Magyar Uriasszonyok Lapja, 1938 (15. évfolyam, 18-36. szám)
1938-11-01 / 31. szám
MAGYAR ÚRIASSZONYOK LAPJA szerencsés és sokoldalú tehetségnek ígérkezett. Amikor kitört már világháború, tizenhét éves korában önként jelentkezett katonának és előbb Oroszország, majd Franciaország ellen harcolt. 1918 április 29-én Marcelcovenál telitalálat érte és meghalt. Halála után adták ki írásait, verseket, drámatöredékeiket, elmélkedéseket. Szokatlan érettség, mély kedély és művészi mintázókészség mutatkozik bennük. Otto Braun és könyve szimbóluma annak, ami a háborús generációval elveszett. * Georg Trakl 1887-ben született Salzburgban. 1914-ben gyógyszerészhadnagyként vonult a háborúba. A szerencsétlen kimenetelű grodeki csata után kilencven súlyosan sebesültet egyedül kellett ápolnia egy csűrben és ettől úgy megborzadt, hogy agyon akarta lőni magát. Bajtársai csavarták ki a fegyvert kezeréből. Elmeállapota megfigyelésére a krakói helyőrségi kórházba vitték és ott halt meg 1914 szeptember hó 4-én. Valószínűleg megmérgezte magát. A nagy Rilke magasztalja költeményeinek „kimondhatatlan édességét.” * A legragyogóbb magyar tehetségek egyike Justh Zsigmond, Justh Gyulának, a politikusnak testvéröccse. Harmincéves korában halt meg tüdővészben, de 30 éves koráig már egy pár nagyerejű regénnyel és novellával előfutárjává vált a naturalista iránynak a magyar irodalomban, francia nyelven — nálánál jobban magyar író még nem írt franciául — megírta „A puszta könyvét“ és csanádmegyei birtokán a régi görög színházakra emlékeztető szabadtéri színházat építtetett, amelyben a nép fiai és leányai játszottak népszínművet. Korának legműveltebb magyarja volt és valószínűleg a 20. század magyar irodalmának hivatott vezére szállt vele korán sírba. * El lehet mélázni azon, mi lett volna ezzel a nyolc emberrel, akik olyan fényes ragyogással tűntek fel koruk egén és olyan hirtelen buktak le , ha neon kaszáltavolna le őket olyan fiatalon a halál. De mennél tovább elmélkedünk pályájukon, annál inkább érezzük, hogy a korai vég is úgy hozzátartozik, mintha előre meg lett volna írva a csillagokban. Ott, ahol meg van írva mindnyájunké. NIL A GIIII R II # J I. Az anyagcsodák. A párisi anyaggyárak gazdagon felkészültek a téli szezonra s egypár igazán érdekes és szép újdonsággal várják a közönség ítéletét. Általában a nagyon puha, sima felszínű gyapjúanyagok uralkodnak. Igen gyakran kevernek a szálhoz egy kevés angórafonalat, mely finom, hamvas színt és puha fogást biztosít az anyagnak. A színösszeállítások finomabbak lettek. Eltűnt a nyár vad, meglepő színellentéte, a stílus lehalkult, disztingváltabb lett. Érdekes újdonság, hogy a klokékelméket majdnem mindig teljesen laposra vasalják. A tél egyik legfontosabb divatanyaga a bársony. Nagyon sok érdekes újítást hoztak ki ezen a téren. Fontos technikai eredmény, hogy az idén a legtöbb bársonyt úgy impregnálják, hogy az esőcseppek nem látszanak meg rajta. A fémszálas kelméket még nem unta meg Párizs. Sőt egyre nagyobb tért hódít a fémszál. Estére gazdag színes brokátokat látni, délutánra finom, alig észrevehető fémszálbeszövéseket. Érdekes újdonság a nyomott fém jaguard, mely olyan hatást tesz, mintha fémszállal volna áthímezve. Az egyes fontosabb gyárak kollekciói a következő újdonságokat hozzák: Remond áttört gyapjúanyagjai. Remond egész csomó újdonságot hozott ki. Egész nehéz Teddy boarszöveteket, sok gyapjújerseyt, színes csíkozású angóra jerseyt. Egyik legszebb újdonsága az egész könnyű, átlátszó, áttört min-