Magyar Ujság, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-03 / 125. szám

még Horánszky. Több szónok nem jelentkezik. Elnök szavazásra bocsátja a kérdést s a javaslat elfogadtatik, előbb átalánosságban, azután pedig részletenként felol­vastatván, csekély stiláris módosításokkal részleteiben. Lényegesebb módosítás volt csupán Vidliczkay­é az 5-ik §-ban kinek javaslata elfogadtattatván az 5-ik §, így fog hangzani : A vizsgálat a csődeljárás folyamát nem aka­dályozza , ha azonban a vagyon bukott álkövetelés miatt áll vizsgálat alatt, a követelések valódisága fölötti ítélet­hozatal azon követelésekre nézve, melyek a vizsgálat tárgyát tevő követelésekkel ugyanazon tömegjavakból lennének megítéltetések esetében kifizetendők, mind­addig felfüggesztendő, míg a bűnvádi eljárás megszünte­tési határozat vagy ítélet által jogérvényesen be nem fejeztetett. Holnap és holnapután (csütörtökön) ülés nem lesz. A közelebbi ülés napirendjére tűzettek : a nők nagykárú­­sításáról s az inkompatibilitásról szóló javaslatok. Törvényjavaslat az összeférhetlenségről. Az inkompatibilitási bizottság a hétfői ülésen adta be jelentését s egyúttal az összeférhetlenségi javaslatot, mely következőleg szól: 1. §. Az országos képviselő nem viselhet olyan hi­vatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kije­lölésétől, vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjjal jár. Kivétetnek ez átalános szabály alól: a) a miniszterek, b) az államtitkárok, s ha az államtitkári állomás betöltve nincs, a helyettes államtitkár, c) a budapesti országos intézetek igazgatói, d) a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke s kinevezett tagjai, e) a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai, f) a budapesti egyetem és műegyetem tanárai, g) a biztosok, kiküldöttek, ha a megbízás ideigle­nes jellegű, rendszeres fizetéssel összekötve nincs, s egy évnél hosszabb időre nem terjed. 2. §. Az országos képviselő nem lehet egyszers­mind a) a véderőnek tényleges szolgálatban álló tagja; az 1868. XL. 36. §-a, az 1871. VI. 2. §-a, az 1873. XXXII. 1. §-a értelmében teljesített fegyvergyakorlat tényleges szolgálatnak nem tekintetik. b) az állami és a kormány kezelése alatt álló ala­pítványi javak, javadalmak, jövedékek bérlője. E szabály ki nem terjed azon bérlőkre, a­kik 1000 frt évi bérnél kevesebbet fizetnek. c) a kormánynyal szerződési viszonyban álló vál­­­ lalkozó, a­mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy veszteséggel van összekötve. Nem értetnek ide a közkereseti társaságok és in­tézetek részvényesei, ha a társaság vagy intézet a vál­lalattól függetlenül, vagy azt megelőzőleg alakult, és szabályszerűleg befejeztetett; továbbá a királyi értékkel (pretium regale) terhelt postaállomások birtokosai. d) a kormánynyal szerződés alapján állandó vagy tartós üzleti viszonyban álló pénzintézet, vagy a kor­mánynyal a c­) pontban körülírt vállalatra nézve szerző­dési viszonyban álló társulat igazgatója, igazgató és jogtanácsosa.­­ E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára. e) az állam által segélyezett vasút és csatorna engedélyese, elnöke, alelnöke, igazgató- és jogtanácsosa, míg a vasút vagy csatorna építése be nem fejeztetett, a forgalomnak a maga teljességében át nem adatott, s egy­felől a felülvizsgálatból, másfelől a túlépítésből folyó kö­vetelések végleg el nem intéztettek. E szabálynak az engedélyesekre vonatkozó intéz­kedése ki nem terjed azon engedélyesekre, a­kik az állam által segélyzett vasútra vagy csatornára jelen tör­vény előtt eszközölték ki az engedélyt. f) a korona vagy az állam kegy­díjasa. 