Magyar Vadász, 1955 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1955-04-10 / 4. szám
ÁPRILIS Az idén lassan döcögött, el-elakadt az idő kereke. A naptár szerint már a tavasz érkezését vártuk és még mindig az itt felejtkezett tél fagyos képét mutatta a behavazott erdő, mező. Végre, késve bár, mégis beköszöntött a kikelet, amikor is a vadászterületeken, vadgazdaságokban igen sok fontos feladat elvégzése vár a vadászra. A feladatok javarésze áprilisban is egy fő cél körül összpontosul. Biztosítanunk kell haszonvadunk nyugalmát, szaporodásának zavartalanságát és az új szaporulat legkedvezőbb életfeltételeit. Minden igyekezetünkkel, tudásunkkal azon kell lennünk, hogy közepesen áttelelt törzsállományunk minél nagyobb számú, életképes ivadékkal gyarapítsa megfogyatkozott vadgazdaságunkat és biztosítanunk kell mindazokat a feltételeket, melyek mellett a tavaszi szaporulat a legkisebb veszteséggel éli át növendék korának kritikus hónapjait. Az okszerű vadgazdálkodás nem elégedhetik meg azzal a védelemmel, amelyet veleszületett ösztöne és több kiváló érzékszerve biztosít a vadnak, hanem a vadgazda tervszerű, céltudatos beavatkozásával meg kell toldania a természetadta védelmet, elősegítenie a vadállomány fejlesztését. Ez a beavatkozás jóval több munkát igényel, mint amennyit a sok ezer holdanként található egyegy vadőrtől elvárhatunk. Kiváltképpen, ha annak az egy vadőrnek sem főfoglalkozása a vadgazdálkodás. Ehhez a munkához a a vadászok közösségének kollektív segítségére van szükség, mert csak így várhatják jogosan vadgazdaságunk megjavulását. Minden vadásznak részt kell vállalnia a védelmi feladatok végzésében, melyek a vadgazdálkodás fejlődésére sorsdöntő jelentőségűek. A nagy- és apróvadas területeken egyaránt nagy értékek forognak kockán. Szarvasteheneink, őzsutáink vemhességük vége felé járnak és május-júniusban már értékes új utódaikkal gyarapíthatják vadgazdaságunkat, ha időközben a kóbor kutyák által történő meghajszoltatásuk elvetélést, vagy koraszülést nem okoz. De ugyanezek lehetnek a következményei a tavaszi szalonkahajtásoknak is. Ezért tehát — és ezt tartsuk be feltétlenül ! — tavasszal, nagyvadas területen soha ne hajtassunk szalonkára. Az erdők rejtett sűrűjében ebben a hónapban lát napvilágot az idei vadmalacok jelentős része. Esti-hajnali cserkészeteinken, sőt az erdő nyugalmas részein olykor nappal is, összetalálkozhatunk a koca vezetésével turkáló csíkos kis malacokkal. Bár a vaddisznót jelentős kártételei miatt írott törvény nem védi, mégis — ahol a mező és erdőgazdaság érdekeit nem sértjük vele — kíméljük a malacos kocát, mert gyámoltalan fiai az anyjuk nélkül nyomorultul éhen pusztulnának. A sózókat — ha eddig elmulasztottuk volna — sürgősen hozzuk rendbe és töltsük fel, mert vadunknak igen nagy szüksége van ezekre. A vadállomány megfigyeléséhez és az eredményes vadászathoz nélkülözhetetlen magas leseket nagyvadas területeinken ugyancsak hozzuk rendbe, illetve, ha szükségesnek látszik, készítsünk újakat is. Az eredményes vadgazdálkodáshoz a nagyvadas területeken igen nagy szükség van a cserkészutakra. Javítsuk ki tehát az időjárási viszontagságok