Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-27 / 245. szám
■V. t.-'*'TV Vill. évfolyam. 245. szám. Kedd, 1874. Október 27. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal. Megyeháztér 9-dik szám ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. feéliratok « levelik vissz, nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kelektől fogadtatnak el.MAGYAR ÚJSÁG ( KUMMIA.) Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben háehos küldve Egy hónapra . . I frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — . Félévre .... 8 B , Egy évre . . 16 B . Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij : n.t basábo. petit-Bor egyszeri hirdetése 18 kr, többször 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetésért külön S0kr. — Nyílttér : három hasábos petitsor 30 kr. A gőzerővel szállítás megadóztatása (I-ső közlemény.) Hat éven át panaszkodtunk, hogy vasutaink s gőzhajózásunk viteldíja, sokkal drágább mint más gazdag országoké, hogy ennél fogva a lakosság legnagyobb része nem használhatja a gyors és biztosabb közlekedést; gyalog jár most is mint járt Árpád Arpánk idejében. Panaszkodtunk, hogy mezőgazdasági, termelő s pénzszegény országban a terhfények árát csakhamar felemésztik a szállítási dijak s igy elnehezítik nemzetközi forgalmunkat, költségessé teszik a versenyt külföldön s ott ha nyerünk is, a nyeremény javarésze nem a termelőé, nem a gazdaközönségé, hanem a kereskedő uraké vagy épen a vasúti társulatoké. Panaszkodtunk, hogy csekély az áru s értékforgalom, főkép a magas szállítási dijak miatt s reménykedtünk, hogy ez egy szép napon 30—40—50 stb. százalékkal alábbra létetik, hogy t. i. a forgalom 60—80 s több százalékkal gyarapodván, a jövedelem se szenvedjen ugyan, de a köztevékenység s a vagyonoskodás, mely ennek nyomában jár , országszerte emelkedjék. Eme panaszunk orvoslása helyett mit tervez most a pénzügyminiszter? Közlöttük : „a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatása“ról szóló törvényjavaslatát. Eme törvényjavaslat érvényre emeltetése következtében a gőzerővel szállítást ismét csak egy az eddiginél még vagyonosabb osztály használhatja, vagyis a kevesebbé vagyonos osztály kénytelen lesz önmagától s terményeitől megvonni. Annyival inkább sajnos a gőzerővel szállítás korlátozása Magyarországra nézve, mert nyersterményeink értékét nem az határozza meg, hogy itt mennyibe került előállítása, hanem meghatározzák Északamerika, Oroszország, Egyiptom s Ausztrália mezőgazdasági vidékei hol gabonát, hús és zsirneműeket, gyapjút stb., melyek főbb kiviteli czikkeink, felényi áron lehet termelni s V10 áron lehet a tengereken át szállítani Európa fogyasztó piaczaira. így, ha terményeink habár jobbak, de csak 2—3 százalékkal is drágábbak, mint a versenytársaké, alig árusíthatók el; könnyen kiszorulnak a piaczokról s osztrák szomszédaink szabad prédájává maradnak. Sajnos a gőzerővel szállítás korlátozása az államháztartásra nézve is kivált most, midőn különben is kevés szállítni valónk s kevés pénzünk van, mert hiszen természetes, hogy a forgalom, mely eddig is nagyon csekély mérvű volt más államok forgalmához képest, csökkenni fog s igy az államsubventió tetemesen növekedik. Csökkenni fog a forgalom s a jövő századra tehetjük el ama szép reményeket, miket pedig a jobboldalról némelyek örömest hangoztattak, hogy „a vasutak teremtik a forgalmat“ azok fokozzák a köztevékenységet s vagyonoskodást stb., mert ime most midőn a forgalomnak alig értük el az élénkebb vasúti forgalmakhoz képest Vio részét, már ez is „túlhajtott“ mérték volt; ez is apadni kezd és pedig rémséges mértékben s következetesen hónapról hónapra csak a múlt évihez képest is. A hivatalos lap közelebbi számában közlött kimutatások szerint ugyanis a magyar korona tér létén létező és a közös vasutak üzleteredméne rendkívül kedvezőtlen, úgy a közelebb múlt hó mint átalában az év elejétől fogva. Kedvezőtlen a kisebbrendű és terjedelmű vautak üzlete annyira, hogy élénk közlekedésű államokban számos egyes gyártelep van, melynek forgalma meghaladja a mi országos vasutainkat. A jelentékenyebb (s nagyrészben idegen) vasutak forgalmas bevétele viszont nagymérvű csökkenést mutat mind a személyek, podgyászok s gyorsszállítmányok, mind más árukért, s igy a jövedelmezésben átalában. A hivatalos kimutatás szerint a jelentékenyebb pályákon, melyek hossza a múlt évben 32 mértfölddel gyarapodott m. e. 330,000 személylyel kevesebb