Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája 14. Baja és Bács-Bodrog vármegye községei (Budapest, 1934)
Ötödik rész - Személyi adattár
az Ipartestület díszelnöke, a testnevelési bizottság elnöke. Vm. tvh. biz. tag. Holczhoffer János földbirtokos, kereskedő és szeszfőzdetulajdonos. Kunbaján 1890-ben született, iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett, i913 óta 20 hold földön és 2 hold Szöllőn önállóan, 1913-ban alapította vegyeskenykedését, 1921-ben szeszfőzdéjét. Az orosz fronton harcolt, 30 hónapig volt fogságban. Huszák Lajos gyógyszerész. Nagymagyaron 1898-ban született, középiskoláit Pozsony, Szentgyörgyön és Bpesten végezte, az egyetemet pedig Budapesten és Szegeden. 1922-ben nyerte oklevelét. 1929-ben Pélyen gyógyszertár bérlő volt, 1931 óta bérel Kunbaján gyógyszertárat. Aromán és olasz fronton harcolt, mint t. hadnagy szerelt le. 1928- ban nőül vette Zimmler Kamillát. Imgrund János vegyeskereskedő Kishegyesen 1884-ben született, szakmájában 1900-ban szab. föl, 1908-ban nyitotta meg immár 20 éve fennálló üzletét. 5 hold szőlőjén és 60 hold földjén is gazdálkodik. A szerb fronton megsebesült. Kárpáti Ádám községi végrehajtó. Bácsalmáson 1912-ben született, 1928- ban került a bácsalmási főszolgabírói hivatalhoz, 1931-ben került mai állásába. A Stefánia Szövetség titkára. Makay Gábor tb. kanonok, esperesplébános. A középiskoláit és theológiát Kalocsán végezte, 1891-ben szentelték fel. Akasztón volt s. lelkész, majd 1890- ben plébános. Kunbaján 1912 óta plébános, 190 óta esperes, 1925 óta tb. kanonok. A Levente Egyesület elnöke. Közs. képviselő. Morber József vegyeskereskedő. Kunbaján 1880-ban született, 1897-ben szabadult fel a műszövő szakmában és Szépligeten 3 és fél évig volt önálló, azután 16 évig volt Amerikában szövőmester. 1980-ban jött Kunbajára és létesítette üzletét. Nezner István földbirtokos. Kunbaján 1965-ben született, édesatyja mellett kezdett gazdálkodni, 1923 óta pedig önállóan gazdálkodik 145 hold birtokán, ahol a belterjes gazdálkodást és intenzív állattenyésztést folytat. Közs. képviselő. Ollmann Jakab hentes és mészáros ii. 1883-ban született Kunbaján és itt is szabadult fel 1910-ben. 1920-ben létesítette üzletét, azonkívül 65 hold földön gazdálkodik. Ollmann Márton gazdálkodó, II. bíró. Kunbaján 1891-ben született, előbb atyja mellett gazdálkodott, majd 1919 óta 36 hold szántón és 5 hold szőlőbirtokon önállóan. Az orosz fronton harcolva bronz v. é. és k. cs. k. kitüntetést nyert. Pallós Károly közs. irodaliszt, tűzoltó parancsnok. Pálffalván 1902-ben született, előbb atyja mellett működött Gomboson, majd megszökve Szerbiából 1922-ben a nemz. hadseregbe lépett, 1925-ben lett irodatiszt. A Levente Egyesület főoktatója, a tűzoltó egylet parancsnoka, a lövészegylet vezetője, a Stefánia Szövetség titkára. Pohl Jeromos vegyeskereskedő, vendéglős és szikvízgyáros, 1895-ben Kombaján született, 1912-ben szabolel, 1919-ben létesítette vegyeskereskedését, amelyet a környék egyik legforgalmasabb üzletévé fejlesztett, 4 hold szőlője is van. 1929-ben vendéglőt is alapított, de szikvizgyára is van. Az orosz, olasz és szerb fronton harcolt. Br. v. é. és k. cs. k. kitüntetése van. Rétsiy Pál kovácsmester. Csantavéren 1889-ben született, 1914-ben szab. fel, 1922-ben lett önálló, 6 hold szántón és 2 hold szőlőn is gazdálkodik. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Spreitzer Frigyes ny. Máv. felügyelő. Csonoplyán 1865-ben született, iskoláit Kalocsán végezte, 1889-ben lépett a Máv. szolgálatába és 35 év után ment nyugdíjba. Szuyer József földbirtokos, a Bajai Takarékpénztár fiókjának vezetője. Kémbaján 1871-ben született, iskoláit Baján, Kalocsán és Budapesten végezte, majd atyja mellett gazdálkodott. 32 év óta önállóan vezeti 86 holdas birtokát és bércséplést is vállal. Közs. képviselő, vm. tvh. biz. tag, a bajai táptár helyi vezetője. 3 éven át a község első bírája volt. Szuyer Péter földbirtokos, községi biró. Kémbaján 1880-ban született, is-