okozta hibákat és a megfelelő helyeken készített új utakkal bővítsük nagyvadas területeink cserkészúthálózatát. Apróvadas vadászterületeinken ugyancsak bőven akad munka, mert törzsállományunk nyugalmát és szaporulatának létét sokféle veszély fenyegeti. Javában tart foglyaink dürgése. Ezt feltétlen kísérjük figyelemmel, hogy a veszély szonvudunk ny malmának és a tavaszi szaporulat legkedvezőbb életfeltételeinek biztosítása a legidőszerűbb vadgazdasági feladatunk lyeztetett helyeken (árvíz, kikaszálás, járt utak közelsége) fészkelül szándékozó párokat idejében helyváltoztatásra késztessük. Attól ne féljünk, hogy a megzavart fogolypárok elhagyják területünket, mert legfeljebb csak egy-két táblával arrább telepszenek meg, ahol — ha fészekaljukat nem fenyegeti veszély — már nyugodtan meghagyhatjuk ezeket. A veszélyeztetett helyeken jó orrú vizslánkkal, ennek híján „zsinórhúzással" kutassuk ki az esetleges fészekaljakat, hogy a tojásokat a fészekből óvatosan kivéve, késedelem nélkül tehessük házi tyúk-kotlóink alá. Célszerű, ha a költési időben vadőrünk, vagy a helyben lakó vadásztárs portáján állandóan tartunk e célra készen, kistestű tyúkkotlót. Ezek vonatkoznak a veszélyeztetett fácánfészekaljak megmentésére is. Apróvadunk fészekalja, illetve fiataljai, valamint növendék nagyvadunk, emberállat által egyaránt könnyen megszerezhető prédául szolgál, ha a vadgazda nem elég éber. A vadorzók, hurkolók, valamint a „családi gondokkal” bajlódó szőrmés és szárnyas kártevők tavasszal felmérhetetlen kárt okozhatnak a vadállományban, ha a megfelelő ellenőrzéssel, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők erélyes irtásával nem gátoljuk meg károkozásukat. Járjuk tehát minél sűrűbben apró- és nagyvadas területeinket és mindig az adott helyzetnek megfelelően hárítsuk el a veszélyt. A kotorékok gondos bejárásával az örökké éhes rókacsaládok szája elől igen sok vadunkat megmenthetjük. Ugyancsak a gyakori területjárás során nyílik lehetőségünk a többi veszedelmes vadpusztító, a vadmacska, a menyét, a görény, valamint a kóbor kutyák és macskák eredményes irtására is. A szárnyas kártevők közül a szarka, a szürke varjú, a héja és a karvaly a legveszélyesebb az apróvadakra, tehát ezek ellen kell a legjobban megszerveznünk a védekezést. Fegyverrel, leginkább fészkeik kilövésével és az „Uhu” jól ismert segítségével ritkíthatjuk soraikat, pusztításuk leghatásosabb módja azonban tavasszal a „foszforszörpös tojásmérgezés”, amivel pár nap alatt százakkal apaszthatjuk az apróvadállományt veszélyeztető szárnyas kártevők számát. A mérgezésnél gondoljunk mindig arra, hogy vigyázatlan, könnyelmű elvégzésével emberben, haszonállatban egyaránt végzetes kárt okozhatunk. Tartsuk be tehát pontosan a mérgezés törvényesen előírt feltételeit, ragaszkodjunk a törvény és a józan ész diktálta óvatossági rendszabályokhoz, hogy e fontos vadgazdasági feladat megoldásával semmi kárt ne okozzunk. A héjakosár és az „oszlopvas” használata, főként csendereseinkben és azok környékén a legeredményesebb. Az új csenderesek vagy vadlegelők létesítésénél apró és nagyvadas területeinken egyaránt ügyeljünk arra, hogy azok ne