Magyar Ujság, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1874-11-02 / 250. szám

miután pedig ezen törvényekben, nevezetesen a pénz­ügyi viszonyokat szabályozó törvényekben arról, hogy az 1848/9 események tartama alatt az akkori állam­kincs­tár ellen támadt s az akkori kormány által ki nem elé­gített követeléseket — ki s miként tartozik kielégíteni szó nincsen — „ezeknél fogva mindaddig, mig a magyar törvény­­hozás azt, hogy az A.D. alattiakban az 1848-ks kor­mány által vállalt kötelezettséget a mostani magyar kor­mány tartozik teljesíteni — törvényesen el nem rendeli, — a bírósági határozatnak törvényes alapja nem lévén — önkényt folyik, hogy az ily kötelezettség teljesítését szorgalmazó keresetnek a bíróság előtt helye nincs; az első bíróság tehát az által, hogy ezen ez idő szerint még tisztán közjogi kérdést tárgyazó, s a felperes által F. szerint megkísérelt országgyűlési tárgyalásra tartozó ügyben eljárt — a 297. §. 2. p. alá eső semmiséget köve­tett el.“ — A pénzügyminiszteri adóelőterjesztésekhez csa­tolt kimutatások egyik legszomorubbja az adók végre­hajtás útján eszközölt behajtásának költségeit állítja egybe. Nemcsak a behajtási költségek óriási összege döbbent meg, hanem ez összeg fokozatos emelkedése is. 1871-ben a végrehajtási költségek 659,103 írtra, 1872- ben 786,461 írtra, 1873-ban pedig már 868,881 írtra mentek. Épen oly kevéssé örvendetes adat az is, hogy a végrehajtási költségek minden évben nagyobbak voltak a befolyt adóbehajtási illetékek összegénél, és pedig fo­kozatos növekedéssel, 1871-ben 27,914,1872-ben 49,345, 1873-ban 78,474 írttal múlván felül a befolyt adóbehaj­tási illetékek összegét.­­ A kérvényi bizottság, melynek névsora még nem tétetett közzé a lapokban, a következő tagokból áll : Apponyi Albert gr., Bartha Miklós, Batthyányi Zsig­­mond gr., Bogyó Sándor, Buzinkay Pál, Jankovics Mik­lós, Lészay Lajos, Molnár Antal, Steiger Gyula, Szaká­­csy Dániel, Szögyényi László, Solymosy Bálint, Vizsolyi Gusztáv, Ürményi Miksa, Tombor Iyán. Elnökké Vizsolyi Gusztávot, jegyzővé Molnár Antalt választotta mai ala­kuló gyűlésében a bizottság.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa legutóbbi ülésé­ben felolvastatott a füstemésztő készülékek tárgyában kiküldött bizottság jelentése, mely szerint oly készülék mely a füstöt tökéletesen megemészsze vagy az azzal járó káros és kényelmetlen következményeket tökélete­sen megszüntesse, nem létezik, hogy a létező füsteryésztő készülékek nem csak hogy a bajt meg nem szüntetik, hanem még tetemes költségeket is okoznának, a­mennyi­ben azok alkalmazása által a tüzelési anyag nagyobb mértékben vétetik igénybe, hogy a füst nagyobb töme­gekben való mutatkozása, illetőleg annak káros követ­kezményei nem is a füstemésztő készülék hiányának, hanem inkább az egyes gőzgépek egyéb hiányos szerke­zetének tulajdonítható. Ennek következtében a szakértők azon nézetben vannak, hogy a füstemésztő készülékek alkalmazásának kötelezettségét kimondani nem czélszerű, hanem helye­sebb volna a kémények legkisebb magasságának megál­lapítása által segíteni. Tekintetbe véve az előadott szakférfiúi véleményt, a műszaki bizottság a következő javaslatot mutatja be: mondassák ki, hogy a főváros területén felállítandó gőz-­­ kazánoknál