3. §. Az országos képviselői megbízással össze nem férő állást foglalnak el: a) A törvényhatósági és községi tisztviselők és hi­vatalnokok , odaértve a polgári iskolák tanárait, s az elemi s felsőbb községi iskolák tanítóit. b) A szerzetes­rendek tagjai. 4. §. Azt hogy a megbízás, a vállalat, az üzleti vi­szony minő jelleggel bír, és átalában azt, vájjon alá esik-e v­alamely állás az 1., 2. és 3. §. határozmányainak, föl­merült kétség esetében, a képviselőház e végből válasz­tott állandó bizottsága, jelen törvény értelmében, eset­ről esetre dönti el. 5 §. A megválasztott képviselő, ha olyan állást foglal el, mely az 1., 2. és 3. §. szerint a képviselői meg­bízással össze nem fér, köteles azt, megbízó levele bemu­tatásakor, a ház elnökének bejelenteni, a végleges iga­zolástól számított 48 óra alatt pedig, a ház elnökéhez in­tézett nyilatkozatában, ez állásról lemondani. Az ilyen képviselő e határidőn belül a ház tárgya­lásaiban részt nem vehet, és szavazattal nem bír. 6. §. Ha a már igazolt képviselő időközben foglal el olyan álllást, mely a képviselői megbízással össze nem fér, tartozik a képviselőkről, a ház elnökéhez intézett nyilatkozatában, 48 óra alatt leköszönni. 7. §. Azon képviselő, a­ki időközben kinevezésétől függő olyan állami szolgálatba lép, mely a képviselőség­gel összefér, csak úgy tarthatja meg képviselői helyét, ha arra újból megválasztatik. E végből a kinevezési okmány kézbesítésétől, vagy a­mennyiben a kézbesítést a kinevezés kihirdetése előzte meg, a kihirdetéstől számított 48 óra alatt a képviselő­ségről leköszönni tartozik. E szabály kiterjed azon képviselőkre is, a­kik a képviselőséggel összeférő egyik állomásról időközben egy másik, de jobban javadalmazott állomásra nevez­tetnek ki. 8. §. Ha a képviselő az 5., 6., 7. §§-ban megszabott kötelességének eleget nem tesz s az állandó bizottság in­ MAGYAR ÚJSÁG 1874. JUNIUS. 3. dokolt jelentéséből kiderülne az, hogy a gátló akadály csakugyan fenforog s a képviselő tudva követte el a mulasztást, vagy a gátló akadályt elhárítani nem képes, a képviselőház a képviselői megbízást határozatilag meg­szűntnek jelenti ki. 9. §: Képviselők, kik az állam szolgálatában állanak és mint olyanok lakbért húznak vagy lakással láttatnak el, képviselői illetményben nem részesülhetnek. 10. §. Az 1869. IV. 8-ik, az 1870. XVIII. 4-ik, az 1873. XXVI. 13-ik, az 1874 .........-ik §-ának rendeletei jelen törvény által nem érintettek. 11. §. Jelen törvény a jövő országgyűlés megnyitása napján lép életbe. Az adóexekucziók mákvirágai. Szent Benedek május 31. Megáll az ember szív ve­rése, reszket kezében k­ótolja, midőn azon lelketlen el­járás leírásához fog, melylyel ama szív nélküli kőemberek a kormány adóbehajtói a szegény kimerült népet zaklat­ják, sanyargatják, 10—20 esztendős elévült dolgokat fölfeszegetnek, s a szegény adózónépnek kihúzzák adó­hátralék fejében az utolsó drága pénzen vett falatke­nyerét szájából, s eladatják vele nélkülözhetetlen iga­vonó barmait. Talán a Kun László idejebeli nyomorult idők akarnak ismét a szegény magyarra nézve előke­rülni? A községünkbe