a határokhoz közel eső, vagy zavarásnak kitett helyeken, hanem inkább a vadászterület belső, nyugalmasabb részein legyenek, ahol vadjaink zavartalanságát semmi sem veszélyezteti. Fordítsunk kellő gondot a vizivadas területek ellenőrzésére is, mert az emberi és állati kártevések tavasszal ott is igen érzékeny károkat okozhatnak. A vadászati lehetőségek közül, a ragadozók lövésén kívül, erdeinkben a vaddisznó cserkésző- és lesvadászata, valamint a hónap első felében a ,,szalonkahúzás”, illetve a szalonka „bekrászó” vadászata ad módot vadászszenvedélyünk kielégítésére. A hónap közepéig lőhető még a vadliba is. Előfordulási helyein vadásszuk továbbra is szorgalmasan az üregi nyulat, ezzel mező- és erdőgazdaságunk érdekeit szolgáljuk, lőképességünket tökéletesítjük és egyben értékes pecsenyéhez is jutunk. Amint a fentiekből kitűnik, áprilisi feladataink javarészének megoldása ugyan nem súlyosbítja a hátizsákot, nem gyarapítja az aggatót, mégis többet ér a legjobban sikerült társas vadászatok terítékénél is. A tavaszi vadvédelmi feladatok megfelelő megoldásával ugyanis nemcsak egy-egy vadászat eredményes kimenetelét biztosítjuk, hanem egész vadállományunk sorsán javíthatunk, amivel nemcsak a vadgazdaság fejlesztését segítjük elő, hanem népgazdaságunk érdekeit is jelentős mértékben szolgáljuk. Dr. Bertóti István DÚ VADCSAPDÁK Farkascsapda — páncél rókacsapó . 78.— Ft Varjúcsappantyú — patkánycsapda 32.— Ft Pocokcsapda...................................... 7.— Ft Egérfogó............................................... 2.50 Ft Utánvéttel: BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 6. KULCSÁR Kivánságszerűt készítek 1 m VADÁSZTÁRSASÁGOK munkásságának eseményeiből 1 A Heves megyei vadásztársaságok szokásos évi értekezletüket február 20-án tartották Egerben. Az értékelés alapján a MAVOSZ megyei vándorzászlaját a hatvani vadásztársaság kapta. A jól végzett munkáért elismerésben részesült a füzesabonyi és az egri vadásztársaság is. A vadásztársaságon belül végzett jó munkájukért díszoklevelet kaptak a következők : Sisa János vadőr (Hatvan), Szász Mihály at elnök, Király Géza gazdasági felelős (Füzesabony), G. Tóth Lajos vadászmester (Eger), Juhász Ferenc vadőr (Eger), Garai József gazdasági felelős (Pétervására). Ugyancsak díszoklevéllel tüntették ki Bartha Gyula vadászati felügyelőt, aki nagymértékben elősegítette a vadásztársaságok munkáját. MÁRKI ISTVÁN a szeged-bakrói Szabadság vadászbrigád levelezője, beszámolva a brigád munkájáról, Idemeli, hogy a dúvadirtás sikeres elvégzésében Jenei Illés vadőr, Czirok István és Juhász József vadász vett részt. A brigád egyébként is sok értékes eredménnyel dicsekedhetik a vadászmunka terén. Vadbeadási tervét jóval túlteljesítette az orosházi Dózsa Vadásztársaság. Szép vadállományukat annak köszönhetik, hogy vadőreik és a dúvadirtó brigádok megtisztították határukat a ragadozóktól. Sikeres munkájuk egyben azt is eredményezte, hogy a vadásztársaság tagjainak ma már nem kell tagdíjat fizetniök. A győri Wilhelm Pieck Vagongyár vadásztársasága évadzáró közgyűlésén jutalmakkal ismerte el a vadásztársak jó munkáját. A többi között 5 fajtiszta vizslakölyköt s több olyan felszerelési tárgyat adtak jutalmul, amelyek a vadgazdálkodási teendőknél nélkülözhetetlenek. 