Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-01 / 1. szám
Csütörtök. Szerkesztői iroda: Barátok tere 1-só szám. II. emelet. ide intézendő a lap szellemi részit illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismeres kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám. földszint Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. I. szám. ^111. évfolyam. (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. 1874 Jan. 1. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve : Egy évre 16 frt. — kr. Félévre 8 » — » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 vegyes 9?,ám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petittől egyszeri hirdetés« 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyílt tér : négy hasábos petitsor 30 kr. A MAGIAK UJSAGTÁRCZAJA. „Vége!“ — Pest, 1873. deczember 31 — Ismét egy állomás — — — Pihenjünk . . . A vándor, ki görcsös botjával bőségben, hidegben, ütött-kopott viseltes ruhában, küzdve az ut fáradalmával, hegyen, völgyön, rónán egyiránt kitartó erélylyel halad czélja felé, hében-korban meg-megpihen, hogy új erőt merítsen a hosszú útra. Mily jól esik ez szegénynek! Ah, de nyugodalomra csak a testnek, e mozgó anyagnak van szüksége. A kedély, az érzelem benső világa még ekkor sem nyughatik. A gondolat visszaröppen az alig múltba. Nyomról nyomra halad azon az útón, melyen jártában az események, a jó és rosz tapasztalások emlékébe vésődtek. Látja újra a helyet, hol annyi örömöt élvezett. Az érzi azon vágy kellemeit is, hogy mily sokáig-----nagyon sokáig szeretett volna ott és ott időzni. Oh de a czél folyton szemei előtt lebegett, mintha csak látná a messze távolban az „előre !“ szót, mely mintegy mosolyogva készüt búcsúzásra. Nincs maradás. Menni kell. Előre! A szenvedést, nyomort, mik útját megkeseríték, ismét átélni véli, de a megilletődés s borzalom érzetei még akkor is oly nagyok a tapasztaltak fölött, hogy a gondolat hamarjában különböztetni sem tud, hogy hisz ez már elmúlt. Mily bátorító s vigaszt, jó rá nézve ekkor e szó: előre ! Igen, előre s mindig előre, míg azt nem mondják: megállj ! ..........Ily vándor sorsa van minden egyes embernek. Minden évben egyszer tart pihenőt. Az év utolsó napján visszatekint a hosszú útra. S egy napon a visszaemlékezés játszva kóborolja be a 364 nap eseményeinek színhelyét. Pedig hány embernek egy nap is olyan hosszú volt, mint egy egész esztendő ! Üljünk le rögös pályánk évjelölő kövére, törüljük meg verejtéktől gyöngyödző homlokunkat, mert lesz volt oka mitől megnedvesedni s vessünk egy pillantást az elhagyott tájékra. Sokáig úgy sem időzhetünk. Sylvester bácsi nagyon rosz ember. A szegény messziről jött utast alig engedi lélekzetet venni. Pedig hát mi már ismerősök is volnánk vagy mi ? Hisz már annyiszor láttuk egymást. De ő vénsége nagyon kegyetlen. A kitűzött órán túl senkit sem tűr meg, legyen bíboros király, vagy földhöz ragadt foszlányos koldus. Neki az mindig egy. Sokat látott ő már ilyent s sem az egyik fénye, ragyogása, sem a másik kénye s didergő aszott teste nem volt képes könyörületre bírni. Mennie kell. Takarodjatok. Úgyis nem sokára ismét vendégeim lesztek, ha lesztek. Mert ő csak így szokott beszélni. Nyugodt lehetsz öreg úr, nem fogunk sokáig időzni. Egytől — egyig sötét kép az, amit ez év eseményeiből emlékezetünk megőrzött. Gondolatunk mindegyiken gyorsan akar tova röppenni. De mi haszna? A komort még komorabb követi. Ennek a színnek derült változata nincs. Az anyagi csapások mindenféle részéből bőven kijutott mindenkinek. Mintha csak valaki úgy gondolta volna ki, oly szép sorrendben következett egyik a másik után. Kétségkívül nagyon találékony észre mutat. Minderre