Magyar Ujság, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-23 / 117. szám

váth Mihály, Hradszky Antal, Hunkár Mihály, Horváth Mirkó, Ibrányi Lajos, Istóczy Győző, Ivánka Zsigmond, Jendrassik Miksa, Jeney József, Joannovits György, Just József, Justh Kálmán, Karuch József, Kará­csonyi Guidó gr. Kardos Kálmán, Kautz Gyula, Ka­zinczy István, Kálnoky Pál gr., Károlyi Ede gr., Kemény Gábor, b. Kemény István, b. Királyi Pál, Kondorossy György, Korizmich László, Kvassay László, Kézsmárky Károly, Kubinyi Ödön, Lészay Lajos, Lipovniczky Sán­dor, Lipthay Béla, b. Lónyay Béla, gr. Lónyay János, Lukács Béla, Lukácsy Béla, Madar Károly, Marx Antal, Matuska Péter, Máday Lajos, Máday Sándor, Máriássy Kálmán, Mihályi Péter, Molnár Aladár, Molnár Antal, Molnár István, Muzslay Sándor, Miskatovits József, Muz­­ler József, Nemes Péter, Onossy Mátyás, Paczolay János Papp Lajos, Pauler Tivadar, Petrovay Ákos, Pissuth Ist­ván, Pólya József, Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Pulszky Ferencz, Radó Kálmán, Radocza János, Ráday Gedeon, gr. Rudics József, dr. Schmausz Endre, Somsich Pál, Stoll Károly, Szabadhegyi Antal, Szabó Imre, Szakál Antal, Szapáry Gyula gr., Szemző János, Szende Béla, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Szilágyi Dezső, Szilvay Károly, Szirmay Ödön, Szitányi Bernát, Szlávy József, Szögyény László, Takács Lajos, Tarnóczy Béla, Tarnócy Gusztáv, Tavaszy Endre, Tolnay Károly, Torma Károly, Tormássy Mihály, Toszt Gyula, Tóth Vilmos, Trefort Ágoston, Tombora Iván, Urbanovszky Ernő, Vargics Imre, Vécsey József b., Vizsolyi Gusztáv, Vladár Ervin, Vojnics Barnabás, Wahrmann Mór, Wodianer Albert, b. Wodianer Béla, Zeyk Károly, Zichy József gr., Smeskall Mihály, Zsedényi Ede, Apponyi Alber gr., Barcsay Ákos, Batthyányi Zsigmond gr., Bánffy György gr., Bánó Jó­zsef, Besán Mihály, Bittó Béni, Bittó István, Bittó Kál­mán, Brogyányi Vincze, Bujanovits Sándor, Buzinkay Pál, Boltizár József, Bilic Ignácz, Lenkey Károly. Eger, május 20 Ma délután 5 órakor kisértük az örök nyugalom helyére Lenkey Károly koporsóját... Lenkey Károly Aradmegyében született s már kora ifjúságában daliás szellemű atyja beleegyezésével, ki másik fiát, Jánost is katonának adta, a József huszárez­redbe lépett, hol a feltűnő szép alakú s magas termetű vitéz ifjú, ki példányképe volt a rettenthetlen lovasok­nak, csakhamar hadnagy s nem sokára kapitány lett. .. Ekkor megnősülvén nyugalmaztatta magát s Egerben telepedett le. A pezsgő megyei élet, mely Eger városát az alkotmányos küzdelmek egyik legélénkebb színhe­lyévé tette s a szabadelvű párt diadalzajával töltötte be: oly hatással volt a különben is magyarlelkű s alkot­mányos gondolkozásu nyugalmazott kapitányra, hogy egyszerre csak a koreszmék áramlatában találta magát s a szabadelvű párt aspirácziói s reményeitől érzé­keb­tét feldobogni . . . Öcscse János, már ekkor szintén hu­szárkapitány Galicziában, az ő leveleiből értesült a ha­zai eseményekről s a hazafi törekvések és remények­ről . . . E levelezésnek köszönhetjük a forradalom első napjainak egyik legszebb s leglelkesítőbb mozzanatát azt­­. i. hogy Lenkey János huszárszázada Gácsország­­ból egyszer csak itthon termett... Az 1848-iki márcziusi napok Lenkey Károlyt ké­szen találták . .. S tettvágya csakhamar tért lelt az egri nemzetőrség oktatásában, kiket mint őrnagy, ő vezetett a lázongó szerbek ellen a temerini és járeki táborba. Innen visszatérve, amint a harcz tárogatója mind erősebben harsogott, ő is mind jobban érezé, hogy az ő állandó helye a csaták zajában van . . . Oda ment tehát s ott maradt végig — egész a fegyverletételig . . . Már ez időben ezredes volt, s mint ilyen vitetett foglyul az aradi várba, hol azon szivszaggatólag borzasztó jelenet várt reá, hogy a kikeresett kegyetlenséggel őrültté kinzott testvérét Jánost, ki időközben honvédtá­bornok lett, egy börtön szögletében, szalmán fetrengve, mez nélkül s lánczra verten kellett viszontlátnia. . . Ek­kor örök átkot mondott szivében a hatalomra... s midőn később a kínná vált élettől megszabadult testvérét a te­metőbe kisérte s a nemzet vértanúinak sirhalmán végig tekintett, kitört az átok szivéből: „Exoriare aliquis ves­­tris ex assibus ultor!