Magyar Vadász, 1955 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1955-04-10 / 4. szám

ÁPRILIS Az idén lassan döcögött, el-elakadt az idő kereke. A naptár szerint már a tavasz érke­zését vártuk és még mindig az itt felejtke­zett tél fagyos képét mutatta a behavazott erdő, mező. Végre, késve bár, mégis bekö­szöntött a kikelet, amikor is a vadászterülete­ken, vadgazdaságokban igen sok fontos fel­adat elvégzése vár a vadászra. A feladatok javarésze áprilisban is egy fő cél körül összpontosul. Biztosítanunk kell haszonvadunk nyugalmát, szaporodásának za­vartalanságát és az új szaporulat legkedvezőbb életfel­tételeit. Minden igyekezetünkkel, tudásunkkal azon kell lennünk, hogy közepesen áttelelt törzs­­állományunk minél nagyobb számú, élet­képes ivadékkal gyarapítsa megfogyatko­zott vadgazdaságunkat és biztosítanunk kell mindazokat a feltételeket, melyek mellett a tavaszi szaporulat a legkisebb veszteséggel éli át növendék­ korának kritikus hónapjait. Az okszerű vadgazdálkodás nem eléged­hetik meg azzal a védelemmel, amelyet vele­született ösztöne és több kiváló érzékszerve biztosít a vadnak, hanem a vadgazda terv­szerű, céltudatos beavatkozásával meg kell toldania a természetadta védelmet, elősegí­tenie a vadállomány fejlesztését. Ez a be­avatkozás jóval több munkát igényel, mint amennyit a sok ezer holdanként található egy­­egy vadőrtől elvárhatunk. Kiváltképpen, ha annak az egy vadőrnek sem főfoglalkozása a vadgazdálkodás. Ehhez a munkához a a vadászok közösségének kollektív segít­ségére van szükség, mert csak így várhatják jogosan vadgazda­ságunk megjavulását. Minden vadásznak részt kell vállalnia a védelmi feladatok végzésé­ben, melyek a vadgazdálkodás fejlődésére sorsdöntő jelentőségűek. A nagy- és apróvadas területeken egy­aránt nagy értékek forognak kockán. Szarvasteheneink, őzsutáink vemhességük vége felé járnak és május-júniusban már értékes új utódaikkal gyarapíthatják vad­gazdaságunkat, ha időközben a kóbor kutyák által történő meghajszoltatásuk elvetélést, vagy koraszülést nem okoz. De ugyanezek lehetnek a következményei a tavaszi szalon­kahajtásoknak is. Ezért tehát — és ezt tartsuk be feltétlenül ! — tavasszal, nagy­vadas területen soha ne hajtassunk szalonkára. Az erdők rejtett sűrűjében ebben a hónap­ban lát napvilágot az idei vadmalacok jelen­tős része. Esti-hajnali cserkészeteinken, sőt az erdő nyugalmas részein olykor nappal is, összetalálkozhatunk a koca vezetésével tur­káló csíkos kis malacokkal. Bár a vaddisz­nót jelentős kártételei miatt írott törvény nem védi, mégis — ahol a mező és erdő­­gazdaság érdekeit nem sértjük vele — kíméljük a malacos kocát, mert gyámoltalan fiai az anyjuk nélkül nyomorultul éhen pusztulnának. A sózókat — ha eddig elmulasztottuk volna — sürgősen hozzuk rendbe és töltsük fel, mert vadunknak igen nagy szüksége van ezekre. A vadállomány megfigyeléséhez és az eredményes vadászathoz nélkülözhetetlen magas leseket nagyvadas területeinken ugyan­csak hozzuk rendbe, illetve, ha szükségesnek látszik, készítsünk újakat is. Az eredményes vadgazdálkodáshoz a nagy­vadas területeken igen nagy szükség van a cserkészutakra. Javítsuk ki tehát az időjárási viszontagságok