Magyar Ujság, 1899. július (8. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-31 / 209. szám
4 egyetemi ifjúság, Zseni József az Országos nemzeti szövetség nevében rövid beszédek kíséretében letették a szebbnél-szebb koszorúkat. Végül Ugron Gábor vezetésével ötezer székely megjelent ének és zeneszó mellett és megkoszorúzta a szobrot. Ezután az állami iskolában a székelyek részére külön ünnep volt, amelyen Bartók valamint a jelenlevő költők szónokoltak. Az ünnepély után 450 terítékű banker volt, amelyen az összes küldöttségek tagjai részt vettek. Az első tesztet Zsilinszky Mihály államtitkár mondta, mély hódolattal szólva a királyról, kinek már akkor fényes jövőt jósoltak, midőn István főherczeg beiktatására mint ifjú trónörökös megjelent. Kiemeli a Felség bölcseségét, jóságát, alkotmányos érzését, a nemzet iránti szeretetét és a hazafias érzések ápolását. Idegen nemzetek irigyelnek királyunkért. (Hosszas, perczekig tartó éljenzés.) Bartók Lajos a következőket mondta : »Kétszer voltunk már itt, de visszajövünk mindaddig, mig meg nem hódítjuk Segesvárt.« Lelkesedéssel szól ZichyJenő gróf és Károlyi István grófról. (Perczekig tapsolják Zichyt majd Károlyit.) Tallián Béla azt mondta felköszöntőjében, hogy diszharmónia nem zavarta a mai ünnepélyt; ez fajunk józanságának érdeme, de legnagyobb érdeme a Petőfi-társaságnak. Élteti Jókait és Bartókot. Károlyi István gr.: Ugron Gáborra emeli poharát és a következő felköszöntőt mondta: Nem mint szereplő jöttem ide, sem mint szemlélő. Eljöttem, hogy leboruljak annak emléke előtt, kit ötven év előtt csodált, — azóta gyászol a magyar nemzet. Letettem koszorúmat, közepébe leheltem lelkemet, vallásomat, honszerelmemet. Eszembe jut pokol kohója, füstje. — Itt is van láng ez ünnepen, de nincs füst. És minő tiszta láng, tiszta honszerelmem lángja ég. Petőfi mondja: »Ha a föld Isten kalapja, hazánk bokréta rajta.« E bokrétához nyúlni senkinek sem szabad, ebből levelet, virágot venni nem szabad. Ki ezt teszi, áruló, így gondolkozott Széll Kálmán midőn Ischlből a már elígért nefelejtset visszahozta. (Tetszés és taps.) Ha Széli programmja törvény, jog, igazság — és Széli betartja programmját, — akkor a korrupcziót elpusztítja és a nemzet azokat, kik őt akadályozzák, mint kufárokat, kiveri korbácscsal. Károlyi után Ugrón Gábor beszélt óriási hatással. Igaza van Petőfinek s Károlyinak, hogy a ki Isten kalapjának virágbokrétájához nyúl az áruló és az első villámcsapás, a mely sújtaná, a székelyektől jönne reá; a második a Királyhágón túlról s a harmadik az egekből megdicsőült hősök szellemétől. Mindnyájan egy szemet viszünk el eseményeinek felépítéséhez s boldog az, ki egy téglát vihet. Látnia kell a magyarnak, hogy testvérei vannak a Hargita felől. Ez a föld, a melyen állunk, a mienk, (Taps.) megtartottuk bölcseséggel megtermékenyitettük szabadsággal s lelkismereti szabadságot adtunk századok előtt. Cserében a földi jogokért és szabadságokért hazaszeretetet és hűséget kívánunk az országhoz és alkotmányhoz, mert a nép nem tud becsületes lenni, mely nem szabadságában él. A nemzet erős és független csak szabadságában lehet. A magyar szabadság, a magyar alkotmányra üríti poharát. Somogyi alispán a vendégekre és a küldöttségekre üríti poharát. Vörösmarty államtitkár a költészet hatásáról, s Petőfi nagy hivatottságáról szólva, a haza jövőjére és felvirágzására emel szót. Zichy Jenő nagy érdeklődés közt szól s fölemlíti, hogy midőn Berlinben járt, Kirchow a referádája után igy szólt: Hazádban jártam a szászok földjén, ott nagy ünnepély volt (Honterusünnepély) és ott azt mondtam nekik: »szászok, testvéreink vagytok, de mondom nektek, ti karöltve vagytok hivatva a magyar nemzettel haladni.