Magyar Ujság, 1899. július (8. évfolyam, 179-209. szám)

1899-07-31 / 209. szám

4 egyetemi ifjúság, Zseni József az Országos nem­zeti szövetség nevében rövid beszédek kíséreté­ben letették a szebbnél-szebb koszorúkat. Végül Ugron Gábor vezetésével ötezer székely megjelent ének és zeneszó mellett és megkoszorúzta a szobrot. Ezután az állami iskolában a széke­lyek részére külön ünnep volt, a­melyen Bar­tók valamint a jelenlevő költők szónokoltak. Az ünnepély után 450 terítékű banker volt, a­melyen az összes küldöttségek tagjai részt vet­tek. Az első tesztet Zsilinszky Mihály államtitkár mondta, mély hódolattal szólva a királyról, kinek már akkor fényes jövőt jósoltak, midőn István fő­­herczeg beiktatására mint ifjú trónörökös meg­jelent. Kiemeli a Felség bölcseségét, jóságát, al­kotmányos érzését, a nemzet iránti szeretetét és a hazafias érzések ápolását. Idegen nemzetek irigyel­nek királyunkért. (Hosszas, perczekig tartó él­jenzés.) Bartók Lajos a következőket mondta : »Két­szer voltunk már itt,­ de visszajövünk mind­addig, m­ig meg nem hódítjuk Segesvárt.« Lelke­sedéssel szól Zichy­­Jenő gróf és Károlyi István grófról. (Perczekig tapsolják Zichyt majd Károlyit.) Tallián Béla azt mondta felköszöntőjében, hogy diszharmónia nem zavarta a mai ünnepélyt; ez fajunk józanságának érdeme, de legnagyobb ér­deme a Petőfi-társaságnak. Élteti Jókait és Bartókot. Károlyi István gr.: Ugron Gáborra emeli po­harát és a következő felköszöntőt mondta: Nem mint szereplő jöttem ide, sem mint szemlélő. Eljöt­tem, hogy leboruljak annak emléke előtt, kit ötven év előtt csodált, — azóta gyászol a magyar nem­zet. Letettem koszorúmat, közepébe leheltem lel­­kemet, vallásomat, honszerelmemet. Eszembe jut pokol kohója, füstje. — Itt is van láng ez ünne­pen, de nincs füst. És minő tiszta láng, tiszta honszerelmem lángja ég. Petőfi mondja: »Ha a föld Isten kalapja, hazánk bokréta rajta.« E bokrétához nyúlni senkinek sem szabad, ebből levelet, virágot venni nem szabad. Ki ezt teszi, áruló, így gondolkozott Széll Kálmán midőn Ischl­­ből a már elígért nefelejtset visszahozta. (Tetszés és taps.) Ha Széli programmja törvény, jog, igaz­ság — és Széli betartja programmját, — akkor a korrupcziót elpusztítja és a nemzet azokat, kik őt akadályozzák, mint kufárokat, kiveri korbácscsal. Károlyi után Ugrón Gábor beszélt óriási ha­tással. Igaza van Petőfinek s Károlyinak, hogy a ki Isten kalapjának virágbokrétájához nyúl az áruló és az első villámcsapás, a mely sújtaná, a szé­kelyektől jönne reá; a második a Királyhágón túlról s a harmadik az egekből megdicsőült hősök szellemétől. Mindnyájan egy szemet viszünk el eseményeinek felépítéséhez s boldog az, ki egy téglát vihet. Látnia kell a magyarnak, hogy test­vérei vannak a Hargita felől. Ez a föld, a melyen állunk, a mienk, (Taps.) megtartottuk bölcseséggel megtermékenyitettük szabadsággal s lelkismereti szabadságot adtunk századok előtt. Cserében a földi jogokért és szabad­ságokért hazaszeretetet és hűséget kívánunk az országhoz és alkotmányhoz, mert a nép nem tud becsületes lenni, mely nem szabadságában él. A nemzet erős és független csak szabadságában lehet. A magyar szabadság, a magyar alkotmányra üríti poharát. Somogyi alispán a vendégekre és a küldöttsé­gekre üríti poharát. Vörösmarty államtitkár a költészet hatásáról, s Petőfi nagy hivatottságáról szólva, a haza jövő­jére és felvirágzására emel szót. Zichy Jenő nagy érdeklődés közt szól s föl­említi, hogy midőn Berlinben járt, Kirchow a referádája után igy szólt: Hazádban jártam a szászok földjén, ott nagy ünnepély volt (Honterus­­ünnepély) és ott azt mondtam nekik: »szászok, testvéreink vagytok, de mondom nektek, ti kar­öltve vagytok hivatva a magyar nemzettel haladni.