a kémények legkisebb magassága 110 láb legyen, hogy joga van a hatóságnak a gőzgépek erejéhez és nagyságához képest, vagy a szomszédos házak magas­sága és fekvéséhez képest, a le­gkisebb 110 lábnyi ma­gasságnál, a most felsorolt viszonyokhoz arányosítva, még esetről esetre nagy­obb magasságot is kikötni, miután kétségtelen, hogy a füstből származó bajok és hátrányok legtöbb esetben a hiányos gőzgép szerkezetnek követ­kezményei, joga van a hatóságnak bármikor az egyes gépeket megvizsgáltatni s a hiányok megállapítása ese­tében a szükséges módosításokat és átidomításokat el­rendelni. Miután Müller Ottó szakértő által időközben egy külön vélemény adatott be, ezen kérdésnek érdemleges tárgyalása függőben tartatni határoztatok mindaddig, míg a bizottság ezen újonnan bemutatott véleményre nézve jelentését meg nem teszi. Olvastatott továbbá az utczák elnevezésére kikül­dött vegyes bizottság jelentése, mely eltekintve több utczának, a tanács által is elfogadott elnevezésétől, fő­leg a Dunaparti részeknek a fővárosi hatóság kívánsága szerint leendő elnevezését akkér oldotta meg, hogy a „Dunapart“ és „Dunasor“ elnevezésnek elha­gyása mellett az egész part négy részre felosztatván a pesti oldalon és pedig : az újpesti határtól a Margithídig terjedő rész „Új­pesti rakpart“, a Margithidtól a lánczhidig „Rudolf rak­part“, a lánczhidtól kezdve az új vámházig „Ferencz József rakpart“, az új vámház épülettől kezdve a ha­tárig „Csepeli rakpart“ elnevezéssel bírjon. A budai ol­dalon pedig­ az ó­budai határtól a Margithidig terjedő rész „Ó­budai rakpart“, a Margithidtól a lánczhidig „Margit rakpart“, a lánczhidtól a sáros fürdőig „Vár­kert rakpart“, a sáros fürdőtől a határig „Gellért rak­partinak neveztessék el. A budai honvéd emlékszobor felállítására az illető bizottásg által a krisztinavárosi templomtér szemeltet­­vén ki, ennek ellenében tekintve a kiszemelt térnek szemben a felállítandó szoborral való aránytalanságát a közmunk­ák tanácsa vagy a kapuczinus zárda előtti tért, vagy pedig a várbeli kis köröndök egyikét tartaná e czélra legalkalmasabbnak. Miután azonban a felállí­tani szándékolt emlékszobor, kiállítását illetőleg még a legszerényebb kív­ánalmaknak sem felel meg, felszólít­­tatni rendeltetett az illető bizottság, hogy a kiszemelt helyekhez mérten egy méltóbb kiállításról gondoskodni szíveskedjék. MAGYAR ÚJSÁG 1974. NOVEMBER 1. Eredeti levelek: Kisújszállás, október 28. Nagykun-Kisujszálláson folyó hó 25-dikén 48-as párti értekezlet tartatván, az mind a helybeli mind a vi­déki 48-as párt küldöttei által, Turkevi és Karczagról, igen látogatott volt. Csanády Sándor országgyűlési képviselő úr is szerencséltető szíves kérelmünk folytán becses megjelenésével az értekezletet. Pártunk bizott­sága bár nem tette a nép előtt közhírré a derék hazafi, ha népképviselő megérkeztét, még­is nagy számú nép­­tömeg várta őt az indóháznál, hol riadó éljenekkel fogad­tatott, hol a hozzá intézett üdvözlet után rövid, de velős szavakban köszöné meg e város népének rokonszenvét, melyet úgy a 48-as elv, mint saját személye iránt több ízben tapasztalt. Majd a piacz­ térre érkezvén, az ott rá­várakozó még sokkal nagyobb számú nép előtt mondott lélekemelő beszédet, mely után a menet, a „Nemzeti kör“-nél