Magyar Ujság, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)
1874-08-01 / 174. szám
A függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottság azon alkalomból, hogy a Magyarország jótállása alatt álló adósság mostanában 100 millióval szaporíttatott, kérvényt intéz egyrészt a reichstábhoz, másrészt a magyar országgyűléshez a sóbányajegyek kamatlábának 4°0-ről 5%-re visszaemelése végett s illetőleg a magyar országgyűléshez, hogy : méltóztassék a magyar pénzügyminisztert felszólítani, hogy az ország érdekeinek és az említett (1867. 15. t. sz. 5-ik §-a) törvényeknek érvényt szerezvén, a zálogjegyek 6% kamatlábának visszaállítása végett a kellő lépéseket megtegye. Ez ügyre alkalom szerint visszatérünk. — Csemeghy Károly államtitkár s képviselőt, tegnapi számunk czikkében azok közé soroltuk, kik az etetés-itatás általi vesztegetést büntetni akarták. Pardon, ezer pardon, tévedés az egész, neve ott van a gyászkeretben, azok között, kik az etetés-itatást tiltani nem akarják. Tévedtünk. — Tegnapi közleményünk kiegészítéséül ideigtatjuk a Tisza K. javaslatára „igen“-nel szavazók névsorát : Baranyi Ágoston, Bánó József, Beliczey Rudolf, Beniczky Ödön, Beöthy Algernon, Bocsánczy Adolf, Boér Antal, Buzinkay Pál, Babes Vincze, Csanády Sándor, Csáky Tivadar gróf, Csávolszky Lajos, Csernátony Lajos, Csiky Sándor, Dániel Ernő, Deáky Lajos, Decany Gusztáv, Domahidy Ferencz, Dóka Ferencz, Doda Traján, Eitel Frigyes, Éder Ferencz, Fabriczius Károly, Farkas Elek, Földváry Mihály, Gáspár András, Ghyczy Dénes, Gozman János, Gull József, Hegedűs János, Horváth Gyula, Houchard Ferencz, Hraczky Antal, Huszár Imre, Irányi Dániel, Jendrassik Miksa, Justh József, Kabos Elek, Karuch József, Kapp Gusztáv, Karassiay István, Kazinczy István, Károlyi Ede gróf, Kemény Mihály, Királyi Pál, Kiss Lajos, Lázár Ádám, Lészay Lajos, Lukács Béla, Majoros István, Mangesius Károly, Matolay Etele, Matuska Péter, Máriássy Endre, Mihályi Péter, Mukics Ernő, Nagy György, Nemes Péter, Nikolics Sándor, Orbán Balázs, Paczolay János, Papp Lajos, Péchy Tamás, Popovics Jenő, Pulszky Ágost, Pulszky Ferencz, Radocza János, Rátonyi János, Remete Géza, Sachsenheim Albert, Schmausz Endre, Schuller József, Schwarcz Gyula, Simonyi Ernő, Simonyi Lajos dr., Sipos Orbán, Szeiter Lajos, Solymossy Bálint, Szakácsi Dániel, P. Szathmáry Károly, Szathmáry Miklós, Szemző János, Szepessy Gyula, Szilády Áron, Szilágyi Dezső, Szederkényi Nándor, Szontagh Pál, Takács Lajos, Tisza Kálmán, Tóth József, Trauschenfels Emil, Teleszky István, Uhlarik János,Vajda János,Varga Károly, Varró Sámuel, Vécsey Tamás, Wächter Frigyes, Zichy Antal, Zmeskal Mihály, Zsitvay József. A pozsonyi sajtópör és — Tóth Vilmos. A Pozsonyban múlt szerdán tárgyalt sajtópör eredményét tegnap térhiány miatt csak röviden említettük. E sajtópör megvilágítja azon iszonyú romlottságot s undort keltő corruptiót, mely kendőzetlen szemtelenséggel fitogtatja még mindig uralmát. A sajtópör tárgya egy röpirat volt, melyet Barella Frigyes nyitrai lakos irt s melyben elsorolja azon csalásokat, melyek által vagyonától megfosztatott. Ennek alapján indított Barella ellen sajtópert Thuróczy Vilmos királyi járásbiró. A röpirat egyik részében a szereplők vannak bemutatva