« Pár hét múlva Münchenben Hanke üdvözölte őt s azt mondta: A magyar faj vándorlása alkalmával hatalmasan megrázta a kulturfajokat rohanásában, de igen rövid idő múlva e fajt a kultúra utján találjuk, hatalmas bástyát képezve, mely a törökök és más keleti fajok ellen védőbástyája volt az európai kultúrának és mely lehetővé tette nekünk további fejlődésünket. Ranke aztán igy folytatta: »Und jetzt sehen wir diesen Stamm entwickelt in seiner selbststän­digen staatlichen Gebildung; ein ebenbürtiger Culturstaat unser ebenbürtiger Schutzverbündeter.« Poharát emeli Segesvár városára és polgárságára, mely a múltkori ünnepélyen ablakait bezárta, ma azonban megnyíltak az ablakok és ajtók s reméli, hogy a szivek is megnyíltak. Azután Wallbaum segesvári polgármester nagy tetszés és érdeklődés közt magyarul kezdi beszé­dét és magyarul lelkesen méltatja Petőfit, felem­lítvén, hogy Segesvár egyik szülötte lefordította költeményeinek egy részét, majd engedelmet kér, hogy anyanyelvén szóljon és németül lelkes sza­vakban, zajos tapsok közt kiemeli, hogy a hazában ennek fiai hazaszeretetben egyesülnek, élteti a hazát. Perczekig tartó taps fogadta a hazafias be­szédet s számosan kaczintottak vele és a jelenlevő Teutsch esperessel. Köszöntőt mondott még Bara­bás Béla a honvédekre, stb. Végül Bartók felolvasott számos érkezett táv­iratot és levelet. Hegedűs Sándor távirata: Megtisztelő meghívásukat köszönettel fo­gadtam, de hivatalos körúton lévén, sajnálattal nem vehetek részt azon a kegyeletes ünnepen, melyet a nemzet nagy költője halálának fél­százados fordulóján emlékének szentelt. A halhatatlan költő iránti kegyelet nyilvánítá­sában osztozva, együtt érez e pillanatban is, hazánk e bérezés részének kiesfekvésű fen­­sikján egybegyült honfitársaival. Táviratoztak: Kossuth Ferencz Nápolyból; Fenyvessy főispán; Kosztics Lázár Radegundból; Hagara Viktor és Juszt Gyula, továbbá Molnár Viktor, Mikó Árpád főispánok, Szászsebes váro­­polgármestere; Szerajevóból »Drága hazájától el­vetődött három ifjú«; Teleki Géza gróf; Balaton­füredi társaskör; Nyitramegye közönsége; Eperjesi jogakadémia; Jakab Ödön; Pápa város; Nagy­kanizsa ; Nagyszalonta; Teleki Sándorné grófné és az Országos nőképző-egylet választmánya; Abafi Lajos; Temes megye; Temesvár; Bereg­szász polgárai; Selmeczbánya és Bélabánya ; Pildner képviselő; Máramarossziget stb. Kimaradá­sát kimentette Müller szász püspök, ki jó sikert kívánt. Bankett előtt Zsilinszky több hivatal és tes­tület küldöttségét fogadta, köztük az ágostai hit­­felekezetet, melyet Teitsch­ esperes vezetett, ki haza­fias beszédet mondott a kormány képviselője előtt. Banket után a székelyeknek volt ünnepük. Segesvár, julius 30. A fehéregyházi határon álló emlékoszlopra és sírra helyezett koszorúk szalagjainak felirata : 1. A Magyar könyvkereskedők egyesülete : Petőfi Sándor emlékének. 2. A Magyar történelmi társulat : a magyar szabadság lantos bajnokának. 3. A Kisfaludy-társaság : Petőfi emlékére. 4. Szent-Endre város közönsége : Petőfi Sándor emlékének. 5. A Budapesti nemzeti kaszinó: a szabadság dalnokának. 6. Pozsony város közönsége: Petőfinek, az örökké élőnek. 7. Kis-Küküllő vármegye közönsége: Petőfi Sándor emlékének. 8. A Felvidéki magyar közművelődési egyesü­let : Petőfi Sándor dicsőségének. 9. Kiskun-Szent-Miklósnak ifjú népe 1845. Petőfi emlékének 1849—1899. 10. Az eperjesi Széchenyi-kör: Petőfi szelle­mének. 11. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt: Petőfi Sándor emlékének. 12. Nagy-Küküllővármegye: névtelen hősének. 13. A Hunnia csónakázó-egyesület 1849— 1899. julius 30 . Petőfi Sándor emlékének. 14. A Budapesti újságírók egyesülete 1849. julius 31. 1899. julius 31. 15. A délmagyarországi történelmi- és régi­ség- muzeumtársulat: a magyarok dicsőségének, Petőfi emlékének. 16. A pancsovai nemzeti szövetség, társaskör, ev. egyház dalegylet, magyar dalkör, izraelita dal­egylet, férfi dalárda, Gromon-egylet, Petőfi Sándor emlékének 1899. julius 30. 17. A Székesfehérvári Vörösmarty kör, Petőfi Sándor emlékének. 