Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája 14. Baja és Bács-Bodrog vármegye községei (Budapest, 1934)
Ötödik rész - Madaras
dák az egy tagba került birtokra tanyát építettek s a nyomásos gazdálkodást követte az okszerű váltógazdaság jövedelmező állattenyésztéssel karöltve. A szőlőmivelés is uj irányt vesz, mely anyagi jólétet teremtett a parlagon heverő futóhomokból. A vasúttól 5 km-nyire fekvő község szükségét érzi a jó közlekedési útnak shosszas utánjárásra 1912-ben elkészült a vasúthoz vezető kitűnő műút. 1913-ban Makay Gábor esp. plébános nagy költséggel kifestette a templomot,, melynek négy freskója Lohr Ferenc híres művészünk maradandó alkotása. A világháborúban becsülettel állta meg helyét Kunbaja, melynek fiaiból is5 hősi halott neve hirdeti a magyar hazához való hűséges ragaszkodást. A hősi halottak emlékére az 1838-ban épült Szent Rókus kápolna dór stílusban, gyönyörűen restaurálva 1925. szept. 8-án a »Hősök emléké»-vé avattatott. A földreform során sok nincstelen jutott házhelyhez s a megindult építkezéssel a község környékünk legcsinosabb helyisége lett, amit a sikeres fásítás valóban díszessé tett. 1928-ban épült a szép postaépület és 1929-ben a modern iskola »Népház«zal kapcsolatban, mely az iskolán kivüli népművelést szolgálja és a leventéknek otthont biztosít. A trianoni határon fekvő községben a közbiztonságról csendőrörs és községi rendőrség gondoskodik. Van a községben 1 községi orvos és 2 magánorvos, közállatorvos és gyógyszertár. A legutóbbi népszámlálás szerint a község lakossága 3656, melyből 462 magyar anyanyelvű, 2615 német, 1 tót, 1 oláh, 1 szerb, 35 bunyevác, 1 más. A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul beszél 1520. A község határa: 5856 kat. holdat tesz ki. A közigazgatás élén Gutwein János vezető jegyző áll, aki mellett a segédjegyzői tisztet Pázmány András tölti be. A község bírája Szinyer Péter, közs.orvos dr. Lévai Salamon, állatorvos Patkós Sándor. A község lelkiekben vezetője ma is Makay Gábor tb. kanonok, esperes plébános, a tantestület élén Vág István igazgató tanító áll, aki mellett Herczeg Mihály, Rudweiser M. Boromán, Eichinger M. Banilda, Müller M. Szimplicia, Szeitz M. Rita gondoskodnak a kultúra terjesztéséről. MADARAS: Madaras nagyközség Bácsbodrog vármegye bácsalmási járásában. Hajdan huntelep volt, valószínűleg ez volt az 1377-ben comes Kumcheg fiainak birtoka gyanánt említett Madaras. 1463-ban Zsigmond király Kállay Miklósnak, Kállay Leukas fiának adományozta Madarast, melynek birtokába akalocsai káptalan be is vezette. 1436-ben Ozorai Pipó birtokaként van említve. 1439-ben Albert király Hunyadi Jánosnak adta Madarast zálogba, ami ellen a Kállayak Zsigmond király adományára hivatkozással tiltakoztak, eredménytelenül. Valószínűleg a későbbi időkben Szabadka város sorsában osztozott Madaras. 1456-ban ugyanis Szilágyi Mihályra, arról Mátyás királyra szállott át annak birtoka. Mátyás 1464-ben rokonának, Dengelegi Pongrácz Jánosnak adományozta,, akinek magvaszakadtával a birtokot Korvin János kapta. Korvin 1564-ber Enyingi Török Imrének adta. 506