ekképen: „Szóljunk Bacskády Károlyról, Forgách Károly grófnak, a banditának titkáráról. Mint nemes ember fia, ez ember a legkoraibb ifjúságii óta a semmittevéshez volt szokva. Nem lévén képes csak egy krajczárt is keresni, folytonosan nagy háztartást vitt, s épen pazar élete által akart hírnévre szert tenni, így indítványozója volt a néhány év előtt Nyitrában tartott meztelen bálnak, melyről az egész megyében utálattal és megvetéssel beszéltek. Röviden pazar élete által vagyonának legnagyobb részét eltékozolta, úgy hogy kénytelen volt csődöt mondani. Ez idő óta Forgách grófnál él, mint titkár, tanácsadó, respective famulus. Bűntársa Forgách grófnak mindazon esetekben, melyekben én megcsalattam. Az 1867-ik év előtt, tehát még Magyarország önállóságának elnyerése előtt élt Ivánkában (falu, körülbelől 1 órányira Nyitrától) egy eladósodott nemes ember és ügyvéd, névszerint Tóth Vilmos. A csekély, terhelt birtok nem sokkal hoza be többet, a rajta fekvő adósság kamatainál. Az ügyvédség nem jövedelmezett úgy, a hogy kellett volna s igy Tóth kényszeritve volt zsidóhoz folyamodni. Bizonyos Adler Gáspár kölcsönzött neki körülbelől 1500 forintot váltóra,s talán nem épen a szokásos kamatokra. A tőkét és kamatot azonban Tóth Vilmos ur elfogadta és azok pontos visszafizetését megígérte. A fizetés napja elérkezett, fizetni azonban nem tudott, s igy más eszközhöz és módokhoz kellett folyamodni. A ravasz Bacskádytól kért tanácsot s ez a következő utat követte. Tóth urnak egyik szobájába 2 üres ruhaszekrényt hozatott, azon czélból, hogy azok egyikében Bacskády, a másikban egy más szomszéd nemes ember elrejtőzhessen. Adler Gáspárt Ivánkára csalták, azon ürügy alatt, hogy pénzét vegye kézhez. Ez eljött s Tóth urat látszólag egyedül találta szobájában, nem kevéssé volt azonban meglepetve, midőn ez utóbbi kijelentette, hogy ő nem fizethet, hanem Adler prolongálja a váltót, amiért aztán ő neki igen magas kamatokat helyzett kilátásba. Adler sokáig vonakodott, végre azonban beleegyezett, hogy a váltót még egyszer prolongálja azon feltétel alatt, hogy Tóthnak neje és napa az elfogadási eszközük, s neki egy bizonyos járulék hozzáiratik a többi ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése Julius 31 én. Kérvényt ad be Sachsenheim, egy nyugdíjas ezredestől. Interpellate intéz a pénzügyminiszterhez Remete G.) Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak, miszerint a vezetése alatti minisztériumban a központi számvevőség forgalmi osztályának vezetésével megbízott — ott már évek óta működő számtanácsos — a magyar nyelvben tökéletesen járatlan s e végett nevezett nagy osztályánál a hivatalos érintkezés nyelve kizárólag német, sőt a magyar ajkú tisztviselők idegen származású és ajkú főnökök által üldöztetnek is ? 