Magyar Ujság, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-22 / 269. szám
által vallott elvek biztosíthatják a haza jövendő jólétét és szabadságát, nyugalmát úgy mint biztonságát . — képzelje a világ Thiers, hogy most előáll, és egy oly hosszú manifestumban, mint akár a Ghyczyé azt hirdeti, hogy káros és veszélyes azon pártküzdelem, melyet ő eddig a köztársaságiak mellet folytatott Francziaországban, és ő ezennel leteszi a bizalmat, melyet eddigi viseletével nyert ki, s oda ál Chambord gróf mellé, Broglie oldalához . . . oh, módja meg az olvasó, micsoda érzelemmel tekintené a tapsot, melylyel ennek fejében Broglie hívei megajándékoznák, a megcsalatott párthivek kínos fájdalmára, mint jutalmazzák Ghyczyt a Deákpárt részéről, a nagy hazafias elvek szánandó compromissiójára. Nem, a történelem nem igazolhatja az ily abdicátióknak sem helyességét, sem államférfias jogosultságát. Ghyczy Kálmán hivatkozása s ujjmutatása az idézett s általunk illustrált példákra nem egyéb, mint a kapkodás jele, mely sem az államférfiúi bölcsességnek, sem államférfimeszélyességnek nem tulajdona. Aki most azt vallja, hogy 6 éven át tévúton bolyongott, az bevallja, hogy államférfimérzékkel nem bírt, s e vallomása nem jogosítja fel többé arra, hogy mostani nézetei megváltoztatott elvei, államférfiaseszélyességnek és bölcsességgnek tiszteltessék; mert jogosult feltevés az, hogy 6 év múlva, ezen nyilatkozatára mondja ki anathemáját, mint most kimondotta a múlt fi évi elveire. Vegyük tehát tudomásul most az egyszerű abdicátiót — az eddig államférfiul hírben álló Ghyczy Kálmántól, Szederkényi Nándor. — A pénzügyi bizottság tegnapi ülésében, mint alább bővebben közöljük, K. Sennyei azt indítványozta, hogy egy nagyobb bizottság kiküldése hozassák javaslatba, amely gyökeres revisio alá vegye egész háztar-tásunkat. A bizottság azonban ezen indítványt csak az 1874-ki budget revisiója utánra fogadta el. Mi részünkről helyeseljük l. Sennyei indítványát , és sajnálnék, ha az csak akkor érvényesülne, mikor a 74-es költségvetés már megállapítva lesz. Hiszen ezen budget reviziójánál is jó lenne már a bővebb bizottság tanácsát kikérnünk, főleg pedig összes háztartásunkat ismernünk s revideálnunk. Csipkés Lajos képviselő úr, tegnap e következő levelet intézte a Tisza-féle balközépi kör elnökéhez : Igen tisztelt elnök úr ! Csak tegnap érkezvén fel Pestre, igen természetes, hogy a balközépi kör 1. évi nov. 7-én tartott értekezletén nem voltam szerencsés jelen lehetni. Azonban értesülvén az itt történtekről, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a többség határozatát magamévá nem tehetem; nem pedig azért, mert vélekedésem szerint ezen határozat túlment a balközép eddigi álláspontján; márpedig választóimnak adott szavam arra kötelez, hogy a baloldal eddigi elveihez mindvégig hű maradjak ; nem, másodszor azért sem, mert szerintem a jelen országos helyzet éppen nem kényszerít arra, hogy eddigi elvünket feladjuk, vagy azokból engedjük, sőt fényes bizonyítékot szolgáltat azoknak igazságáról és helyességéről; és mert meg vagyok győződve, hogy csak ideiglenes félretevése is hazánk függetlensége iránti törekvéseinknek, annak idővel ellankadását, sőt teljes felhagyását vonná maga után. A kisebbségi indítványt pártolva, mint a régi balközép híve, a jelenlegi balközépi körnek tagja nem lehetek. Méltóztassék elnök úr jelen nyilatkozatomat a tisztelt kör tudomására juttatni. Teljes tisztelettel lévén a mélyen tisztelt elnök urnak Pesten, 1873. nov. 19-én. Alázatos szolgája Csipkés Lajos, ar.