Magyar Ujság, 1897. december (6. évfolyam, 332-360. szám)

1897-12-01 / 332. szám

VI évfolyam 332. szám. Főszerkesztő: GAJÁRI ÖDÖN. Budapest, 1897. Szerda, deczember 1. M­AGYAR ÚJSÁG, 1897. deczemb­­­rt elsejével új elő­fizetést újítunk lapunkra. Előfizetési árak; l­eczem­t»er Itrtra . . . — kr. Negyedévre• • • ’ • • • • • 3 „ 99 Felévre . • • • »» 99 Egész évre . — •9 Kérjük azok­­at a t­­ez. előfize­tőket, kiknek előfizetésük november hó végén lejár, hogy azt minél előbb meg­­újítani szíveskedjenek, nehogy a lap kü­l­­dése fennakadást szenvedjen. A MAGYAR ÚJSÁG KARÁCSONYI AJÁNDÉKA gyönyörűen kiállított 3 frtnyi bolti áru disz­mit. BENEDEK ELEK: Magyar Népköltés Gyöngyei lesz, melyet díjtalanul megkap mindenki, a­ki a Magyar Újságra legalább egy negyedévre előfizet, m­inden előfizető, az is, a­ki csak egy hónapra rendeli meg a Magyar Újságot, abban a rendkívüli kedvezményben részesül, hogy a hazai és világirodalom száz kiváltó művét majdnem teljesen PET ingyen, ams a bolti ár egy negyed részéért rendelheti meg a kiadó­­hivatalban. Mutatványszámot a vidékre kívá­natra küld a kiadóhivatal. A „MAGYAR ÚJSÁG“ TÁRCZÁJA, A téli képh­i­illisíís. — A Magyar Újság eredeti tárcsája. — Nagyszabásúnak kissé ba­jos volna elnevezni a képzőművészeti társulat téli képkiállítását, me­lyet a kultuszminiszter ma délután nyitott meg ünnepélyesen és a­mely holnap nyílik meg a nagyközönség számára. Össze-vissza háromszázhuszonkilenc­ mű van kiállítva ezen a tárlaton, melyet elég rossz hir előzött meg. A piktorok körében azt beszélték, hogy : — Gyönge kiállítás lesz! Pedig dehogy is gyönge. Egyike a legsike­rültebb magyar kiállításnak, a­mely nevezetes először azért, mert kizárólag magyar művészek munkái vannak benne, másodszor, mert alig van terem, a­melyben néhány föltétlenül jó mű ne volna látható. A­mi pedig nagyon örvendetes: a fiatal piktorok igen jelentékenyen vannak kép­viselve a kiállításon. Egy egész tömeg alig is­mert névvel találkozik az ember. De nem egy van e kezdők közt, a­kinek bátran és bízvást lehet nagy jövőt jósolni. Úgynevezett szenzácziói is vannak a tárlat­nak. Az egyik Ipoly Sándornak a képe az »Erkel Ferencz géniusza« czmm­ű mű, aztán meg Tornai Gyulának két női arczképe.__________ Ipoly Sándor, a­ki eddig nem valami sokat beszéltetett magáról, de a­kit a festők körében mindig mint erős talentumot becsültek, most kiállított műve révén bizonyára nagyon ismert­­nevű piktorrá lsz. Kétségkívül meg is illeti a feltétlen elismerés. Műve az öreg Erkelt ábrá­zolja, a­ki ka­rosszékében ott ül a zongora mel­lett és Bánk bánját komponálja. És körülötte víziójának, fantáziájának alakjai, megtestülései annak, a­mit érez, a­mi a lelkében él. Elmo­sódva, felhők tömege közt ott vannak Bánk bán és Gertrudis királyné alakja, a kép közepén egy fantasztikus női alak, egy szinte átlátszó női test, a­mely hegedűt tart a kezében: Erkel géniusza. A kép balsarkában egy remekül meg­festett öreg lantos, másik sarkában pedig egy zenekar. A kép hatalmas benyomást tesz az emberre és bizonyára ezt a művet fogják legtöbben és leginkább megnézni. Az öreg Erkel alakja portrait­ hűség dolgában is kitűnő. Az Ipoly képével szemben van elhelyezve Tornai Gyulának, ennek a nagy szorgalmú, nagy tudású és mindig érdekes festőnek három nagy műve. Az egyik Tóth Vilmosnak, a főrendiház alelnökének igen jeles arczképe, a másik kettő női arczkép. S én most komoly zavarban vagyok, hogy melyikről beszéljek nagyobb lelkesedéssel, arról-e, melynek a művész »A nőm arczképe« czímet adta, vagy arról-e, a­melyet úgy nevezett el, hogy: »Santa mia«? És tűnődöm rajta, hogy­­mit magasztaljak jobban: a sajet fenséges vol­tát-e, avagy a kivitel tökéletes és poétikus voltát-e ?