Magyar Vadász, 1965 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1965-05-10 / 5. szám

1900. január 4. Ezen a na­pon kezdődött el Balatonfeny­­vesen a hivatásos vadászkép­ző iskola. Azóta több mint száz fiatal végezte el a három éves isko­lát és kezdte önállóan végez­ni e küzdelmes, nehéz, egész embert kívánó szakmát kint a gyakorlati életben. Jelenleg 37 fiatal tanulja a vadászmes­terség elméleti tudnivalóit az iskolán. Közülük tizennégyen júniusban szakmunkás vizsgát tesznek. Az elméleti oktatás nem­csak a vadgazdálkodási és vadászati szakismeretek elsa­játítását jelenti, hanem a köz­ismereti tantárgyak tanítását is. A tanulók elméleti oktatá­sát — élükön Eördögh Tibor mg. mérnök, fővadásszal — kiváló szakemberek végzik, akik nagy elméleti tudásuk és sok-sok évi gyakorlati tapasz­talatuk legjavát adják át a tanulóknak. Külön köszönet jár a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság vezetőinek — dolgozóinak, kik megértették az iskola fontosságát és szűk­re szabott kereteik között is biztosították a tanulók elhe­lyezését, étkezését, kulturális szórakozásukat. Köszönet a Balatonfenyvesi Általános Is­kola tanári karának, hogy közreműködésükkel elősegí­tették a közismereti tantár­gyak szakszerű tanítását, tan­termet bocsátottak az iskola rendelkezésére. Az I. és III. évfolyam hall­gatói március 30—31-én be­számolón, illetve osztályvizs­­gán adták tanúbizonyságát annak, hogy az öt hónapot nem hiába töltötték el. A Bi­zottság egybehangzó vélemé­nye az volt, hogy a tanulók tanulmányi előrehaladása, di­cséretre méltó, fegyelmezett magatartásuk példás. Mindent egybevéve, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy hivatásos vadászaink képzése biztosítva van, és az innen kikerülő ifjú vadászok becsü­lettel megállják helyüket az életben. Képeink az iskolán eltöltött utolsó napok eseményeit­ rög­zítik, ízelítőt adnak a vadász­képző iskola sokrétű életéből. MÁTYÁS FERENC

Next