is igy gazdálkodott f. évi május hó 27, 28, s 29-ik napjai alatt valami Böszörményi nevű ember, ki arról nevezetes, hogy soha még a közsé­günkbe józanon be nem jött, hanem előre leiszsza ma­gát vagy másutt vagy köztünk, hogy ittassága rovására annál inkább gorombáskodhassék egyik-másik magát előtte menteni kívánó adóhátralékossal, épen olyan jel­szava van ennek is, mint Ung­ megyéből Írják, ez is azt szokta hatalmas szenzorral mondogatni, hogy ő az isten­nek se hisz, s az oltárról is elviszi a mit ott talál! Ilyen nyomorult időben, a midőn a szegény földmivelő népnek se pénze, se kenyere, vetései is, (melyeket a májusi mos­toha időjárás eléggé megcsigázott, s nagy részben a ki­kelt kukoriczát, krumplit, babot, gyümölcsöt tönkre tette), még remény alatt az isten kezeiben vannak : meg kellene kímélni a szegény adózó népet az ilyen embe­rek kegyetlenségeitől, s inkább exequálhatnák ezek he­lyett valahára az ezerekkel hátralékba levő birtokosabb néposztályt, ez volna az osztó igazság követelménye! Május 30-án elment ugyan nyakunkról ezen nem ember, de azon rettenetes fenyegetésekkel, hogy ő 14 nap múl­va ismét közénk jövend, s az általa fölirt s lefoglalt dunyhákat, vánkosokat, bográcsot, jószágokat elárve­­reztetni itt leend. Isten gátold meg ránk nézve ezen nehéz ostorodat!. . Bizony mi is fölsóhajthatunk a mese íróval: „Je naturae dedecus, quod ferre certe cogimur bis videamur mori!“ Egy közpolgár.* * * Valóban itt volna már az ideje, hogy a kormány körültekintene a józan ész szemmértékével, s meggon­dolhatná , hogy a gazdának aratás előtt nincs pénze, s kivált ily nyomorult évben, képtelen a fizetésre. A nem­zeti közvagyon rovására megy azon meggondolatlan kó­­tya­vetyélés, melylyel most juniis, julius, augusztus ha­vaiban, a gazda zaklattatok. Mikor lesz figyelemmel már egyszer a kormány a gazdaközönség érdekei iránt is. Sz­er­k. Szemle. A franczia nemzetgyűlés 394 szavazattal 1 298 ellen elhatározta, hogy a törvényhatósági választá­­s­­okról és a municipális hatóságok választásáról szóló ja­vaslatok második tárgyalásába belemegy, noha a balol­­­­dal e javaslatokat ellenzi. Az utóbbi javaslatnál a bel­­­­ügyminiszter fentartani kívánja a kormánynak a pol­­­­gármesterek kinevezésének jogát. Midőn legközelebb a kamrában a tárgyalások meg­állapításának sorrendjére szavaztak a „Rep. Fr.“ szerint a miniszterek azon indítványra szavaztak, mely kisebb­ségben maradt. A nevezett lap ebben a jobbközép s a kormány újabb vereségét látja, s a kabinet lemondását , és a nemzetgyűlés feloszlatását sürgeti. Egyúttal meg­­­­említjük, hogy a jobb- és balközép fusiója ügyében folyt alkudozások, Mac-Mahon ellenséges magatartása követ­keztében, hajótörést szenvedtek. A tábornagy haragszik Thiersre, a­ki köré a balközép sorakozik, míg viszont a jobbközép Mac-Mahon parancsainak hódol, így a két vezér ellenségeskedése eredménytelenné tette az alku­dozásokat. Spanyolországból érkező hírek kisebb csatározá­sokról hoznak tudósítást. Feltűnő, minden újabb össze­tűzésnél a carlisták vannak győzteseknek híresztelve. Egyébiránt így volt ez eddig is minden elhatározó na­gyobb csata előtt, melyben aztán a carlisták húzták a rövidet. A republikánus csapatok még nincsenek nagy akc­ióra csoportosítva, Concha alatt 26,000 ember és 64 ágyú áll, a többi csapatok szét vannak szórva minden irányban, hogy a carlisták rabló betöréseit meggátolják. A republikánusoknál még mindig érezhető a hiány elég­séges katona, élelem és pénzben, s ez okozza azt, hogy a hadműveletek nem mennek oly gyorsasággal, mint kellene. A suájezi nemzeti tanács Feer-Herzogot választó elnökévé, alelnök valószínűleg Buchonnet lesz. A képvi­selők tanácsa Köcklint (Basel) választá elnökké. