Magyar Ujság, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1874-11-02 / 250. szám
hivatalnál bizonyítványt vett. Ezzel megnyerte az első fogadást, 7 ezer irtót, azt hitték, hogy este 7 óra előtt nem érkezhetik meg. — Csodák kezdenek történni : a közmunkatanács gondolkozik ! Várjon! Úgy bizony. Ez a furcsa dolog pedig úgy történt meg a közmunkatanácson, hogy nevet akarnak adni annak a vashídnak, melyet az osztrák államvasút pályaudvara fölött építtetett. Az a kérdés merült föl tehát, hogy micsoda névre kereszteljék a vashidat? Biz ez fogas dolog. A közmunkatanács ennek következtében tegnapi ülésében elhatározta, hogy az alkalmas nevet majd a jövő ülésen fogják a világnak tudtul adni, addig pedig gondolkozni fognak az alkalmas név kitalálásában. Az eredmény kétségkívül nagy érdekeltséggel váratik. — Szegeden is a viszonyok nyomasztó súlya s az emberek könnyelműsége sok sajnos eset előidézője. Igy a napokban jelente be fizetésképtelenségét a Grossmann és Guttman féle vászon és fehérnemű kereskedő czég, mely Szegeden egyike volt a legsolidabb czégeknek. A mostani kereskedelmi pangás miatt ez a többi bukásoknak nyilván csak kezdetét képezi. — Árvai József városi pénztárnoki segédtiszt 2300 frtot elsikkasztott. A tettes elfogatott. A távirda hivatalban pedig a kézi szekrényt törték föl s elvittek 30 frtot. A lopást G. K. távirdatiszt követte el, ki a miatt a rendőrség kezébe került. A „Törvényszéki csarnok“ a semmitőszék két fontos határozatát közli. Ugyanis a lapokban közölve volt, hogy Csiky Sándor országos képviselő az 1848. évi hazafias kölcsönhöz tett járuléka visszafizetése iránt a pesti kir.járásbiróság előtt a m. kir. kincstár ellen pert indított, a járásbíróság az illetékességet megállapította és ítéletet is hozott. A jogügyi igazgatóság semmiségi panasza következtében a semmitőszék ezen egész eljárást az ítélettel együtt megsemmisítette és kimondotta, hogy ily keresetek bírósági szorutra nem tartoznak, a magyar törvényhozás ez iránti tüzetes határozatáig, mert a közjogi állapot az 1848-ki törvényeket módosító s kiegészítő 1867. évi törvények által állíttatott vissza és szabályoztatok, azokban pedig nem foglaltatik, hogy azon 1848. évi, az akkori kormány által vállalt s ki nem elégített kötelezettségeket ki és miként tartozzék kielégíteni. A másik határozat Buda-Pest egyesítésének törvénykezési viszonyaiból keletkezett s teljes tanácsülésben hozatott. Az volt a kérdés, hogy az egyesítés után Pesten lakó fél a budai törvények határozatai ellen 3 vagy 8 nap alatt tartozik-e beadni a semmiségi panaszt? A semmitőszék azt határozta, hogy most már Buda és Pest egy várost képezvén, a panaszok 3 nap alatt beadandók. — Megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz a „Házi Orvos a magán- és közegészség őre“ czimű népszerű folyóirat 4. száma következő tartalommal : Vezéreszmék a közegészségtan terén (Folyt.) Dr. Kelen József főv. ker. orvostól. — Az egészség becse valamely várost, illetőleg, Buda-Pestre alkalmazva (Folyt.) — A közegészségügy a társadalomban Dr. Sass János tolnamegyei főorvostól. — Tárcza: A közegészségügy New-Yorkban, ismerteti Barth László. — Egyveleg. Nagy horderejű indítvány. Kuruzslók dolga. Népesedési és halálozási adatok. Buda-Pest és Bécs husfogyasztója. Betegápolás szeptember hóban. — Egy sokat utazott derék ember. Fereczy Ágoston hunyt el közelebb Péterváradon. A szabadságharcz alatt a honvédség főruharaktárában a gombkötőmunkát készítette, aztán kiment Törökországba, onnan Angliába, majd Amerikába, melyet egészen végig vándorolt. Az argentini köztársaságban mint katona is szolgált, és kapitányságig vitte. Később Ausztráliában az aranykeresők közé állt, hanem nem sok eredménynyel. 