állapodott meg, hol azon kör tiszteletbeli elnö­kének lett megválasztásáról szóló okmányt vette át a képviselő úr. Majd ezután még mindig nagy sokaság kí­séretében a „48-as olvasó kör“ helyiségébe érkezett, hol ismét köszönetet mondott a népnek, mely nem a lát­­ványból hanem­ inkább a 48-as elvhezi tántoríthatlan ra­gaszkodásból jelent meg. Az értekezlet a „48-as olvasó körben“ ezennel kezdetét vette. Mind a kisújszállási, mind a túrkevei, mind a karczagi 48-as párt részéről határozottan kimon­datott, hogy a függetlenségi párttali egyesülést a nagy­kunsági 48-as elvű polgárok czím és programai megtar­tása mellett szívesen veszik. Az értekezlet végeztével szintén a 48-as körben rendezett számos terítékű társas vacsoránál a jó kedvű társalgást fűszerezték a lelkes pohárköszöntések, me­lyek nagy hazánkfiára, a 48-as pártra, annak egyes tag­jaira, a kisújszállási 48 as kör zászlóanyjára mondattak. Éjfél után vett búcsút kedves, körünktől szeretett vendé­günk. Kisérje áldás lépteit, hogy nyerjen diadalt az elv, melyet képvisel. Üdvözlettel maradtam Janó Lajos, a 48-as párt jegyzője. Ez is derék egy pap! Apostag, (Pest megye) okt. végén. Egy évtized alatt nálunk már öt papváltozás volt. Udvary Antal plébános helyébe a váczi püspök által Kun Szent­ Miklósról büntetésből ide kinevezett Füzy István plébános másfél hónap óta van itt. E papocska megérkeztekor azt követelte, hogy a hívek fizess­ék meg neki a harczolkodási költségeket, pedig annak ő az oka, hogy ide degradáltatott. Midőn Ú. A. volt plébánosunk ide költözködött, az is sajátjából fedezte úti­költségeit. Azonban Füzy István a községbirót bepanaszolta a Dömsödön lakó szolgabirónál. Ez a bírótól felvilágosítást kért. Volarics Antal biró azt a község nevében meg is tette és egyúttal a panaszt be is nyújtotta azon kérés mellett, hogy a plébános vagy más helyre tétessék át vagy pedig fel Váczra deficientiába helyeztessék. (Leg­jobb volna kiküldeni Afrikába a kecskeméti volt plé­bános és prépost Fektor József mellé missioná­­riusnak.) E pap ép oly udvariatlan viseletű, mint is­méri Kis József a tinyeiek plébánosa. Füzy nemcsak a fér­fiakat bántja, hanem a nőkét is. Alig hogy itt elhe­lyezkedett, szolgálóját megverte, de ezen tettéért a községi bíróság pénzbírságban marasztalta el. Nem so­kára pedig édes­an­yját taszigálta meg az udvaron istenkáromlások közt, szidván az olyan anyát, a ki 3 fiát pappá taníttatta ki. E közben testvér bátyját, a ki nála mint káplán működött, arczul verte és ennek édesanyját (tehát az övét is) azzal fenyegette, hogy először őt, az­után magát lövi agyon. Midőn pedig később a község­házánál tőle az adó követeltetett, az illető adótisztvi­selőnek azt válaszolta, hogy az „Isten Istenének sem fizet“ kezeivel az eget fenyegette. N. N. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése október 31-én. Perczel Béla elnök az ülést megnyitván, legelsőben is a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Ezután elnök bemutatja Fehér megye felterjeszté­sét a tanfelügyelő intézmény megszüntetése iránt. (He­lyeslés balfelől.) Arad megye fölterjesztését a községek egymássali csatlakozásának előmozdítása iránt, ugyan­azon megye fölterjesztését a Bibics-féle alapítvány ki­egészítése iránt, továbbá Alsó-Fehér megye