-széki képviselő. — A Deákpárt f. hó 20-iki d. e. 11 órakor tartott értekezletének első tárgyát Perczel Béla elnök által előterjesztett határozati javaslat képezi, mely a ház legközelebbi ülésében kerül a ház elé, s melynek tartalma mintegy a következő: „Ő Felsége a király uralkodása 25 évének szerencsés betöltése alkalmából a képviselőház — egy a ház elnökéből s ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget biz meg hogy Ő Felsége előtt a képviselőháznak szerencsekivonatát hódolatteljesen fejezze ki.“ A javaslat helyesléssel fogadtatik. Ezután Trefort közoktatási miniszter indítványára elhatároztatott, hogy az egyház és állam közti viszony megállapítására kiküldendő bizottság, melynek megválasztása szintén indítványoztatni fog, 27 tagból álljon, s ebben a balközép 9, szélsőbal 3 taggal lesz képviselve ; az incompatibilitás kérdésében kiküldendő bizottságba az ellenzék 3 tagja fog megválasztatni. Felmerülvén azon kérdés, hogy a kérvényi bizottság jelentésében több oly kérvény foglaltatik, mely a bankügyre vonatkozik, s arra nézve a pártnak határoznia kell, Pacolay indítványára elhatároztatott, hogy a ház utasítja a minisztert, hogy a bankkérdésre vonatkozólag minél előbb terjeszsze be előtersztését a házhoz. Kerkapoly pénzügyminiszter ugyanez ilőben a pénzügyi bizottságban lévén elfoglalva, a b. Simonyi interpellatiójára adandó feleletében nem terjeszté elő. („Pesti Napló.“) — A képv. ház pénzügyi bizottmányának (19—20 nov.) alkotott határozatai oly nagy horderejű fontos megállapodások, melyeknek egész helyzetünk átalakítására lényeges befolyásuk lehet. Ma nem akarunk a bizottság határozataihoz érdemlegesen szólni; ami azonban, a formai részt illeti, föl kell említenünk, hogy nem értjük, mint történhetik az, hogy a bizottság, melynek ülésein a pénzügyminiszter jelen volt, oly fontos határozatokban megállapodhatott a nélkül, hogy a kormány részéről e határozatokra vonatkozó bármely nyilatkozat történt volna. A budget átrevideálása és egy bizottság kiküldése, mely összes háztartásunkat átvizsgálja s a pénzügyi helyzettel összhangzásba hozza: oly nagy horderejű megállapodások, hogy majdnem megfoghatlak mint létesülhetnek ily határozatok a kormány teljes neutralitása mellett. ^«OYAK ÚJSÁG 1878. NOVEMBER 22 Kerkapoly miniszter e semlegességéhez sok szó férne. De a legfőbb az, hogy maga a tény, midőn ily megállapodások vitatásával szemben a pénzügyminiszter hallgatásra szorul, oly kínos situatiót jelent, melynek fentartása nem áll senki érdekében. Meg vagyunk győződve, hogy ez érzettől áthatott a Deákpárt szintúgy mint a kormány és ez érzet általánossága rövid idő alatt meg fogja érlelni azon erőzejes, férfias elhatározásokat, melyek a türhetlen helyzet megváltoztatására szükségesek. Amíg ez megtörténhetik, Kerkapoly pénzügyminiszter oly positiót foglal el, melyet nem tarthatunk méltónak sem hozzá, sem a párthoz. Reméljük azonban, hogy minden hivatott tényező közreműködik e situatio lehető megrövidítésére. „Pesti Napló.“ — A képv.ház tanügyi bizottága tegnap esti ülésében kezdette meg a középtanodai törvényjavaslat tárgyalását. A tagok, Tisza Kálmán elnöklete alatt, majdnem teljes számmal voltak jelen; szintúgy jelen volt Trefort miniszter s Mészáros mint tanácsos. A törvényjavaslat átalános tárgyalásában a bizottságonak majdnem összes tagjai vettek részt, s Trefort miniszter minden egyes megjegyzésre reflektált. A következő indítványok tétettek :Schwarcz Gyula azt ajánlá, hogy a bizottság, a miniszterrel egyetértőleg, indítványozza azt a házhoz elé terjesztendő jelentésében, hogy a polgári iskolák czélszerűbb szervezéséről még ez országgyűlésen törvényjavaslat terjesztessék