2) Ha van tudomása, mivel tudja ezen esetet menteni? Interpellálja a honvédelmi minisztert Lázár Ádám. 1) Van-e tudomása ezen új szolgálati szabályzatról és kiterjed-e az a magyar honvédségre is? ha igen 2) Szándékozik-e a fennálló szerződés értelmében alkotmányos befolyását érvényesíteni, hogy a honvéd intézmény ily alkotmányellenes intézkedésekkel meg ne semmisíttessék ? Ajánlja a honvédelmi miniszter úrnak interpellációját annál is inkább, miután meg van győződve arról, hogy lehetőleg fel fogja használni befolyását arra, hogy minden ily alkotmánytipró, a nemzet intézményeit, a katonai szellemet aláásni c célzó eljárás mellőztessék, és nálunk be ne hozassák, és hiszi, hogy a miniszter úr nem fog késni az illető védköteleseket valamint szüleiket megnyugtatni. Halassy Gy. jelenti, hogy Bausznern Guidót az V. bíráló bizottság daczára annak, hogy megbízó levele németül volt kiállítva, igazolta, mert az eddig is így történt; jövőre nézve azonban kéri a bizottság a törvényhozást, hogy intézkedjen határozottan. Péchy kéri a bizottság egy tagjának különvéleményét felolvastatni s a kérdést napirendre tűzni. E kérdés holnapra tűzetik napirendre. Úgyszintén a házszabályok 28-ik §-a, mely iránt Kovách L. adott be módosítványt. Következik a választási törvényjavaslat. A 97. § hoz, úgy a következő két §-hoz is a II. és V. osztály különvéleményt adott be, és pedig a különvéleménynek a 97. §-ra vonatkozó módosítása abból áll, hogy e §. első sorából e szót „nyilvánosan“ töröltessék és helyébe tétessenek ezen szavak: „a választók nyilvános gyülekezetén.“ Szapáry Gy. gr. belügyér kérelmére a 98. és 99-ik §. felolvastatik, s a miniszter úr javasolja, hogy: a 99. §. hagyassák ki, a 97. és 98-ik §. pedig tartassák fönn a központi bizottság szövegezése szerint a fejezet czimének ezen utolsó szavai: „és más büntető határozatok“ pedig hagyassanak ki. (Helyeslés.) Péchy T. bár óhajtotta volna, hogy az egész 97.és 98. §. kimaradjon, de ha már fentartatik: ha a fejezet cziméből ezen szavak „és más büntető határozatok“ kimaradnak, azt hiszi, hogy félreértésre nem adhat alkalmat, mert a fejezet címe azt fogja mondani: az összeírás és választásnál közreműködő közegek felelőssége, a választói visszaélések megbüntetése.“ Lázár Á. támaszkodva a t. belügyminiszter által épen az imént elmondott érvekre, hogy t. i. a 97-dik czikket kihagyandónak véleményezi, s e részben az ellenzék által beterjesztett különvéleményhez csatlakozik, következetesen azt várta, hogy mind a 97. mind a 98. §§-ok, mint ugyanazon jogalapból t. i. a büntetőjog keretéből kiragadottak, hasonló sorsban fognak részesülni. Tett ugyan a t. belügyminiszter úr,némi külömböztetéseket a különvéleményben foglalt nyilvános érvre és a választások alatt ilyen bűntények fenyítésére nézve, azonban ezen megkülömböztetésből mégsem jutott azon következtetésre, hogy ezen czikkek, szintén miért tartoznának ide? Szónok mind a 97 mind a 98. §-t tekintettel az azokban foglalt bűntényekre, olyanoknak tartja, melyek egyfelől nem tartoznak a választótörvény keretébe, másfelől pedig — és ezt hangsúlyozza — sem az alkotmányi sem pedig az igazságügyi politikával ősze nem egyeztethetők, ennélfogva javasolja, hogy a 97. és 98. g. hagyassák ki. Tisza Kálmán : a 97 és 98. §-t azon megszorítással, melyet a t. belügyminiszter tett, hogy a választási törvényben csakis a választások alkalmával előforduló kihagyásokról történjék intézkedés, elfogadja. Lázár Ádám kifogást tesz, hogy ő nem akarja e bűnöket a büntetés alól kivonni, mire Tisza megjegyzi, hogy ő azt nem is mondta. Majoros István elbeszéli, mily igazságtalanul fogták őket a választási mozgalmak alkalmából felségsértési vád alá ; pártolja Lázár Ádám javaslatát. Simonyi Ernő e