“ Hat évi fogság után ismét Egerben látjuk őt. Ne­héz időket élt akkor a magyar. Lenkey úgy találta, hogy csak börtönt cserélt. Egy nagy börtön volt az egész or­szág s a siri csendben csak a rabbá tett nemzet láncra csörgött. . . . De, bár az ajk néma, benn a szív mélyén élt a hit és remény, s ha dobogását megértik az elnyo­mók, kiolvashatták volna abból, hogy a jövendő nem övék. ... A nemzet lelke, mint egy újon támadt csillag, egyre nőtt s mindig erősebben lövelle sugarait a zsar­nokok szemébe, mely a vakító fénytől már káprázni kez­dett, de a csillagból még sem lett mindent elsodró üstö­kös . . . megkérlelték azt bölcseknek kikiáltott álnok mágusok, kik vállukra vették az ország végzetét, mint Atlas az eget, s most alatta roskadoznak s bukásuk előre látható ... de azért nem tágitnak ... tán dicsvágyuk az , hogy fedjék csontjaikat e bukásba maguk után rán­tott haza romjai. . . Lenkey Károly is velünk osztozott előbb a hit és remény, majd a csalódás, fájdalom és elkeseredés ér­zelmeiben . . . Az 1861 -ik kísérlet után 1867-ben ismét összehiva­tott az országgyűlés. Ekkor Lenkey a képviselő-válasz­tási mozgalmak vezére jön Egerben s nagy része volt pártunk diadalában. 1867-ben, midőn a törvényhatóságok sorompói is­mét megnyíltak, megyei főszámvevővé választották őt . Törvényjavaslat az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek mó­dosításáról és kiegészítéséről. (Folytatás). V. FEJEZET, A választási eljárás. 41. §. Az 1848. V. törvényczik 24 § a akként mó­­dosittatik, hogy az általános képviselőválasztásokra a belügyminiszter 10 napi határidőt tűz ki oly módon, hogy az e tárgyban kibocsátandó rendelet keltétől a válasz­tásra kitűzött határidő zárnapjáig legalább 24 napi idő­köz legyen. A választások ezen 10 napi határidőn belül minden kerületben megejtendők. 42. §: Az általános választások napján ezen 10 napi határidőn belül, valamint az időközi választások napját a központi választmány akként határozza meg, hogy az általános választások ugyanazon törvényhatóság vagy város területén egy napon kezdessenek meg, az időközi választásoknál pedig a képviselőház ez iránt ho­zott határozatának vételétől, vagy a meghiúsult választás napjától a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb és 14 napnál hosszabb időköz ne legyen. 43 §• Az 1848. V. törvényczikk 26 §-a akként mó­­dosíttatik, hogy a központi választmány az Általános vá­lasztásoknál, a királyi meghívó kihirdetése után, azonnal összeül, az időközi választásoknál pedig a képviselőház felhívásának, esetleg valamely választás meghiúsultáról szóló jelentés vétele után azonnal ül össze. Ez alkalommal minden választókerület részére a választás vezérletére egy elnököt, jegyzőt és a szükség­hez képest helyetteseket választ, megteszi a választás foganatosításához szükséges intézkedéseket és a válasz­tás napjait akként tűzi ki, hogy ott, hol a választók szá­ma az 1500-at meg nem haladja, egy napot, hol ezen számot meghaladja, egymásután következő annyi napot tűz ki, a­hány 1500 választó van a kerületben összeírva. A felül maradt szám teljesnek vétetik. A kerület részére, melyben a választók száma a 750-et meg nem haladja, az elnök és jegyzőn kívül egy helyettes elnök és egy helyettes jegyző, a­melyben ezen számot meghaladja, két helyettes elnök és két helyettes jegyző választandó. 44. §. Ott, hol a választás több napra terjed, az egyes községek, illetőleg városrészek választóinak sza­vazási napját a központi választmány határozza meg, oly községben, mely külön kerületet nem képez, a választók, ha azok száma az 1500-at meg is haladja, egy napon kü­lön szavaznak. 