elő. Ez elfogadtatott. Molnár Aladár, kinek a középtanodák czéljáról tett fejtegetéseit a bizottság többsége helyessé, azt indítványozta, hogy a szakiskolákról nyújtassék be törvényjavaslat, amely indítványt a miniszter s a bizottság helyeselt. Szlárdy Áron azt ajánlá, hogy a nem állami középtanodák ne vétessenek e javaslat rendelkezései alá s azoktól külön törvény intézkedjék, ha majd az egyház és állam közötti viszony megoldatik. A bizottság többsége ez indítványt mellőzte. Tisza Kálmán azt véli, hogy az államnak joga van azt kérdezni: mit tudsz, — de arra nincs joga, hogy azt is kérdezze: miként, mennyi tanártól és mikép fizetett tanártól tanultál? Az tehát nézete, hogy szabja meg az állam, hogy mit követel a középtanodától, a vizsgálatokon győződjék meg arról, hogy e követelménynek elég létezik-e, de a nem állami tanodák egyébe szervezetébe ne avatkozzék. Ezt pénzügyi tekintetből is ajánlja, mert oly középtanodák szervezése, minket e javaslat czélul kitűz, az állam sok milliójába kerülnének; a hitfelekezetekre nézve pedig a teher elviselhetetlen. A bizottság e nézetet a törvényjavaslat illető szakaszainál vitatja meg. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, a részletes vitát a bizottság ma d. e. 10 órakor tartandó ülésén kezdte meg. — Csengery Antalba mai tanácskozásban nem vett részt. A pénzügyi bizottság tegnapi ülése újra igen érdekes volt. B. Sennyey Pál azt indítványozza, hogy a kölcsönjavaslat benyújtása alkalmával adjon be a pénzügyi bizottság egy javaslatot az iránt, hogy az államháztartás tüzetes revisiójára egy ad hoc bizottságot azonnal küldjön ki a ház. Ezzel szemben Zsedényi, ki a bizottság kiküldésének eszméjét szintén magáévá teszi, azt indítványozza, hogy a bizottság csak a 74-iki budget revisiójáról benyújtandó jelentés alkalmával keressék. A két indítvány fölött hosszas vita fejlett ki, melynek folytán a pénzügyminiszter jelenti, hogy a kormány az államháztartási revisió tanulmányára már küldött ki egy bizottságot, amire Sennyey kijelenti, hogy ő e tekintetben a kormánytól semmit sem várt és vár. Végre Bartal közvetítő indítványa fogadtatott el, ki a bizottság kiküldésének kérését nem kívánja időhöz kötni, hanem a 47-ik budget revisió alatt a legalkalmasabb perczet kívánja fölhasználni. — A balközép f. hó 20- ai értekezletén, a decz. 2 át üdvözlendő küldöttség kérdése hozatván föl, a párt ezt helyeselni elhatározza. Csipkés aranyosszéki képviselő e körből kilépését jelenti ki, tudomásul vétetik. A képviselőház által az incompatibilitási kérdésben kiküldendő bizottság tagjaiul megválasztja a kör Tisza Kálmánt, Beöthy Lajost és Péchy Tamást. Az alapok vizsgálatára Lükő indítványára kiküldendő bizottság 27 száma ellen nincs kifogása a körnek. A földadó tárgyában benyújtott bizottsági javaslatának ugyan a bizottsághoz visszautasítását a párt most sem helyesli. Horn bejelenti a némtalföldi részvényesek kérelmeit a keleti vasút tárgyában, melynek benyújtatását a kör helyesli. „Hon“ — Az osztrák n. bank igazgatósága, mint a „P. Ll.“-nak Bécsből nov. 20 tól távírják, ez napig még nem kapott értesítést a kormánytól a Magyarországgal folytatott alkudozásokról. Jól értesültek szerint, mondja, az alkudozások még nem haladtak annyira elő, mint hirlelve volt. Az osztrák állam jövedelmei 1874-re a kereseti-és jövedelmi adókból 2,700.000 forinttal kevesebbre írattak elő, mint mennyi a jelen évben tényleg befolyt; de 2,230.000 frttal többre mentek, mint 1872-ben, s a bécsi lapok, úgy látszik, a jövő évből nem remélnek a változott viszonyok miatt annyi jövedelmet sem, mint 1872-ben befolyt. Elsőrendben