Magyar Vadász, 1953 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-10 / 1. szám
Egy rókatenyésztő telep élete nagy ovjaszahnyikovói tó partján csinos kis ház iidítja a szemet. A tóparti ház kényelmes szobáiban barátságos meleg fogadja a vendégeket. A falakon sok-sok bekeretezett fénykép. Az egyik képen egy mosolygós arcú nő, jól fejlett rókakölyköt tart a kezében. A fénykép a ház asszonyát, Sztyepanyida Grigorjevna Szavinát, a híres szibériai prémállattenyésztőt ábrázolja egyik »neveltjével«. A prémállattenyésztés a szibériai kolhozok egyik legjövedelmezőbb üzemága. A tobolszki kerületben például 1950-ben a kolhozok összjövedelmének 23,8 százalékát a prémállattenyésztés szolgáltatta. A prémállattenyésztő telepek kevés embert foglalkoztatnak, viszont minden egyes felnevelt nőstény prémállat sokezer rubelt jövedelmez. Ahhoz azoonban, hogy a prémállattenyésztés jól jövedelmezzen, nagy türelem, lelkiismeretesség, szorgalom és laboratóriumi pontosság kell. Sztyepanyina Grigorjevna Szavina szereti munkáját és azt, amihez hozzáfog ügyesen, gyorsan és lelkiismeretesen végzi. Ezért esett őrá az oviszannyikovói Svernyik kolhoz vezetőségének választása, amikor prémállattenyésztőt kellett kinevezni a kolhoz ezüstrókatelepére. Azavina fáradhatatlanul, türelmesen, tudományos gondossággal tanulmányozza a prémállatok szokásait. Nemcsak arra ügyel, hogy a ketrecek tiszták legyenek, vagy arra, hogy az ezüstrókáknak milyen az étvágya, hanem az érzékeny prémállatok »hangulatát« is figyelemmel kíséri. Ovjaszannyikovo falu szélén magányos házikó látható, mellette kisebb körülkerített terület. Ez a Svernyik kolhoz rókatenyésztő telepe. A telep tisztára söpört útjai mentén kétoldalt cölöpökre erősített vasketrecek sorakoznak. Az ezüstrókák »lakosztályai«. A ház mellett van a vadkonyha, melynek asztala felett ott látható a napi élelmiszeradagok táblázata. Az ezüstrókák »menüje« ízletes, bőséges és változatos. Halat, húst, darát, zöldséget, zsiradékot, szárított bogyót, tejet, tojást és élesztőt kapnak. Sztyepanyida Grigorjevna Szavina minden ezüstrókától öt egészséges kölyköt nevelt fel. Ezzel több, mint másfélszeresére teljesítette normáját. Sztyepanyida Grigorjevnát saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy mennyire hasznos és előnyös a prémállattenyésztés a szibériai kolhozokban. evés európai állam dicsekedhet a vadászat olyan magas színvonalával, mint Csehszlovákia és kevés helyen található olyan bő és változatos vadfajta, mint ott. A különleges vadfajtákhoz tartozik: a zerge, a farkas, a medve és a mormota. A mondás, hogy alszik, mint a mormota, nem vonatkoztatható a csehszlovák vadászokra, mert azok bizony nem »alszanak«. Csehszlovákiában évente nyolcvan vagon értékes vadat vadásznak. Ebből a húson kívül egész sor értékes bőrrel is gazdagítják a csehszlovák népgazdaságot. A vadászat ma már a baráti Csehszlovákiában sem a kiváltságosok úri passziója, hanem a dolgozók sportja, az ő szórakozásukat szolgálja. Vadászati engedélyt ma elsősorban a munkások, parasztok, haladó értelmiségek kapnak, akik vadászati egyesületekbe és népi vadásztársaságokba tömörülnek. A vadászatban is kizárólag kollektíve gazdálkodnak. Szlovákiában 15 ezer a vadászengedéllyel rendelkező dolgozók száma, akik az állatok védelméről és az állatállomány fejlesztéséről gondoskodnak. A vadászok is teljesítik felajánlásaikat, segítenek a tszcsék megalakításánál és elmélyítik a falu és város közti kapcsolatokat, vadászok Csehszlovákiában védőszövetkezetekbe szervezkednek és mindenfajta baleset ellen be vannak biztosítva. A vadásztársaságokba való bejutás nem olyan könnyű, mint a múltban volt. Minden egyes jelöltnek előkészítő tanfolyamon kell részt vennie: itt megismerkednek az egyes állatfajták zoológiájával, az állatok tenyésztésével, a vadászat korszerű módszereivel. A vadásztanfolyam hallgatói tapasztalatait átadja az új prémállattenyésztőknek is. Javaslatára és személyes segítségével két újabb brigád állt át ezüstrókatenyésztésre. Sztyepanyida Grigorjevna minden alkalommal felszólal a tobolszki kerületi szovjet ülésein és a prémállattenyésztők értekezletein, sőt a szomszéd kolhozokban is előadásokat tart a prémállattenyésztés legjobb módszereiről, megismerkednek az előadásokon a fegyverek helyes használatával, a vadászkutyákkal való bánásmóddal, a vadászat alaptörvényeivel és a politikai neveléstannal is. Ezekből a tantárgyakból szakemberekből álló vizsgáztatóbizottság előtt vizsgát kell tenniök. Csakis a politikailag és szakmailag jól képzett vizsgázók vehetnek kezükbe vadászfegyvert, csakis ezek kaphatnak vadászengedélyt. Mint fentiekből kitűnik, a »vadászmesterség« ma nem könnyű dolog Csehszlovákiában. A vadászra az év folyamán egész sor fontos feladat vár. Elsősorban az, hogy minél nagyobb számban és minél jobb minőségben növeljék a vadállományt. A vadász feladatai közé tartozik az etetők, figyelőállások, vadászösvények létesítése. Télen etetni kell a vadat, meg kell védenie a vadállományt az elemi csapásoktól, az időjárás viszontagságaitól, no és persze, a vadorzóktól is. Gondoskodásának ki kell terjednie a fiatal vadak fészkére is. Egyszóval egész éven át gondoskodnia kell a vadról, hogy a vadászat sikeres és eredményes legyen. A jó vadász egész évi munkájának jutalma a jó vadászat lesz.Csehszlovákiában októberben kezdődik a vadászati főidény és vasárnaponként puskaropogástól vsszhangzanak az erdők, mezők A nyári és őszi őz- és őzbak-vadászatok után közös vadászatok következnek. Ilyenkor nyulakra és vaddisznókra is vadásznak. Ezeken a közös vadászatokon igyekeznek minél több vadat elejteni, hogy teljesítsék, sőt túlteljesítsék vadbeadási kötelezettségüket, ezzel is javítva a közellátást. Vadásztanfolyamok Csehszlovákiában