Magyar Vadász, 1960 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1960-11-10 / 11. szám

Használt a vadgazdálkodásnak, hogy egy éve „őrségváltás” volt a vadásztársaság­nál, s a MAVOSZ javaslatára a fegyel­mezetlen régi vezetőség megvált a veze­téstől és a vadászat jogától. Az új veze­tőség jó úton halad. A jó és eredményes munkát mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy szeptember óta a rt. tagjai havi S0 forint helyett csak 15 forint tagdíjat fi­zetnek. A jó munkát igazolja még, hogy az idén mesterségesen fácánt is keltettek, s a vadőr megkapja kollektív fizetését. A téli etetésre eddig már 25 g lucernájuk, 10 g kukoricájuk van. Az eredményekkel azonban nem szabad megelégedniük: a vadállományt tovább kell szaporítani. Tiszaszentimrén minden olyan adottság megvan, mint a szomszédos abádszalóki vadásztársaságnál. Ott pedig igen szép eredménnyel büszkélkedhetnek. Ahogy az ügy iránti szeretetet és lelkesedést lát­tuk, bízunk a sikerekben. A további eredményekben is nagy sze­rep vár Németh György vadőrre. Havi 300 forintos lődíját tartsa meg a jövőben is, sőt szaporítsa szorgalmasan. Irtsa kí­méletlenül a dúvadat. Külön kell írnunk arról a módszeréről, ahogyan éjjel „a sztarinyecről”, a vezető mellől igen ered­ményesen lövi a barázdában egerésző rókát. Befejezésképpen azt ajánljuk a szent­­imrei vadászbarátainknak, hogy tsz-ta­­gokkal erősítsék meg vadásztársaságukat. Köszönjük a szíves vendéglátást, a jó munkát, erőt-egészséget kívánunk a tiszaszentimrei vadászoknak és a ven­déglátó vadászfeleségeknek. K. I. várta az Országos Versenyen szépen sze­repelt mesterlövőket. Rövid várakozás után összejöttek a hajtók, megindulhatott a vadászat. A pus­kások biztos, gyors lövésekkel egymás után terítették le a rohanó nyulakat és felröppenő fácánkakasokat. Érdekes meg­említeni, hogy a nemzetközi agyag­­galambverseny győztese, a francia Magé jóval kevesebb vadat lőtt, mint az osztrá­kok, akik a versenyben nem valami elő­kelő helyet foglaltak el. Délutánra a kísérő szekéren több mint kétszáz nyúl és negyven fácán lógott. A nehéz, homo­kos terepen alig tudták a lovak elhúzni a gazdag zsákmányt. A vadászat legboldogabb résztvevője az osztrák Rudolf Scharme volt, mert si­került egy albino nyulat kilőnie. Nem is engedte a kocsira tenni, gyorsan elvitte autójához, hogy hazavigye Bruckba, ki fogja temetni. Vidám hangulatban ért véget a vadá­szat. Jó étvággyal ültek vendégeink a vadászvacsorához. Menü: fácánleves, nyúlpaprikás, desszertnek csemege főtt­­.K­korica volt, amely különösen ízlett a vendégeknek, mert ilyenkor ez nyuga­ton már nem kapható. Egy-kettőre ki­ürültek a tálak. Éljen a szakácsi — köszöntötték fel a vacsora készítőjét a vendégek. B. S. A tiszaszentimreiek összegezik az első kör nyúlterítékét Bemelegítés" Tápiószelén • M Október 30-ával megkezdődött az idei nyúlvadászat. A VI-os számú Autójavító Vállalat vadásztársasága izgatottan gyűlt össze kora reggel a Keleti pályaudvar­nál. A vállalat autóbuszán Tápiószelére mentek, vadászterületükre. Az első kör­vadászatra sokan elhozták családjukat is, akik mint hajtók működtek közre a pus­kások mellett. Tápiószele határában Kántor Kálmán, a társaság elnöke néhány szóval üdvö­zölte a meghívott vendégeket és a tago­kat, majd figyelmeztette őket a hajtás szabályaira, legfőképpen arra, hogy a lö­véseknél vigyázzanak egymásra. Erre különösen szükség volt, mert az idén — más vadásztársaságnál — volt már bal­eset is. Inkább hagyják futni a nyulat, minthogy kárt tegyenek valakiben. A mai első nyúlvadászaton úgyis csak konyhára lőnek, nem lényeges a mennyiség. Ez csak „bemelegítés”. Azt a 380 nyulat, amire szerződést kötöttek a MAVAD-dal, rá­érnek később, a hideg idő beálltával ki­lőni, a 16 ezer holdas területen van bő­ven nyúl. A rövid eligazítás után felfejlődött a lánc a várt vadászatra, megkezdődött a hajtás. A kutyák remegtek már az izga­lomtól, alig tudták őket pórázon tartani. Megérezték a friss szántásban a vad szagát. Végül azután a kora délutáni órákban be is fejezték a vadászatot. Az asszonyok, gyerekek is elfáradtak már a hajtásban. Szépek, kövérek voltak a nyulak. 48 nyúl került terítékre, így mindegyik puskás hazavihette a maga 2—2 nyulát. Másnap biztos nyúlpaprrás volt ebédre! (—t —r) Nyúl- és fácánvadászat — A Magyar Vadászok Országos Szövet­sége meghívta a Magyarországon tartóz­kodó francia és osztrák agyaggalamblövő bajnokokat nyúl- és fácánvadászatra. A koronglövő bajnokokkal külföldi vendégek a magyar bajnokok­kal együtt a jászapáti „Alkotmány” ter­melőszövetkezet vadásztársasága területé­re mentek, ahol bőséges vadállomány Somogy megyei tapasztalatok Somogy megyéből szívélyes meghívást kaptunk az egyik brigádból nemrégen önállóvá alakult vadásztársaság vezető­ségétől egy kis vadászattal egybekötött területszemlére. Erre az alkalomra szép­nek ígérkezett az idő, ami Fonyódig ki is tartott. Ám azután hatalmas dörgés, majd villámlás következett, és megindult az égi zuhatag, ami sűrűn és nagy csep­pekkel mosta a jónak ígérkező vasár­napi vadászat reményeit. Baán barátom­mal vigasztaltuk magunkat, hogy az ilyen heves zápor rendszerint hamar kitom­bolja magát. Így is lett. Rechnitzer Sándor, a társaság elnöke is bizakodó reménnyel nézett a másnapi vadászat elé, hiszen tervük volt, amit a rossz idő felborítana. — Tervünk szerint 100 nyulat számítunk kilőni, közben eshet $0 fácánkakas is — mondta a magabiztonság meggyőződésé­vel. — A nyulat a MÁV­AD részére kötöt­tük le — tette hozzá —, mi meg ez egyszer egy nagyvadas terület apróvadas begyűj­tésének lehetünk a boldog részesei. Tápiószelén szakszerű eligazítással, jó vadkezeléssel és szépen sikerült terítékkel találkozott a riporter 1

Next