még csak gondolni is levető. Gyorsan, siess tovább gondolat . . . De megálljunk. Mégis jobb lesz lassabban haladni, hisz még borzasztóbb fog jönni. Igen, mintha most is látnék, hogy a két kézre fogott kasza, hogy ritkítá sorainkat. Csodálkozik is Sylveszter bácsi, hogy az idén olyan sok rongyos, éhes embert lát a határnál megjelenni. öreg eszével nem tudja elgondolni, hogy mennyi szenvedés érhette ez utasokat ? — De hát mi történt, hogy az idén olyan sokan elmaradtak? — kérdi a gondolkozókat. — Bizony nagyon sokan! De ne beszéljünk erről . . . Töröljük le homlokunkról a verítéket. Gondolkozzunk tovább. Emlékezetünk egy másik tért jár be. Fölidézi a szellemi s erkölcsi képeket. Ügyelve halad lépésre lépésre, hogy egyet se hagyjon a fedékenység leple alatt. Lássuk csak a magyar szellem, az a régi lelkesülés, melyről a múltból az akadémia épülete s sok más oly büszkén tanúskodik, nem találkozott-e velünk valahol útközben? Vagy a magyar hazafias érzület hangos nyilvánítása nem volt-e csak egy napra is kísérőnk ? Gondolkozzunk csak .... Az a visszaemlékezés oly pajzán, a közelmúltból oly hamar visszaszökik a régibb időkre, hogy az ott föltalált nyomon a keresés sikeresebb legyen. S amint lépést tartunk vele, egy korszak vonul el szemeink előtt, midőn a magyar magyar volt, mert magyar akart lenni. De ez nem sokáig tartott. Jött a visszavonás. Még ez sem bírta megtörni. Tán használni fog egy más levegő, melynek köre oly csábító. S a magyar embert szép szóval, női puha kacsával oly könnyen lehet lekerengezni, ha már ráadta a fejét. Hát miért mondják róla hogy az ingét is oda adja. Oda bizony, csak legyen. De már aligha lesz. Hanem aztán mikor kezdte észrevenni, hogy inge nincs s magyarnak is olyan fele más furcsa magyar, akkor elkezdett gondolkozni, már pedig ha a magyar ember szépen hallgatva elkezd gondolkozni, az már annyi szokott lenni, hogy ennek vagy annak igy kell lenni. Ez a dolog szép rendben már nagyon gyakran megtörtént s a mint emlékezetünkkel haladva a legutolsó napig visszajöttünk, úgy vettük észre, hogy majd még csak évek múlva fog a gondolkozáshoz. Töröljön addig egyet homlokunkon. . . Az idegen áramlat s szellem nagy pusztítást vitt végbe a most múló évben is. S hogy a pusztítás annál nagyobb lgyen, még az oly vállalatok is nyertek tápanyagot a magyar földön, amik csak fogyasztanak, de nem termelnek. Az emberek térde és hátgerincze szintén nagyon sokat puhult. Még sok embernek nincs keresztje. Kinek a milyen. Srsát senki sem kerüli el. Az egyedüliiritó vár, melyen emlékezetünk kissé hosszasabban szeretne időzni, az irodalom. Voltak ennek is kinövései, amit azonban a gondolkozás le fog nyesegetni. E téren a termékenység bőségesnek mondható. 1102 kötetben 910 mű jelent meg 495 írótól. E számban a fordított munkáké 12 százalékot tesz. Legtöbb iskolai értesítvény jelent meg 145, történelmi 79, széptan- mű 10, költemény 22, regény és beszély 20 eredeti s 35 fordított. A vidéki lapok nemcsak szám szerint szaporodtak, de tartalom tekintetében is örvendetes haladást mutattak. Különösen az utóbbi időben közülök egypárnak a szerkesztése a gondról és figyelemről tanúskodik. A nemesi színházban az év folytában az előadott darabok száma ez: 42 népszínmű, először adatott 1, Szigligetitől 24; bohózat 2; eredeti dráma 9, először adatott 1, Jókaitól 1 ; fordított dráma 10 ; eredeti vígjáték 23, először 1, Szigligetitől 1; fordított vígjáték 63, először 6 Shakespeare darab 2;eredeti szomorujáték 10, először 1, Szigligtitől 4, Jókai 1, Katona 1, Vörösmarty 1 ; fordított szomorújáték 16, Shakespeare darab 11, Schiller 5; eredeti száma 9, először 2, fordított színmű 20, először 2, Shakespeare darab 4, opera 134, először 2, Erkeltől ,Hunyadi László 18, ,,Bánk-bán" 3, Wagnertől 12, opette 1. 