utazott s m. e. két és fél millió mázsáv kevesebb áruczikk küldetett a jelen év 9 havában mint a múlt év hasonló szakában s a bevétel épen szeptember hóban majdnem egy millió írttal, a le-s folyt 9 hó alatt majdnem 9 millió írttal kevesebb, mint a múlt év hasonló szakában volt, holott akkor azzal vigasztaltuk volt magunkat, hogy a forgalom majd csak ezután indul meg; ezután fog fejlődni azon pont felé, melyet más boldogabb államokban már évtizedek előtt elért. A közforgalom ily hanyatlása közben az áruküldeményekre 2°/0, gyorsküldeményekre 5°/0, utazási jegyekre, túlsúlyra és éjikocsikra 10% adót vetni oly akadálya a közlekedésnek, mely ha pár milliót behoz a vasutakon, szintén pár milliót fog igényelni a subventiók útján, a nagyközönség tevékenységét, vagyonoskodását pedig nagy összegekig megköti s károsan hat ki nemzetgazdasági életünkre átalában. A vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatása tehát, a különben is rendkívül magas szállítási díjak mellett a jelenlegi pénzszűk időben, ha az államkincstárra kedvező lehetne is, káros és veszélyes leend közgazdasági életünk mozgalmaira. Életbe léptetni ezen adózási rendszert, de viszont leszállítani a viteldijakat 20—30—40 százalékkal, hogy a köztevékenység szabadabb mozgást nyerjen ; ez volna azon egyedüli út, melyen az államkincstár érdekei előmozdittathatnának a nagy közönség károsítása nélkül, ha kezeink meg nem volnának kötve a közösügyes békék által kivált a mezőgazdászai ipar s kereskedelem terén, holott igy alávetve az osztrák gyáripar és osztrák nemzeti bank uralmának, a tétlenség, a lehangoltság mindinkább növekedni fog s apadni fognak a jövedelmi források országszerte annyival inkább mert a vasutakat összekötő országos s mellékutak nagyrészt használhatlanok. Képzeljük vagy számítsuk hozzá még a vasúti s gőzhajózási dijakhoz a mellékutak diját, melyeken ha némi javítás fog történni a pénzügyminiszter tervezete szerint a megyei hatóságok fognak vámot szedni s ekkor fogalmunk lesz arról, mily kártékony rendszer a szállítás megakadályozása pénzügyi vagyis csupán kincstári érdekből, miszerint a kincstár ugyan aligha nyer valamicskét, de az ország átalában sokat veszít, szenved. Nagyon rosz időben s nem practicabilis módon szándékozik tehát életbe léptetni a pénzügyér úr közlekedésünk újabb akadályait, a különféle adóztatásokat s nem tehetne ez irányon jobbat, mintha adóztatási javaslatát egyszerűen félretenné; a vasutakat öszszekötő kő- és vizi utak kiépittetéséről erélyesebben gondoskodnék és intézkednék s igy bezárná azon időpontot, a melyben legalább volna mit megadóztatni. — K.— — Az országházból. A mai ülésben a ház tisztviselői megválasztatván, az osztályok is megalakitattak. Az eredményt alább közöljük. Majd a bizottságok megalakítása jött szóba. A házszabályok csak a minimumot szabván meg, az elnök felhívta a házat, hogy határozza meg a számot, melyből egyes bizottságok álljanak Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter és TiszaKálmán felszólalása után, a bizottságok következő számban fognak megválasztatni. A gazdasági, a könyvtári, a számvizsgáló, és a zárszámadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság 9 tagból, a többiek pedig 15-ből és a naplóbíráló bizottság 21 tagból fog állnni. Külön adóügyi bizottság is fog alakitatni 15 tagból. Majd azon bizottságok sorsa jött szóba, melyek akkor alakitatván, küldetésüket még nem fejezték be. .Irányi, Tisza és Zsedényi felszólalása után ezekre nézve határoztatott, hogy újra választassanak-e vagy ne? az állandó bizottságok megalakítása után fogja a ház eldönteni. A bizottsági tagok választása a szerdai ülésben fog megtörténni. — A szerdai ülésben fogja Ghy cz y Kálmán bemutatni a budget törvényt, s adóügyi javaslatait. — "Ugyanakkor terjeszti elő az igazságügyét a büntető codexet is, az átalánosságokra vonatkozó indokolással. — A Deákkör tegnapi tanácskozmányában a képviselőház teendőit állapította meg. Ghy czy Kálmán előadja, hogy az 1875 évi budgetet, s adóügyi javaslatait e héten beterjeszti, s külön pénzügyi s adóügyi bizottságok kiküldését kéri. (A mai ülés e szerint határozott.) Szapáry belügyminiszter előadja, hogy több közigazgatási reform iránt készül javaslatokat bemutatni, s csak részére külön 15 tagból álló közigazgatási szakbizottság választását óhajtja. Elvben elfogadja a párt a miniszter indítványát. Azután a ház teendőinek sorrendét, a kormány nézete szerint, Bittó