8 CSONGRÁD MEGYE vadászmesterei letették a kötelező vadászvizsgát. A vizsgán Rakonczai Ferenc hódmezővásárhelyi vadászmester kiváló eredményt ért el Viszont ismétlésre utasították a nagymágocsi vadásztársaság és a szentesi Puskin-vadásztársaság vadászmesterét. 2 ELISMERÉST érdemel Cseh Zsigmond, a Pest megyei 1669. számú terület vadőre, aki hivatalos megállapítás szerint védterületén minden tekintetben példás rendet tart. 3 Jó munkát végez Litricz János, a Fejér megyei 825. számú terület vadőre, aki a múlt év április 1-től december 31-ig terjedő időszakban 2000 forint lődíjat vett fel ragadozóirtásért. Az általa kiirtott ragadozók között nem kevesebb, mint 110 róka volt, amelyet a kisbéri vadásztársaság jóvoltából tudott elejteni, tekintettel arra, hogy ez a vadásztársaság okai és bakonysárkányi területén ragadozóirtással nem foglalkozik. Nem volna-e végre időszerű, hogy a kisbériek vadőrt tartsanak és napirendre tűzzék a dúvadirtást? 4 A fércei vadászbrigád tagjai magukévá téve a sárvári járási vadásztársaság vezetőségének felhívását, a téli időben példásan biztosították az apró- és a nagyvad átteleltetését. Ceglédi Sándor és Gyula, valamint Illés Lajos és a többi vadásztárs lucernát meg csöves kukoricát adott össze a vadak etetéséhez. Hibátlanul KÜLFÖLD Súlyos büntetést kapott az autós francia orvvadász. Franciaországban egy vadász autójából idegen területen fácánt lőtt. A francia bíróság az autós orvvadászt kéthónapi fogházra és százezer frank pénzbüntetésre ítélte. Azt, aki a fácánt az autóhoz vitte, tizenkétezer frank pénzbüntetéssel sújtották. A vadászatra használt autót mint bűnjelet lefoglalta a bíróság. A terület tulajdonosa tízezer frank kártérítésben részesült, végzik a mérgezést és dúvadirtást is. Vadlibák érkezése. Útnak indultak a vadlibák. A tavaszi húzást a vadászok örömmel fogadják és igyekeznek puskavégre kapni a szárnyasokat. Vadászjelvények készültek zománcozott, színes kivitelben. Ára darabonként 10 forint. Kaphatók a Magyar Vadász Szövetségben, ahol a jelvények személyesen is átvehetők, vagy megrendelésre postán, utánvéttel is beszerezhetők. Többféle vadászcikk hiányát panaszolták vadászaink. Most a MAVOSZ-nak sikerült az itt látható kép szerinti kaliberezőt biztosítani vadásztársaink számára, darabonként 210 forintos áron. A kaliberező kapható a budapesti Fegyver- és Lőszerboltban. Megrendeléseket a szerkesztőség is szívesen elfogad és továbbít. — Nyúlsiró sípok kaphatók a budapesti 20. számú Fegyver- és Lőszerboltban, darabonként húsz forintos egy égsávon. VAlHÍHÍÍKKr, akik fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek, felvesz e Tiszavasvári Szikra Vadásztársaság és a Nagyhalászi Vadásztársaság. _ A SZEMLÉLTETŐESZKÖZÖK INTÉZETÉNEK KÖZLÉSE. Januári számunkban az Iskolai Szemléltetőeszközök Intézete különféle vadak kakásdévére hívta fel a vadászokat. Az Intézet ma értesít bennünket, hogy mivel kettő mennyiségi görény és menyét érkezett be, ebből a vadfajából többet nem vesz EL A közleményben felsorolt egyéb állatok