a kormány ragaszkodik ahoz, miszerint az 1874-iki budget kiadási rovata revi­deálva ne legyen, holott a pénzügyi bizottság elhatá­rozta azt. Főleg Szlávy miniszterelnök köti aház tár­­czáját, míg a jobboldali m­ik­ontentusok attól tartanak, hogy Kerkapoly azt találja mondani (mint többször tévé) hogy hisz hát ő megnyugszik abban is.­­ Az osztrák földhitelint­ézet válságáról a titok leple még mindig nem hullott le teljesen. Tény azon­ban, hogy ezen nagy bankintézet azon pontig jutott, hogy 24 óra alatt kénytelen fizetésképtelenségét ki­mondani, ha a kormány nem segít rajta. Ezen bukás veszélye az egész monarchiára nézve oly nagy volt, a földhitel vesztesége és a pénzválság újabb kitörése oly ijesztő mérvben és közelségben mutatkozott, hogy az osztrák kormánynak be kellett látnia, hogy itt segíte­nie kell, és pedig rögtön. A segítség módjai közt állt azon terv is, hogy az osztr. kormány a febr. alkotmány hirhedt 13. §. értelmében, mely neki jogot ad a reichs­­rab­ szünetelése alatt sürgős esetekben törvényt bocsá­tani ki, intézkedjék és törvényileg deklarálja a zá­loglevelek elsőbbségi jogát a betáblázott követe­lésekre. Ezen törvény kibocsátása ellen kelt ki igen eré­lyesen a magyar közjog szempontjából Pauler minisz­ter, vitatván, hogy a magyarországi igen tetemes be­táblázásokra annak érvénye nem lehet. Nézete a mi­nisztertanácsban győzött is, s más, igen erélyes rend­szabályok határoztattak el. Az igazgató­tanács bünte­tés terhe alatt kényszeríttetett pár nap alatt 16 milliót visszafizetni az általa megkárosított intézetnek, mely roppant áldozat csak a­z volt eszközölhető, hogy Hop­fen Párisból az intézet ottani részeseitől hozott 8 mil­liót. De ez sem volt elég s még az államnak is kellett segítséget adni, hogy a bank a bukástól megmenekül­jön s a záloglevelek teljesen biztosíttassanak. Ezt elérni sikerült, hogy mily utak és módokon, azt a további le­leplezések fogják földeríteni. Ez alkalommal még csak azt említjük föl, hogy a­hol ilyen hallatlan szédelgés és inszoliditás uralkodik, a szomszéd Bécsben, jól tennék, ha a saját Augiás istál­lójukat tisztogatnák, s ne söpörnének mindig a mi aj­tónk előtt, mondja a „Rerform“. Emmnt a hivatalos lapból. — A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Buda Sándor ugocsamegyei­ kővárvidéki tanfelügyelőt ezen állomásától saját kérelmére felmentette, s ideigle­nesen az ugocsamegyei tankerületi teendőket Luby Zsigmond szathmárme­zei, a kővárvidékieket pedig K­e­r­e­kes József középszolnok-kraszn megyei tanfel­ügyelőkre bízta. Dezső Lajos tan­árjelöltet a lévai állami tanitóképezdéhez ideiglenes rendes tanárrá, Holló Sándor ó-liecsei tanitót ugyanoda id. segéd­tanárrá,­­ Szőllőssy Lajos tanárjelöltet a cson­grádi tanitóképezdéhez id. segédtanárrá, Hetyei Gábor segédtanárt a sz.-kereszturi tanitóképezdéhez id. rendes tanárrá,­­ A­d­­­h­a­r­­ Antal tanárjelöltet a modori tanitóképezdéhez id. segédtanárrá nevezte ki, Kozma Ferencz képezdei rendes tanárt a sz.