két §-t nemcsak feleslegesnek, hanem czélszerűtlennek és ügyetlennek tartja. Hát annyira jutott volna már Magyarország, hogy ily apró eszközökkel kelljen fentartani? De gyengítik ezek az ország eddig létező törvényeit is. Ő tehát e §§-okat, mint czélszerűtleneket kívánja elvetni. Trauschenfels Emil pártolja az ezen §. eltörlésére czélzó indítványt. Állítja, hogy e két dolog : választási és büntető törvény nem illik egymáshoz. Szerinte e §§-ok nélkülözik is a kellő szabatosságot, még formailag is. Paczolay : a kérdéses §. elfogadását ajánlja . Ami a nem magyar ajkú nemzetiségeket illeti mondja : az ezek iránti tekintet nem lehet akadály a szakasz elfogadására, mert ha ezek nem fogják tudni kívánságaikat és szándékaikat a törvény által megengedett korlátok közé szorítani, azok méltán a törvény súlya alá fognak esni. Popovics kijelenti hogy szívesen elfogadja ezt, mert azt tartja, hogy nincs a nemzetiségek ellen irányozva, mint azt Trauschenfels jelzi. Csiky S. azt, hogy,ha választások alkalmával valaki szól, vagy ír valamit, ami netalán egyik vagy másik pártbelinek nem tetszik, azért mindjárt ily súlyos büntetésekkel sulytassék, mint milyenek ezen §. 2. pontjában befoglalva vannak, nem találja rendenlevőnek s ez oka annak, nem pedig mint előtte szólók mondták, a rendetlenség és bűntények szabad elkövetése iránti vonzalom oka annak, hogy ezen két pontot el ne fogadja. Pártolja tehát Lázár Ádám indítványát. Elnök: felteszi a kérdéseket s a 97. és 98. §. egy szóhiba javítással, a központi bizottság szerint elfogadtatni ; a 99-ik §. kitöröltetik s a fejezet czime következőleg állapittatik meg: „Az összeírás és választásnál közreműködő s közegek felelőssége és a választási visszaélések megbüntetése.“ Következik a 100-ik §, melyből Besán az „egy évtől* szót kihagyandónak indítványozza. Szeniczey: a közp. bizottság részéről hozzájárul e módosítványához. Irányi Dániel: Nekem az első bekezdésre azon észrevételem van, hogy a büntetést, mely itt megszabatik, nem tartom elégségesnek. Ugyanis, miről van itt szó, arról hogy ha valaki valamely választót választási jogának gyakorlásában erőszakkal vagy büntetésre méltó cselekmény által megakadályoz, és mivel büntettetik, 500 frt bírsággal, vagy 3 hónapig fogsággal. Aki valamely választót erőszakkal gátol választási jogának gyakorlásában, azon kívül hogy személyes szabadságát szorítja meg rövidebb vagy hosszabb időre, ami alkotmányos szabad országban már magában súlyos vétség; őt egy jogától fosztja meg, mely egyike a legeminensebb polgári jogoknak és megfosztja 3 évre, miután ezen jog csak 3 évről 3 évre gyakorolható. Meglehet pedig, hogy nem is egy választót foszt meg választási jogától, meglehet, hogy százakat, ezreket foszt meg. No már tehát, én azt gondolom, hogy aki ennyire vét mások jogai ellen, megérdemli, hogy ezen jogot ő is elveszítse legalább azon időre, amelyre másokat megtehet százakat, ezreket megfosztott, megérdemli annyival inkább, mert ezáltal közvetve a törvényhozás alakítására is befolyt. Én tehát tekintettel arra is, hogy a választási jog elvétele más §-okban is kimondatott, itt szintén helyén látom, hogy aki ily visszaélést és törvénysértést elkövetett, szintén elveszítse 3 évre a maga választói jogát. Ennélfogva