Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)

1874-10-27 / 245. szám

■V. t.-'*'TV Vill. évfolyam. 245. szám. Kedd, 1874. Október 27. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal. Megyeháztér 9-dik szám ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. feéliratok « levelik vissz, nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős ke­lektől fogadtatnak el.MAGYAR ÚJSÁG ( KUMMIA.) Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben háehos küldve Egy hónapra . . I frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — . Félévre .... 8 B , Egy évre . . 16 B . Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij : n.t basábo. petit-Bor egyszeri hirdetése 18 kr, többször 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetésért külön S0kr. — Nyílttér : három hasábos petit­­sor 30 kr. A gőzerővel szállítás megadóztatása­ (I-ső közlemény.) Hat éven át panaszkodtunk, hogy vasutaink s gőzhajózásunk viteldíja, sokkal drágább mint más gazdag országoké, hogy ennél fogva a lakosság leg­nagyobb része nem használhatja a gyors és bizto­sabb közlekedést; gyalog jár most is mint járt Árpád Arpánk idejében. Panaszkodtunk, hogy mező­­gazdasági, termelő s pénzszegény országban a ter­hfé­nyek árát csakhamar felemésztik a szállítási dijak s igy elnehezítik nemzetközi forgalmunkat, költségessé teszik a versenyt külföldön s ott ha nyerünk is, a nyeremény javarésze nem a termelőé, nem a gazdaközönségé, hanem a kereskedő uraké vagy épen a vasúti társulatoké. Panaszkodtunk, hogy csekély az áru s értékforgalom, főkép a magas szállítási dijak miatt s reménykedtünk, hogy ez egy szép napon 30—40—50 stb. százalékkal alábbra létetik, hogy t. i. a forgalom 60—80 s több százalékkal gyarapodván, a jövedelem se szen­vedjen ugyan, de a köztevékenység s a vagyonos­­kodás, mely ennek nyomában jár , országszerte emelkedjék. Eme panaszunk orvoslása helyett mit tervez most a pénzügyminiszter? Közlöttük : „a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatása“­­ról szóló törvényjavaslatát. Eme törvényjavaslat érvényre emeltetése kö­vetkeztében a gőzerővel szállítást ismét csak egy az eddiginél még vagyonosabb osztály használhatja, vagyis a kevesebbé vagyonos osztály kénytelen lesz önmagától s terményeitől megvonni. Annyival inkább sajnos a gőzerővel szállítás korlátozása Magyarországra nézve, mert nyerster­ményeink értékét nem az határozza meg, hogy itt mennyibe került előállítása, hanem meghatározzák Északamerika, Oroszország, Egyiptom s Ausztrália mezőgazdasági vidékei hol gabonát, hús és zsirne­­műeket, gyapjút stb., melyek főbb kiviteli czikkeink, felényi áron lehet termelni s V10 áron lehet a ten­gereken át szállítani Európa fogyasztó piaczaira. így, ha terményeink habár jobbak, de csak 2—3 százalékkal is drágábbak, mint a versenytársaké, alig árusíthatók el; könnyen kiszorulnak a piaczok­­ról s osztrák szomszédaink szabad prédájává ma­radnak. Sajnos a gőzerővel szállítás korlátozása az ál­lamháztartásra nézve is kivált most, midőn külön­ben is kevés szállítni valónk s kevés pénzünk van, mert hiszen természetes, hogy a forgalom, mely eddig is nagyon csekély mérvű volt más államok forgalmához képest, csökkenni fog s igy az állam­­subventió tetemesen növekedik. Csökkenni fog a forgalom s a jövő századra tehetjük el ama szép reményeket, miket pedig a jobboldalról némelyek örömest