Magyar Ujság, 1898. február (7. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
A főispánok, Budapest, január 31. Az ellenzék, amely a megyében s a kerületekben nem bír velük, a parlamentben támadja meg őket, ahol nem védekezhetnek. De a vádak évről-évre szűkebb körre szorulnak. Úgy látszik, hogy a témát, amely nem új, de mindig érdekes, az ellenzék teljesen kimerítette. Az idei vitában például nem hoztak fel a főispánok ellen konkrét vádakat. Pusztán egy főispánnak hozakodtak elő a magánügyeivel. Azt, hogy egy beteg fantáziájú képviselő néhány sületlen hasonlattal kellemetlenkedett nekik, mint testületnek, úgy gondoljuk, nem veszik fel tragikusan. Még a vádjaiért sem szokás erre a képviselő úrra megharagudni, nem hogy a hasonlataiért. Még a nagy Bartha sem méltatta őket ezúttal vértől csepegő karmágnójába. S az ellenzéki pártok parlamenti újonczai az idén nem próbálták ki rajtuk fakardjukat és bodzafapuskájukat. Különben, hogy megtámadják-e őket vagy nem, az egyre megy. Akár sokat beszélnek róluk, akár agyonhallgatják bokros érdemeiket, ők ugyanazok maradnak: éber ellenőrzői egy haldokló közigazgatási rendszer tévedéseinek. Mint a kormány bizalmasai, akiknek jogait nem védi szolgálati pragmatika s a kik addig szolgálnak csak, mig a kormány teljes bizalmát bírják, nincs valami rózsás helyzetük. De ez a látszólagos függés az ő függetlenségük, mert nem kenyérkeresetből szolgálnak, hanem nobile officziumból. Könnyen leteszik tisztüket s igy mindennel gyanúsíthatják őket, csak azzal nem, hogy jobb meggyőződésük ellenére is tüskén-bokron követik a hivatalos politikát. Az emberek ezt tudják s jól tudja ezt a kormány is. Innen van, hogy a főispáni tevékenység önálló hatáskörré fejlődött s hogy a vármegyékben függetlenebb urnak tartják a főispánt a választott tisztviselőnél, a ki kénytelen kedvében járni mindazoknak, a kiknek szavazata állásba juttatta s a kiknek szavazata meg is foszthatja attól. Ha a főispán az volna, a minek az ellenzék mondja: a hatalom vak eszköze, akkor nem tudna oly fényesen érvényesülni a vármegyék társadalmi életében. Hogy elsőrendű társadalmi faktora a gondjaira bízott vármegyének; hogy a megyei közélet minden szála a kezében fut össze; hogy nélküle és ellenére mi sem történik ott: a társadalmi érvényesülésnek ez a magas foka, biztos mértéke a főispánok egyéni kvalitásának, független pozícziójának, s legmeggyőzőbb cáfolata az ellenzék ama vádjának, hogy a főispáni intézmény a gyűlölt adminisztrátori rendszernek feléledése és egyenes ágon való leszármazósa. Mi a főispáni kar tevékenységét megbecsüljük és kalapot emelünk előtte. Az ő éber ellenőrzésük, az ő irányításuk, az ő beavatkozásuk nélkül hogyan volna adminisztrálva ez az ország, egy haldokló rendszer haláltusájának végső napjaiban ? Ám a legfőbb érdeme nemzetiségi vármegyék kormányzásában nyilvánul. Ily vármegyékben az egyetlen képviselője és exponense az állami és nemzeti politikának. Vannak vármegyék, ahol a szó teljes értelmében a honfoglalással kell foglalkozniok, ahol lépésről-lépésre kell utat törniök a nemzeti gondolat érvényesülésének, ahol résen kell állniok éjjel-nappal, hogy a nemzetellenes mozgalom ne infirziáljon békés területeket; ahol, ha kisebb volna hatalmuk, ha megfogyatkoznék tekintélyük, kénytelenek volnának tűrni, hogy a magyarság feje felett összecsapnak a namzetellenes mozgalmak hullámai. Ha ők nincsenek, a közigazgatás mai autonómiájával egész területek vesztek volna már el a nemzeti politikára nézve. A főispánoknak ez a gyakran gúnyolt, megtámadott, gyűlölt intézménye nem egy vármegyében egyetlen reményhorgonya volt az állami politikának s a nemzeti megerősödés ügyének megbecsülhetetlen szolgálatokat tett. Most, mikor a közigazgatás reformkérdéseinek napirendre tűzését a belügyminiszter a képviselőháznak bejelentette, kötelességünknek tartottuk ebbeli érdemeik előtt meghajolni. Budapest, január 31. A kiegyezési tárgyalások: Bécsből távirják a Bud. Tud.