Magyar Vadász, 1950 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-10 / 1. szám
2 Esős, csúnya decemberi nap volt, amikor a pesti vonatból kiszálltam Karcagon. A váratlan idegen utas tájékozatlanságával arra indultam, amerre a legtöbb embert láttam igyekezni, a széles kövezett úton, ami — gondoltam — a város szíve felé vezet. Szép is lett volna a kis séta a célomig, ha a szürke felhős égnem ereszti szüntelen hűvös, szapora áradatát, ami bőségesen áztatott. De áztatta a Hortobágy peremén terülő nagykun fővárost is, ami majd elsülylyedt a puha, „marasztaló”, síkos, agyagos sártengerben. Még komoly, lázas munka folyik a II. kerületi pártszervezetben, az öreg és fiatal vadászdiákok rendezgetnek. Hamarosan vadászjelleget vesz fel a Párt nagy terme, a vadász trófeák és a falra akasztott vadászpuskák és a különböző vadász használati tárgyak sokaságától. A szemben lévő falon az új vadászok jelszavai: „Helyes vadgazdálkodással az országot építed. A demokrácia adta a fegyvert, ne csak lőd, hanem neveld is a vadat.” Ízlésesen ki van függesztve a „Magyar Vadász” eddig megjelent valamennyi száma is. De nemcsak a vadászok tevékenykednek, hanem a vadász feleségek is, akik az esti ismerkedési és társas vacsorához sütnek, főznek. Erre az alkalomra meghívták az összes Népi szerveket. A két helybeli vadásztársaság, a Karcagi Szakszervezeti és a Nagykun Vadásztársaság versenyben vannak egy másik, hasonló nagyságú és területű vadásztársasággal. A versenykihívás pontjai között szerepelt az is, hogy elméleti és szakvizsgával is emelni kívánják a demokratikus vadászatot a 3 éves terv keretében. Ennek alapján indult el egy háromhónapos vadásztanfolyam Perge Gergely, a Karcagi Szakszervezeti Vadásztársaság elnökének vezetésével és Ferencsik István, a Nagykun Vadásztársaság elnökének közreműködésével. Ma a háromhónapos elméleti és gyakorlati munka kerül „terítékre” ... ötvennyolc új vadász vizsgázik ma. Átérzik a tanulás fontosságát és azt, hogy miden vonalon, tehát a vadászvonalon is, többet, jobbat és az elméleti felkészültség hasznosításával különbet kell eredményeinkben elérni, mint a múlt elnyomói tudtak. Többet, mint a ma háborúra uszító imperialisták képesek. A legtöbbjük a Szövetkezeti Termelő Csoport tagja, példaként áll előttük az ipari munkásság napról-napra fokozódó normatúlteljesítése és a jólvezetett helyi szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemek munkatempója. Erre az alkalomra egyesült a kétadásztársaság és valamennyi tag részt vett a vadász szakmai tanfolyamon. A vadásztársaságok tagjai tudják, hogy elméleti folytczíntézer nélkül nincs gyakorlat. günk sikeres vér ,haj... sí 15 a!spiel tétele, hogy egyre jobban kiképezzük magunkat elméleti síkon, hogy a gyakorlati kivitelezésben biztosan haladjunk. Ebben a munkában a Párt — amely nélkül nincs szocialista fejlődés — megadta az irányt és támogat a felmerülő nehézségek leküzdésében. De a helybeli Népi szervek is támogatták célkitűzéseiben a Társaságok munkáját, így fogott össze és ült padokba ötvennyolc, vizsga előtt szurkoló újvadász, akik a tapasztaltabb és nagyobb gyakorlattal rendelkező vadászok előtt vizsgáztak. A vizsgaanyag tételei kilencrészből állottak. Felölelte a legfontosabb vadászati szabályokat a fegyverkezeléstől az alapszabályok ismeretén keresztül vadjaink rövid életrajzának ismeretéig. A kilenc részből álló tananyag így csoportosult: fegyver- és lőismeretek, alapszabályismeretek, vadászati módok apróvadja, a nyúl és vadjaink betegségei, hasznos szőrmés és szárnyas vadak, röpülő hasznos vadak, vízi vadjaink, szárnyas ragadozók és a védelem alatt álló röpülők. Ezekből a tételekből készültek és meg kell állapítani, hogy a versenytársnak alaposan készülnie kell, hogy le ne maradjon. A legelső tétel: szabad-e az általunk készített tölténybe az előírt mennyiségnél többet adagolni akár sörétből, vagy lőporból? — Kádái Sándor adja meg a választ. Nem szabad, mert a rosszul adagolt lőporvagy sörétmennyiség a töltény lőhatását befolyásolja. A