okozta hibákat és a meg­felelő helyeken készített új utakkal bővítsük nagyvadas területeink cserkészúthálózatát. Apróvadas vadászterületeinken ugyancsak bőven akad munka, mert törzsállományunk nyugalmát és szaporulatának létét sokféle veszély fenyegeti. Javában tart foglyaink dürgése. Ezt fel­tétlen kísérjük figyelemmel, hogy a veszé­ly szonvudunk ny malmának és a tavaszi szapo­rulat legkedvezőbb életfeltételeinek biztosítása a legidőszerűbb vadgazdasági feladatunk lyeztetett helyeken (árvíz, kikaszálás, járt utak közelsége) fészkelül szándékozó párokat idejében helyváltoztatásra késztessük. Attól ne féljünk, hogy a megzavart fogoly­párok elhagyják területünket, mert legfel­jebb csak egy-két táblával arrább telepszenek meg, ahol — ha fészekaljukat nem fenyegeti veszély — már nyugodtan meghagyhatjuk ezeket. A veszélyeztetett helyeken jó orrú vizslánkkal, ennek híján „zsinórhúzással" kutassuk ki az esetleges fészekaljakat, hogy a tojásokat a fészekből óvatosan kivéve, kése­delem nélkül tehessük házi tyúk-kotlóink alá. Célszerű, ha a költési időben vadőrünk, vagy a helyben lakó vadásztárs portáján állandóan tartunk e célra készen, kistestű tyúkkotlót. Ezek vonatkoznak a veszélyeztetett fácán­fészekaljak megmentésére is. Apróvadunk fészekalja, illetve fiataljai, valamint növendék nagyvadunk, ember­állat által egyaránt könnyen megszerezhető prédául szolgál, ha a vadgazda nem elég éber. A vadorzók, hurkolók, valamint a „családi gondokkal” bajlódó szőrmés és szárnyas kártevők tavasszal felmérhetetlen kárt okozhatnak a vadállományban, ha a megfelelő ellenőrzéssel, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők erélyes irtásával nem gátoljuk meg károkozásukat. Járjuk tehát minél sűrűbben apró- és nagyvadas területein­ket és mindig az adott helyzetnek megfelelően hárítsuk el a veszélyt. A kotorékok gondos bejárásával az örökké éhes rókacsaládok szája elől igen sok vadunkat megmenthetjük. Ugyancsak a gyakori területjárás során nyílik lehetőségünk a többi veszedelmes vadpusztító, a vadmacska, a menyét, a görény, valamint a kóbor kutyák és macskák eredményes irtására is. A szárnyas kártevők közül a szarka, a szürke varjú, a héja és a karvaly a legveszé­lyesebb az apróvadakra, tehát ezek ellen kell a legjobban megszerveznünk a védekezést. Fegyverrel, leginkább fészkeik kilövésével és az „Uhu” jól ismert segítségével ritkít­hatjuk soraikat, pusztításuk leghatásosabb módja azonban tavasszal a „foszforszörpös tojásmérgezés”, amivel pár nap alatt szá­zakkal apaszthatjuk az apróvadállományt veszélyeztető szárnyas kártevők számát. A mérgezésnél gondoljunk mindig arra, hogy vigyázatlan, könnyelmű elvégzésével emberben, haszonállatban egyaránt végzetes kárt okozha­tunk. Tartsuk be tehát pontosan a mérgezés törvényesen előírt feltételeit, ragaszkodjunk a törvény és a józan ész dik­tálta óvatossági rendszabályokhoz, hogy e fontos vadgazdasági feladat megoldásával semmi kárt ne okozzunk. A héjakosár és az „oszlopvas” használata, főként csendereseinkben és azok környékén a legeredményesebb. Az új csenderesek vagy vadlegelők létesí­tésénél apró és nagyvadas területeinken egyaránt ügyeljünk arra, hogy azok ne a határokhoz