hangoztattak, hogy „a vasutak teremtik a forgalmat“ azok fokozzák a köztevékenységet s vagyonoskodást stb., mert ime most midőn a forgalomnak alig értük el az élén­­kebb vasúti forgalmakhoz képest Vio részét, már ez is „túlhajtott“ mérték volt; ez is apadni kezd és pedig rémséges mértékben s következetesen hónap­ról hónapra csak a múlt évihez képest is. A hivatalos lap közelebbi számában közlött kimutatások szerint ugyanis a magyar korona tér létén létező és a közös vasutak üzleteredmén­e rendkívül kedvezőtlen, úgy a közelebb múlt hó mint átalában az év elejétől fogva. Kedvezőtlen a kisebbrendű és terjedelmű va­utak üzlete annyira, hogy élénk közlekedésű álla­mokban számos egyes gyártelep van, melynek for­galma meghaladja a mi országos vasutainkat. A jelentékenyebb (s nagyrészben idegen) vasutak for­­­galma­s bevétele viszont nagymérvű csökkenést­ mutat mind a személyek, podgyászok s gyorsszállít­­mányok, mind más árukért, s igy a jövedelmezés­­ben átalában. A hivatalos kimutatás szerint a jelentékenyebb pályákon, melyek hossza a múlt évben 32 mért­földdel gyarapodott m. e. 330,000 személylyel ke­vesebb utazott s m. e. két és fél millió mázsáv kevesebb áruczikk küldetett a jelen év 9 havában mint a múlt év hasonló szakában s a bevétel épen szeptember hóban majdnem egy millió írttal, a le-s folyt 9 hó alatt majdnem 9 millió írttal kevesebb,­­ mint a múlt év hasonló szakában volt, holott akkor azzal vigasztaltuk volt magunkat, hogy a forgalom majd csak ezután indul meg; ezután fog fejlődni azon pont felé, melyet más boldogabb államokban már évtizedek előtt elért. A közforgalom ily hanyatlása közben az áru­­küldeményekre 2°/0, gyorsküldeményekre 5°/0, uta­zási jegyekre, túlsúlyra és éjikocsikra 10% adót vetni oly akadálya a közlekedésnek, mely ha pár milliót behoz a vasutakon, szintén pár milliót fog igényelni a subventiók útján, a nagyközönség tevé­kenységét, vagyonoskodását pedig nagy összegekig megköti s károsan hat ki nemzetgazdasági életünkre átalában. A vasúti és gőzhajózási szállítás használatá­nak megadóztatása tehát, a különben is rendkívül magas szállítási díjak mellett a jelenlegi pénzszűk időben, ha az államkincstárra kedvező lehetne is, káros és veszélyes leend közgazdasági életünk mozgalmaira. Életbe léptetni ezen adózási rendszert, de vi­szont leszállítani a viteldijakat 20—30—40 száza­lékkal, hogy a köztevékenység szabadabb mozgást nyerjen ; ez volna azon egyedüli út, melyen az államkincstár érdekei előmozdittathatnának a nagy közönség károsítása nélkül, ha kezeink meg nem volnának kötve a közösügyes békék által kivált a mezőgazdászai ipar s kereskedelem terén, holott igy alávetve az osztrák gyáripar és osztrák nemzeti bank uralmának, a tétlenség, a lehangoltság mind­inkább növekedni fog s apadni fognak a jövedelmi források országszerte annyival inkább mert a vas­utakat összekötő országos s mellékutak nagyrészt használhatlanok. Képzeljük vagy számítsuk hozzá még a vasúti s gőzhajózási dijakhoz a mellékutak diját, melye­ken ha némi javítás fog történni a pénzügyminisz­ter tervezete szerint a megyei hatóságok fognak vámot szedni s ekkor fogalmunk lesz arról, mily kártékony rendszer a szállítás megakadályozása pénzügyi vagyis csupán kincstári érdekből, misze­rint a kincstár ugyan aligha nyer valamicskét, de az ország átalában sokat veszít, szenved. Nagyon rosz időben s nem practicabilis módon szándékozik tehát életbe léptetni a pénzügyér úr közlekedésünk újabb akadályait, a különféle adóz­tatásokat s nem tehetne ez irányon jobbat, mintha adóztatási javaslatát egyszerűen félretenné; a vas­utakat öszszekötő kő- és vizi­ utak kiépittetéséről erélyesebben gondoskodnék és intézkednék s igy bezárná azon időpontot, a melyben legalább volna mit megadóztatni. — K.