Magyar Ujság, 1898. április (7. évfolyam, 91-119. szám)

1898-04-14 / 103. szám

MAOYAE UJSAO, 1898 április 14. Használj Continental-Pneumafl­ot! ■ ss: Magyar Buggyantaárugyár részvénytársaság Budapesten, mert ez a legjobb gyártmány azok azután kimentek az erdőre s hétszámra tanyáz­tak a pagonyban, vadászgatva; a zsákmányt elrej­tették s mikor már eleget lőttek, szépen össze­­szedelőzködtek, bevonultak zsákmányukkal együtt Pápára, vagy valami más szomszédos városba, ott potom árért eladták a vadat s a befolyt pénzt elmulatták. Csak annyit tartottak meg, hogy a fuvarosokat tudják kifizetni, a­kik visszaszállítot­ták őket a rengetegbe. Azután ismét elkezdődött a régi élet. Néha ellátogattak Szent-Gálba meg­nézni a bennmaradtakat, azután az erdő friss lehelete ismét csak visszacsábította őket a vadonba, űzni a büszke agancsárt. Igazi gondtalan, könnyűvérű magyarok voltak ezek a szent-gáli szabad vadászok. De álmodhatott-e halandó nagyobb, tökéletesebb boldogságot az övék­nél ? Megélhetésük biztosítva, az életre nincsen gondjuk, napjaikat a rengeteg fenséges csöndjében töltik s ha felkeresik szülőhelyüket, a szent-gáli szép leányok karjai között lelnek pihenést! Adó­­végrehajtó nem teszi be lábát az ő területükre, zsandár, katona nem merészkedik arra, szóval va­lamennyien igazi uralkodók, királyai a rengetegnek. Egy ünnepük volt: az, a­mikor a 15—20 tagból álló küldöttség a bécsi udvarba szállította a legszebb elejtett példányokat, rendesen úgy újév táján. Mert a bécsi kormány a szabad-szent-gáliak jogait sohasem csorbította, meghagyták őket nyu­godtan, zavartalanul rengetegeikben, tudták jól, hogy miattuk főzhetnek ki akármit a politikusok. Azután, az igazat megvallva, nem is lett volna valami könnyű kikezdeni a szabad-szent-gá­­liakkal. Voltak vagy négyezren, igaz, hogy férfi, asszony, gyerek vegyest, de mindenik tudott bánni a fegyverrel, minden egyesnek meg voltak a maga fegyverei, csak egy kis hadsereg szállhatott volna szembe Szent-Gállal, ha szabad lakói egy kis ri­­billiót csináltak volna. S így zavartalanul élvezte a híres nagy­köz­ség szabadságát, a mérhetetlen erdő ott hevert parlagon, a szabad vadászok kedvteléseit szolgálva! S eljött a XIX. század is felforgató eszméi­vel, találmányaival, új politikai, közigazgatási re­formjaival. Egész Magyarország megmozdult, min­den faluban élénkebb lett az élet, csak Szent-Gált nem érintette semmi sem. S elérkezett a forrada­lom ideje is; a szent-gáliak közül is sokan elestek a csataterén, mikor a haza hívta őket, ezért soha sem tévesztő golyóik nem egy ellenfél agyát ron­csolták szét, de mihelyt lezajlott a szabadságharcz, ismét csak csendes, nyugodalmas élet kezdődött Szent­ Gálon. A szabad vadászok azonban utolsó szép nap­jaikat élték. Az abszolutisztikus kormány nem tűrhette meg, hogy egy ilyen különös kiváltság folytán ezer meg ezer hold meddő maradjon, mit se hozzon az államnak, sőt ellenkezőleg, egész csapat szabadságszerető, rettenthetlen, harczias em­bernek szolgáljon menedékül s kimondatott a vég­zetes határozat! A szűzi rengeteget kezdték felmérni, mérnö­kök, hivatalnokok forgolódtak mindenfelé, sőt még a katonaság is megjelent. A szent-gáliak érezték a puskaporszagot a levegőben, de még csendesen vi­selkedtek. Akkor azután minden szent-gáli lakos egy szép napon kap valami c­édulát, a­melyen az áll, hogy minden porta fizet ennyi és ennyi köz­ségi adót, ennyi és ennyi haszonbérletet az erdőért stb. Nem értették meg, mit akarhatnak velük; új­évkor ismét csak felszállitották Bécsbe a szokásos vadat s akkor azután tudomásukra esett, mit je­lent az a szó, hogy adó. No hiszen, lett is erre ribillió Szent-Gálon! A­mi katona és kabátos em­ber volt a városban, azt mind gúzsba kötve szál­lították át a határon s jól megmagyarázták min­deniknek: Szent-Gálba többé ne merje tenni a lábát. Csakhogy a kormány sem fogta ám tréfára a dolgot; egy egész gyalogezredet küldött Szent- Gálba rendet csinálni. A katonáknak azonban ke­mény dolguk akadt; a­mi fegyverfogható férfi és fehérnép volt Szent-Gálon, az mind a katonák elé sietett s olyan puskaropogás fogadta az uniformi­sokat, hogy azok bizony sietve meghátráltak. Nagy nehezen azután sikerült visszaszorítani a felbőszült népes Szent-Gálba s miután minden lőfegyvert el­szedtek s minden ház őrizetére egy-két gyalogost, ulánust és dragonyost állítottak, hozzáfogtak a polgárosításhoz. Ökölbe szorított kezekkel, vérben forgó szemekkel jártak a szent-gáliak városuk gö­röngyös utczáin, de tűrtek és hallgattak, belátva, hogy lehetetlen a hatalommal szembeszállniok. A