Magyar Ujság, 1898. április (7. évfolyam, 91-119. szám)
1898-04-22 / 111. szám
1898. április 22. HAGYAT ÚJSÁG._________ Bona Vista újabb sikere. A Newmarket- Craven meeting első napján a 480. sov. értékű Bitzwillian Stakest Mr. D. Rosénak kétéves kanczája Santa Casa (ap Bona Vista a. Lorette) nyerte meg hetes mezőnyben. Ez már a második Bona Vistától származó kétéves, amely az idén versenyt nyert s angol lapok sajnálkozni kezdenek azon, hogy Bona Vista nem maradt Angliában. Mi ellenben örvendhetünk, hogy nem egy második Sweetbread került hozzánk, amikor Bona Vistát olyan nagy áron megvette a magyar kormány. KÖZOKTATÁS, Budapest, április 21. ** Kitüntetett főgimnáziumi igazgató. A király Michaelis Vilmos, a pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium nyugalmazott igazgatójának, a tanügy és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. . . TÖRVÉNYSZÉK. A rííkoscsabai Othello. Saját tudósítónktól. Budapest, április 21. A múlt hónapban tárgyalta a pestvidéki kir. törvényszék Sződy Vendel rákoscsabai öreg korcsmáros gyilkossági bünpörét, aki ellen az a vád, hogy a múlt szeptemberben meggyilkolta Bartók József parasztgazdát, mert gyanúja volt rá, hogy fiatal feleségével szerelmi viszonyt folytat. A végtárgyalást a múltkor az orvosszakértők meghallgatása miatt elnapolták s mára tűzték ki a folytatólagos végtárgyalást, melyen Verebélyi Ignácz törvényszéki biró elnökölt, a vádat Egressy Nagy László, a védelmet Mózes László dr. képviselte. A mai tárgyalás Moravcsik Ernő dr. és Szikszay Ferencz orvosszakértők meghallgatásával kezdődőt , akik hónapokon át figyelték Sződy Vendel elmeállapotát. Kijelentik egész határozottsággal, hogy a vádlott soha sem szenvedett s most sem szenved elmebajban. A kihallgatott tanuk Mihály András rákoscsabai községi bíró, Vitályos Sándor, Kovács Károly jegyző, Gulyás László és Egri György csendőrök vallják, hogy Sződy Vendel letartóztatásakor sírva tett töredelmes vallomást. Elnök: Öreg Sződy, miért tagadja tettét most, mikor már mindent beismert? Vádlott (sírva): A csendőrök ütöttek, az egyik megfogta hajamat, s úgy rázta. Egressy Nagy László kir. alügyész: Vén megátalkodott, hogy mondhat ilyet, hisz nincs egy szál haja Se a feje búbján. (Derültség.) A tanuk megerősítik, hogy a csendőrök nem bántották Sződyt. Elnök: Miért tagad még most is öreg Sződy ? Vádlott (sírva): Úgy mondták akkor, hogy segítve lesz rajtam, ha vallok. De látom már, hogy »elmehetek kudani.« — Még most nem, azzal várhat még egy kicsit! (Derültség.) A kihallgatott tanuk megesketése után Mózes László védő állott föl, indítványt terjesztvén elő. Reá oly benyomást tesz Sződy viselkedése, hogy nem épeszű s bármennyire tisztelje is Moravcsik dr. tanár tudományát — tisztelet, becsület neki, de nem hiszi, hogy Sződy épeszű. Ezért a saját lelkiismerete megnyugtatására kéri az igazságügyi orvosi tanács véleményének meghallgatását s ez okból a tárgyalás elnapolását. Egressy Nagy László kir. alügyész ellenzi a védő kérelmének teljesítését. A vizsgálat s a végtárgyalás adatai, az orvosszakértők véleménye arról győztek meg mindenkit, hogy Sződy nagyon is épeszű gonosztevő, agyafúrt ember, aki az igazságot mindenkép el akarja csűrni-csavarni. A törvényszék rövid tanácskozás után helyt adott a védő kérésének s az iratoknak az igazságügyi orvosi tanácshoz leendő áttételét elrendelte s a tárgyalást újból elnapolta. Csizmadia Sándort, a tegnap Budapestre hozott szoczialistát, aki tudvalevőleg a fővárosból ki van tiltva, ma délelőtt hallgatta ki Oláh András sajtóügyi vizsgálóbíró. A szenzácziós férfiút két detektív kisérte a törvényszéki palotába, később megjelent ott Schmidt felügyelő egy szakasz rendőrrel, hogy az esetleges zavargásoknak elejét vegyék. A mai lapok tévesen írták, hogy Csizmadiát a mai esküdtszéki tárgyalásra hozták Budapestre, mert Csizmadia sem nem vádlott, sem nem tanú a mai esküdtszéki tárgyaláson. Ő egy másik sajtóperben lesz a vádlott, de a