1860 ban tért vissza hazájába és kevés vagyonával szőlőgazdasághoz kezdett, így éldegélt szerényen és munkáján. A halál 58 éves korában érte. Weingarten Józsefet, aki nemrég Körtvélyesnél (Sopron mellett) a postakocsit megtámadta, abból hétezer forintnál többet elorzott, s a kocsist meggyilkolta, a Krisztina városban két soproni biztonsági őr elfogta. Tegnap a fővárosból erős fedezet mellett szállították a soproni fenyítő hatósághoz. A Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében megjelent „A holtköltő szerelme“, irta Jókai Mór. Melodrámai zenéjét szerző Liszt Ferencz. Ára 1 írt 20 krajczár. A költemény a magyar mellett német nyelven is megjelent. — Vegyes hírek. Anasztazievics Joakhim Vilova Titel melletti faluban görög keleti lelkész tegnap a pesti fenyitő törvényszék által közcsendháboritás miatt egy évi börtönre ítéltetett. — Hercz Ferencz és Kovács István jogerejüleg kötél általi halálra ítélt rablógyilkosoknak a halálbüntetés kegyelemből elengedtetett, és a büntetés egyenként 20 évi börtönre változtattatott. — A Haller testvérek közti viszály még egyre tart. Az udvarhelyszéki törvényszéknél 13 bünpör van folyamatban. — Nápoly városa Garibaldinak 3000 lira évi nyugdijt szavazott, ugyan e czélra Minervino község 300 lírát határozott adói évenként. — Légrády testvérek kiadásában erdészeti zsebnaptár jelent meg 1875 re érdekes tartalommal s csinos bekötésben. Ára 1 frt. 80 kr.— Sláby pécsi nagy prépost baranyamegyei Góra községben 14,000 írtba került templomot s 5000 írtba került paplakot építtetett. ______ — Nemzeti színház. „A háromszéki lányok“ a czime Szigligeti 3 fölvonásos népszínművének, melyet Jókai Mór hasonczimü beszélye után irt. E darab már több színpadon adatott, a nemzeti színpadon azonban csak tegnap lett először bemutatva. A szerző azóta sokat változtatott a darabon s különösen sok énekrészt rakott be. Még egy párral több s a népszínmű átlépi az Operette határát, ahová így is átkacsingat egy kissé. A regény vagy novella után írt színdarabok ritka esetben sikerülnek, így van ez „A háromszéki lányok“ népszínművel is. A színműíró akarja követni a beszély cselekményének fonalát,de az nem illik egészben a színpad keretébe s igy ez illesztgetés miatt nagyon sok kimarad s a menet összefüggését mellék körülményeknek kell fentartani. A darab meséje röviden ez: Uzon községét a tatárok földulták. A lakosok nagy nyomorba jutnak. A lányok elhatározzák, hogy elmennek Brassóba szolgálni. Dankos (Pintér) lófő Székelynek Róza (Helvey Laura) lánya s Katicza (Blaháné) fogadott lánya szintén mennek szolgálni. Brassóban Róza Weimuth polgárhoz kerül, Katicza pedig az özvegy Sixnéhoz. Weimuth József (Tamásy) szerelembe habarodik" Rózával,a mit anyja szörnyen ellenez s hogy a fiút szándékától eltérítse, Rózát a szolgálatból elbocsájtja, s ezután mint csavargót elfogatja s pelengérre akarja