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, június 2. — A pesti „Központi ellenzéki kör“ választmányá­nak múlt szombati ülésében az elnök a választmánynak átadta, vett használat után a május 17-diki orsz.népgyű­­lés tárgyában hozzá beérkezett leveleket, melyek meg­őrzés végett a kör levéltárába tétettek le. Ezután a kör tagjaiul bevétettek: Ragályi Nándor (Putnokról, Gö­mörm.) és G­o­r­­­v­a­y Bertalan (Pestről). Ennek meg­történte után Fromm Antal vál­­tag indítványozza, hogy a választmány küldjön ki egy bizottságot az „Orsz. ellenzéki szövetség“ alapszabálytervezetének kidolgo­zása végett. Kiküldettek: az indítványozón kívül Csiky Sándor vál. tag és Szévald Vilmos igazgató. — Vas­vár­y Béla körtag (és olasz kir. százados) indítványa következtében a választmány a kör tagjai közt Petőfi Sándor születési házának megvétele végett gyűj­tőivet fog köröztetni. Az indítványozó e czélból 2 forintot adott.­­ Paczona Imre elfoglaltsága miatt választ­mányi tagságáról lemondott, s így helyébe sorsolás útján a legtöbb szavazatot nyert pótválasztmányi tagok közül Sebők Imre igazoltatott. (Ekként igazoltatott rendes vál­­tágul a május, 14-diki vál.­ülésben a leköszönt T­h­a­i­s­z Péter helyett P­o­l­ó­n­y­i Géza. ) A nyári idény alatt a kör választmánya havonként egyszer és pe­dig mindig a hó utolsó szombatján fogja üléseit meg­tartani. — Hírlik, hogy a szivarok ára egy krajczárral föl fog emeltetni. Legelőször tán arra kellene gondolni, hogy a szivarok jók legyenek s az ár a portéka minősé­gének megfeleljen ; mert mostanában 8—10 kros szi­varok is olyanok, mintha bunda darabból készülnének.­­ Miután a magy. tud. akadémia a L­ó­n­y­a­y juta­lomért pályázott II. számú „Experientia“ stb. jeligés, továbbá az V. számú „Excuser du peu“ jeligés, különö­sen pedig a IV. számú „Olga“ jeligés pályamunkákat az akadémia dicsérettel tüntette ki és (a szerzők általi) kiadásra méltóknak ítélte: azok ismeretlen szerzői nyi­latkozatra hivatnak fel, i. é. június hó végéig az iránt, kivánják-e, hogy nevök köztudomásra jusson ; ha igen, akkor a július 1-én tartandó összes akadémiai ülésben jeligés levelek fel fog bontatni; ellenkező esetben ugyan­akkor megsemmisíttetik.­­ A svábhegyi búcsút minden p.­vasárnapján szok­ták megtartani, az idén azonban a rosz időjárás miatt a rendes napról elmaradt s a dinom­ dánum­ot múlt vasár­nap tartották meg. A hegyes vidéken nyüzsgött a mula­tók raja ; minden bokor, fa árnyéka alatt egy letelepült csoportot lehetett látni a pázsitból asztalt s pamlagot rögtönözve. Valódi népünnepély volt tarka-barka közön­ségével. Kintornások, czigányok mintegy állomásonként elhelyezkedve mulattatták a vendég közönséget. Volt mézeskalácsos sátor, mozgó szatócs s más e féle, a­mit a pesti közönség mai napság már a színházban is láthat. Mondják, hogy egy pár népszínműírónak készülő egyént láttak a csoportokban tanulmányi sétát téve. Este­felé röppentyűkkel mulattatták a hazatérőket, hanem sokan már ekkor nem igen bírták