közel eső, vagy zavarásnak ki­tett helyeken, hanem inkább a vadászterület belső, nyugalmasabb részein legyenek, ahol vadjaink zavartalanságát semmi sem veszé­lyezteti. Fordítsunk kellő gondot a vizivadas terü­letek ellenőrzésére is, mert az emberi és állati kártevések tavasszal ott is igen érzékeny károkat okozhatnak. A vadászati lehetőségek közül, a ragado­zók lövésén kívül, erdeinkben a vaddisznó cserkésző- és lesvadászata, valamint a hónap első felében a ,,sza­lonkahúzás”, illetve a szalonka „bekrá­­szó” vadászata ad módot vadászszenve­dély­ünk kielégítésére. A hónap közepéig lőhető még a vadliba is. Előfordulási helyein vadásszuk továbbra is szorgalmasan az üregi nyulat, ezzel mező- és erdőgazdaságunk érdekeit szolgáljuk, lőképességünket tökéletesítjük és egyben értékes pecsenyéhez is jutunk. Amint a fentiekből kitűnik, áprilisi fel­adataink javarészének megoldása ugyan nem súlyosbítja­ a hátizsákot, nem gyarapítja az aggatót, mégis többet ér a legjobban sikerült társas vadászatok terítékénél is. A tavaszi vadvédelmi feladatok megfelelő megoldásá­val ugyanis nemcsak egy-egy vadászat eredményes kimenetelét biztosítjuk, hanem egész vadállományunk sorsán javíthatunk, amivel nemcsak a vadgazdaság fejlesztését segítjük elő, hanem népgazdaságunk érde­keit is jelentős mértékben szolgáljuk. Dr. Bertóti István DÚ VADCSAPDÁK Farkascsapda — páncél rókacsapó . 78.— Ft Varjúcsappantyú — patkánycsapda 32.— Ft Pocokcsapda...................................... 7.— Ft Egérfogó............................................... 2.50 Ft Utánvéttel: BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 6. KULCSÁR Kivánságszerűt készítek 1 m­ VADÁSZTÁRSASÁGOK munkásságának eseményeiből 1 A Heves megyei vadásztársaságok szokásos évi értekezletüket február 20-án tartották Egerben. Az értékelés alapján a MA­VOSZ megyei vándorzászlaját a hatvani vadásztársa­ság kapta. A jól végzett munkáért elismerésben részesült a füzesabonyi és az egri vadásztársa­ság is. A vadásztársaságon belül végzett jó munkájukért díszoklevelet kaptak a követ­kezők : Sisa János vadőr (Hatvan), Szász Mihály at elnök, Király Géza gazdasági fele­lős (Füzesabony), G. Tóth Lajos vadászmester (Eger), Juhász Ferenc vadőr (Eger), Garai József gazdasági felelős (Pétervására). Ugyan­csak díszoklevéllel tüntették ki Bartha Gyula vadászati felügyelőt, aki nagymértékben elő­segítette a vadásztársaságok munkáját.­ ­ MÁRKI ISTVÁN a szeged-bakrói Szabadság vadászbrigád levelezője, beszámolva a brigád munkájáról, Idemeli, hogy a dúvadirtás sikeres elvégzésében Jenei Illés vadőr, Czirok István és Juhász József vadász vett részt. A brigád egyébként is sok értékes eredménnyel dicseked­hetik a vadászmunka terén.­ ­ Vadbeadási tervét jóval túlteljesítette az oros­házi Dózsa Vadásztársaság. Szép vadállomá­nyukat annak köszönhetik, hogy vadőreik és a dúvadirtó brigádok megtisztították határukat a ragadozóktól. Sikeres munkájuk egyben azt is eredményezte, hogy a vadásztársaság tagjainak ma már nem kell tagdíjat fizetn­iök.­­ A győri Wilhelm Pieck Vagongyár vadász­­társasága évadzáró közgyűlésén jutalmakkal ismerte el a vadásztársak jó munkáját. A többi között 5 fajtiszta vizslakölyköt s több olyan fel­­szerelési tárgyat adtak jutalmul, amelyek a vad­gazdálkodási teendőknél nélkülözhetetlenek. 