fölterjeszté­sét az indokolatlanul távol lévő képviselők illetményé­nek elvonása tárgyában. (Átalános helyeslés.) Nógrád­­megye fölterjesztését ugyancsak az indokolatlanul távol lévő képviselők illetményének elvonása tárgyában, szin­tén Nógrád megye fölterjesztését a tanfelügyelői intéz­mény megszüntetése és a népnevelési ügynek a törvény­­hatóságok körébe utasítása iránt, végre Nógrádmegye fölterjesztését a véderőről szóló 1838- XL. t. sz. 27-dik §-ának módosítása iránt. Mindezen fölterjesztések a kér­­vényi bizottságnak fognak kiadatni. Schmausz Endre a budapesti ügyvédi egyletnek kérvényét nyújtja be, melyben az ügyvédi rendtartás kö­zelebbi tárgyalása alkalmával a főrendiháznak a vegyes fegyelmi bíróság létesítését c­élzó módosítását mellőz­­tetni kéri. Molnár Antal több erdélyi község kérvényét nyújtja be, melyben azt kérik, hogy egy újon felállítandó Seges­­vár-Medgyesi megyébe kebelezhessenek be. A két beadvány a kérvényi­ bizottsághoz utasít­tatik. A ház által megválasztott bizottságok a Vl-ik osztály kivételével megalakulván, bemutatják jelentéseiket. (Ezt már közöltük.) Szeniczey Ödön benyújtja a központi bizottság je­lentését a választási s az incompatibilitási törvény iránt. Ki fog nyomatni s keddre napirendre tűzetik. Szögyényi László Sós Gábor s Csermadák György választásai iránt nyújtja be az igazoló bizottsági je­lentést. A képviselők igazoltatnak. Szederkényi Nándor a 9-ik osztály részéről a vá­lasztási törvényhez kisebbségi véleményt jelent be. Ki­­nyomatik. Benyújtatik ezután még a ház e havi költségvetése, mely a keddi ülésre tűzetvén, az ülés Vk 2 órakor vé­get ér. Németország. A Kullmann-per véget ért. Az ítélet ez: Kullmann aj gyilkosság megkísérlésében vétkes­nek mondatván ki,­­ 14 évi fegyházi büntetésre, 10 évi becsületvesztésre és rendőrségi felvigyázat alatt tar­tásra ítéltetett. Az Amim ügy a grófnak szabadon bocsátásával újabb fordulatot veend. Ez ügyben, a félhivatalos „Ga­­zetta d‘ Italia“ azt mondja, hogy Arnim szabadon bocsát­­tatása képezi a Bismarck-féle politika első vereségét,­­ ezért az eredményért bizony nem volt érdemes Arnim el­len oly kérlelhetlen szigorral eljárni. Anglia területe újra gyarapodott a Fidsi-szigetek­­kel. Sir Hercules Robinson október 25-én az angol kor­mányhoz intézett sürgönye szerint ugyanis az említett szigetek feltétlenül meghódoltak Angliának s a szigete­ken már angol közigazgatás is szervezhetett. A Fidsi­­szigetek királya, Thakombau elküldötte ezüsttel ékített harczi eszközeit Victoria angol királynőnek és népét ennek igazságérzete és nagylelkűségébe ajánlotta. A franczia lapok jelentése szerint, Pas-de-Calais­­megyében nov­ 1­én lesz a pótválasztás. Itt tudvalevőleg Brasme köztársasági, ki a múltkor 61,000 és Delisse- Engrand bonapartista, ki 66.000 szavazatot kapott, küz­denek egymással. A harmadik jelölt, a monarchisták jelöltje, ki összesen csak 18.000 szavazatra tudta vinni, most végkép visszalépett s azt ajánlja híveinek, hogy ne vegyenek részt a szavazásban. E miatt nagy az aggoda­lom a bonapartisták táborában. Attól tartanak, hogy je­löltjük a monarchisták tartózkodása esetén kisebbségben fog maradni.