14 este vegyes darabok adattak. A színház zárva volt 15 nap. Hogy a festészetben milyen volt a haladók * 3, erről a közönség meggyőződhetik, ha az akadémiai épületben a képzőművészeti műsarcokban kiállított képeket nem mulasztja el megtekinteni. Van sok szép kép Ilyen a sok közül Kovács Mihály „Jupiter és Antiope“ képe. Zichy Mihály szénrajza „Krisztus és a pápa" és sok más, melyről itt csak röviden :■kurtam megemlékezni, mert nem kételkedem, hogy aki ezerét teheti, el fog menni Hogy milyen szép képek vannak ? Erre csak azt lehet felelni, hogy az ember a nézésben még csak fázni sem ér rá a filletlen termekben. .... No, Sylvester úr, mármost kipihentünk, adja ide izi az életitallal teli serleget. Az óra itt. . . . Megyünk is át, ha nem is mutat hosszú csontos kezével. Koczczintsu’* : a viszontlátásig! Hanem aztán ne tréfálj n ám ! ugye úgy lesz ? Ki tudja? Az ilyenre Sylvester bácsi nem tud felelni. Lépjünk át tehát a határon 1874-be. ? ? ? Agustich Imre. ( Előfizetés! fölhívás MAGYAR ÚJSÁG politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Hetedik éve hogy a „Magyar Újság“ fenáll, daczára ezernyi akadálynak, a melylyel születése óta mai napig küzdenie kellett. Az egyenes üldözéstől az ijesztgetés, a gyanúsítás és gúnyig minden eszközt felhasználtak ellenségeink, hogy a 48-as pártnak ezen közegét ha lehet megöljék, ha nem, legalább megbénítsák. S a „M. Újság“ mindazonáltal fenáll, sőt erősödik mint a pálmafa, mely a teher alatt nő. És fenn fog állani s reméljük erősödni jövőre is, még inkább mint ekkorig. Mert nem lehet, hogy az elvek iránti tántoríthatatlan hűséget ne jutalmazza az ellenzék még nagyobb mértékben, mikor annyi ingadozást, annyi megtántorodást lát maga körül. Ez erős hitünk, ez alázatos kérelmünk egyúttal. Nem önhaszonlesés sugallja ezt nekünk: az ügy iránti szeretet s a hazafiságba vetett bizalom indít reá. A „Magyar Újság“ nem nyerészkedésre alapított vállalat, hanem áldozatok árán fentartott missió, küldetés. Az önállóság, a szabadság és egyenlőség, az erkölcsiség és felvilágosodás békés missiója. E küldetést, e missiót nemcsak folytatni, de hovatovább kiterjeszteni és sikeresebbé is tenni akarjuk. Hódítani akarunk az igének új híveket, megerősíteni hitekben a régieket, s igy előkészíteni a diadalt. De erre az elvtársak támogatása szükséges, az eddiginél nagyobb mértékben. Senki sem ismeri a „M. Újság“ hiányait jobban mint magunk. Megengedjük, sőt őszintén megváltjuk, hogy a hiba mi bennünk, a szerkesztőségben is rejlik; de rejlik az anyagi nehézségekben is, amelyekkel untalan birkózni kénytelenek, s amelyeket legyőzni képesek nem vagyunk. A lap javulása a pártolás nagyobb fokától függ. Mi készek és eltökélve vagyunk még inkább megfeszíteni erőnket; legyen szabad remélenünk, hogy elvtársaink is még jobban fogják előmozdítani igyekezetünket. Jól tudjuk ugyan, hogy az idők járása önök, az egész ország felett megnehezült, de azért azt is tudjuk, hogy a hazafiság sokat tehet ami nehéz, ami lehetetlennek látszik. Ez indulatra hivatkozunk, ez indulatra építünk tehát, midőn a jövő évre is előfizetésre hívjuk fel a közönséget, a vidéki munkatársakat pedig a további közreműködésre kérjük fel. Amit a „M. Ujság“-ért tesznek, a 48 as elvek diadaláért teszik. Azon t. et. olvasóinkat, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megnyitni, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési feltételek január 1-től kezdve: Egész évre (január - december)........................................16 frt. — kr. Fél évre (január—juni)....................................................8 frt. — kr. Negyed évre (január—márczius) . ..........................................4 frt. — kr. Két hóra..................................................................... 2 frt. 80 kr. Egy hóra . . . ......................................................... 