kormány felmérette még egyszer pontosan az erdőket, népszámlálást rendezett stb., azután visszavonta a katonaság legnagyobb részét, G. J. előkelő szent-gáli lakost állítva a város élére, mint erdő-prefektust. (A szerencsétlen erdő-prefektus fia ma előkelő hivatalnok.) Alig várták a szent-gáliak, hogy a túlnyomó számú katonaság kitakarodjék az ő rengetegeikből, s mihelyt szabadabban érezték magukat, boszut forraltak. Az erdő-prefektus egy nap kilép háza kapuján, mikor százakra rugó tömeg esik neki, kezéhez, lábához lánczokat erősítenek s elkezdik vonszolni az utczán. Azután fogókkal, késekkel, vasvitákkal estek neki a szerencsétlen prefektusnak s a felbőszült tömeg nem nyugodott mindaddig, mig áldozatát a szó szoros értelmében darabokra nem szaggatta. A szörnyű tettnek természetes következménye volt, hogy ismét nagyszámú katonaság vonult be Szent­ Gálra, s most elkezdődött a nyomozás. Hogy a szörnyű tervet ki eszelte ki s bujtogatta fel a lázongó tömeget, azt nem sikerült kideríteni. Annyi tény, hogy vagy háromszáz embert, férfit, nőt ve­gyesen, kísért be a katonaság Veszprémbe, s ezek közül 76-ot ítéltek el. A legkisebb büntetés volt két és fél évi fogság. Azóta csend volt Szabad-Szent-Gálon. Kivesz­tek a szabad vadászok. Erdészek, erdőgondnokok és erdőőrök járják be a pagonyokat, a­hol hajda­nában a szabad vadászok tanyáztak. És ismét egy emlékkel kevesebb maradt a régi Magyarországból! Circulus. WEINER MÁTYÁS A­ndrássy-ut 3. sz. ZDivatAr-utxdzam. is-ü.lön­leg­ességre valamennyi SPORTDIVATCZIKK LEGUTÓBBI ÚJDONSÁGAI. KERÉKPÁR Budapest, április 13. X Az aradi Meteor kerékpár­ klub április 17-én rendezi első országúti versenyét. 1. fő­­verseny Kurtics és Arad közt (19 km). II. Junior-verseny (11 km). III. Senior-verseny (5 km). A díjak ezüst és bronz érmek. X Gyalog- és kerékpárverseny. A Szatmári torna- és vivő-egylet Nagy­ Kár­oly ha gyalog- és biczikli-versenyt rendez május hó elsején. A gyaloglásban részt vehetnek az egylet városi és vidéki tagjai. A versenyben a gyalog­lás minden módja meg van engedve, kivéve a futást. Az út, mely harminc­hat kilométert tesz ki, négy és fél óra alatt teendő meg. Indulás egyszerre. A kerékpárosok az indulás helyéről páron­­kint indulnak két-két percz időközökben. Az in­dulás sorshúzás útján állapíttatik meg. Verse­nyezni lehet minden géppel, kivéve a verseny­gépeket, s az it száz percz alatt teendő meg. Díjak a következők: I. díj arany-érem; II. dij ezüst-érem; III. dij bronz-érem. A versenyben részt venni akarók április 26-án déli tizenkét óráig jelentkezhetnek Hár­mán Mihály elnöknél Szatmáron. R­AKTÁS: VI. Teréz­ körút 5. szám, KERÉKPÁR ISKOLA: 5711 VI. Városligeti-fasor 40. Legjobb gyártmány: Téli és nyári kerékpáriskola COLUMBIA a legelső amerikai kerékpár­dál. 1898 újdonsága a láncznélküli. 5582 Fodor Károly és Társa. Erzsébet-tér 17. sz. Téli iskola. Telefon 14—18 A főváros legnagyobb nyári iskolája Arena­ut és Lendvai-u. sarkán. A TUSUL kerékpár­telep alig hogy megnyílt s máris az első helyet foglalja el a főváros kerékpáros telepei között. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnoka az úri társaság kedvencz találkozó és szó­rakozó helye. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnokában a tanítás minden időjárásnál folyik; a tanítási módszer mintaszerű. A TURUL kerékpár-telep kerékpárőrző és karbantartási osztálya megóvja tagjait a kerékpározás kellemetlen oldalaitól. A TURUL kerékpár-telep öltözői és mellékhelyiségei modern kényelemmel vannak berendezve. A TURUL kerékpár-telep saját gyártmányú »Turul« kerékpárai a hazai ipar reme­kei. A javító műhely példásan van berendezve. A TURUL kerékpár-telep által képviselt »The Raleigh Cycle co Ltd Nottingham« fenomenális könnyű járású gépei világhírűek. A TURUL kerékpár-telep nagy csarnoka és berendezése mintaszerű s minden vi­lágváros díszére válik s ezért A TURUL kerékpár-telep megtekintése minden kerékpárosnak s érdeklődőnek fe­lette ajánlatos. 5610 A TURUL kerékpár-telep -Budapest, IV., Elpót-utcza 45. sz. Turul-udvar, mindkét villamos vasutunk központi vásárcsarnoki meg­álló­helye közvetlen közelébe fekszik. X Ma este nevezési zárlat a Hunnia M. B. K. jövő vasárnapi országúti versenyeire. X A Malomhivatalnokok egyesülete kerék­páros alosztályt létesít, melynek alakulása e hó 14-ikén, esti nyolcz és fél órakor lesz. gMCKKh­­tagmn VJR* Bt —» Vidék képviselőket keres. D*DE MOBI MIL Javításokat elfogad kerékpárgyár Budapest, VII., Izabella-utcza 5. 5558 kerékpárgyár készít gyermekkerékpárokat is. Budapest, VII., Izabella-utcza 5

Next