szarkáról is elmondja, hogy 8—10-et tojik, amit 21 nap alatt költ ki. Lövése és irtása kártékonysága végett kötelező. Az alapszabály 4. §-át ismerteti még. Szabad-e csokkfúratú csőből golyóval lőni? Decsei Lőrinc felel a kérdésre. Nem szabad, mert az olyan fegyver, amelynek a závárzatán „nem golyóra’ jelzéssel van ellátva, golyóval lövés esetén a csokknál szétdobhatja a csövet. Az előforduló kacsákat sorolja még fel, helyi viszonylatban. Megtudjuk, hét fajta kacsát ismernek a karcagi határban. Bihari József a karvajról elmondja, hogy fácán- és fogolyállományunk egyik legnagyobb pusztítója, különösen télen. Felismerhető arról, hogy egyszínű barnás-szürke, a hasaalja haránt sávozott. A hím gerle nagyságú, míg a tojó erős galamb nagyságú. A vadász ellensége, tehát pusztítani kell. Elmondja még, hogy mi az előnye a vad elejtésénél az aprószemű sörétnek: míg az apró sörét a vad elejtésekor annak idegrendszerére van nagy hatással, a nagyobb szemű sörét a vadat roncsolja, így sok esetben nem piacképes. A társaság legújabb és lelkes tagjelöltje, Perge Margit, azt a kérdést kapta, hogyan kell a fegyverrel bánni vadászat előtt és közben. Ha meg MAGYAR VADÁSZ zunk, nem került-e valami bele, mert kilövéskor a csőben keletkezett feszítő erő, ha ellenállásba ütközik, szétrobbantja a csövet. A fogolyról elmondja, hogy a telet csapatokban tölti, ''majd ’márciusban megkezdi a párokra szakadást. A tojó 12—18 tojást rak, amit 24—25 nap alatt költ ki. A fogolycsibék kéthetes korukban már önállóan is megélnek. A következő tavaszig a család az öreg kakas vezetésével együtt marad. A következő kérdés, mikép avatják a vadászt? Elpirul — úgy látszik tudja... Balogh Mihály az alapszabály 7—8. §-ának tartalmát ismerteti. Majd elmondja, addig szabad a vonalon belül lőni, míg a vadászmestertől nem kapjuk a figyelmeztetést, hogy a körbe lőni nem szabad. Figyelmeztetés után a körben lévő nyulat ki kell engedni és csak akkor szabadrálőni, ha a körvonalon kívül van. Egy fogas kérdést kap még: mennyit fog elé egy 65—70 méter távolságban előttünk keresztül futó nyúlra és mennyit egy 40 méterre futó nyúl elé. „A 75 méterre futó nyúlra, olyan másfél nyúlhoszszat” — mondja. A vizsgáztató bizottság elnöke a kérdés felett vitát nyit. Dombai Sándor elmondta: a körvadászaton, vagy akár más vadászaton a célzásra emelt fegyvert a vadászvonalon végig vezetni nem szabad. A célzásra emelt fegyvert, amikor a hajtőkhöz, vagy a vadászvonalhoz érne, a vállról leemelve, a vonalon túlra viszi, csövét az égnek emelve és csak a vonal háta mögött, ahol senkiben nem tehet kárt. Folyik a vizsga, mindenki felel, mindenki készült. A néhány felsorolt példa csak kis ismeretető a sok vadásztudnivalók közül. A 32.700 kat. hold kiterjedésű területen szép eredményeket értek el. 1945-ben, mikor kivették, vadszegény terület volt. Neveltek maguknak vadat. Most élővad befogására készülnek. Egészséges, szép példányú vadjaik vannak, amire a MAVAD-dal előre megkötött megállapodásuk van. Bár a vizsga során keveset hallottunk a vadnevelés elméleti kérdéseiről, de a terület látogatása azt mutatta, hogy ezzel a kérdéssel inkább a gyakorlati vonalon foglalkoztak. Mégis nem árt, ha ezt a kérdést is felvetik, hiszen a Párt arra tanít, hogy az elméletet és gyakorlatot kapcsoljuk össze, mert csak így adhatunk a gyakorlatnak szilárd alapot, csak így biztosíthatjuk a folytonos fejlődést. . Ennek a vizsgának a befejezésével újabb tervük van, amely már az Ötéves Tervünk indulásakor veszi kezdetét, szemináriumot indítanak a vadászoknak. Ezen is valamennyien részt vesznek kollektíve. A lezajlott vizsgán csak szakmai ismeretekben részesültek, a szemináriumban azonban már a politikai nevelésre is nagy súlyt helyeznek. A karcagi két vadásztársaság kezdeményezése legyen útmutatás a vadásztársaságoknak, hogyan kell a magyar vadásznak élni azzal az ajándékkal, amit a demokrácia juttatott, mikor a vadászat lehetőségét a déli 70Tok biztosította Sándor A karcagi vadászjövő _____ .14.,1.01o..15