-keresz­turi tanitóképe­de igazgatásával megbízta. A kir. igazságü­gyminiszter a maros­vásárhelyi ki­rályi táblához elnöki titkárrá Fekete Gábor nagy­szebeni kir. alügyészt, Lang Nándo­r beszterczei kir. járásbirósági díjas joggyakornokot a beszterczei kirá­lyi törvényszékhez Írnokká, a gálszécsi kir. járásbíró­sághoz Írnokká Ocs­k­a­y József törvényszéki dijnokot, R­a­k­i­t­s István temesvári törvényszéki írnokot ugyan­oda irodatisztté, a huszti kir. törvényszékhez jegyzővé Sto­kowszky Brúnó ottani segédtelekköny­vvezetőt, Kádár Béla veszprémi kir. post .kiadót a kőrösbányai kir. törvényszékhez írnokká, Lázár Dávid helyszine­­lési tollnokot a kézdivásárhelyi járásbírósághoz Írnokká, a kaposvári törvényszékhez telekkönyvi írnokká M­a­r­­t­i­n­o­v­i­c­h Gusztáv telekkönyvi átalakítási dijnokot, az igali kir. járásbirósághoz. Írnokká Simon Pál ka­posvári járásbirósági dijnokot, N­é­m­e­t­hy Elemér egri törvényszéki telekkönyvi írnokot a kaposvári törvény­székhez telekkönyvezető-segéddé az aranyos-maróti kir. törvényszékhez Írnokká Dobsik János ottani dirnokot nevezte ki; Stails Péter nagy-becskereki törvényszéki telekkönyvi írnokot a nagy-becskereki járásbírósághoz helyezte át. Az olasz belügy­m­inisztériumnak f. é. aug. 24-én kelt rendelete, mely szerint a rongyba vitel Olaszországba az osztrák magyar monarchiából egészségügyi szem­pontból úgy a tengeren mint szárazon eltiltatott, egy f. é. okt. hó 28 án kelt miniszteri rendelet által a fehér­­neműekre és viselt ruhadarabokra is kiterjesztetett. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, november 21. - N.­Károlyból mi is vettü­k táviratot, mely­ben az állíttatik, hogy a „Novák Gusztáv által a M. Újságba küldött“ azon tudósítás, miszerint D­o­ma­h­id­y Istvánnak bizalmatlanság szavaztatott volna valótlan, és hogy nevezett képviselő úr a választóknak becsülését pártkülönbség nélkül bírja. Aláírva : Deák párti Pap János, városi jegyző. — Bocsásson meg nekünk a deákpárti c­áfoló úr, ha mi nagyobb hi­telt tulajdonítunk ily esetben a baloldali tudósítónek, mint neki, annyival inkább, mert az említett táviratot egy, tegnapi számunkban közlött, s aláirt levél is meg­erősíti. Különben biztosítjuk di­ákpárti Pap János urat, hogy ama táviratot nem Novák Gusztáv úr küldötte. — Az egyetemi tandíjkölcsön elnök­sége Dr. Pauler Gy­ula ügyvédet nyerte meg a nevezett egylet ügyvédjéül.­­ A pestmegyei apátián és anyátlan árvák alapjára a központi árvaszékhez újabban a következő megyei bizottsági tagoktól érkeztek adományok és gyűjtések: Károlyi István 200 frt (felerészben az alapra, felerészben kiosztásra) Sembery István 100 frt, Szapáry Antal 10 frt, Teszáry László adomány és gyűjtés 65 frt, Végh István adomány és gyűjtés 13 frt 7 kr, Jeszenszky Károly 10 frt, Fáy Béla (ver­­soghi) 10 frt, Várady József és Sándor 10 frt, Orem János adomá­ny és gyűjtés 15 frt, Száraz István ado­mány és gyűjtés 13 frt 40 kr, Őry József adomány és gyűjtés 24 frt 26 kr, Herzer József adomány és gyűj­tés 20 frt, Benedikty Andor egy tánczvigalom tiszta jövedelme Kis Kőrösről 43 frt, Gönczi Benő adomány és gyűjtés 17 frt 64 kr, id. Végh Ignácz 5 frt, Kalicza János adomány s gyűjtés 