Magyar Ujság, 1898. március (7. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-01 / 60. szám

■M A miniszter és a főváros. Harcz az uj villamos vasút miatt. __ Saját tudósítónktól. —• Budapest, február 28. A haraszti Jellinek Henrik budapesti lakos által tervezett budapesti magas villamos vasút­nak a magyar királyi államvasutak nyugoti pályaudvara közeléből kiindulólag, a külső Váczi­­úton és a Hungária-köruton, továbbá a m. ál­lamvasutak ferenczvárosi állomása mentén ve­zetendő és a Közvágóhíd közelében végződő viadukt vasút közigazgatási bejárását mára ren­delte el a kereskedelmi miniszter Mándy Lajos n mn. tanácsos elnöklésével s ezen képviselve van­nak a kereskedelmi minisztérium, a vasúti és hajózási főfelügyelőség, a közös hadügyminiszté­rium, a közmunka tanácsa, a főváros, Pest megye álamépítészeti hivatala, az államrendőrség, a magyar államvasutak igazgatósá­ga, a budapesti közúti vasút, a villamos városi vasút, a buda­pesti helyiérdekű, a rákospalotai villamos és a szent­endrei helyiérdekű vasút és az érdekelt magánosok. Elnök ismertette a vasúti bejárás czélját, ismerteti a terveket és kijelenti, hogy a köz- és magánérdekek megvizsgálására rendeltetett el a bejárás. E vonal létesítését fontosabb állami érdekek teszik kívánatossá, s a pályaudvarok összeköttetése és azok közt a forgalom lebonyo­lítása a czélja. A hadügyminisztérium képvise­lője kijelenti, hogy a hadügyminiszter kívána­tosnak tartja a vonal kiépítését és a terveze­tet elfogadja. A közmunkatanács részéről Garancsy Mi­hály titkár kijelenti, hogy a közmunkatanácsnak nem volt tudomása a tervek jellege felől, e jel­legből azonban most látja, hogy itt nem helyi érdekű vagy közúti vasútról, hanem nagy vasút­ról van szó, a­melyhez a közmunkatanács nem járulhat A Hüngaria-út ugyanis nincs még rendezve, véglegesen kinyitva, azonkívül a pálya­udvarnak későbbi kitolása által a vasút a rendezés útját állaná, az oszlopok­­a kilá­tást rontanák és a telkek értékét csökken­tenék. Egy külön pályatesten létesítendő vonal­nak nem lenne ellene. Marx magyar államvasúti igazgató már azért is helyeselné a magas vasút kiépítését, mert az annak idején kitolandó pálya­udvarok összeköttetéséről a közönség érdekében gondoskodni kell. Ezenkívül nemcsak a személy­­forgalom, hanem a közélelmezés szempontjából is Másnap aztán megjött. Coco elgyöngülten hevert a földön. Hogy meglátta a gyereket, föl­­tápászkodott, várta, hogy elvigye onnan vala­­hára másfelé. De a paraszt ficzkó csak épen hogy köze­lébe somfordált s végig nézett rajta, azzal az orrára hajított egy marok földet és fütyülve ott hagyta újfent. A ló azon álló helyében nézte addig,amíg csak el nem tűnt előle; azután, hogy érezte, úgy is hiába iparkodnék a füvesig jutni, oldalt terült megint, behunyta a szemét. Másnap Zidora nem jött vissza. Mikor azután harmadnapra odalépett Coco elé, a­melyik elterülten feküdt még egyre,észre­vette, hogy a vén ló kimúlt. Elégedetten végig nézett rajta, mint a­ki jól végezte dolgát, de el is csodálkozott rajta ugyanakkor, hogy vége van már. Rúgott rajta egyet, fölemelte, majd leejtette egyik lábát, ráült aztán, úgy ült rajta, hogy szemével rámeredt a fűre, hogy nem gondolt semmire. Visszament utóbb a tanyára, de egyet sem szólott az esetről senkinek, mert csavarogni akart még egyet. Másnap megint elnézett Cocához. Hogy kö­zelébe ért a helynek, hollók röpködtek fel előtte. T méntélén légy sétált a hullán, zümmögésük­kel megtelt a levegő. A tanyán erre azután elmondta az esetet. A szegény pára olyan vén volt, hogy senki se csodálkozott a híren. A gazda rászólt két szolgára: — Fogjatok ásót, oszt kaparjátok el ott, a hol van. És a két legény ugyanabban a helyében ásta el, a­hol megölte az éhség. És bátran, vígan, zölden hajtott ki a fű a Cow idetén. Praneafiból: EWs Arfur, nagyon fontos, mert a vonalat a központi vásár­csarnokhoz is meghosszabbítják. Pidszky Gari­baldi némely technikai szempontból tett ellen­vetésre reflektál. Halmos János polgármester a főváros részéről teszi meg észrevételeit és fel­olvas egy memorandumot. Budapest székes­főváros közönségének kikül­döttei a törvényhatóságoktól nyert megbízás alap­ján