45. §. A 43. és 44. §§-oknak értelmében tett in­tézkedéseiről a központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, mely­ben tudatja a választási elnökök és jegyzők neveit, a községek, illetőleg a városrész választóinak szavazási napját s a választásnál figyelemben tartandó egyéb in­tézkedéseket. A községi elöljáróság köteles ezen hirdetményt a jelen törvény 30. §-ában meghatározott módon közzé­tenni. 46. §. A képviselőjelölt iránti ajánlat a választást megelőző napon, a választás székhelyén, a választási el­nök által meghatározott és közhírré tett helyen esti 8 óráig írásban adandó be, s egyúttal a jelölt részére két bizalmi férfi nevezendő meg. (1848. V.­­ czikk 31. §.) Ily ajánlatot azon kerületbeli minden választó tehet. 47. §. Minden város tanácsa és község elöljáró­sága által a választás helyére két tag küldendő, kik a község választóinak szavazásánál azok azonosságát el­lenőrizni kötelesek. 48. §. Az 1848. V. törvényczikk 82. §-a akként egészíttetik ki, hogy a szavazás csak nyilvánosan, élő­szóval történhetik a község vagy városrész, melyhez a szavazó tartozik, a szavazó neve, lakhelye és szava­zatának a rovatos ívre leendő nyilvános feljegyzése által. 49. §. A szavazáshoz az elnök ott, hol a választók száma a 750-et meg nem haladja, egy, hol ezen számot meghaladja, két küldöttséget alakít, az egyiket saját, a másikat egyik általa megbízandó helyettes elnök veze­tése alatt, a jegyzőket a küldöttségek közt a választási elnök osztja fel. Ha azon választók, kik képviselőt ajánlottak, bi­zalmi férfiaikat a választást megelőző napon az elnöknél be nem jelentették, ha ezek, a választott jegyző, vagy a községi küldöttek a választásra meg nem jelentek, eze­ket a választási elnök helyettesíti. 50. §: Az egy napra eső községek vagy városrészek szavazási sorrendjét, és ott, hol két szavazatszedő kül­döttség működik, azok felosztását a küldöttségek között a választási elnök teszi meg. A sorrendet köteles az elnök mindig akként meg­állapítani, hogy a távolabb fekvő községek vagy város­részek választói előbb szavazzanak. Az, hogy melyik község vagy városrész, mely na­pon, mily sorrendben, és melyik küldöttség előtt szavaz, a szavazó­helyiség előtt, valamint a község több helyein kifüggesztett hirdetményben közzé teendő, 51. §. A szavazatszedő küldöttség az évnek április 1-től október hó 1-ig megejtendő választásoknál a meg­határozott napokon reggeli 8 órától esti 6 óráig, az év többi hónapjaiban reggeli 8 órától esti 5 óráig foly­tonosan együtt ül, a szavás folytatása ezen zárórán túl csak a következő esetekben engedtetik meg : a) ha a község választói a 44. §. esetében az 1500-at meghaladják, a küldöttség az nap, a záróra után még annyi óráig marad együtt, a­hány 151 vá­lasztója van a beosztott községnek az 1500 választón felül; b) ha az 59. §. szerint oly akadály áll be, melynek elhárítása végett az elnök a szavazást megszakítani volt kénytelen. Ezen intézkedés által az 1848. V. törvényczikk 33. §-nak azon rendelete, hogy a szavazás a meg­kezdéstől félbenszakitás nélkül folytatandó, hatályon kívül létezik. 52. §. Vidéki kerületben a választók községen­ként, s egy községbeli választók a szerint, a mint egyik, vagy másik jelöltre szavaznak , külön bocsátandók a szavazásra. Minden választó csak azon nap szavazhat, mely napra azon község, illetőleg városrész, melyhez tartozik, a szavazásra behivatott. Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelent­keztek, mikor a megállapított sorrend szerint azon köz­ségen, vagy városrészen van a sor, az azon napra behí­vott választóknak leszavazása után szavazhatnak azon esetre, ha az előbbi §-ban megállapított zár­óra még el nem múlt. A zár óra után a szavazás mindenesetre berekesz­tetik. Az elnök köteles gondoskodni arról, hog a szava­zásra a kitűzött napon megjelent választók, akadály nél­kül szavazhassanak. 53. §: A küldöttségi elnök a napi eredményt a kül­döttség előtt mindennap nyilvánosan öszeszámítja, azt a rovativen feljegyzi, ezen feljegyzést az elnök, a jegyző s a küldöttségnek legalább két tagja írják alá, s akként ellenjegyzett rovativek két példánya a választási elnök­nél, egyik példánya a küldöttség jegyzőjénél marad. 