­­ Az állandó kamrabizottság csütörtöki ülése igen rövid és jelentéktelen volt. A brüsseli con­­gressus fölemlítése után a köztársasági képviselők szo­kásos panaszaikat adták elő a sajtó ellen foganatba vett rendszabályok miatt. A kormány e panaszokra szokott tartózkodással felelt. A spanyol északi hadsereg parancsnokságában újra változás állott be. Mint Santanderből oct. 29-től jelen­tik,Laserna tábornok főparancsnok leköszönt s Madridba utazott. Utóda valószínűleg Mariones lesz. Különben — mondja a távirat — fontosabb események a legközelebbi időben az északi hadseregnél nem várhatók. ÚJDONSÁGOK. Buda­ Pest, október 31. — Az Országgyűlés megnyíltával nagyérdekű országgyűlési eseményeknek nézünk elébe. Sietünk erre felhívni a t. olvasó közönség figyelmét s e vég­ből értesítjük, hogy lapunkra előfizethetni nov.­decz. hónapokra 2 frt 80 krral, 1 hónapra 1 frt 40krral. — Mindenszentek napja. A főváros népe e napon tesz még egy kirándulást a­­ temetőbe. E nap délután­ján a forgalom élénksége roppant nagy. A temetőben látni ilyenkor a hölgyvilág hosszú életre mutató viruló orczáit s a divat különféle fokozatos czifraságaiban a holtak földjén van e napon bemutatva. A föld alatt eze­­rek porladoznak s ezek fölött ezerek nyüzsögnek a legtöbb mosolylyal ajakain. Ki tudja megmondani, hogy kinek mi érdeke volt ma kimenni a teme­tőbe? A sírokat fölhantolták , koszorúval földiszí­­tették. Az est alkonyaiban a kis mécsesekből szétáradt fénytől nem látni a sok kidőlt emlékfát, a letaposott s elhagyott sírokat. Valamikor ezek is szépen föl voltak díszítve, de az idő sorrendje már leszólította a megem­­lékezőket. Minden évben több lesz az elhagyott sírok száma,ugyanannyival több az igen földíszítetteké. S az igy megy évről évre. Ki kijárunk, míg ki nem visznek. Kü­lönben a nagy tolongás miatt némi bátorság kell ahhoz, hogy az ember e kirándulásban részt vegyen.­­Székely Imre zeneművész és tanár úr megérkezett falusi lakáról fővárosunkba (Ősz-utcza 28.) s megkezdte tanóráit, melyek vizsgája a „matinék“ már nem egyszer méltán igénybe vették a zeneművészet, kedvelőit. Óhajt­juk, hogy a jelen idény kedvező maradjon jeles tanár művészünk egészségére s ajánljuk az ő sikeres tanítását kivált azok figyelmébe, kik a művészet terét „belterje­sen“ azaz több ízléssel mint zajjal, s kivált a magyar művészet terét művelik örömmel. — A m. t. akadémia II. osztálya november hó 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Ja­kab Elek r. t. székfoglaló értekezése : „A levéltárakról átalaban, s különösen egy magyar állam levéltárszüksé­­gességéről.“ II. Rómer Flóris r. t. jelentése „Svéd- és Oroszországban tett tudományos utazásáról.“ III. Ribáry Ferencz értekezése : „A jobbágyi viszony a rómaiaknál és helléneknél.“ — A kolera-árvák közül okt. 29-én ismét 101 ér­kezett Trencsén megyéből, kiket maga az árvaszéki el­nök , Vanda és Brogyányi zsolnai szolgabiró kisért a fő­városba, hol a pályaudvarban Szapáry miniszter, Ribáry József mint tanácsos és több trencséni képviselő fogadta. Nagy Kőrös átvett 4- et, Abony 19-et, Tápió-Szele 2-őt, Kis-Ujszállás 14-et, Szód 4-et, a többi pedig Pest megyé­ben helyeztetett el. Az árvák ellátása útközben és a fő­városban úgy ment végbe, mint már más alkalommal történt.­­ A Párisba lóháton utazó Zubovics 27-ikén este 6 órakor Esserdingbe érkezett, a­miről az ottani posta­

Next