kijelentik, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrnak a székesfőváros törvényhatóságá­hoz intézett leiratát törvényeink el nem ismerik, s így általában a miniszteri leirat, valamint külö­nösen a mai napra kitűzött közigazgatási bejárás, mint a székes­főváros jogaira és érdekeire egy­aránt felette sérelmes intézkedések ellen határo­zottan tiltakoznak. Álláspontjukat a következőkben indokolják: 1. Azon kérdésre, várjon a vasutat közúti avagy helyi érdekű vasútként kívánja-e a miniszter úr megépíttetni? maga a miniszteri leirat semmi irányban nem nyilatkozik. Ezen, a miniszteri leiratban nyitva hagyott kérdést azonban megoldotta maga a miniszter úr akkor, midőn a közelebbi hetekben saját elnöklete alatt a székes­főváros kiküldötteinek közbenjötté­­vel megtartott értekezleten azon kijelentést tette, hogy a szóban forgó vasutat helyi érdekű vasút­­ként kívánja megépíttetni. A miniszter úr fennebbi kijelentésében foglalt elhatározás azonban nyíltan a fennálló törvény határozott rendelkezéseibe ütközik. A helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényc­ikk 1. § a értelmében ugyanis: a helyi érdekű vasutak fő czélja és rendeltetése az illető vidék forgalmi s közgazdasági igényeinek a kielégítése, vagyis a vidéki forgalom közvetítése. A fenforgó esetben azon czél, a­mely a helyi érdekű vasutak­­ak a létjogosultságot megadja, tel­jesen ki van zárva, mert a tervbe vett vasút egész terjedelmében egyik végpontjából a másik vég­pontjáig kizárólag a székes főváros területén ha­ladván, vidéki forgalmat nem közvetíthet, követke­zésk­­ép helyi érdekű vasúti jellegével, a törvény világos megsértése nélkül, fel nem ruhánható. 2. Sérelmes a miniszteri leiratban foglalt in­tézkedés a székes­főváros autonóm jogkörének szem­pontjából is. Az 1872. 36. t.-cz. a székes-főváros törvény­­hatóságát önkormányzati, tehát önrendelkezési jog­gal ruházta föl. Kiterjed ezen jog a székes-főváros egész terü­letére — kivétel nélkül. Ezen autonóm jogkörből fo­lyólag a székes-fő­város törvényhatósága saját közterületeivel szaba­don rendelkezhetik s azokat a székes­fováros elő­zetes hozzájárulása nélkül senki bármi czélra igénybe nem veheti, fel nem használhati A miniszteri leirat a székesfőváros ezen auto­nóm jogát sértette meg akkor, midőn a helyett, hogy — a mint ezt a törvény, illetve szabályren­delet követeli — a székesfővárosnak a közterüle­tek használatos átengedésére vonatkozó hozzájáru­lást előzetesen kieszközölte, illetve a vállalatot ez irányban a kellő lépések megtételére utasította volna, ezen egyedül törvényes eljárás mellőzésével a tervbe vett vasút közigazgatási bejárását el­rendelte. 3. Sérelmes a miniszteri leiratban foglalt in­tézkedés a székesfőváros saját közúti vasúti politi­kájának szempontjából is. A székesfőváros törvényhatósága leginkább van azon helyzetben, hogy saját helyi közlekedési forgalmának szükségleteit felismerje, s azok kielé­gítésére alkalmas eszközöket és módokat czélszerűen felhasználhassa. Hogy ez irányban feladatát sikerrel megold­hassa , elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy a helyi közlekedési forgalom összes eszközeit és szálait kezében tartsa és semmi olyat meg ne engedjen, a­mi ezen helyi közlekedési politikájá­nak megvalósítására zsibbasztólag hathatna. Már­pedig elvitazhatatlanul beállhatna ezen eshetőség az esetben, ha a székes­főváros területén a helyi közlekedési forgalom szolgálatára nem a főváros rendelkezése, hanem más, nevezetesen az államkormány rendelkezése alá tartozó elemek ékeltetnének be, mi­által az oly szükséges egyön­tetűség alaposan r­egzavartatnék. 