25 frt 91 kr. Ezen kívül hozzá­járultak az al­ph­oz Ács József a nagykőrösi polgári kör el­éke adomá­ny és gyűjtés által 27 frt 90 kr. Boros Lajos egy sorsjáték jövedelmével 10 frt, Mende község elöljárósága gyűjtés által 17 frt 10 kr, Torbágy község elöljárósága gyűjtés által 23 frt 44 kr, a már kimutatott adományok összege tesz 1606 frt 57 krt. A jelenleg kimutatott adományoké 634 frt 81 kr, összes adomány 3267 frt 29 kr. Rövid idő múlva, írja az „Ellenőr“, gr. Lónyay Menyhérttől egy kötet fog megjelenni, mely­ben miniszteriális eljárását adja elő részletesen, továbbá szólni fog az ország pénzügyi helyzetéről s ezzel kap­csolatban javaslatokat is tár elé. A memoire már sajtó alatt van s mint mondják párt szempontok nem ural­kodnak benne. Miklósy-szi­nházat egészen elhagyta a figyelem, érdeklődés és közönség, s csak a jámbor óhaj­tások foglalkoznak vele, hogy­­án egy vidéki rendezett társulat még elővarázsolhatná a múlt téli pártolást. Hanem annyi mindenféle teher nehezült a gyenge szín­házra, hogy mindenki óvatos, nehogy az ő nyakába zú­duljon a tető. A tagok már megsokalták a jobb idők válását, nem akarnak tovább játszani, s a gáztársulat is követeli a világítás árát. Nem lehetetlen tehát, hogy rövid idő alatt csak sötéten maradnak az István-téri színház ablakai, melyek legalább eddig külső életjelt adtak. Mindez szomorú, de te­rmészetes. — Id. Kubinyi Ferencz úrtól mint a pest­­megyeház termében leendő kiállítás rendezőjétől követ­kező sorokat vettük: Pest vármegye lelkes közönsége a most bekövetkező ünnepek előtt államgazdasági, ré­gészeti é­s zeológiai természettudományi, valamint ter­mény kiállítást is tartami Pest megye palotájában. Alól­­írott a kiállításnak több ágaira nézve az intézkedést i­s­ vállalván, a tegnapi és tegnapelőtti napokban Kis-Czell­­ben a téglavető társulat h­lyiségében megjelent a hol is annak jeles gondviselője Kugyelka Dávid ur szives vala alálk­ottnak a kiállítás számára több ne­vezetes tár­gyakat ajándékozni, úgymint az ottani üledékben (Tegel) tályog — a­mint azt az új geologok nevezik — külömb­­féle falevél, csiga kagyló lenyomatokat, a­mi legneve­­zetesebb két darab Aceroterium incisivum (szarutla­­nocz) több lamna elegáns nevű halfogat. Azonkívül az üledékből készült nyers és kiégetett téglát két rendbeli cserép zsindelyt, végtére minthogy ezen téglavető­ mész­­égetéssel is egybe van kötve a szépvölgyi,ó­budai ura­dalomhoz tartozó grundenthali, hüllenthali különös szépségű numulit mészkőből számos példányokat, me­lyek a kiállitá­s alkalmával részint idomított, részint csiszolt állapotban előmutatandók lesznek. — Utoljára az szakból égetett szép és különös jóságu mész példá­nyokkal kedveskedett. — E szerint szép példával mene elő a gondviselő ur. Kelt Pesten 1873. évi november 19. id. Kubinyi Ferencz a kiállítandó tárgyak kikül­dött magyar állandó bizottmánynak tagja és a kiállí­tás egyik rendezője.