64. §. A szavazó helyiségben a küldöttség tagjain, a közigazgatási tisztviselőn és a jegyző mellé rendelt ír­nokokon felül csak a szavazásra beszállított választók lehetnek jelen. 55. §: A választót a szavazásnál irányadólag útba igazítani, vagy rábeszélni nem szabad; kérdést a válasz­tóhoz csak a küldöttségi elnök intézhet, s ez is csak a feladat korlátai között. Azt, ki e szabály ellen vét, az elnök rendreutasítja, ismétlés esetében eltávolítja, s a szükséghez képest más­sal pótolja. A szavazás alatt felmerült kérdésekben, a küldött­­ségi tagok meghallgatása után, az elnök dönt saját fele­lősségére. 56. §. Semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott. 57. §. Az eljárás befejezése után a választási elnök a jegyzőkönyet berekesztvén, a szavazás végeredményét­­ a küldöttségi tagok előtt összeállítja, a rovatos ívek egy-egy példányát aláírja s a jegyzőkönyvhöz csatolja, a jegyzőkönyv mindenik hiteles példányát szintén aláírja, s ott, hol egy szavazatszedő küldöttség működött, annak legalább két tagjával, ott, hol két küldöttség működött, mindenik küldöttségnek legalább két tagjával aláíratja, s végre azon jelöltet, ki a feljegyzett érvényes szavaza­tok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyű­lési képviselőjének kijelenti:-" Ha a küldöttség tagjai az aláírást megtagadják, az elnök ezt a jegyzőkönyv végén megjegyezni köteles. 58. §. Az 1848 : V. törvényczikk 34. §-a akként bő­víttetik, hogy ha szavazás közben az egyik jelölt vissza­lép, s ezen szándékát a választási elnöknek személyesen vagy sajátkezüleg irt és aláirt nyilatkozatban határo­zottan kijelenti, a vetélytárs nélkül maradt jelölt or­szággyűlési képviselőnek nyilváníttatik. 59. §. Ha a választás folyama alatt oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a szavazást rendesen foly­tatni nem lehet, az elnök a szavazást saját fele­lősségére, két órán túl nem terjedhető időre felfüg­gesztheti. Ez esetben a szavazás ideje az­nap annyi órával toldatik meg, a­hány órára az felfüggesztetett, ezen meg­szakítás azonban a központi választmány által a községek szavazására megállapított határnapokat nem zavar­hatja meg. 60. §: Ha a szavazás két óra múlva sem folytattat­­hatnék zavartalanul, az elnök a választást félbeszakítja, és erről a központi választmánynak jelentést tesz. A központi választmány az uj választásra ezen tör­vény 42. §. értelmében uj határidőt tűz ki. 61. §. Az 1848. V. törvényczik 36. §-a akként mó­­dosíttatik, hogy ha két jelölt közt második szavazásnak MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁJUS. 23. azóta e hivatal gondjaiba temeté, amennyire lehetett, ha­­zafiai aggodalmait. E gondok s aggodalmak közül szóbitá őt ki a halál, mely egy, meghűlésből származott, rövid betegség után, folyó hó 18-án reggeli 8 órakor vetett véget nemes életének. A temetésen, bár az itt sáros, s az idő esős volt, Eger népe, mint ily hazafias néptől meg is várhatni, nagy sereggé gyűlt össze s ünnepélyes menetben kiséré a koporsót ki egész a temetőig, hol P­o­p­p­e­r Gyula ügy­véd s volt honvéd százados búcsúbeszédet tartott a ra­vatal felett . . . Mindenki ott volt a temetésen ; a megye, a város, a kabinok, körök, egyletek stb . .. csak katonák nem . .. Igaz, volt három honvédtiszt — de nem csákóban . . . igy csak egy szabadságolt állománybeli közös hadsereg­­beli tisztet láttunk . . . s miután a koporsón sem volt, nem tudom ki hibájából, katonai jelvény, a temetés egé­szen polgárias szinű volt, mi fölött a budapesti központi honvédegylet küldöttei : F­ö­l­d­v­á­r­y Albert, K­r­i­­vácsy és Gánóczy Flóris nem is készek megütkö­­zéseket kijelenteni. No de ez nem oly nagy baj. Hisz első­sorban ő úgy is polgár vala. Nyugodjál békében szabadságharczunk derék baj­noka ! s ha Magyarország egykor — mint hazafias fáj­dalmunk, s elkeseredésünkben is hinni szeretjük — azzá lett, minőnek azt te álmodád, midőn szent harczán kar­dod villogott, megdobban a föld örömében ... te meg­érted azt, s nyugalmad akkor boldogság leszen. "

Next