állíttatni. Sixné fia a syndikatus Katicza után koptatja a lábát, de siker nélkül. A székely lány erősen tartja magát. A székely lányok egy ízben ép tanácskoznak az utczán,midőn Rózát a pelengérre kisérik.Ucczu neki, megrohanják az alabárdosokat s Rózát megszabadítják. Brassóban épen ekkor sokadalom lévén, ott vannak az uzoni székelyek is, kik megtudva a történteket, Róza miatt boszut akarnak állani. De József szülei beleegyeznek, hogy a tudományoknak hátat fordított wittembergai diák, ki időközben molnár lett s székelynek csapott föl, Rózát nőül vegye, s mert a polgármester a székelyeket tettük helytelensége felül fölvilágosítja, szent lesz a béke s a kézfogót megtartva, tánczra perdülnek. Cselekmény dolgában a darab szegény. Van e helyett azonban más jelenet elég, nevettető és untató. Még a színházi macska is aczióba hozatik. A nagy fény zavarba hozta szegényt, s némi habozás után a szász udvar ajtaján kisurrant. E darabban is ugyancsak törik a székely kiejtést, amit igen helyes dolog lenne elhagyni. Ha átalánosan ismert egyes tájszólások használtatnak nagy ritkán, ennek van értelme ; de hogy egy vidék szójárása szerint beszéljenek a színpadon egész estén át, ez a megengedhetőség határán túl megy, mert a színházi közönség legnagyobb része előtt a hallott kiejtés egészen új s így furcsa hatást tesz rá. A darab mint ilyen igen gyenge, egy pár alakja, s néhány éneke miatt azonban lesz néző s hallgató közönsége ezután is, ha ritkán adják. A darabba szőtt énekek közt van egy pár igen szép, hanem mert sok az ének, van sok olyan is, amit kár volt fölvenni még tölteléknek is; némely dalnak a hangszerelése pedig kegyetlen hangvegyülék. Az előadás kielégítő volt. A főszerep Blaháné kezében volt, s Katiczája elég élénken mozgott s egy-két dalt szépen is énekelt, csakhogy a beszédrészbe hangja kissé elmosódott. A lassúbb dallamú énekkel, mely hangjának inkább megfelelt,tetszést aratott. Szathmáryné a zsémbes Brigittában eredeti alakot mutatott be, s a legtöbb derültséget keltő. Helvey Laurának, midőn Józseffel találkozik, sok bensőséget eláruló mozzanata volt. Vizváry syndikusa nem mindenütt mulattató. Tamásy csak azért kaphatta József szerepét, mert pár helyütt énekelnie kell. Nagy számú közönség nézte az előadást. A főbb szereplők néhányszor kaptak tapsot s párszor kihivattak. A harmadik felvonásban Blahánéval a „Maros vize lassan folydogál“ kezdetű szép dalt ismételtették. Szerzőt a második fölvonás után kihívták s meg is jelent. — Fölkérettünk a következő sorok közlésére : Tisztelt szerkesztő ur! Több napi távollétem után Buda- Pestre érkezvén, a legnagyobb csodálkozással olvastam, hogy október 7-én Aradon a díszebédnél én Türr nevében szóltam volna, üdvözletét fejezvén ki. Miután Türr és köztem olyan nagy űr és távolság létezik, mint az éjszaki és a déli földsark közt van, ennél fogva nevében nem szólhattam és kénytelen vagyok ezen állítólagos felszólalásomat a maga valóságára reducálni. Frapolli Lajos olasz tábornok és országos képviselő ép úgy mint Garibaldi tábornok egy levelet intézett hozzám, melyben sajnálatát fejezi ki az iránt, hogy október 6-án a 13 vértanú negyed százados gyászos ünnepélyen nagy foglalatossága miatt, részt nem vehetett, azonban felhatalmazott engemet — miután az olasz szabadkőmivesek nagy