maga az öreg „Presse“ támadja meg az államköltségvetést, s ugyancsak erős érveket hoz föl álláspontja mellett, a következőkben: Jelen évben mondja november elejéig 81 nagy társulat oszlott fel, melynek alaptőkéje 295.200.000 frtot tett. Ezen társulatok, hacsak ill 3 százalék kereset- és jövedelmi adót fizettek is, mintegy 4 milliót adtak az államkincstárba, mi jövő évben nem fog befolyni. Továbbá idézi Schönberger általunk is ismertetett számításait, miszerint október végéig 1.183.580.000 forint névszerinti érték semfassult meg; ennyivel sülyedt alább a tőzsdeiüzlet, s ha ebből Ausztriába (mert közte külföldi s magyar vállalatok is voltak) csak 1100 millió értéket teszünk is, az ezek után hiányzó jövedelem 65 millióra, az adókeveslet m. e. 6 millióra megy. Nem foghatja tehát fel a „Presse“ a pénzügyér számításait kivált azért, mert ez a bélyegjövedelmet ö0 millióval, az illetéki jövedelmeket pedig 1.900.000 írttal emelni akarja, holott kétséget sem szenved, hogy a bélyeg- és illetékjövedelmek gyors fokozódása (5 év alatt 34 millióról 47 600,000 írtra) csakis az alapításoknak, a telkek adásának és vételének, a birtokváltozásnak tulajdonítható. Hogyan lehetne tehát mondja 50 milliót várni a jövő évben ezekből, holott újabb alapításokról, vállalkozásokról, oly mérvben mint volt, most már szó sem lehet. Hogyan is lehet jövedelmi fokozódásra számitni ott, hol most államsegélyért jajgatnak s az államnak nincs sürfföld feladat i már ezek mentségére sietni. — A „Hon“ a pénzügyi bizottság tegnapelőtti üléséről „magán, de hiteles forrásból“ ezeket írja: Kerkapoly pénzügyminiszter a kölcsön indokolást előadta: Sennyey Pál erre élesen kelt ki a pénzügyminiszter e legújabb operatiója ellen is. A kölcsönt méregdrágának tartja és azt csakis a helyzet nyomasztó volta miatt tartja elfogadhatónak. Részálja a pénzügyminiszter egész gazdálkodását, főleg pedig „hazánkra nézve szégyennek tartja előlegezéseit, melyek miatt (egy pár százezer forintért) „házalni“ járt az ország pénzügyminisztere Európában. ”Kerkapoly miniszter mentegetődzőleg replikázott, de úgy a bizottság, mint a miniszter tele készüléggé távozott el. A kormány hajlandó a válságot siettetni, a kormányzat úgyszólván megakadt, a baronákban nem dolgoznak a bizonytalanság miatt. A válság egyik alkalma, sőt talán kitörési oka az lesz, hogy a kormány ragaszkodik ahoz, miszerint az 1874-iki budget kiadási rovata revideálva ne legyen, holott a pénzügyi bizottság elhatározta azt. Főleg Szlávy miniszterelnök köti aház tárczáját, míg a jobboldali mikontentusok attól tartanak, hogy Kerkapoly azt találja mondani (mint többször tévé) hogy hisz hát ő megnyugszik abban is. Az osztrák földhitelintézet válságáról a titok leple még mindig nem hullott le teljesen. Tény azonban, hogy ezen nagy bankintézet azon pontig jutott, hogy 24 óra alatt kénytelen fizetésképtelenségét kimondani, ha a kormány nem segít rajta. Ezen bukás veszélye az egész monarchiára nézve oly nagy volt, a földhitel vesztesége és a pénzválság újabb kitörése oly ijesztő mérvben és közelségben mutatkozott, hogy az osztrák kormánynak be kellett látnia, hogy itt segítenie kell, és pedig rögtön. A segítség módjai közt állt azon terv is, hogy az osztr. kormány a febr. alkotmány hirhedt 13. §. értelmében, mely neki jogot ad a reichsrab szünetelése alatt sürgős esetekben törvényt bocsátani ki, intézkedjék és törvényileg deklarálja a záloglevelek elsőbbségi jogát a betáblázott követelésekre. Ezen törvény kibocsátása ellen kelt ki igen erélyesen a magyar közjog szempontjából Pauler miniszter, vitatván, hogy a magyarországi igen