18. Székesfehérvár sz. kir. város közönsége: Petőfi emlékének. 19. A tisztviselőtelep-kaszinó 1899. Petőfi szellemének. 20. A Nemzeti szinház igazgatósága és sze­mélyzete, Budapest, 1899. julius 30.: Petőfi Sán­dor dicső emlékének. 21. Az ó-becsei nemzeti szövetség: Petőfi Sándor emlékének. 22. A kassai Kazinczy-kör: Petőfi szelle­mének. 23. A kőrösmezei nemzeti szövetség Petőfinek: Legmesszebbről Rád merengve néznek, ködön át a mármarosi béretek. 24. A Bethlen-kollégium: Petőfi emlékének. 25. A Magyar Szinház 1899. julius 30.: Petőfi Sándor halhatatlan emlékének. 26. A segesvári magyar kaszinó, a segesvári Emke választmánya, a segesvári nemzeti szövetség, a segesvári magyar polgárok egyesült erővel: Petőfi emlékének. 27. Szombathely város kaszinója, Petőfi emlé­kének. 28. Székelyudvarhelyi tanulók. 29. A kézdivásárhelyi önképző- és műkedvelő egyesület: a halhatatlan költő emlékének. 30. Kézdi­vásárhely rend. tan. város közönsége : a halhatatlan költőnk emlékének. 31. A nagyszebeni m. polgári kör 1899. a szabadság és a nemzeti irodalom bajnokának 1849. 32. A kézdivásárhelyi ifjak társulata : halha­tatlan költőnk emlékének. 33. A kézdivásárhelyi kaszinó: Petőfi em­lékének hódolattal. 34. A kézdivásárhelyi jótékony nőegylet: Petőfi Sándornak. 35. Arad sz. kir. város közönsége: Petőfi Sándor emlékének 1849 —1899 julius 31-én. 36. Az aradi Kölcsey-egyesület: Petőfi Sándor emlékének 1849 —1899 julius 31-én. 37.­­ Tusnád-fürdő közönsége: 1899 VII/30. • Petőfi emlékének hódolattal. 38. Az aradi nemzeti szövetség: a költő és hős emlékének­ 1849 — 1899. julius 31-én. 39. Az Országos színész-egyesület: Petőfi Sán­dor emlékének. 40. A Budapesti függetlenségi és 48-as pol­gárok köre : Petőfi emlékének. 41. A Budapesti egyesült asztaltárságok köz­pontja : Segesvárit 1899. julius 30-án Petőfinek, a szabadságharcz költőjének, a magyar demokráczia harczosának. 42. Hevesmegye közönsége: Petőfi Sándor emlékének. 43. Petőfinek, Kassa város közönsége : nem­zetünk és költészetünk örök dicsőségének. 44. A szászsebesi nemzeti szövetség hölgy­bizottsága : halhatatlan költőnk, Petőfi, dicső ha­lálának 50. évfordulójára. 45. Torda város közönsége : Petőfi halha­tatlan emlékének. 46. Szilágyvárgymegye közönsége : Petőfi emlékének 1849. julius 30—1899. julius 30. 47. Debreczen ev. ref. kollégium : Petőfi Sándornak. 48. Udvarhely vármegye : Névtelen hő­söknek. 49. Pécs szab. kir. város közönsége : Petőfi szellemének. 50. A székely keresztúri tanítóképző tanárai: Petőfi emlékének. 51. A Petőfi körképtársaság : Petőfi Sán­dornak. 52. A budapesti kereskedő ifjak társulata: Petőfi Sándor emlékének. 53. A pozsonyi jogakadémia : Petőfi szel­lemének. 54. A székesfehérvári déli vasúti műhely mun­kásai : a halhatatlan költő emlékére. 55. A magyar nemzeti múzeum , a nemzeti érzések nagy költőjének. 56. Petőfi szellemének, hódolata jeléül Tor­­dai Grail Erzsi: Mit álmodál valót jelent, beszár­nyalod a végtelent, lánglelked, mint a napsugár világit, gyújt a merre jár. 57. A kassai korcsmárosok a jó öreg korcs­máros halhatatlan fiának. 58. A magyar atlétikai klub: Petőfi halhatat­lan emlékének. 59. Az országos középiskolai tanáregyesület: Petőfi Sándornak. 60. Az erdélyi irodalmi társaság: Petőfinek. 61. Az erdélyi múzeum-egylet : Petőfinek. 62. A kolozsvári tudományegyetem: Petőfinek. 63. Báró Kemény Béla és neje Haller Berta: 1899. julius 31. 64. Az országos polgári iskolai egyesület: a szabadság dalnokának és vértanújának. 65. Székely-Keresztur közönsége: névtelen fél­isteneinek. 66. Csernáth Sándor Maros-Vásárhely: Pe­tőfi Sándor és a névtelen hősök emlékének. 67. A magyar tanítóság: Petőfi emlékének. 68. Nagy-Küküllő vármegyei általános tanitó­­egylet: Petőfi emlékének 1899. 69. Csanádvármegye közönsége: a szabadság lánglelkü dalnokának. MAGYAR ÚJSÁG, 1899. julius 31.

Next