beküldését továbbra is szívesen veszik. KÉT FAJTISZTA drótszörű Inxterrier-kölyköt (szaka és kan) szeretnénk vásáraink Remeczky Tibor erdészet vezető, Tiberszállás-Vadaskert. AKCIÓ A VADÁSZKUTYÁK Jengyelország vadászköreiben akció indult a vadászkutyák elterjesztésére és számuk növelésére. A Lengyel Vadásztársaság lapjában, a Lowiec Polski-ban („Lengyel Vadász") Konrad Jasiek a következőket írta ezzel kapcsolatban: Sokan nem tudnak arról, hogy a Lengyel Vadászszövetség több mint százötven kutyát bocsátott ingyen a vadászok rendelkezésére, s az idén ugyanannyit szándékozik adni. A Lengyel Vadászszövetség a kutyanevelő SZÁMÁNAK NÖVELÉSÉRE központ építését is befejezte már. Meg kell magyarázni a vadászoknak, hogy jó kutya nélkül szó sem lehet komoly vadászatról. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Lengyelországban manapság kevés fajkutya található. Javasolnám — fejezi be a cikk írója —, hogy tartsanak járási, majd vajdasági (megyei) és országos vadászversenyeket kutyák bevonásával. Arra is törekednünk kell, hogy jutalomban részesítsük azokat, akik kitűnnek a kutyák tartása és nevelése terén. Aagyar Valász REJTVÉNYE ég. 4. A. M. 5. Belső szerv. 6. Bányaváros. 8. Törvényt tesz. 9. Vietnam része! 10. Római 450. 11. Kiadatást követel. 12. Bokát csapkod. 17. Régi római hármasfogat. 18. Nép. 19. Idegen férfinév — kimondva. 25 Sakknagymester neve. 27. Megszab. 31. Falióra, állóóra része. 32. Egyik napszakból való. 36. Troli belseje . 38. Személyére. 40. Jelen nap. 41. Kutya. 42. Korjelző rövidítés. 43. Aszódi Tanács. 44. Állóvíz. Beküldendő az üzenet megfejtése legkésőbb április 23-ig. Címzés: Magyar Vadász, Budapest, VIII., József körút 2. „Rejtvény”. — A megfejtők között szép könyveket sarsolünk ki. Szerkeszti a szerkesztőbizottság — Szerkesztésért és kiadásért felel: Gál Zoltán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili, József körút 2. Telefon: 342-960, 342-923 Megjelenik minden hó elején — Egyes szám ára 1 forint Előfizetési ára félévre 6 forint, egész évre 12 forint Csekkszámlaszám : 6127 — Megjelent 22 000 példányban 55/17366 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest — Felelős vezető : Janka Gyula igazgató A magyar vadászok üzenik április negyedike alkalmával : (lásd: vízsz. 1., függ. 1., 7. és vizsz. 17. sz. sorokat) Vízszintes. 13. A világ békeszerető népei alkotó célokra óhajtják felhasználni. 14. AOT. 15. Ifjúsági szövetség. 16. Zsebetlen I ! 20. KSÖ. 21. Esőben álló. 22. Elálló fülre mondják. 23. Össze-vissza néz ! 24. Üveglencse. 26. Friss költségmegállapítás. 28. Körülbelül. 29. IG. 30. Itt ömlik a Tisza a Dunába. 33. Tova. 34. O. J. 35. Föltöér. 37. Két tárgy: az egyik éles, a másik hegyes. 39. O. E. 40. Vizet ad a lovának. 45. I. E. Függőleges. 2. Ruhát újra csináló. 3. Lánggal Márciusi rejtvényünk megfejtése: Sürgős és nagyim fontos most számbavenni a vadállományt. — Szalonkák. Könyvjutalmat kaptak : Rítzl András, Székkutas; Selmeczi István, Bp. XV, Gyár u. 2.; Tőkészky József, Szerencs; Posztós Imre, Sarkad; Tóth Sándor, Berettyóújfalu; Bognár Imre, Kőszeg; Kiss József, Sásd; Búza Ernő, Rákóczi-bánya; Keresztyén János, Bodajk