Magyar Vadász, 1948 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1948-07-01 / 1. szám

MAGYAR VADÁSZ 1 gadat nem csak tini, de tenyészten­ is teli! A helyes vadtenyésztés nehéz és sok előképzettséget kívánó tudomány. A gazdasági tö­bbtermelést lényegé­ben a tudományos kutatások viszik előbbre. Többet és jobb minőséget csak a tudományos kuta­tások eredményei alapján lehet adni. A vadgazdálko­dás és vadtenyésztés komoly felad­at, amelyet minden magyar vadásznak meg kell tanulnia, tehát először vetnie kell, ha aratni akar. A vadászati kísérleti intézet, állomások és telepek a tudományos kísérletezés eredményeit viszik át a gyakorlatba. Ezeket az intézményeket minden m­agyar vadásznak ismerni, szeretni és segíteni kell, mert minél jobb eredményt érnek el a vadászati intézmé­nyek, annál több és jobb minőségű vadállományunk lesz. Az alábbiakban egészen röviden vázoljuk az egyes kísérleti telepek és állomások feladatkörét és jövőbeli célkitűzését, valamint működési helyét. 1. Budapesten van a kísérleti telepek központja, amely központ irányítja és ellenőrzi a többi intézmény működését. (Címe: MALLERD Vadászati Kísérteti Ál­lomás, Budapest, III., Kunfi Zsigmond­ u. 38—40.) Feladata: A vadászati kultúra felemelése. A ma­gyar vadgazd­aság jelenlegi állapotának összegezése és jövő vadgazdálkodás irányelveinek lefektetése. Vizs­gálja az országban meglévő tenyész­anyagot, törzs­könyvezi a vadtelepítést, lefekteti a tenyésztési alap­elveket és főképpen minőségi és nem mennyiségi elvek szerint alakítja át az ország vadgazdálkodását. 2. MALLERD ragadozómadár kísérleti telepe. Az ország vadászati törvényei évtizedek óta egész sorát tilalmaz­zák a ragadozómadaraknak, ame­lyek száma a kultúra fejlődésével napról napra fo­gy. Ez a tilalom a mai napig többnyire csak papíron volt meg, mert a vadászat vezetői és gyakorlói 80%-ban nem ismerték ra­gadozómadarainkat. Ezen aka­runk segíteni akkor, amikor elhatá­roztuk a ragadozómadárt­erep fel­állítását. A terv az, hogy a vadá­szokkal a természetben ismertessük meg a ragadozómadarakat, hogy végre be is tudják tartani a vadá­szati törvényt. Feladata: az országban előfor­duló összes vágóm­ad­araknak a tar­tása, életüknek megfigyelése és a vadásztársadalomnak időnkénti be­mutatása (esetleg solymászat kereté­ben) . Székhelye: Fegyvernek. 3. MALLERD szőrmésállat kísérleti telep. A szőrmésállatok biológiá­ja (élettan) a mai napig is eléggé­­ismeretlen. Aliig pár éve a szaksajtóban is nagy vita zajlott le a szőrmésálla­­tok párzási idejéről- A szőr­mésállatok nem ismerése ugyancsak gyenge oldala va­dászközönségünknek, pedig ha csak a szőrmék értékesítését vesszük számításba, akkor is tekintélyes bevételt jelent nemzet­gazdaságunk számára. Ezért van szükség meg­felelő kísérleti telep felállítá­sára. Feladata: mindazon szőr­mésállatok tenyésztése, ame­lyek az országban előfordul­nak, ezeknek az állatoknak biológiai vizsgálata és vadászközönségnek való be­mutatása­4—5. MALLERD „Csabai“ és a „Gödöllői“ vadászkutya tenyésztelep és iskola. „Eb a vadász­kutya nélkül“ — tartja a közmondás. Ez így is van. Többezer kg vadhús vész el jó vadász­kutya hiányában. Ezt a nagytömegű vadhúst nem lehet kikapcsolni a nemzetgazdaságból, ezért van szükség vadászkutyákra. A háború következtében nagyon lecsökkent a va­dászkutyáink száma. Vadászkutyatenyészeteink kivétel nélküli teljesen tönkrementek. Egyes kiváló tenyész­­dara­bokat sikerült ugyan megmenteni, de tenyésztele­­peket felállítani egyelőre csak államilag lehet. Az ál­lam által kézelt területeken a vadászat el sem képzel­hető vadászkutyák nélkül. Az erdőmérnök, erdész és vadőrképzés sem képzehető el anélkül, hogy ha gyakor­latban be ne­m mutatnánk a hallgatóknak a vadászkutya tenyésztést és idomítást. A fentiekre való tekintettel van szükség a vadászkutya-telepekre. Feladat,­ magas pedigré­jű ma­gyarvizslia tenyésztés sima és drótszőrben. Később egyéb vadászkutyaifaj te­nyésztése és idomítása is. Székhelye: Hejőcs­aba (Mis­kolc mellett), Gödöllő, Király­ u. 3. 6. MALLERD Vadbetegségeket Kutató Állomás. Ennek fontosságát nem szükséges megokolni, mert természetszerűleg következik, hogy amikor az egé­sz or­szág vadgazdaságát az állam vezeti és hasznosítja, szükség van egy ilyen intézményre- Ezen a téren na­gyon nyerv feladatokat kell még megoldanunk! Feladat: az összes vadbetegségekkel való foglalko­zás, azok elleni preventív (megelőző) és utólagos véde­kezés. Székhelye: Monor, Kistót­ u. 29. 7. MALLERD Vadbiológiai Intézet. A vadgazdálkodással kapcsolatban elkerülhetetlenül szükséges, hogy az egyes vadfajok biológiáját a leg­tökéletesebben megismerjük. Külföldön­­ évtizedek óta működnek hasonló intézmények. A biológiai vizsgála­tokkal egyidejűleg trófea­tenyésztési vizsgálatokra is szükség van, mert a trófea erőssége szerint lehet a viadlólövést minél előnyösebben biztosítani. Feladat: Biológiai és trófea tenyésztési vizsgálatok Székhelye: Vácrátót. 8. MALLERD Vadgazdasági Kísérleti Telep. A vadászati kísérleti állomás elméleti utasításait ezzel a teleppel fogjuk átvinni a gyakorlatba. Ennek a telepnek gyakorlati megfigyeléseit vizsgálja tudomá­nyos úton a Központi Kísérleti Állomás. Tehát ez mintig-így kiegészítő része a gyakorlatban az elméleti kutatásoknak. Feladata: vadgazdasági kísérletek gyakorlati ke­resztülvitele egy modernül berendezett vadgazdaság keretében. Székhelye: Füzérkomlós. !). MÁLLERD Vadászati Preaparatorium (szakszerű bőrmegóvási eljárás). Mivel az ország hatalmas rezervátumai a MÁLLED kezelésében vannak, ezekről állandóan jönnek be lőtt madarak és emlősök. A leggazdaságosabbnak látszik, hogy ha a lőtt anyag feldolgozását és preapatiálását

Next