miniszterelnök következőkben részletezi. Legfontosb s legsürgősb teendőnek a kormány a pénzügyek rendezését tartja s erre vonatkozó javaslatai, melyek részint egyes reformok által megtakarításokat, részint a jövedelmek fokozását czélozzák, s mindenekelőtt lennének tárgyalandók. A legújabb kölcsön fedezi a jövő év hiányát is, s így megvan a szükséges idő és mód a pénzügyi rendezésre. A kormány előterjesztései meg fogják győzni a pártot arról, hogy komoly szándék s aránylag csekély áldozat mellett két év alatt rendbe hozható államháztartásunk. Később tárgyalandó reformjavaslatai által a kormány gyorsabbá s olcsóbbá igyekszik tenni az igazságszolgáltatást, másfelől bizonyos mérvű decentralisátió stb. által segíteni a közigazgatás bajain. Míg a bizottságok a budgetets törvényjavaslatokat előkészítik, azalatt a ház az egyes törvényjavaslatok iránt a főrendiházban fölmerült differentiákat intézné el, azután pedig az említett bizottsági munkálatok elkészültéig nem tartana nyilvános ülést. Ezen idő, nézete szerint, nem lesz igen hosszú s talán egy pár adótörvényjavaslat még a budget előtt tárgyalható leend. A Deákpárt ez értelemben állapodott meg a ház teendőire nézve. — Pécsről terjedelmesebb tudósítást vettünk, melyben Irányi Dániel pécsi látogatásáról foglaltatik be és részletes leírás. Irányi — írja a tudósítás— beváltandó azon ígéretét, melyet 1872-ben tett, hogy bár nem mint megválasztott képviselőjük, de mint barátjuk s elvtársuk, fogja őket meglátogatni: a pécsi elvtársak nagy örömére, e hó 18, 19 s 20-án három napot időzött körükben, midőn is a szívélyesség s rendithetlen ragaszkodás annyi kitüntető jeleivel környeztetett, hogy Irányi méltán büszke lehet nemcsak mostani békési, hanem volt pécsi választóinak is csak növekedett szeretetére s rendithetlen ragaszkodására hozzá, s a 48-as párthoz. Megjelenése felélénkité a kebleket, s mintegy uj ösztönt adott a pécsi ellenzéknek a további működésre s kitartásra. — A hadi felszerelések ügyében tegnap az illetők ülést tartottak, melyből kiemeljük a következendőket. Ráth Károly fölhívja az iparosok figyelmét a szabad versenynek föntartott czikkekre, melyek ugyan alig képezik az összes hadi fölszerelések 3—4 százalékát, de melyekre annál tömegesebben kell pályázni, hogy versenyképességünknek a külföld előtt is végre bizonyítékát adjuk. Kell ezt a magyar iparosoknak tenni azért is, hogy a legközelebbi nagyobb csoportbeli szállításoknál (habár az első két csoportra a szerződés 3, a harmadik csoportra nézve pedig, melyben leginkább lehetünk versenyképesek, 5 évre köttettek meg a szerződések az illető consortiumokkal) mi is bátran hivatkozhassunk versenyképességünkre, és hogy az esetleges szállításoknál némi gyakorlati tapasztalatokkal is bírjunk. M u d r o n y I. legczélszerűbbnek tartja, ha egy és ugyanazon szakú iparosok egyesüljenek,ha minden szakból csak egy pályázat nyújtazik be, de az megbízható legyen. Ezután még annak lehetőségét sem vonja kétségbe, hogy az összes kisebb egyesült csoportok egy nagy csoportban egyesüljenek, de erről csak később lehet szó. Bakay N. elfogadja Mudrony indítványát oly módon, hogy csakis a nagyobb csoportokra nézve szövetkezzenek. — Ezen indítványok elfogadtattak s a délutáni ülésben felolvastatott a pályázók jegyzéke. Kivált lótakarókra, gombkötő és paszományromkákra, bádogos czikkekre, hangszerekre, lakatos munkákra, tolldiszitő, köteles sat.árukra 3, 4—6 pályázó is jelentkezett. Csupán a kaucsuk-csuklya, bőrkesztyű és sisak szükségletre nem fog Magyarországból pályázat benyujtatni, míg a többi iparágak igen jól lesznek képviselve. — A bankkérdéshez Buda-Pestről következőket írják a „N. Fr. Pr.”-nek: De Pretis báró az utóbbi időben ismételve tett kérdést Ghyczynél a bankkérdés ügyében, onnét azonban azt a választ kapta, hogy a magyar pénzügyminisztériumban létezik ugyan egy, a bankkérdést illető előterjesztés, hogy azonban a magyar pénzügyminiszter teljesen igénybe lévén véve az adó- és budgetjavaslatok által, még nem vizsgálhatta azt át. Az osztrák pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy őneki készen kell állania az osztrák reichsrathban egy ez iránt teendő interpelláció válaszolására, Ghyczy azt jegyezte meg: a czislajbhániai miniszter egész bátran hivatkozhatik reá — Ghyczyre — s az ismert viszonyokra. Tudósítónk — teszi a „N. Fr. Pr.“ hozzá — igen valószínűtlennek látja, hogy a bankkérdésre nézve az 1875-ik letelte előtt tisztába jöjjenek.