-nak. Bánffy Dezső báró miniszterelnököt a Felsége ma ismét kihallgatáson fogadta. Dániel báró és Darányi dr. miniszterek ma Budapestre utaznak, mert a kereskedelemügyi miniszternek jelenléte a kereskedelmi költségvetésnek holnapi képviselőházi tárgyalásánál szükséges. Wlassics dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter ma ide érkezik, de bécsi tartózkodása a kiegyezési tárgyalásokkal természetesen semmiféle összefüggésben nincsen. „MAGYAR ÚJSÁG“ TÁRCZÁJA. A színházi ház. — A Magyar Újság eredeti tárczája. címe egy hét, amely premiere nélkül való. Manapság, amikor a fővárosban hatodfél színház (a Várszínház csak egy felet számít) terjeszti a kultúrát, a hipnotizmust és a Báránykákat, ez is esemény, mégpedig, ha szabad a múltakból következtetni, nem is szomorú esemény. Hála istennek, Budapesten már több új darabot mutatnak be a színházak, mint ahány jó darabot írnak az egész világon. Újdonság kell a népnek és nép kell a színháznak. És pedig sok nép. Budapest hatodfél színházában olyan heteken, amikor csak vasárnap van délutáni előadás, egy hét alatt kerek negyven előadást tartanak, amikor ünnep is esik közbe, ez a szám megszaporodik négy délutáni előadással — tehát negyvennégyet. Egy igen-igen gyönge átlagot véve számítási alapul — előadásonkint ezer nézőt— olyan heteken, amikor csak vasárnap van délutáni előadás Budapesten, negyvenezer ember megy hetente színházba, ünnepnapos heteken negyvennégyezer. Azt írtam, hogy ez a számi Szerkesztőség. Előfizetési ádási alapút felvett átlag gyönge. Ez így is van, mert a hat színház közül, úgy tudom, ötnek van akkora nézőtere, hogy ezer embernél jóval többet befogadhat. A legnagyobb nézőtér a Vígszínházé, amelyben ezerhatszáz ember számára van hely, csak valamivel kevesebb fér a népszínházba, az Operaházban egy telt nézőtér közel ezerháromszáz nézőt jelent, a Nemzeti színházban is többet ezernél. Úgy tudom a Magyar színház befogadási képessége is nagyobb ezer embernél, 1080, vagy 1100. Az egyetlen Várszínház az, amelybe nem fér ezer. Mikor valamennyi színház megtelt — amire főként jobb esztendőkben elég sűrűn van eset — akkor egyetlen estén több, mint hétezer ember lelkesedik (ha ugyan lelkesedik) az előadóművészet csarnokaiban. Hétezer ember, tehát annyi, mint egy közepes vidéki mezőváros egész lakossága, beleértve a kisdedeket, sőt a kórházak betegeit is. Egy csöppet se túlzunk tehát, amikor a budapesti színházlátogató közönség heti létszámát ötvenezer emberre becsüljük, ami végre is nem csekélység. Budapest hatszázezer főnyi lakossága közül tehát egy estén színházban mulat hétezer ember. Nem valami sok. Egy percentnél csak valamivel több. De már most számítsuk hozzá ehhez a színházi közönséghez azt a temérdek embert, akik az orfeumokban, a zenés kávéházakban, a különböző éjjeli mulatókban szórakoznak és rrtUTti -Axrrwrturr-Jzruyr- --.turncr pyaaa-casap «m ■ I évre 12 írt, 161 evyo 6 írt, ITm/no • negyed évre írt, 1 hóira l írt. LijjfUd etCUIS Ut a • js t az ember igazán imponáló képét kapja a mulató Budapest népességének. Egy minden viszonylatok között igen tekintélyes numerust, amely a mellett szól, hogy talán egy kicsikét tévedett a bús Szemere Miklós. Mégse olyan nagyon »nem boldog« a magyar. Vagy ha csakugyan nem boldog is, meglehetős buzgalommal — vigasztalódik. A statisztika meglehet, hogy haszon nélkül való tudomány, de az bizonyos, hogy érdekes. Ha most már tudjuk, hogy mekkora közönsége van a budapesti színházaknak, a valószínűség keretei között ki lehet számítani azt is, hogy mekkora az az összeg, amelyet ez a közönség a kultúrának e fajtája fejlesztéséért lefizet. Természetesen megint csak átlagos alapon lehet megejteni a számítást és azt hiszem, megint csak a leggyöngébb átlagot veszem, amikor fejenként egy forintot számítok. E mellett a számítási alap mellett a fővárosi színházak heti bevétele ötvenezer forintra rúg. Szinte bizonyos azonban, hogy igen lényegesen több. De e mellett a számítás mellett is, nem is véve ide a nyári színházak bevételeit — egy tíz hónapos színházi esztendő bevétele két millió forint. Ami szintén nem csekélység. Mindenesetre szép valamicskével több, mint amennyit például harminca esztendővel ezelőtt fizetett szinházért Buda és Pest városok akkori közönsége. innen 14 bp. Kiadóimlal • E'eronezrefc-tere 3. Lapunk mai száma 16 oldal