Magyar Ujság, 1898. március (7. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-27 / 86. szám

18 HÍREK. Budapest, márczius 26.­­ A Pécsi biczikle-klub idei versenyei. A Pécsi B. K. legutóbb tartott választmányi ülé­sén az idén tartandó kerékpárversenyek határ­napjait tűzte ki, melyek a következők: Május 19. Június 9. Július 3. Szeptember 4. Az idei szövetségi tanácsülést tudvalevőleg Pécsett tartják meg és ennek napjául szeptember 4-ikét tűzték ki. A Pécsi B. K. ezen alkalomra azon indtványnyal fog fellépni, hogy a szövetség által évenként tartandó bajnokságot, ez évben, mint Első­ magyar amatőr tandem bajnokságot írja ki. A Pécsi B. K. ezen indítványára leg­közelebb visszatérünk. • Szövetségi hírek. A Magyar kerékpáros szövetség e hó 21-ikén tartott elnökségi ülésén Korchmáros Kálmán dr. lemondását, ki alelnöki székéről leköszönt, sajnálattal tudomásul vette. Strasser Ödön a szövetség elnökségi tagja is, Bécsbe költözvén, e tisztségéről leköszönt. X Láncznélküli kerékpárok. Olvasóink figyel­mét felhívjuk a Graziosa láncznélküli kerék­­párok hirdetésre. E kitűnő szerkezetű gépek egyedüli képviselője Magyarországon Puch Már­Karnevál, mondom, nem ért rá mindezt tudni s most csak a bosszúterven járt az esze. Olyan komikus figura volt az örökké hóbor­tos karnevál, a­mikor egy ujját tudákosan a hom­lokához bökve, gondolkozott. — Hopp! Megvan! Micsoda bosszú! Remek eszme! — kiált fel nagyot ugorva. Bolondos ötlet lehetett, mert már előre is úgy kacsagott, hogy befájdult a vékonya. Alig tudta bevárni utolsó napjának felvirradtát. Aznap kora reggel a finoman szitáló hópely­­hek mindjobban lepték be a főváros piszkos utczáit. Karneval felszaladt a felhők felé, a Télapó­hoz, a­ki éppen akkor simogatta hosszú, selymes szakállát, melyből hópihék hullottak lassan, nesz­telenül. Pajzánál ugrott Tél bácsi elé, összeütötte bo­káját, lekapta szőke fürtéiről velenczei bársony­­fövegét és enyelgő hangon szólott: — Édes öregem! Látod, hisz ismersz, a Kar­nevál, a nagy bonvivant száll hozzád. Egyre kér­lek: tedd meg utolsó kívánságomat. Tudod, hisz ismersz, hogy holnap ilyenkor ... Bel szeretnék utoljára alaposat mulatni. — No, mit akarsz, bolondos? — Csak arra kérlek, varázsolj egy kis ta­vaszt. Csinálj egy kis tavaszi időt odalenn az utczákon. Karnevál olyan behízelgő mosolylyal, kedves­séggel kért, hogy az öreg ábrázata, mely eddig oly mogorva volt, most széles mosolyra húzódott. — Na jól van. Ha csak ez kell, hadd legyen. Ugy lesz! Karnevál nagyot bókolt, aztán leszaladt az ég sima lejtőjéről, le a földre. Tél­apó pedig na­gyot fújt a felhők közé, a­mire azok letakarodtak onnan. Aztán felterítette a nagy kék szőnyeget és a középre a nap lángvörös koronáját állította. A sugarak sietve szöktek le a földre. Kaczagó vidámsággal osontak a magas háztetőkre. Addig simogatták, szirógatták a szűz fehér havat, mig az leolvadt onnan. Onnan meg lesurrantak az utcza havára is. Kaczérkodtak azzal is, míg a szegény lágy hó ott is elolvadt. Ezzel sem érték be, még a hó árnyékát, a hólevet is felszikkasztották. Szóval a télben üde tavaszi verőfény mosoly­gott mindenütt. Ez a jóleső napfény mindenkit kicsalt otthoná­ból. A­kik