végtárgyalás ez ügyben még nincsen kitűzve, hanem csak a vizsgálat folyik. És ezért hallgatta őt ma ki Oláh András vizsgálóbíró, Kosuth Ferencz fogsága. A pestvidéki törvényszék fogházából ma reggel kilencz órakor szabadult ki Kosuth Ferenczel, hol három napot töltött azon párbajért, melyet Ugrón Gábor földbirtokossal a múlt év őszén vívott. Jankovich Kálmán fogházfelügyelő felvezette Geguss Gusztáv dr. kir. ügyészhez, aki a büntetés kitöltéséről szóló igazolvány átadása után, szabadon bocsátotta Kossuthot. A szarvasi próféta. A budapesti esküdtszék előtt ma délután tárgyalják az osztálygyűlöletre való izgatással vádolt Nyiry Elek szarvasi »kő« kettős sajtóperét. A nevezett úr Szarvason (»a világ közepén«) egy folyóirattal boldogítja az aludni nem tudó elvtársakat, amelynek czime: Népszerű bölcsész. Ebben hallatlan galimathiászokat összeirkál, amelyekkel bármelyik életlap is mulattathatná a maga olvasóit. De azért van azokban elég vastag gorombaság is, így a Zsarnok uralom czimű czikkben válogatott durvaságokkal izgat a hivatalnoki kar ellen, akikről per »gazember« és egyéb nyájas titulusok kíséretében emlékezik meg. A másik inkriminált förmedvénynek a czíme: »Jogi élet, jogi szabadság, fegyveres kutyák.« Ebben a kedélyes úr felhívja a népet, hogy a rendőröket és csendőröket lőjjék agyon. Majd abbeli nézetének ad kifejezést, hogy »az Aninán megölt bányászok egyenértékéül tizenegy minisztert és országgyűlési »pofaviselő«-t fel kellene akasztani.« A nyájas olvasók felizgatására szánt eme »bölcsészeti« czikkek a sajtóbiróság elé kerültek és Nyiry bevallotta, hogy ő a szerző. A vádat ellene Pataky dr. alügyész emeli, vádlott védőjéül Schmiedt Jenőt, az »ideális anarkistá«-t jelentette be. A delikatesz barátja, Stern József házaló a múlt évben azzal állított be a Dismont czéghez, hogy egy Wolfner névvel aláírt megrendelőlevelet mutatott be és tíz hordó orosz halat akart elvinni. De a turpisságot azonnal észrevették és a szélhámost elcsípték. Ügyében ma volt a végtárgyalás. Vádlott védekezése így hangzott: — A börtönből jöttem ki, éhes voltara. Kérek enyhe ítéletet, hiszen a rablógyilkosnak is kegyelmeznek, ha tettét éhség miatt követi el. Gruber ügyész: Ha maga éhes volt, miért nem ment el a rabsegélyző egyesület kőbányai menházába, ott kapott volna eledelt. — Ennek a létezéséről én mit sem tudtam. A törvényszék vádlottat csakis bűntettének kísérlete miatt egy havi fogházra ítélte. Az ügyész felebbezett. § A Vőlegény. Gundsum Ádám szabólegény állott ma a törvényszék előtt, csalással vádolva. Fekete elnök: Maga azzal van vádolva, hogy Keresztes Katalin szakácsnőtól, akinek házasságot ígért, ötvenhat forintot, arany gyűrűket csalt ki, aztán megszökött. Vádlott: Én őt komolyan el akartam venni. Panaszos: Kérem, azt hazudta nekem, hogy már kijárta a dolgot az anyakönyvi hivatalban. Egy napon én őt már teljes menyasszonyi öltözékben vártam, de nem jött el az esküvőre. Másnap megtudtam, hogy a pénzemmel együtt megszökött. Vádlott: Kérem, én ezt a leányt azért nem vettem el, mert időközben megtudtam, hogy törvénytelen gyermek, hát megundorodtam tőle. Elnök: Csakhogy az előttünk fekvő iratok azt bizonyítják, hogy maga már más szakácsnőket is becsapott ily módon. Magának ez a professziója. A törvényszék, Stocker dr. ügyész vádbeszéde után vádlottat hathavi fogházra ítélte. § A légyott. Csinos varróleány, gondosan öltözködve állott ma a bíróság előtt. A neve Kovács Mária. Azt állítja, hogy évekkel ezelőtt apácza akart lenni, de nem fogadták be. Hogy miért ? annak ő a megmondhatója. Később állandóan légyottakkal foglalkozott és a partnerek ingóságait emelte el. Két fiatal ember járt így vele a múlt évben, a leány ellopta a mellényüket, amelyben aranyóra ketyegett. A tárgyalást Bakonyi biró vezette, a vádat Gruber dr. ügyész képviselte. A leány tagadott, de a bizonyítékok mind ellene szóltak. A törvényszék a leányt, elegancziája daczára, lopás büntette miatt elitélte három évi