8 CSONGRÁD MEGYE vadászmesterei letet­ték a kötelező vadászv­izsgát. A vizsgán Rakon­czai Ferenc hódmezővásárhelyi vadászmester kiváló eredményt ért el Viszont ismétlésre utasították a nagymágocsi vadásztársaság és a szentesi Puskin-vadásztársaság vadászmesterét. 2 ELISMERÉST érdemel Cseh Zsigmond, a Pest megyei 1669. számú terület vadőre, aki hivatalos megállapítás szerint védterületén minden tekintetben példás rendet tart. 3 Jó munkát végez Litricz János, a Fejér megyei 825. számú terület vadőre, aki a múlt év április 1-től december 31-ig terjedő időszakban 2000 forint lődíjat vett fel ragadozóirtásért. Az általa kiirtott ragadozók között nem kevesebb, mint 110 róka volt, amelyet a kisbéri vadásztársaság jóvol­tából tudott elejteni, tekintettel arra, hogy ez a vadásztársaság okai és bakonysárkányi területén ragadozóirtással nem foglalkozik. Nem volna-e végre időszerű, hogy a kisbériek vadőrt tartsanak és napirendre tűzzék a dúvadirtást? 4 A fércei vadászbrigád tagjai magukévá téve a sárvári járási vadásztársaság vezetőségének felhívását, a téli időben példásan biztosították az apró- és a nagyvad átteleltetését. Ceglédi Sándor és Gyula, valamint Illés Lajos és a többi vadásztárs lucernát meg csöves kukoricát adott össze a vadak etetéséhez. Hibátlanul KÜLFÖLD Súlyos büntetést kapott az a­ut­ós francia orvvadász. Franciaországban egy vadász autó­jából idegen területen fácánt lőtt. A francia bíróság az autós orvvadászt kéthónapi fog­házra és százezer frank pénzbüntetésre ítélte. Azt, aki a fácánt az autóhoz vitte, tizenkét­ezer frank pénzbüntetéssel sújtották. A vadá­szatra használt autót mint bűnjelet lefoglalta a bíróság. A terület tulajdonosa tízezer frank kártérítésben részesült, végzik a mérgezést és dúvadirtást is. Vad­libák érkezése. Útnak indultak a vadlibák. A tavaszi húzást a vadászok örömmel fogadják és igyekeznek puskavégre kapni a szárnyasokat. Vadászjelvények készültek zománcozott, színes kivitelben. Ára darabonként 10 forint. Kaphatók a Magyar Vadász Szö­vetségben, ahol a jelvények személyesen is átvehetők, vagy meg­rendelésre postán, utánvéttel is beszerezhetők. Többféle vadászcikk hiányát panaszolták vadászaink. Most a MAVOSZ-nak sikerült az itt látható kép szerinti kaliberezőt biztosí­tani vadásztársaink számára, darabonként 210 forintos áron. A kaliberező kapható a budapesti Fegyver- és Lőszerboltban. Meg­rendeléseket a szerkesztőség is szívesen el­fogad és továbbít. — Nyúlsiró sípok kap­hatók a budapesti 20. számú Fegyver- és Lőszerboltban, darabonként húsz forintos egy égsávon. V­AlHÍHÍÍKKr, akik fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek, felvesz e Tiszavasvári Szikra Vadász­­társaság és a Nagyhalászi Vadásztársaság. _ A SZEMLÉLTETŐESZKÖZÖK INTÉZETÉNEK KÖZLÉSE. Januári számunkban az Iskolai Szem­léltetőeszközök Intézete különféle vadak kakásdé­­vére hívta fel a vadászokat. Az Intézet ma értesít bennünket, hogy mivel kettő mennyiségi görény és menyét érkezett be, ebből a vadfajából többet nem vesz EL A közleményben felsorolt egyéb állatok beküldését