« Pár hét múlva Münchenben Hanke üdvözölte őt s azt mondta: A magyar faj vándorlása alkalmával hatalmasan megrázta a kulturfajokat rohanásában, de igen rövid idő múlva e fajt a kultúra utján találjuk, hatalmas bástyát képezve, mely a törökök és más keleti fajok ellen védőbástyája volt az európai kultúrának és mely lehetővé tette nekünk további fejlődésünket. Ranke aztán igy folytatta: »Und jetzt sehen wir diesen Stamm entwickelt in seiner selbstständigen staatlichen Gebildung; ein ebenbürtiger Culturstaat unser ebenbürtiger Schutzverbündeter.« Poharát emeli Segesvár városára és polgárságára, mely a múltkori ünnepélyen ablakait bezárta, ma azonban megnyíltak az ablakok és ajtók s reméli, hogy a szivek is megnyíltak. Azután Wallbaum segesvári polgármester nagy tetszés és érdeklődés közt magyarul kezdi beszédét és magyarul lelkesen méltatja Petőfit, felemlítvén, hogy Segesvár egyik szülötte lefordította költeményeinek egy részét, majd engedelmet kér, hogy anyanyelvén szóljon és németül lelkes szavakban, zajos tapsok közt kiemeli, hogy a hazában ennek fiai hazaszeretetben egyesülnek, élteti a hazát. Perczekig tartó taps fogadta a hazafias beszédet s számosan kaczintottak vele és a jelenlevő Teutsch esperessel. Köszöntőt mondott még Barabás Béla a honvédekre, stb. Végül Bartók felolvasott számos érkezett táviratot és levelet. Hegedűs Sándor távirata: Megtisztelő meghívásukat köszönettel fogadtam, de hivatalos körúton lévén, sajnálattal nem vehetek részt azon a kegyeletes ünnepen, melyet a nemzet nagy költője halálának félszázados fordulóján emlékének szentelt. A halhatatlan költő iránti kegyelet nyilvánításában osztozva, együtt érez e pillanatban is, hazánk e bérezés részének kiesfekvésű fensikján egybegyült honfitársaival. Táviratoztak: Kossuth Ferencz Nápolyból; Fenyvessy főispán; Kosztics Lázár Radegundból; Hagara Viktor és Juszt Gyula, továbbá Molnár Viktor, Mikó Árpád főispánok, Szászsebes váropolgármestere; Szerajevóból »Drága hazájától elvetődött három ifjú«; Teleki Géza gróf; Balatonfüredi társaskör; Nyitramegye közönsége; Eperjesi jogakadémia; Jakab Ödön; Pápa város; Nagykanizsa ; Nagyszalonta; Teleki Sándorné grófné és az Országos nőképző-egylet választmánya; Abafi Lajos; Temes megye; Temesvár; Beregszász polgárai; Selmeczbánya és Bélabánya ; Pildner képviselő; Máramarossziget stb. Kimaradását kimentette Müller szász püspök, ki jó sikert kívánt. Bankett előtt Zsilinszky több hivatal és testület küldöttségét fogadta, köztük az ágostai hitfelekezetet, melyet Teitsch esperes vezetett, ki hazafias beszédet mondott a kormány képviselője előtt. Banket után a székelyeknek volt ünnepük. Segesvár, julius 30. A fehéregyházi határon álló emlékoszlopra és sírra helyezett koszorúk szalagjainak felirata : 1. A Magyar könyvkereskedők egyesülete : Petőfi Sándor emlékének. 2. A Magyar történelmi társulat : a magyar szabadság lantos bajnokának. 3. A Kisfaludy-társaság : Petőfi emlékére. 4. Szent-Endre város közönsége : Petőfi Sándor emlékének. 5. A Budapesti nemzeti kaszinó: a szabadság dalnokának. 6. Pozsony város közönsége: Petőfinek, az örökké élőnek. 7. Kis-Küküllő vármegye közönsége: Petőfi Sándor emlékének. 8. A Felvidéki magyar közművelődési egyesület : Petőfi Sándor dicsőségének. 9. Kiskun-Szent-Miklósnak ifjú népe 1845. Petőfi emlékének 1849—1899. 10. Az eperjesi Széchenyi-kör: Petőfi szellemének. 11. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt: Petőfi Sándor emlékének. 12. Nagy-Küküllővármegye: névtelen hősének. 13. A Hunnia csónakázó-egyesület 1849— 1899. julius 30 . Petőfi Sándor emlékének. 14. A Budapesti újságírók egyesülete 1849. julius 31. 1899. julius 31. 15. A délmagyarországi történelmi- és régiség- muzeumtársulat: a magyarok dicsőségének, Petőfi emlékének. 16. A pancsovai nemzeti szövetség, társaskör, ev. egyház dalegylet, magyar dalkör, izraelita dalegylet, férfi dalárda, Gromon-egylet, Petőfi Sándor emlékének 1899. julius 30. 