— — Az országházból. A mai ülésben a ház tisztvi­selői megválasztatván, az osztályok is megalakitattak. Az eredményt alább közöljük. Majd a bizottságok megalakítása jött szóba. A ház­szabályok csak a minimumot szabván meg, az elnök fel­hívta a házat, hogy határozza meg a számot, melyből egyes bizottságok álljanak G­h­y­c­z­y Kálmán pénzügyminiszter és T­i­s­z­a­­Kálmán felszólalása után, a bizottságok következő szám­ban fognak megválasztatni. A gazdasági, a könyvtári, a számvizsgáló, és a zárszámadások felülvizsgálatára ki­küldött bizottság 9 tagból, a többiek pedig 15-ből és a naplóbíráló bizottság 21 tagból fog állnni. Külön adóügyi bizottság is fog alakitatni 15 tagból. Majd azon bizottságok sorsa jött szóba, melyek a­­k­kor alakitatván, küldetésüket még nem fejezték be. .Irányi, Tisza és Zsedényi felszólalása­­ után ezekre nézve határoztatott, hogy újra választassa­nak-e vagy ne? az állandó bizottságok megalakítása­­ után fogja a ház eldönteni. A bizottsági tagok választása a szerdai ülésben fog megtörténni. — A szerdai ülésben fogja G­h­y c­z y Kálmán bemutatni a budget törvényt, s adóügyi javaslatait. — "Ugyanakkor terjeszti elő az igazságügyét a büntető codexet is, az átalánosságokra vonatkozó indokolással. — A Deákkör tegnapi tanácskozmányában a kép­viselőház teendőit állapította meg. G­h­y c­z­y Kálmán előadja, hogy az 1875 évi budgetet, s adóügyi javaslatait e héten beterjeszti, s külön pénzügyi s adóügyi bizott­ságok kiküldését kéri. (A mai ülés e szerint határozott.) S­z­a­p­á­r­y belügyminiszter előadja, hogy több közigaz­gatási reform iránt készül javaslatokat bemutatni, s csak részére külön 15 tagból álló közigazgatási szakbizottság választását óhajtja. Elvben elfogadja a párt a miniszter indítványát. Azután a ház teendőinek sorrendét, a kor­mány nézete szerint, Bittó miniszterelnök követke­zőkben részletezi. Legfontosb s legsürgősb teendőnek a kormány a pénzügyek rendezését tartja s erre vonatkozó javaslatai, melyek részint egyes reformok által megta­karításokat, részint a jövedelmek fokozását czélozzák, s mindenekelőtt lennének tárgyalandók. A legújabb kölcsön fedezi a jövő év hiányát is, s így megvan a szük­séges idő és mód a pénzügyi rendezésre. A kormány előterjesztései meg fogják győzni a pártot arról, hogy komoly szándék s aránylag csekély áldozat mellett két év alatt rendbe hozható államháztartásunk. Később tár­gyalandó reformjavaslatai által a kormány gyorsabbá s olcsóbbá igyekszik tenni az igazságszolgáltatást, másfe­lől bizonyos mérvű decentralisátió stb. által segíteni a közigazgatás bajain. Míg a bizottságok a budgetet­s tör­vényjavaslatokat előkészítik, azalatt a ház az egyes tör­vényjavaslatok iránt a főrendiházban fölmerült differen­­tiákat intézné el, azután pedig az említett bizottsági munkálatok elkészültéig nem tartana nyilvános ülést. Ezen idő, nézete szerint, nem lesz igen hosszú s talán egy pár adótörvényjavaslat még a budget előtt tárgyal­ható leend. A Deákpárt