továbbra is szívesen veszik. KÉT FAJTISZTA drótszörű Inxterrier-kölyköt (szaka és kan) szeretnénk vásáraink Remeczky Tibor erdészet vezető, Tibers­zállás-Vadaskert. AKCIÓ A VADÁSZKUTYÁK J­engyelország vadászköreiben akció indult a vadászkutyák elterjesz­tésére és számuk növelésére. A Lengyel Vadásztársaság lapjában, a Lowiec Polski-ban („Lengyel Vadász") Kon­rad Jasiek a következőket írta ezzel kapcsolatban: Sokan nem tudnak arról, hogy a Lengyel Vadászszövetség több mint százötven kutyát bocsátott ingyen a vadászok rendelkezésére, s az idén ugyanannyit szándékozik adni. A Len­gyel Vadászszövetség a kutyanevelő SZÁMÁNAK NÖVELÉSÉRE központ építését is befejezte már. Meg kell magyarázni a vadászok­nak, hogy jó kutya nélkül szó sem lehet komoly vadászatról. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Lengyelország­ban manapság kevés fajkutya található. Javasolnám — fejezi be a cikk író­ja —, hogy tartsanak járási, majd vaj­dasági (megyei) és országos vadász­versenyeket kutyák bevonásával. Arra is törekednünk kell, hogy jutalomban részesítsük azokat, akik kitűnnek a kutyák tartása és nevelése terén. A­­­­agyar Valász REJTVÉNYE ég. 4. A. M. 5. Belső szerv. 6. Bányaváros. 8. Tör­vényt tesz. 9. Vietnam része! 10. Római 450. 11. Kiadatást követel. 12. Bokát csapkod. 17. Régi római hármasfogat. 18. Nép. 19. Idegen férfi­név — kimondva. 25 Sakknagymester neve. 27. Megszab. 31. Falióra, állóóra­­ része. 32. Egyik napszakból való. 36. Troli belseje . 38. Személyé­re. 40. Jelen nap. 41. Kutya. 42. Korjelző rövidí­tés. 43. Aszódi Tanács. 44. Állóvíz. Beküldendő az üzenet megfejtése legkésőbb április 23-ig. Címzés: Magyar Vadász, Budapest, VIII., József körút 2. „Rejtvény”. — A meg­fejtők között szép könyveket sarsolünk ki. Szerkeszti a szerkesztőbizottság — Szerkesztésért és kiadásért felel: Gál Zoltán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili, József körút 2. Telefon: 342-960, 342-923 Megjelenik minden hó elején — Egyes szám ára 1 forint Előfizetési ára félévre 6 forint, egész évre 12 forint Csekkszámlaszám : 6127 — Megjelent 22 000 példányban 55/17366 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest — Felelős vezető : Janka Gyula igazgató A magyar vadászok üzenik április negyedike alkal­mával : (lásd: vízsz. 1., függ. 1., 7. és vizsz. 17. sz. sorokat) Vízszintes. 13. A világ békeszerető népei alkotó célokra óhajtják felhasználni. 14. AOT. 15. Ifjú­sági szövetség. 16. Zsebetlen I ! 20. KSÖ. 21. Esőben álló­. 22. Elálló fülre mondják. 23. Össze-vissza néz ! 24. Üveglencse. 26. Friss költségmegállapítás. 28. Körülbelül. 29. I­­G. 30. Itt ömlik a Tisza a Dunába. 33. Tova. 34. O. J. 35. Föltöér. 37. Két tárgy: az egyik éles, a másik hegyes. 39. O. E. 40. Vizet ad a lovának. 45. I. E. Függőleges. 2. Ruhát újra csináló. 3. Lánggal Márciusi rejtvényünk megfejtése: Sürgős és nagyim fontos most számbavenni a vadállo­mányt. — Szalonkák. Könyvjutalmat kaptak : Rítzl András, Székkutas; Selmeczi István, Bp. XV, Gyár u. 2.; Tőkészky József, Szerencs; Posz­tós Imre, Sarkad; Tóth Sándor, Berettyóújfalu; Bognár Imre, Kőszeg; Kiss József, Sásd; Búza Ernő, Rákóczi-bánya; Keresztyén János, Bodajk

Next