oriensének barátságáról a magyar nagy oriens iránt engemet biztosított — egy poharat üriteni az olasz szabadkőmivesek nevében a magyar páholyokra. Ez volt tehát azon felköszöntés, melyet tettem és az illető közlemény írója nagyon is tévedett, midőn ő az olasz szabadkőmiveseket Türr személyében identificálta, melyért neki semmiesetre köszönetet nem fognak szavazni. Mind azon t. szerkesztőségek, melyek azon téves felköszöntést közölték, felkéretnek ezen sorok közlésére. Buda-Pest, 1874. október 31-én. Krivácsy József, ezredes, szerzésére még ezer és ezer frt adó vettetik,akadályozva lesz a gazdászati ipar fejlődése országszerte. Ha a kormány ezen adót el nem engedné, folyamodni fognak az országgyűléshez. Ezután Móricz István egyesületi titkár felsorolta a következendő intézkedéseket: A földmivelési minisztérium a folytonosan gyarapodó gazdasági és kertészeti múzeum ez évi fölsegélésére 2 ezer forintot utalványozott, és a gyűjteménytár számára különféle tárgyakat ismét adományozott. Véleményt kér a földmivelési minisztérium Kertessi Eleknek az égalji viszonyok javítása tárgyában írt emlékirata, továbbá a fiatal marha és borjú vágás korlátozása ügyében. Galgóczy Károly a vett utasításhoz képest beterjeszti az általa kidolgozott mezőrendőrségi törvényjavaslatot. Kenessy Kálmán a határok és utak, nemkülönben a községi faiskolákra vonatkozó, általa kidolgozott törvényjavaslatot, valamint Dr. Entz Ferencz budai szőlőiskolai felügyelő őszi jelentését terjeszti be. Mindezen beérkezett tárgyak az illető szakosztályokhoz utasittattak. — A fővárosi marhavásárra (okt. 29-én) eladatott : 1466 db ökör, párja 135—380 írtig, 945 db tehén, párja 15—270 írtig, 56 db fejőstehén párja 90—230 írtig, 4500 db juh párja 10—16 írtig. Marhahús, mázsája 26—28 V2 írt. Sertéshusvásár : e hét folyamában eladatott 6140 db sertés, és pedig élő, mázsája 331/2—38'/, frt, szalonna mézsája 48 frt,zsir mázsája 54 frt. — Az iparüzlet a fővárosban e héten igen gyenge volt, csak itt-ott mondható középszerűnek. A házbérnegyed alkalmából azon iparosok, kiknek a költözködés körül dolguk akad, kaptak néhány megrendelést, de ezek jobbára csak javítások voltak. A részleges üzletben csekély forgalom volt, nődivatüzletekben a hét elején volt némi kereslet. Szabók, czipészek, paszományosok, könyvkötők, diszmóárusok, arany és ezüst művesek, szóval a fényűzési iparosoknál sok a panasz. Műszaki és építési iparágakban a tevékenység igen korlátozott, lakatosok és bádogosok is alig középszerűen vannak elfoglalva. Halottak napja alkalmából gyász czikkeknek, koszorúknak, virágoknak jó keletük volt, kertészek és mézesbábosok jól voltak igénybe véve. — A mérték hitelesítő hivatalban a lefolyt hónapban összesen 30,000 akós edényt hitelesítettek. — Orosz vasutak. Oroszország vasutaira a 1. évre 12 millió rubel volt előirányozva. Az 1875-iki évre már csak 5,5 millió rubel szükségeltetik. 