­­ Az ország honvédegyletei - köz­ponti bizottmánya november hó 22-én (szomba­ton) d. u. 3 órakor fogja alakuló gyűlését a Pest me­gyeházi kis teremben megtartani, melyre a követ­kező megválasztott bizottm­ányi tagok megjelenni ké­p­retnek: Gáspár András, Földváry Albert, Szathmáry Mihály, Kühnel Ignácz, Bellagh Imre, Csiky Sándor, Dagró Alajos, Dobos József, Dőry János, Feleki Mik­lós, Hegedűs József, Horváth Elek, Ivánka Imre, Kiss Sándor, Kléberg Károly, Krivácsy József, Komáromy Alajos, Majoros István, Matolay Etele, Rudnyánszky Sándor, Szenyhardt Antal, Nagy Jenő, Németh Albert, Németh János, Ni­kalovszky Antal, Patay István, Pe­­theő Vilmos, Sánta Péter, Lozier Lajos, Sebestyén Jó­zsef, Stettn­er Tamás, Szénássy Sándor, Tassy Becz László, Várady Gábor.­­ A honvédelmi miniszter a tölténynyitási osztályokat Pesten a gubacsi határon lévő tölténytele­­pen egyesítette, hol a kilőtt töltényhüvelyek újonnan megtöltetnek s a (vak) gyakorlási töltényeken kívül, teljes töltények is fognak készíttetni. — A királynak (talán császárnak?!) 25 évi uralkodási jubil­euma megünneplése iránt ma ér­tekezletet tartottak Ráth Károly főpolgármester elnök­­­lete alatt. Az indítványt e tárgyban a jövő hétfői gyű­lésben Várady Károly fogja megtenni. Tár­gya az, hogy a főváros árvaházaiban a király nevére 12 ágy alapít­­tassék , 24 tagból álló küldöttség pedig hódolati felíra­tot vigyen fel Bécsbe. Az indítvány ellen csupán Sztupa György szólalt fel, a többség azonban elfogadta. — Stuart M111, a nemrég e­lhalt híres angol ál­­lamférfia, végrendel­tében 3000 font sterlinget ajánlott fel azon angol egyetemnek, mely először ad oklevelet nőknek s ugyancsak ily nagy öszszeget alapítványként női tanulók számára. — Különös szellők susognak a kor­­mánykrizis felől. Tegnap Zichy József gróf — mint a „Hon“ irja, két levelet kapott az udvartól, me­lyekben állítólag miniszterelnökség elfogadására hiva­tott fel. — Hogy mennyiben igaz e hír — nem tudjuk — de sokan beszélik. — Az országgyűlési balközépi kör­ben tegnap reggel a légszeszesövezet megrepedvén, a kitoluló gáz a baloldali kör helyiségének egyik termé­ben meggyuladt s felrobbanván, az egész koczkapadlót felvetette. Szerencsére a képviselő urak későn kelnek, úgy hogy még akkor senki sem volt a helyiségben, mi­kor a robbanás történt.­­ A honvédségnél alkalm­zandó kovácsok kiképzésére a jászberényi központi tisztképző intézet­­ben egyszersmint patkoló kovácsi tanfolyam szervezte­­tett, mely még ez évi deczember hóban fogja kezdetét venni. Enélfogva a pesti állatgyógyintézetben többé patk­ló kovács növendékek a honvédségből nem fog­nak képeztetni. Az állatorvosi képeztetés azonban itt továbbra is fentartatik. — „Közgazdaságunk életföltételei és a munkásosztály teendői“ czimű könyv je­lent meg legközelébb Aigner Lajos bizományában, — Kubiny­i Lajostól. — E mű egész rendszerbe öntve, s fejezetekre osztva adj­a elé hazánk speciális szükségeit, kiindulási pontul vévén mindenütt anyagi fejlődésünk stádiumát, s szem előtt tartva a nemzetgazdaság nagy, általános elveit.­­ A második rész a legégetőbb kér­dést, a munkások sorsának javítását tárgyazza, s elő­adja e részben a teendőket mind az állam, mind ma­gok a munkások részéről. Ára 1 frt 20 kr.

Next