­ Melyik szebb, melyik jobb? A »nem arczképe« egy fejedelmi magatartású bájos asszonynak, a remek arczképe. De a másik, a »Santa mia«, egy szerelmes művészléleknek a mestermunkája. Az is a művész hitvesét ábrázolja. Szent kép modorában van megfestve, a kerete is olyan, mint egy szentképé. És a lebontott szőke hajú asszony feje körül glória, az arczának a kifeje­zésében pedig valami csodálatosan megkapó és elbájoló. Tornai büszke lehet erre a képre. Hatalmas alkotás a Vastagh Géza nagy­­képe. Két pompás bika párbaját ábrázolja. A A gyönyörű állatok élet-halál harczot vívnak,­ véresre öklelték már egymást és két jól megter­mett gulyáslegénynek ugyancsak nehéz dolga van,­ hogy szétverje őket. Az I. teremben ott található Benczúr Gyula mesternek három műve: Fálk Miksa dr. arcz-i képe, Károlyi Tibor gróf portraitja, meg egy­ »keresztelő szent János.« Mester kezére vall, mind a három, de a legjobb köztük a kérész-­ telő szent János. Ugyanabban a teremben van Horowitz Li­­­pótnak egy férfi-arczképe, a mely kitűnő, mint­ Horowitznak minden alkotása, Kriesch Aladár-­ nak néhány figyelemreméltó portraitja és Hege­­­düs Lászlónak néhány kicsiny igényű, de nagy ízléssel megfestett képe. Paczk­a Ferencz két táj-­ képet állított ki; az egyik, a »Bibliai tájkép«,’ fölötte megkapó. A II. teremben majd egy egész falat fog- Az új hely­zet. Budapest, nov. 30. A lelépett osztrák kormány örök­ségül hagyta Gautsch kabinetjének az elintézetlen provizórium­ javaslatot. Mi történik e javaslattal? Ez a kér­dés foglalkoztatja első­sorban a magyar közvéleményt. Fog-e sikerülni az eszközök megváltoztatásával biztosítani e javaslat sorsát, a­melynek elfogadásához a mo­narkia oly fontos érdekei fűződnek ? A közjogi ellenzék bizonyos nyugta­lan elemei, a­kik a nyáron kedvük elle­nére félbehagyott obstrukc­iónak szép álmát álmodják most is, riadót dobálnak az egész vonalon. Arról beszélnek, hogy az ő kedvező alkalmuk elérkezett. Ütött az órájuk. Nem a nemzet ideje, nem az országos érdekek előmozdításának órája, nem az a kedvező alkalom, a­melyet elszalasz­tani bűn volna Magyarország ellen. Ők az időt, órát és alkalmat nem így értel­mezik. Mit akarnak ők? Azt mondják pro­­grammjuk megvalósítását a perszonál­­uniót. Tehát azt a programmot, a­mely­nek hívei e hazában tör­pe minoritásban vannak. Parlamenti kisebbségek programmját parlamentáris uton keresztülvinni csak akkor lehet, ha a többség feladja elveit s magáévá teszi a kisebbség törekvéseit. Lehet-e reményük erre? Hogy száz­szor és ezerszer nem lehet, azt ők jobban­ tudják nálunk. Mi hát a tervük? Megvalósítani a perszonál­uniót, tehát felforgatni az or­­­szág közjogi alaptörvényeit. Nem szava­zással, nem a kormány megbuktatásával,­ mert erre elég erejük nincs, hanem — mivel? Ők azt mondják obstrukc­ióval, tehát a kisebbség erőszakával, jobban mondva parlamenti államcsínyével. Hát hiszen az obstrukc­ió veszedel­mes fegyver. Néha ezért lehet élni vele. Meg lehet vele akadályozni egy oly tör­vényjavaslat törvényerőre emelkedését, a­melyről a kisebbség úgy van meggyő­ződve, hogy abból a nemzetre csak ve­szedelem következhetik. Valaminek a megakasztására tehát vígan folyhat az obstrukc­ió, de a per­­szonál­unió megvalósítása politikai alko­tás volna. Alkotni pedig alkotmányos­ országokban csak a többség szavazatával lehet, de sehol, a világ egyetlen államár­­ban sem kisebbségek erőszakával. Szóval, hogy világosan formulázzuk a dolgot: a kisebbség államcsínye ideig­­óráig meggátolhatja a többség akaratár­nak érvényesülését, de nem pótolhatja soha a többségi akaratot. Ha nem pótol­hatja, akkor csak rombolni képes. Vala­mely határozatot meghiúsíthat, de ő maga nem hozhat létre parlamentáris határt-Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Ferencziek­ tere 3. Előfizetési ár: 1 évre 22 frt, fél évre 6 frt, negyed évre 3 frt, 2 hóra 1 frt. Egyes szám ára: helyben­­ ,4 é© vidéken / 1 ki . Kiadóhivatal: FudSpest, IV. ker.,­­ Ferencziek­ terv 3. '.■ Lapunk mai száma 16 oldal

Next