17. A Székesfehérvári Vörösmarty kör, Petőfi Sándor emlékének. 18. Székesfehérvár sz. kir. város közönsége: Petőfi emlékének. 19. A tisztviselőtelep-kaszinó 1899. Petőfi szellemének. 20. A Nemzeti szinház igazgatósága és személyzete, Budapest, 1899. julius 30.: Petőfi Sándor dicső emlékének. 21. Az ó-becsei nemzeti szövetség: Petőfi Sándor emlékének. 22. A kassai Kazinczy-kör: Petőfi szellemének. 23. A kőrösmezei nemzeti szövetség Petőfinek: Legmesszebbről Rád merengve néznek, ködön át a mármarosi béretek. 24. A Bethlen-kollégium: Petőfi emlékének. 25. A Magyar Szinház 1899. julius 30.: Petőfi Sándor halhatatlan emlékének. 26. A segesvári magyar kaszinó, a segesvári Emke választmánya, a segesvári nemzeti szövetség, a segesvári magyar polgárok egyesült erővel: Petőfi emlékének. 27. Szombathely város kaszinója, Petőfi emlékének. 28. Székelyudvarhelyi tanulók. 29. A kézdivásárhelyi önképző- és műkedvelő egyesület: a halhatatlan költő emlékének. 30. Kézdivásárhely rend. tan. város közönsége : a halhatatlan költőnk emlékének. 31. A nagyszebeni m. polgári kör 1899. a szabadság és a nemzeti irodalom bajnokának 1849. 32. A kézdivásárhelyi ifjak társulata : halhatatlan költőnk emlékének. 33. A kézdivásárhelyi kaszinó: Petőfi emlékének hódolattal. 34. A kézdivásárhelyi jótékony nőegylet: Petőfi Sándornak. 35. Arad sz. kir. város közönsége: Petőfi Sándor emlékének 1849 —1899 julius 31-én. 36. Az aradi Kölcsey-egyesület: Petőfi Sándor emlékének 1849 —1899 julius 31-én. 37. Tusnád-fürdő közönsége: 1899 VII/30. • Petőfi emlékének hódolattal. 38. Az aradi nemzeti szövetség: a költő és hős emlékének 1849 — 1899. julius 31-én. 39. Az Országos színész-egyesület: Petőfi Sándor emlékének. 40. A Budapesti függetlenségi és 48-as polgárok köre : Petőfi emlékének. 41. A Budapesti egyesült asztaltárságok központja : Segesvárit 1899. julius 30-án Petőfinek, a szabadságharcz költőjének, a magyar demokráczia harczosának. 42. Hevesmegye közönsége: Petőfi Sándor emlékének. 43. Petőfinek, Kassa város közönsége : nemzetünk és költészetünk örök dicsőségének. 44. A szászsebesi nemzeti szövetség hölgybizottsága : halhatatlan költőnk, Petőfi, dicső halálának 50. évfordulójára. 45. Torda város közönsége : Petőfi halhatatlan emlékének. 46. Szilágyvárgymegye közönsége : Petőfi emlékének 1849. julius 30—1899. julius 30. 47. Debreczen ev. ref. kollégium : Petőfi Sándornak. 48. Udvarhely vármegye : Névtelen hősöknek. 49. Pécs szab. kir. város közönsége : Petőfi szellemének. 50. A székely keresztúri tanítóképző tanárai: Petőfi emlékének. 51. A Petőfi körképtársaság : Petőfi Sándornak. 52. A budapesti kereskedő ifjak társulata: Petőfi Sándor emlékének. 53. A pozsonyi jogakadémia : Petőfi szellemének. 54. A székesfehérvári déli vasúti műhely munkásai : a halhatatlan költő emlékére. 55. A magyar nemzeti múzeum , a nemzeti érzések nagy költőjének. 56. Petőfi szellemének, hódolata jeléül Tordai Grail Erzsi: Mit álmodál valót jelent, beszárnyalod a végtelent, lánglelked, mint a napsugár világit, gyújt a merre jár. 57. A kassai korcsmárosok a jó öreg korcsmáros halhatatlan fiának. 58. A magyar atlétikai klub: Petőfi halhatatlan emlékének. 59. Az országos középiskolai tanáregyesület: Petőfi Sándornak. 60. Az erdélyi irodalmi társaság: Petőfinek. 61. Az erdélyi múzeum-egylet : Petőfinek. 62. A kolozsvári tudományegyetem: Petőfinek. 63. Báró Kemény Béla és neje Haller Berta: 1899. julius 31. 64. Az országos polgári iskolai egyesület: a szabadság dalnokának és vértanújának. 65. Székely-Keresztur közönsége: névtelen félisteneinek. 66. Csernáth Sándor Maros-Vásárhely: Petőfi Sándor és a névtelen hősök emlékének. 67. A magyar tanítóság: Petőfi emlékének. 68. Nagy-Küküllő vármegyei általános tanitóegylet: Petőfi emlékének 1899. 69. Csanádvármegye közönsége: a szabadság lánglelkü dalnokának. MAGYAR ÚJSÁG, 1899. julius 31.