4. Sérelmes továbbá a miniszteri leiratban fog­lalt intézkedés a székes főváros más szerződésileg megállapított jogainak szempontjából 13. Az egyrészt a székes főváros, másrészt a Budapesti közúti vaspálya társaság között létrejött s a kereskedelmi m. kir. miniszter úr által is jóvá­hagyott villamos átalakítási szerződés 9. §-a értel­mében Ugyanis a székes­főváros közönsége jogo­sítva van az alább nevezett vaspálya társaságtól követelni azt, hogy az egész Hungária körúton útszínben vezető körúti vasutat építsen. A közúti vaspályatársaság e vonalra a terve­ket már be is mutatta, de bemutatta a magyar ipar- és kereskedelmi bank, sőt legújabban a vil­lamos városi vasút részvénytársaság is. Mindeme tervek tárgyalás alatt állanak. De a tanács arra nézve, hogy a szóban forgó közúti vasutat ki által kívánja kiegészíttetni, szabad el­határozását akkorra tartotta fenn, ha a Hungária­­körút megnyitásához szükséges tetemes kisajátítási költségekre való tekintettel azon kérdés is előze­tesen tisztába hozható lesz, hogy a folyamodó vál­lalatok közül melyik lesz hajlandó a kérdéses vas­utat a székesfővárosra nézve előnyösebb feltételek mellett megépíteni? A miniszteri leirat pedig a székesfőváros szerződésileg szerzett fennebbi jogának s korlátlan szabad elhatározásának konjudikál akkor, midőn a Hungária-utra helyi érdekű jelleggel magas vasutat tervez, mely körülmény a főváros jogai és érdekei szempontjából annál nagyobb vigyázatot és meg­fontolást igényel, mert tény, hogy a Hungária­ körúton egyidejűleg két vasútra egy pályaszínben menő és magas vasútra abszolúte szükség nincsen. 5. Sérelmes a miniszter úr által a már emlí­tett értekezlet alkalmával a tervezett vasút jelle­gére vonatkozólag tett szóbeli kijelentés a székes­­főváros vagyoni érdekei szempontjából is. Mert míg közúti vasutak engedélyezésénél a székes­­főváros a visszaváltási s házatulási jog kikö­tésén kív­ül még sok esetben jelentékeny szá­mot­tevő jövedelembeni részesedést biztosított és jövőben is biztosíthat magának, mely jövedelem és annak fejlesztése a fővárosnak már úgyis alig fe­dezhető szükségleteire szolgál, a h. é. vasutak en­gedélyezésénél — a törvény világos rendelkezésé­nél fogva — mindezen előnyöktől elesnek. 6. Sérelmes a tervezett magas vasút a magán­jog, illetve a magánosok érdekei szempontjából is. Mert ezen vasút alkotásánál és szerkezeténél fogva ott, a­hol beépített vonalrészeken haladna, többé­­kevésbé a házak homlokzatát elvenné vagy leg­alább is azok értékét jelentékenyen devalválná. Végre 7. Kifogásolandónak tartják a székes­fővárosi törvényhatóság kiküldöttjei a közigazgatási bejárás elrendelését azon al­pon, mert a választás által a le­járás alapjául szolgálandó használat végett be­mutatott tervek — a fővárosi törvényhatóság mű­szaki közegeinek jelentése, de a mai tárgyalás és bejárás folyamán részletesen kifejtendők szerint is, annyira felületesek és hiányosak, hogy azok a köz­­igazgatási bejárás alapjául nem vehetők, miért is azok már ab ovo a miniszter úr által a törvé­nyességi okokon kívül még azért is feltétlenül visszautasítandók lettek volna. Egyébként a székesfővárosi törvényhatóság ki­küldöttjei ismételve kijelentik, hogy a mai köz­igazgatási bejáráson csak fentebb kifejtett jogi álláspontjuk határozott fentartása mellett és csak a minisztériumnak a többször említett értekezleten történt azon kijelentése folytán vesznek tényleg részt, mely szerint a miniszter úr a székesfőváros küldöttségeit biztosította az iránt, hogy közben­járásuk a közigazgatási bejáráson a székesfőváros jogi álláspontjának , anyagi érdekeinek semmi te­kintetben nem prejudikálhat. Mindezek alapján a kérdéses vasúttervezetnek el nem fogadását, az egész eljárás abbanhagyását, illetve a sérelem visszautasítását kérjük, kijelent­vén egyúttal, hogy a tervezett vasút czéljaira a székesfőváros közterületet átengedni nem fog. Kolnizsváry Gyula kapitány a fővárosi rend­őrség képviseletében kijelenti, hogy a tervek el­len nincs kifogása, mert a közbiztonságot telje­sen megvédve látja. A telefon­hálózat, a budapesti közúti vasút­társaság, a helyi érdekű vasút, a rákos­palotai villamosvasút képviselőinek a tervek ellen semmi kifogásuk nincsen. Bakos­ műszaki tanácsos a közmunkák taná­csa részéről kijelenti, hogy most már látják, minő vasútról van szó, nincsenek is ellene, de ha a Hungária körút nem alkalmas, keressenek más alkalmas útvonalat. Elnök a Hungária-utat tartja legalkalmasabbnak. Több hozzászólás után Halmos polgármester kijelenti, hogy a nyugati pályaudvart a ferenczvárosi pályaudvarral ösz­­szekötő vasút sokkal fontosabb, de nem csak a mostani pályaudvarok összeköttetése, de a létesítendő pályaudvarok összeköttetése i­­intt is kívánatosnak tartják, hogy fontosan­ 1898. márczius 1. MAGYAR ÚJSÁG. a

Next