csak tehették, künn sétáltak. A kerék­párosok sem maradhattak veszteg odúikban, az a tavaszi idő csalta, vonzotta­­őket is. Előrántották nyugdíjba helyezett kerékpárjaikat. Felpattanva gépeikre, kihajtottak az országútra. Egész raj kerékpáros sütkérezett ott künn a napsugárban önfeledten, boldogan. — Hopp, most megvagytok himpellérek. Rá­mentetek a lépre, most jön a bosszú! Karnevál mondotta ezt magában, kárörvendő­­leg mosolyogva. Aztán megint felszaladt az ég lépcsőjén, fel­dér apó felé. — Ne haragudj öregapám, hogy megint ide tolakodom. De hát tudod, hisz ismersz, én olyan szeszélyes vagyok, meg talán egy csöppet bolondos is. Most meg arra kérlek, hogy csinálj megint telet. De ne havat hullajts le, hanem olyan csúnya téli csatakos időt küldj le. Tél­apó nem tudott igazán haragudni erre a bohó suhanczra. Titokban mosolygott a bajusat alatt, de hogy haragot mutasson, megtagadta a kérést, csak azért, hogy kötődjék vele. Kunye­­rálni hagyta. Aztán, mikor már megunta a hízel­gést, úgy tett, a­mire őt Karneval kérte. — Te buksi, te szeszélyes ficzkó, te. — S azzal lekapta a kék leplet, meg a napot és elő­rántotta megint a piszkos fekete felhőket és el­kezdett egy öblös csöbörből vizet önteni lefelé... ... A gondtalanul kerékpározók nem is vet­ték észre a fejek fölött sűrűsödő felhőket. Csak azon vették magukat észre, hogy hideg zuhany csurog a nyakukba. Ticzczy vesd el magad — visszafordultak és eszeveszetten hajtottak visszafelé a városba. Csak ugy szakadt a hideg, ólmos eső. Mire beértek a városba csuromvizesek voltak. Ugy csatakosan, sárral befecskendezve, összecsapó­zott hajjal, ázva-fázva somfordáltak a városon keresztül. A járó­kelők olyan róizüket kaczagtak a sze­gény, megázott egereken. Karnevál is ott állott az utczán. Nem is ál­lott, úgy dülöngőzött nevettében. Torkaszakadtából hahotázott, hogy boszuterve ily pompásan ütött be. Szinte nevetőgörcsöket kapott, ugy kaczagott. De hirtelen kínba torzult arcza, szivéhez kapott, megtántorodott és elterült a lucskos gyalog­járón ... Könnyű volt a bohó halála . . . méltó hozzá, kac­agásba fulladt . . . ... Az utcza sarkán pedig egy alak jelent meg. Bánatos az arcza, hosszú, sötét köntöse van, a ráhintett hamutól szürkéllik a feje . . . Lassan közeledik . . . Nagyböjt a neve . . . Speidl Zoltán. MAGYAR ÚJSÁG, 1898. márcziu. Sz. ELSŐ MAGYAR VARRÓGÉP- ÉS KERÉKPÁRGYÁR RÉSZVÉNY­TÁRSASÁG Városi raktár és zárt kerékpáriskola ROYAL-SZÁLLÓ. A láncznélküli kerékpár a kerékpártechnika legújabb vívmánya. Két évi kísérletezés után, a­mely idő alatt e rendszer a próbát oly kitűnően állotta, ez idén a láncznélküli kerékpár fogja uralni a helyzetet. Köztudomású dolog az, hogy az eddigi rend­szerű kerékpárokon a lánczok bizonyos idő múlva annyira megtágulnak, később pedig kopnak, hogy a lánczszemek többé az áttételi kerék fogaira nem illenek egészen, a­mi a kerékpár menését nagyban hátráltatja, mert hajtása nehezebbé, rángatódzóvá,­­ szóval bizonytalanná válik és gyakori láncz­­meghúzást, később pedig lánczcserét, avagy az át­tételi kerék kicserélését igényli. Mindezen bajok a láncznélküli kerékpároknál teljesen ki vannak zárva. E rendszernél a