1 frt. 40 kr. Az előfizetések postautalvány útján legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre egyetem-utcza 4. szám a „Franklin-Társulat ” magyar irodalmi intézt és hirlapkiadó hivatalába (ezelőtt Heckenast G.) intézendők. A szerkesztőség. Budapest, decz. 31. Külföldi szemle. A franczia nemzetgyűlés a jövő évi költségvetést, valamint a franczia ásványolajok adójának fölemelését elfogadta. A franczia püspökök a versaillesi kormányt pásztor leveleikkel kellemetlen zavarba hozták. Alig hogy a sárga könyv megjelent,melyben Décazes a Franczia- és Olaszországgal való jó egyetértést hangsúlyozó, nem sokára ezután napvilágot látott Freppol angerts Plantier nimesi püspökök levele, melyeket Német- és Olaszország ellen intéztek. A kormány attól tartva, hogy különösen a nimesi püspök levele szintén diplomáciai bonyodalomra fog okot szolgáltatni, mint ez annak idejében a nancy-i püspök tévé levelével, a püspökök eljárása ellen hivatalos közlönyeiben rászólását kifejezé. Ez azonban semmit sem eredményezett, mert az illetők figyelembe sem vették. Ennek következtében a kormány élesebb hangú tiltakozáshoz nyúlt, melyet Fourton közoktatásügyi miniszter a püspökökhöz intézett köriratában használt. Úgy látszik, ez eszköz sem téve meg hatását, mert az ultramontánok szánalommal mosolyognak a kormány eredménytelen erőlködésén, hogy a püspökök szólásszabadságát a hazafiságukra való hivatkozással akarja korlátozni. Mint Parisból írják, mindenki azt a kérdést veti föl, mily szándékból teszi a Mac Mahon kormány azt, hogy hivatalos közlönyeiben a spanyol köztársaságnak Anglia által leendő elismertetésének valószínűségét kétségbe vonatja. A nap, midőn Anglia hivatalos öszszeköttetésre fog lépni Spanyolországgal, a dologba beavatottak megbízható állítása szerint közel van. E napon a versaillesi kabinet azon kellemetlen helyzetben leend, hogy Anglia példáját lesz kénytelen követni. Jelenleg Versaillesban a royalista körök azzal vigasztalják magukat, hogy a Gladstone minisztérium napjai meg vannak számlálva s hogy azután az Alfonzieták iránt jó indulatu Disraeli kabinet fog a kormánya kerülni. De bármit tegyenek is, a franczia royalistáknak készen kell lenni az elismerési keserű pohár kiürítésére, mert Anglia Spanyolországgal nem sokára hivatalos összeköttetésbe fog lépni , az elismerésben Német- és Olaszország követni fogják. A porosz képviselőházban decz. 29-én terjesztetett be a legkeletibb tartományok (Posen kivételével) rendezésére vonatkozó tvjavaslat (Provinczialordnung). Ez szükséges folyománya volt a már egy éve életbe léptetett kerületrendezési törvénynek (Kreisordnung). A sajtó és a közvélemény is erélyesen sürgette ezt. A német birodalmi gyűlés számára történendő választások napjának közeledésével ez ügy veszi igénybe Németországban az egész politikai tevékenységet, Elsass-Lotharingia is fog válaztani képviselőket a német birodalmi gyűlésbe. E tartomány 15 választókerülete közöl azonban eddig még csak kettőben van képviselőjelölt, t. i. Sztrassburg városban Bergmann és Zabernban Blusz Eugen. — Bergmann a straszburgi kereskedelmi kamara tagja, Straszburg város több tkintélyes polgára által a jelöltség elfogadására kéretvén föl, kimerítő nyilatkozatot bocsátott közre, melyben Elsasz- Lotharingiának politikai tekintetben Németországhoz való tartozandóságát tartózkodás nélkül elismeri. Azon képviselők feladatául, kik Elsasz-Lotharingiából