tetemes betáblázásokra annak érvénye nem lehet. Nézete a minisztertanácsban győzött is, s más, igen erélyes rendszabályok határoztattak el. Az igazgatótanács büntetés terhe alatt kényszeríttetett pár nap alatt 16 milliót visszafizetni az általa megkárosított intézetnek, mely roppant áldozat csak az volt eszközölhető, hogy Hopfen Párisból az intézet ottani részeseitől hozott 8 milliót. De ez sem volt elég s még az államnak is kellett segítséget adni, hogy a bank a bukástól megmeneküljön s a záloglevelek teljesen biztosíttassanak. Ezt elérni sikerült, hogy mily utak és módokon, azt a további leleplezések fogják földeríteni. Ez alkalommal még csak azt említjük föl, hogy ahol ilyen hallatlan szédelgés és inszoliditás uralkodik, a szomszéd Bécsben, jól tennék, ha a saját Augiás istállójukat tisztogatnák, s ne söpörnének mindig a mi ajtónk előtt, mondja a „Rerform“. Emmnt a hivatalos lapból. — A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Buda Sándor ugocsamegyei kővárvidéki tanfelügyelőt ezen állomásától saját kérelmére felmentette, s ideiglenesen az ugocsamegyei tankerületi teendőket Luby Zsigmond szathmármezei, a kővárvidékieket pedig Kerekes József középszolnok-kraszn megyei tanfelügyelőkre bízta. Dezső Lajos tanárjelöltet a lévai állami tanitóképezdéhez ideiglenes rendes tanárrá, Holló Sándor ó-liecsei tanitót ugyanoda id. segédtanárrá, Szőllőssy Lajos tanárjelöltet a csongrádi tanitóképezdéhez id. segédtanárrá, Hetyei Gábor segédtanárt a sz.-kereszturi tanitóképezdéhez id. rendes tanárrá, Adhar Antal tanárjelöltet a modori tanitóképezdéhez id. segédtanárrá nevezte ki, Kozma Ferencz képezdei rendes tanárt a sz.-kereszturi tanitóképede igazgatásával megbízta. A kir. igazságügyminiszter a marosvásárhelyi királyi táblához elnöki titkárrá Fekete Gábor nagyszebeni kir. alügyészt, Lang Nándor beszterczei kir. járásbirósági díjas joggyakornokot a beszterczei királyi törvényszékhez Írnokká, a gálszécsi kir. járásbírósághoz Írnokká Ocskay József törvényszéki dijnokot, Rakits István temesvári törvényszéki írnokot ugyanoda irodatisztté, a huszti kir. törvényszékhez jegyzővé Stokowszky Brúnó ottani segédtelekkönyvvezetőt, Kádár Béla veszprémi kir. post .kiadót a kőrösbányai kir. törvényszékhez írnokká, Lázár Dávid helyszinelési tollnokot a kézdivásárhelyi járásbírósághoz Írnokká, a kaposvári törvényszékhez telekkönyvi írnokká Martinovich Gusztáv telekkönyvi átalakítási dijnokot, az igali kir. járásbirósághoz. Írnokká Simon Pál kaposvári járásbirósági dijnokot, Némethy Elemér egri törvényszéki telekkönyvi írnokot a kaposvári törvényszékhez telekkönyvezető-segéddé az aranyos-maróti kir. törvényszékhez Írnokká Dobsik János ottani dirnokot nevezte ki; Stails Péter nagy-becskereki törvényszéki telekkönyvi írnokot a nagy-becskereki járásbírósághoz helyezte át. Az olasz belügyminisztériumnak f. é. aug. 24-én kelt rendelete, mely szerint a rongyba vitel Olaszországba az osztrák magyar monarchiából egészségügyi szempontból úgy a tengeren mint szárazon eltiltatott, egy f. é. okt. hó 28 án kelt miniszteri rendelet által a fehérneműekre és viselt ruhadarabokra is kiterjesztetett. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, november 21. - N.Károlyból mi is vettük táviratot, melyben az állíttatik, hogy a „Novák Gusztáv által a M. Újságba küldött“ azon tudósítás, miszerint Domahidy Istvánnak bizalmatlanság szavaztatott volna valótlan, és hogy nevezett képviselő úr a választóknak becsülését pártkülönbség nélkül bírja. Aláírva : Deák párti Pap János, városi jegyző. — Bocsásson meg nekünk a deákpárti cáfoló úr, ha mi nagyobb hitelt tulajdonítunk ily esetben a baloldali tudósítónek, mint neki, annyival inkább, mert az említett táviratot egy, tegnapi számunkban közlött, s aláirt levél is megerősíti. Különben biztosítjuk diákpárti Pap János urat, hogy ama táviratot nem Novák Gusztáv úr küldötte. — Az egyetemi tandíjkölcsön elnöksége Dr. Pauler Gyula ügyvédet nyerte meg a nevezett egylet ügyvédjéül. A pestmegyei apátián és anyátlan árvák alapjára a központi árvaszékhez újabban a következő megyei bizottsági tagoktól érkeztek adományok és gyűjtések: Károlyi István 200 frt (felerészben az alapra, felerészben kiosztásra) Sembery István 100 frt, Szapáry Antal 10 frt, Teszáry László adomány és gyűjtés 65 frt, Végh István adomány és gyűjtés 13 frt 7 kr, Jeszenszky Károly 10 frt, Fáy Béla (versoghi) 10 frt, Várady József és Sándor 10 frt, Orem János adomány és gyűjtés 15 frt, Száraz István adomány és gyűjtés 13 frt 40 kr, Őry József adomány és gyűjtés 24 frt 26 kr, Herzer József adomány és gyűjtés 20 frt, Benedikty Andor egy tánczvigalom tiszta jövedelme Kis Kőrösről 43 frt, Gönczi Benő adomány és gyűjtés 17 frt 64 kr, id. Végh Ignácz 5 frt, Kalicza János adomány s gyűjtés 25 frt 91 kr. Ezen kívül hozzájárultak az alphoz Ács József a nagykőrösi polgári kör eléke adomány és gyűjtés által 27 frt 90 kr. Boros Lajos egy sorsjáték jövedelmével 10 frt, Mende község elöljárósága gyűjtés által 17 frt 10 kr, Torbágy község elöljárósága gyűjtés által 23 frt 44 kr, a már kimutatott adományok összege tesz 1606 frt 57 krt. A jelenleg kimutatott adományoké 634 frt 81 kr, összes adomány 3267 frt 29 kr. Rövid idő múlva, írja az „Ellenőr“, gr. Lónyay Menyhérttől egy kötet fog megjelenni, melyben miniszteriális eljárását adja elő részletesen, továbbá szólni fog az ország pénzügyi helyzetéről s ezzel kapcsolatban javaslatokat is tár elé. A memoire már sajtó alatt van s mint mondják párt szempontok nem uralkodnak benne. Miklósy-szinházat egészen elhagyta a figyelem, érdeklődés és közönség, s csak a jámbor óhajtások foglalkoznak vele, hogyán egy vidéki rendezett társulat még elővarázsolhatná a múlt téli pártolást. Hanem annyi mindenféle teher nehezült a gyenge színházra, hogy mindenki óvatos, nehogy az ő nyakába zúduljon a tető. A tagok már megsokalták a jobb idők válását, nem akarnak tovább játszani, s a gáztársulat is követeli a világítás árát. Nem lehetetlen tehát, hogy rövid idő alatt csak sötéten maradnak az István-téri színház ablakai, melyek legalább eddig külső életjelt adtak. Mindez szomorú, de természetes. — Id. Kubinyi Ferencz úrtól mint a pestmegyeház termében leendő kiállítás rendezőjétől következő sorokat vettük: Pest vármegye lelkes közönsége a most bekövetkező ünnepek előtt államgazdasági, régészeti és zeológiai természettudományi, valamint termény kiállítást is tartami Pest megye palotájában. Alólírott a kiállításnak több ágaira nézve az intézkedést is vállalván, a tegnapi és tegnapelőtti napokban Kis-Czellben a téglavető társulat hlyiségében megjelent a hol is annak jeles gondviselője Kugyelka Dávid ur szives vala alálkottnak a kiállítás számára több nevezetes tárgyakat ajándékozni, úgymint az ottani üledékben (Tegel) tályog — amint azt az új geologok nevezik — külömbféle falevél, csiga kagyló lenyomatokat, ami legnevezetesebb két darab Aceroterium incisivum (szarutlanocz) több lamna elegáns nevű halfogat. Azonkívül az üledékből készült nyers és kiégetett téglát két rendbeli cserép zsindelyt, végtére minthogy ezen téglavető mészégetéssel is egybe van kötve a szépvölgyi,óbudai uradalomhoz tartozó grundenthali, hüllenthali különös szépségű numulit mészkőből