1874-ben 3 nagy vasút kijött a kamatgarantiából és a jövő évben a tett számítások szerint 7 más vasútnak sem lesz többé szüksége garantiára. Nagy jelentősége van az Oroszország s a külföldi iparra nézve azon körülménynek , hogy az orosz kormány már régóta azon törekszik, hogy minden vasúti szükséglet belföldön legyen beszerezhető s legújabban a kormány csakugyan kivitte azt, hogy már semmi megrendelést sem kell külföldön tennie s be is szüntetett minden ily nemű megrendeléseket. Ezen határozat következtében az orosz ipartelepek igen tetemes megrendeléseket kaptak. Vasúti kocsi például 2886 rendeltetett meg orosz gyárakban, így aztán lehet nemzeti ipart teremteni. Az „Unió viszonbiztosító bank“ mai rendes közgyűlése elhatározta, hogy a lefolyt évi 16660 frt 20 kvnyi tiszta nyereségből a kibocsátott 2000 db részvény után 4 frt osztalék fizettessék. — A Blum féle gőzmalom részvénytársaság mai közgyűlésén elhatározta a liquidatiót. — Napi üzletünk: a gabonacsarnokban jelentéktelen mérvű volt; az árak mitsem változtak,pedig a hoszszu száraz ősz nem igen kedvezett a vetésekre, melyek sok helyen egyenetlenül keltek, máshol porban maradtak. Az értéktőzsdében az előbörzén m. hitel 75.75 volt és 75.50-en maradt. A déli börzén magyar sorsjegyek 83, magyar hitel 226, municaipar 29.50, magyar földhitel 95.25, takarék és hitel 55.75-ön fizettettek. Valuták változatlanok 20 frankos arany 8.86 csász. arany 5.22, tallér 1.63. — Nemzeti színház : Vasárnap, november 1. Másodszor „A háromszéki lányok“ népszínmű 3 felvonásban. — Várszínház : Vasárnap, november 1. „Mi a jelszó ?“ vígjáték 1 felvonásban és „Tudtán kívül kém“ vígjáték 2 felvonásban. — István téri színház: Vasárnap, november 1. „Molnár és gyermeke vagy a lelkek vándorlása karácson éjszakáján“ Népdráma 5 felvonásban. V. képpel. MAGYAR ÚJSÁG 1874. NOVEMBER 1. KÖZGAZDASÁG. — Az orsz. magy. gazdasági egylet október 29-én tartott üléséből kiemeljük a következendőket. Korizmich László alelnök jelentést tett az elnökségnek a szünidőben eszközlött intézkedéseiről, nevezetesen az istvántelki építkezésekről, melyek folytán Istvántelken az árvaházzal egybekötendő gazdasági és kertészeti iskolát jövő tavasszal mindenesetre meg lehet nyitni. Jelentést tesz továbbá a biabajai uradalomról, mely mintául szolgálhat a nagy birtokok kezelése iránt. A londoni borkiállításra vonatkozólag jelenti, hogy az a várakozásnak nem felelt meg ugyan tökéletesen, valamint egyátalában a kiállítások az utóbbi években vonzerejükből sokat vesztettek, mindamellett eddig körülbelül 10—12 ezer palack magyar bor adatott el. Schiffner Gyula az egyesület borkiállítási ügynöke Londonban állandó ügynökséget szándékozik a magyar borok kivitelére felállítani és e czélból a kiválóbb termelőkkel és kiállítókkal érintkezésbe fog lépni. A futaki kendergyár adómentesítési ügyében, még eddig semmi eredmény, holott ha a gazdasági gépekbe TÁVIRATOK. Würzburg, október 31. Kullmann a fogságát a St.-Georgeni fegyházban Bayreuthban fogja kitölteni. Bukarest, október 31. A romániai kereskedelmi szerződés állásáról a legutóbbi hírek nagy elégültséget keltettek. A „Presse“ czímű lap köszönetnyilvánítást tesz közzé a három nagyhatalomnak a segédkezésért, s különösen pedig Osztrák-Magyarországnak. New York, október 30. Sheridan tábornok egy távirata szerint az indiaiak elleni háború bevégeztetett, a lázadók valamennyi vezére el van fogva. Cubából érkezett hírek szerint Coricha alkudozásba tette magát a felkelők főnökével, megadás és esetleges megkegyelmeztetés iránt. Grácz, október 31. Az itteni főparancsnokságnál levő Keves tábornok megőrült és tegnap a tébolydába szállíttatott. Felelős szerkesztő: Szederkényi Nándor.