fejüket fölfelé forgatni. Kü­lönben az ünnepély minden zavargás nélkül folyt le. — Sztraka József csavargó múlt deczember hóban megölte Kapczákot, ennek nejét s 6 éves lányát. A kir. tábla kötél általi halálra ítélte. — Budán vasárnap virradóra két tüzeset volt. Haj­nalban a Gellérthegyen a stáczió-sor kezdeténél egy nagy szilárd épület lett a lángok martaléka. Alig két óra múlva a ráczfürdő mellett, a horgony­utczában volt tűz. Két ház borult lángba, mindkettő a ledérség fészke, s lakói (vagy 15 lány) nagyon furcsa állapotban és rettentő sivalkodások közt futkostak az utczán. Az égés a város ronda részében és egymás hátára épített könnyen gyuló házikói közt nagyon veszélyes volt, s a rettegett szeren­csétlenséget csak a tűzoltók hárították el, kiknek őrta­nyája a közelben van. — A vallásos könyvek terjesztése körül buzgól­­kodó I. fővárosi könyvkereskedő épen falun járt, mikor a szekeren egyszerre a tébolyrohamok meglepték, s pa­rancsolni kezdte a kocsisnak, hogy Róma felé hajtson, aztán pedig öltönyét eldobálta. Most már orvosi felügye­let alatt van. Remélik hogy baja gyógyítható. Mindig Rómába akar menni, hová felsőbb hatalmak hívják. — A királyhágón tuli kath­. autón, gyűlés, az újabb nagyszámú k­ath. sérelmek tárgyalása, és igazgató-tanácsi uj előadó választása végett mint a „M. Állam“ értesült f. é. julius 1-re Károlyfehérvárra hivatott egybe. — Pancsováról jelentik, hogy a közeli telepitvé­­nyek a viz által elöntöttek s több ház is összeomlott. Több más helyek szintén fenyegetve vannak az árvíz ál­tal. A kár roppant nagy s a lakosok a nyomornak vannak kitéve. —Tóth Vilmos volt belügyminiszter leányát, Zsuzsika kisasszonyt, e napokban eljegyezte Nyitra-Ivánkán Thu­­róczy Vilmos kir. járásbiró. — Egy derék, polgár halt meg a napokban. Fuchs Antalnak hívták. E nevet kevesen hallották, valamint az is kis körben volt tudva, hogy e polgár mily rendkí­vül sok jót tett adakozásaival. S mindezt a legnagyobb titokban téve. Évek előtt az izraelita árvaház alapítá­sára 43.000 irtot adott azon föltétel alatt, hogy nem szabad köztudomásra jutni, hogy ő tette. Nyilván félt a grófságtól és érdemjeltől. Mindennél sokkal kitüntetőbb emléket hagyott hátra jótékonyságával a jók és neme­sen gondolkozók szívében. Életének föladatául látszott kitűzni, jót tenni, s ezt oly gyakran téve, hogy ezt föl­sorolni, kötetre terjedő munka lenne. Végrendeletében egy izraelita siketnéma intézet alapítására 200 ezer fo­rintot s más jótékony­­czélokra is tetemesebb összeget ha­gyott. Rokonairól 50,000 írttal emlékezett meg. Meg­hagyta, hogy föltünés nélkül, szegényesen temessék egyszerű sírban, a mint a temetőben a sorrend követ­kezik s az emlékkőre keveset hagyott. Életét rendkívü­linek mondják, a mi csakugyan az a mai korban, de em­léke is, melyet önmaga készített, rendkívüli.­­• Tisztelt Balló Mátyás tanár és vegyész ur a vízvezetéki ivóvizet vegyvizsgálat alá vette s erről ki­adott jelentése előttünk fekszik. Lehet, hogy csak azok találják rosznak a vizet, a kik iszszák, mert Balló úr retortai mást mutatnak. Annyit szintén kinyitunk a vegytanhoz, hogy Balló úr jelentésének ez a világos és meggyőző érve, „hogy a szerves anyagok egyszerű mennyileges meghatározása a víz minőségének megíté­lésére nem elegendő, hanem hogy azok minőleges ter­mészetét is megállapítani szükséges. A tudomány jelen­

Next