számos példányokat, melyek a kiállitás alkalmával részint idomított, részint csiszolt állapotban előmutatandók lesznek. — Utoljára az szakból égetett szép és különös jóságu mész példányokkal kedveskedett. — E szerint szép példával mene elő a gondviselő ur. Kelt Pesten 1873. évi november 19. id. Kubinyi Ferencz a kiállítandó tárgyak kiküldött magyar állandó bizottmánynak tagja és a kiállítás egyik rendezője. Az ország honvédegyletei - központi bizottmánya november hó 22-én (szombaton) d. u. 3 órakor fogja alakuló gyűlését a Pest megyeházi kis teremben megtartani, melyre a következő megválasztott bizottmányi tagok megjelenni képretnek: Gáspár András, Földváry Albert, Szathmáry Mihály, Kühnel Ignácz, Bellagh Imre, Csiky Sándor, Dagró Alajos, Dobos József, Dőry János, Feleki Miklós, Hegedűs József, Horváth Elek, Ivánka Imre, Kiss Sándor, Kléberg Károly, Krivácsy József, Komáromy Alajos, Majoros István, Matolay Etele, Rudnyánszky Sándor, Szenyhardt Antal, Nagy Jenő, Németh Albert, Németh János, Nikalovszky Antal, Patay István, Petheő Vilmos, Sánta Péter, Lozier Lajos, Sebestyén József, Stettner Tamás, Szénássy Sándor, Tassy Becz László, Várady Gábor. A honvédelmi miniszter a tölténynyitási osztályokat Pesten a gubacsi határon lévő tölténytelepen egyesítette, hol a kilőtt töltényhüvelyek újonnan megtöltetnek s a (vak) gyakorlási töltényeken kívül, teljes töltények is fognak készíttetni. — A királynak (talán császárnak?!) 25 évi uralkodási jubileuma megünneplése iránt ma értekezletet tartottak Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt. Az indítványt e tárgyban a jövő hétfői gyűlésben Várady Károly fogja megtenni. Tárgya az, hogy a főváros árvaházaiban a király nevére 12 ágy alapíttassék , 24 tagból álló küldöttség pedig hódolati felíratot vigyen fel Bécsbe. Az indítvány ellen csupán Sztupa György szólalt fel, a többség azonban elfogadta. — Stuart M111, a nemrég elhalt híres angol államférfia, végrendeltében 3000 font sterlinget ajánlott fel azon angol egyetemnek, mely először ad oklevelet nőknek s ugyancsak ily nagy öszszeget alapítványként női tanulók számára. — Különös szellők susognak a kormánykrizis felől. Tegnap Zichy József gróf — mint a „Hon“ irja, két levelet kapott az udvartól, melyekben állítólag miniszterelnökség elfogadására hivatott fel. — Hogy mennyiben igaz e hír — nem tudjuk — de sokan beszélik. — Az országgyűlési balközépi körben tegnap reggel a légszeszesövezet megrepedvén, a kitoluló gáz a baloldali kör helyiségének egyik termében meggyuladt s felrobbanván, az egész koczkapadlót felvetette. Szerencsére a képviselő urak későn kelnek, úgy hogy még akkor senki sem volt a helyiségben, mikor a robbanás történt. A honvédségnél alkalmzandó kovácsok kiképzésére a jászberényi központi tisztképző intézetben egyszersmint patkoló kovácsi tanfolyam szerveztetett, mely még ez évi deczember hóban fogja kezdetét venni. Enélfogva a pesti állatgyógyintézetben többé patkló kovács növendékek a honvédségből nem fognak képeztetni. Az állatorvosi képeztetés azonban itt továbbra is fentartatik. — „Közgazdaságunk életföltételei és a munkásosztály teendői“ czimű könyv jelent meg legközelébb Aigner Lajos bizományában, — Kubinyi Lajostól. — E mű egész rendszerbe öntve, s fejezetekre osztva adja elé hazánk speciális szükségeit, kiindulási pontul vévén mindenütt anyagi fejlődésünk stádiumát, s szem előtt tartva a nemzetgazdaság nagy, általános elveit. A második rész a legégetőbb kérdést, a munkások sorsának javítását tárgyazza, s előadja e részben a teendőket mind az állam, mind magok a munkások részéről. Ára 1 frt 20 kr.