ez értelemben állapodott meg a ház teendőire nézve. — Pécsről terjedelmesebb tudósítást vettünk, melyben Irányi Dániel pécsi látogatásáról foglalta­tik be és részletes leírás. Irányi — írja a tudósítás­­— beváltandó azon ígéretét, melyet 1872-ben tett, hogy bár nem mint megválasztott képviselőjük, de mint ba­rátjuk s elvtársuk, fogja őket meglátogatni: a pécsi elv­társak nagy örömére, e hó 18, 19 s 20-án három napot időzött körükben, midőn is a szívélyesség s rendit­­hetlen ragaszkodás annyi kitüntető jeleivel környeztetett, hogy Irányi méltán büszke lehet nemcsak mostani békési, hanem volt pécsi vá­lasztóinak is csak növekedett szeretetére s rendithetlen ragaszkodására hozzá, s a 48-as párthoz. Megjelenése felélénkité a kebleket, s mintegy uj ösztönt adott a pécsi ellenzéknek a további működésre s kitartásra. — A hadi felszerelések ügyében tegnap az illetők ülést tartottak, melyből kiemeljük a következendőket. R­á­t­h Károly fölhívja az iparosok figyelmét a sza­bad versenynek föntartott czikkekre, melyek ugyan alig képezik az összes hadi fölszerelések 3—4 százalékát, de melyekre annál tömegesebben kell pályázni, hogy ver­senyképességünknek a külföld előtt is végre bizonyíté­kát adjuk. Kell ezt a magyar iparosoknak tenni azért is, hogy a legközelebbi nagyobb csoportbeli szállításoknál (habár az első két csoportra a szerződés 3, a harmadik csoportra nézve pedig, melyben leginkább lehetünk ver­senyképesek, 5 évre köttettek meg a szerződések az il­lető consortiumokkal) mi is bátran hivatkozhassunk ver­­senyképességünkre, és hogy az esetleges szállításoknál némi gyakorlati tapasztalatokkal is bírjunk. M u d r o n y I. legczélszerűbbnek tartja, ha egy és ugyanazon szakú iparosok egyesüljenek,ha minden szakból csak egy pályá­zat nyúj­tazik be, de az megbízható legyen. Ezután még annak lehetőségét sem vonja kétségbe, hogy az összes kisebb egyesült csoportok egy nagy csoportban egyesül­jenek, de erről csak később lehet szó. B­a­k­a­y N. el­fogadja Mudrony indítványát oly módon, hogy csakis a nagyobb csoportokra nézve szövetkezzenek. — Ezen in­dítványok elfogadtattak s a délutáni ülésben felolvasta­tott a pályázók jegyzéke. Kivált lótakarókra, gombkötő és paszományrom­kákra, bádogos czikkekre, hangsze­rekre, lakatos munkákra, tolldiszitő, köteles sat.­árukra 3, 4—6 pályázó is jelentkezett. Csupán a kaucsuk-csuklya, bőrkesztyű és sisak szükségletre nem fog Magyarországból pályázat benyuj­­tatni, míg a többi iparágak igen jól lesznek képviselve. — A bankkérdéshez Buda-Pestről következőket ír­ják a „N. Fr. Pr.”-nek: De Pretis báró az utóbbi időben ismételve tett kérdést Ghyczynél a bankkérdés ügyében, onnét azonban azt a választ kapta, hogy a magyar pénz­ügyminisztériumban létezik ugyan egy, a bankkérdést illető előterjesztés, hogy azonban a magyar pénzügymi­niszter teljesen igénybe lévén véve az adó- és budgetja­­vaslatok által, még nem vizsgálhatta azt át. Az osztrák pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy őneki készen kell állania az osztrák reichsrathban egy ez iránt­ teendő interpelláció válaszolására, Ghyczy azt jegyezte meg: a czislajbhániai miniszter egész bátran hivatkoz­­hatik reá — Ghyczyre — s az ismert viszonyokra. Tudó­sítónk — teszi a „N. Fr. Pr.“ hozzá — igen valószínűt­lennek látja, hogy a bankkérdésre nézve az 1875-ik letelte előtt tisztába jöjjenek.

Next