indítványozom, hogy a 4. sorban e szó után „akadályos“ igtattassék be választói jogának 3 évre felfüggesztése mellett. Szavazásra kerülvén a dolog a közp. biz. szövegezése elfogadtatik s a módositványok mellőztetnek. Ezután, csupán a 111-ik §-nál történt bővebb eszmecsere. Ennek első 3 második bekezdése elvettetvén az egész §. elesett; a törvényjavaslat többi §-ai változás nélkül elfogadtattak s igy a választási törvényjavaslat tárgyalása bevégeztetett. Holnap 10 órakor zárt ülés fog tartatni, utána pedig nyilvános ülés, melynek első tárgya e törvény 3-adszori felolvasása lesz. Azonfölül tárgyaltatni fog a mentelmi bizottság jelentése Stanesku képv. kiadatása tárgyában, valamint az 5-ik bíráló bizottságnak ma kinyomatni rendelt határozati javaslata és a házszabályokra beadott módositványok fognak tárgyaltatni. MAGYAR ÚJSÁG 1874. AUGUSZTUS 1. kamatokhoz. Azon pillanatban, midőn ezen cselekmény a hitelező és adós közt történt, Bacskády és J .... y a ruhaszekrényből kirohantak, s a szegény, semmi roszat nem gyanító zsidóra esvén, uzsorával vádolták, elvették tőle a váltót s a törvényszéknél mint uzsorást bepanaszolták. Adler Gáspár Bacskády és a másik nemes ember tanúskodása következtében 800 írt pénzbírságra ítéltetett. Bizonyíték: Nyitrában a törvényszéknél még most is meglevő okmányok, valamint több becsületes ember tanúsága, akiknek e történet még élénk emlékezetükben van. 1867-ben Tóth Vilmos követjelöltnek lépett föl a nyitrai kerületben, és Bacskády volt az, a ki mint főkortes a dicső Forgách Károly gróffal, ezen választást keresztülvitte. Adler Károly azonközben meghalt. ■— Fia Adler Ignácz Érsekújvárról felhasználta ezen alkalmat pénzéhez jutni— azáltal, hogy az itt elbeszélt történetnek nyilvánosságra hozásával fenyegetőzött. — Valakit Érsekújvárra küldtek Adlerhez — kielégítették — s száját igy bedugták.— Ha ez a tisztességes história akkortájban ismeretessé lesz, fogadni mernék, hogy Tóth Vilmos sohasem lett volna képviselő, miniszteri tanácsos, államtitkár, belügyminiszter és ő felségének valóságos belső titkos tanácsosa.“ A másik részlet egy hosszabb kérvény, melyet Barella az igazságügyminiszterhez intézett, elmondva, hogy mint lett Forgách Károly gróf által, kinek Barella bérlője, megcsalva. Ez okmányok az esküdtszék előtt fölolvastattak s a Pozsonyváros tisztelt polgáraiból alakult esküdtszék 11 szóval egy ellenében azt mondta, hogy*Barella, ki a fentebb röviden elősoroltakat irta, nem vétkes. Vádlott fölmentetett s a közvádló 85 főt perköltségben elmarasztaltatott. KÜLFÖLD- Francziaország. Tegnap a nemzetgyűlés elfogadta a megyei tanácsok ülésszakáról szóló törvényt. Holnap a nemzetgyűlés az elnapolás felett fog vitatkozni. Gambetta és Jules Simon ez alkalomból a politikai helyzetről fognak beszélni. A baloldal nem fogja a kormányt interpellálni a spanyol határon levő franczia hatóságok magatartása iránt. Azt állítják, hogy Francziaország kilátásba helyezte, hogy a spanyol kormányt elismeri, mihelyt a többi hatalmak eziránt megegyeztek. Mint táviratilag is jelezve volt, jövő augusztus hó 15 én pótválasztás lesz Calvados megyében, hol a bonapartisták jelöltje Le Provost de Launay, volt császári praefect. A republicánusok jelöltje még nem tudni, hogy ki.