fegyházra. § A gazdaasszony parancsa, Fuchs Antal bádogos felesége furcsa fogalmakkal birt az inasok működési tere felől. Állandóan arra kényszerítette Kohn Károly és Csízek Antal inasait, hogy lopjanak az ő számára zsírt, húst, kolbászt stb., aztán a lopott dolgokat hűségesen megosztotta Horváth Jánossal és feleségével, akik neki rokonai. E bűnügyben ma volt a végtárgyalás. A két inas azt vallotta, hogy az asszony úgy kényszerítette őket a lopásra, hogy ellenkezésük alkalmával előbb az „auflage-ot vonta meg tőlük, később főzeléket sem kaptak, végre kenyér volt a vacsorájuk. Gruber ügyész valamennyi vádlottnak szigorú megbüntetését indítványozta, a védő Fuchsnéra nézve enyhe ítéletet kért és tekintetbe kérte venni, hogy a férje a szegény öreg asszonytól e miatt elvált. A törvényszék Bolint és Csízeket lopás vétsége miatt 5—5 heti fogházra, Fuchsnét bünrészesség miatt hat havi börtönre, Horváthot és feleségét orgazdaság miatt 15 —15 napi fogházra ítélte. A véres május elseje. Ama zendülés ügyében, amely 1895. május elsején történt a rákospalotai erdőben, a tegnapi és a mai tárgyalás után a törvényszék ma déli egy órakor hozta meg az ítéletet. A biróság ítéletét Tóth Ernő táblai bíró, elnök hirdette ki. A lapunk által tegnap ismertetett bűnügyben a törvényszék ítélete a következő: A törvényszék Belpert Ödönt a zászlótartót a vád alól teljesen felmentette, Geleta Ádámot hatóság elleni erőszak vétsége miatt egy havi, Kasser Károly ugyanily vétségért két havi, Füleászlót hat heti fogházra ítélték. A könnyű testi sértés vétségének vádja alól valamenyi vádlottat felmentették, Fazekas Ferenczet és Fuchs Józsefet pedig, akikkel szemben Genthon dr. ügyész a vádat elejtette, a törvényszék a hatóság elleni erőszak vétségének vádja alól is felmentette. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. (Kéziratokat nem adunk vissza.) — Névtelen levelekre nem válaszolunk. — Budapest, április 21. Sz. ev. ref. lelkész Gerjen. A kérdezett költeményt Kiss József irta. Tessék a »Hét« czimü hetilap szerkesztőségéhez fordulni, az majd megküldi. G. H. Jászberény. Tessék megkezdeni. U. M. Szolnok. Ha tudósításai beválnak, úgy kívánságait teljesítjük. T- Sz Mező-Laborcz. Feltétlenül kiadják és mint katonaszökevény a megfelelő büntetésben részesül. KÖZGAZDASÁG. Az állatforgalom szabályozása. Budapest, április 21. I. A legújabban beterjesztett, úgynevezett kiegyezési törvényjavaslatok keretében a monarkia két állama közötti állatforgalom kérdését szabályozó megállapodások némely rendelkezéseit óhajtjuk az alábbiakban a maguk értéke szerint méltatni. Az idézett törvényjavaslatnak új XXI. czikkéhez tartozó végrehajtási módozatokban többek közt ki van mondva az, hogy nagy kiterjedésű községeink önálló egészségügyi körzetekre lesznek feloszthatók. Nem végzünk tán fölösleges munkát, ha érdekeltekkel az alábbiakban pár szóval megismertetjük ezen intézkedés okát, czélját, jelentőségét és kivitelének módozatait. Tudvalevő, hogy állategészségügyi törvényünk (1888. VII. t. ez) rendelkezései szerint, abban az esetben, ha valamely akár aránylag kicsiny, akár pedig bárminő nagy határral Kim község területén, bármely félreeső tanyán vagy udvarban az idézett törvény szerint járványosnak tekintendő jelleggel lép föl valamely ragadós állati betegség: fennálló állategészség rendőri szabályaink szerint az illetékes hatóság a községnek egész határát, tehát főleg az Alföldön néha igen nagy kiterjedésű területet zárlat alá veszi, amely zárlat értelmében — addig, míg az fennáll — az illető betegség iránt fogékony állatokat a zár alá vett egész területről elhajtatni vagy elszállíttatni tilos. A zárlati intézkedések ehhez képest az állatok szabad forgalmát és értékesítését, némely betegségnél csak néhány állaton vagy csak két-három udvarban konstatált betegedési esetből kifolyólag nem ritkán több száz négyzetkilométernyi területen teljesen megakadályozzák vagy legalább is megnehezítik. Ilyen esetekben 8