hajtó­szerkezetet képező fogaskerekek pormentesen vannak elzárva , úgy hogy azokhoz semmiféle tisz­­tátalanság, por vagy homok nem férkőzhetik és így a kerékpár hajtása állandóan könnyű és egyenletes marad. A láncznélküli kerékpárok legfontosabb alkat­részét a hajtást eszközlő fogaskerekek képezik, melyek előállításáról akarunk ezúttal megemlékezni. Kerékpárok javítása és gondozása elvállaltatik. E kerekek a legjobb minőségű stájer (Gra­ziosa,­aczélból kovácsoltatnak és külön e czélra alkotott nagy esztergályozó-gépeken lesznek a leg­nagyobb preczizitással előállítva, úgy hogy azok egymással hajszálnyira egyformák és így minden egyes fogaskerék bármikor kicserélhető és a kerék­párra alkalmazható. Az esztergályozás után a gyalu- és vájoló­gépekre jutnak, hol a kerekek fogai a legnagyobb mathematikai pontossággal készülnek. Ha mindez megvan, akkor a fogaskerekek egy spec­iális eljárás útján aczéloztatnak olyképen, hogy felületükön üvegkeménységűvé válnak, belül pedig szívósak maradnak. Végre e sokféle műveleteken átment fogaskere­keket kipróbálják és pedig akképen, hogy azokat ugyanoly állásban, mint ahogyan azok a kerék­páron vannak egy 2. H. P. erejű, tehát a legerő­sebb ember erejét messze túlhaladó nyomásnak teszik ki és csak ha ezt a próbát kifogástalanul állják, alkalmazzák a kerékpárokra, melyekről így egész bizonyossággal mondhatjuk, hogy azok hasz­nálat közben nem mondják föl a szolgálatot. Ezen jó hírnevü láncznélküli kerékpárok egye­düli gyártói a gráczi ton (Erzsébet­ körút 27.), ki az érdeklődőknek a legnagyobb készséggel szolgál felvilágosítással.­­ A Magyar Kerékpáros-szövetség legköze­lebbi elnökségi ülését április hó 18-ikán tartja. A TURUL kerékpár-telep alig hogy megnyílt , máris az első helyet foglalja el a főváros kerékpáros telepei között. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnoka az úri társaság kedvenc­ találkozó és szó­rakozó helye. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnokában a tanítás minden időjárásnál folyik; a tanítási módszer mintaszerű. A TURUL kerékpár-telep kerékpárőrző és karbantartási osztálya megóvja tagjait a kerékpározás kellemetlen oldalaitól. A TURUL kerékpár-telep öltözői és mellékhelyiségei modern kényelemmel vannak berendezve. A TURUL kerékpár-telep saját gyártmányú „Turul* kerékpárai a hazai ipar reme­kei. A javító műhely példásan van berendezve. A TURUL kerékpár-telep által képviselt »The Raleigh Cycle co Ltd Nottingham« fenomenális könnyű járású gépei világhírűek. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnoka és berendezése mintaszerű s minden vi­lágváros díszére válik s ezért A TURUL kerékpár-telep megtekintése minden kerékpárosnak s érdeklődőnek fe­lette ajánlatos. 5610 A TURUL kerékpár-telep Budapest, IV., Litpót-utcza 46. sz. Turul-udvar,­­ mindkét villamos vasutunk központi vásárcsarnoki meg- s álló helye közvetlen közelébe fekszik. Benedict Alb. & Comp. Commandit Gesellschaft c­ég és budapesti képviselője: IPvac­a IIIMsm­ apail VII., Erzsébet-körút 27. sz. HEPTSPI Nagy Választékban -SIGMUND JÓZSEF TELEFON 6110. Sürgönyozsm. Sigmundház Budapest. ----------------— Budapest, IV., Városház­ atm­­­n­­­ itt

Next