a német birodalmi gyűlésre mennek, Bergmann azt vallja, hogy törekedenek ezek visszaállítani a személyes szabadság azon alkotmányos biztosítékait, melyeket a diktatúra megszüntetett, visszaszerezni a birodalmi cancellársággal szemben a közigazgatási és pénzügyi önállóságot, úgy, hogy Eliasz-Lotharingia külön alkotmányt, külön törvényhozó testületet nyervén, önkormányzat teintetében a német birodalom többi államaival egészen egyenlő legyen. Bajorországban a speyeri püspököt, aki egy jogérvényes házasságot törvénytelennek nyilvánított, a legfőbb törvényszék 400 tallér kárpótlásra és a költségek megfizetésére ítélte. Poroszországban pedig, illetőleg Posenban Ledochowaki érseknél háznotozást tartottak, mely alkalommal az érseknek Rómával és egyéb helyekkel folytatott magán leplezéseit is átkutatták. A „Gacetta“ jelenti, hogy a carthagenai erődök 29-én keményen tüzeltek. A 9. sz. ütegnek estig felszerelve kellett lenni, hogy a Calvaria- és St.-Julien erődök ellen haladéktalanul megkezdhesse a tüzelést. A sánczok készítése gyorsan halad. Mariones tábornok még mindig Santonában és a körülte fekvő helységekben van. A cortes elnöke a Madridból távollevő képviselőket decz. 81-re ülésre meghívta. A kormány egy üzenetet terjesztene a cortes elé, melyben eddigi magatartásáról felvilágosítást fog adni és ragaszkodását fej°zendi ki a jelenlegi politika fentartásához Az Oroszország és Bokhara közt kötött szerződés közzététetett. E szerint Bokhara megkapja az Amuret jobb partját, az országot megnyitja a szabad kereskekedelmi forgalom előtt, az oroszoknak megengedi, hogy maguknak Bokharában jószágot szerezhessenek ; megengedi továbbá a kereskedés folytatását is; eltörli a rabszolgakereskedést; s mindkét ország kölcsönösen követek által lesz képviselve. A szerb skupstina elfogadta a botbüntés eltörlésére vonatkozó indítványt. Kalocsáról a következő örvendetes táviratot vettük egy derék és befolyásos elvtársunktól: „Reggeli negyed fél órakor 41 órai szavazás után Szederkényi Nándor kapott 1285, Földváry Gábor 939 szavazatot A szavazás rendben folyt le.“ Ez a 48-as párt győzelme a jobboldal és balközép egyesült ereje fölött. Fogadják lelkes elvbarátaink szíves köszönetünket úgy az elvhűség mint a rendért, melylyel alkotmányos jogukat gyakorolták. Éljenek ! • Budapet decz. 31. Ismét egy év, és pedig egy viszontagságteljes, egy borzasztó év múlt és vonult el felettünk. A megpróbáltatásnak iszonyatos időszaka. A rosz terméshez, mely pedig már a negyedik volt, a kolera járult, s ehhez a pénz-és hitelválság csatlakozott ráadásul. A járvány kétszázezernél többet ragadott el sorainkból s legalább egyszer annyit tett munkaképtelenné sok időre. A rosz aratás ínséget szült, melyet a pénzszűke alig enged enyhíteni. Mezei gazda, iparos, kereskedő s az is ki másból szerzz jövedelmet, mind szenved és küzd az élet gondjaival. És szenved az egyes polgárokkal a polgárok összesége, az állam maga is. Könnyelmű és lelketlen gazdálkodás a bukás szélére vitte az állam pénzügyeit. A közigazgatás, az igazságszolgáltatás igen rosz, az ország becsülete a külföld előtt kompromittálva. Paulus Aemilius legalább a köztársaság boldogságával vigasztalható magát családi szerencsétlenségében; nekünk e vigasztalás se jutott osztályrészül egyéni szenvedéseink közepett. Szerencsétlenek vagyunk egyenként és együtt véve, mint emberek és mint az állam tagjai egyaránt. Ama csapásokat nagyobbrészt ugyan a gondviselés mérte reánk; emezeket azonban azok rövidlátása és bűnös könnyelműsége akik felettünk őrködni vállalkoztak: a kormány és az országgyűlés többsége Mit tettek ezek hosszú hét esztendő alatt, mióta az ország ügyeit vezetik ? A tények, az álta