Márkus György (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 19. Békés vármegye (Budapest, 1936)
Gróf Imre: Természeti viszonyok
Természeti viszonyok. Irta: Gróf Imre. I. Földtani és földrajzi kép. Békés vármegye Alföldünk tiszántúli részének közepén, a Körös folyók által mosott rónán fekszik. Területe teljes terjedelmében sík vidék, melyen számottevőbb magaslatok nincsenek. A megye geológiai múltja a legszorosabb kapcsolatban van az egész Alföldével. Területe a jelenben is a szomszédos megyék teljesen hasonló természeti tájaiban folytatódik. Földrajzi értelemben így nem egy zárt területegységgel van dolgunk. Természetes határai sincsenek egy világtáj felé sem. Északon Jász-Nagykún és Bihar megyék határos tájai a megye északi részeivel teljesen azonos, rossz lefolyású területek. A hatalmas ártéren a megyék határai észrevétlenül mennek át egymásba. Csupán a Kőrös szarvasvidéki szakaszát lehet némiképpen természetes határnak minősíteni. Kelet felé ugyancsak Bihar megye a határ. A Fehér-Kőrös ártere itt messzebenyúlik Bihar megye területébe és a térszín bár lassan emelkedik, a két megye határa itt is észrevétlenül megy át egymásba. Délen a csonka Arad és Csanád megyékkel határos. A valamivel magasabb térszín, melyet a megye déli, délnyugati részein fogunk felismerni itt is folytatódik Csanád illetőleg nyugat felé Csongrád megyében. Békés megye 639.761 kat. hold nagyságú területe kialakulására tehát a földrajzi körülmények egyáltalában nem hatottak. Geológiai értelemben egészen fiatal rétegek borítják el ezeket a tájakat és takarják el a régmúlt mozgalmas idők emlékeit. Az a hatalmas, kemény, mozdulatlan tömeg, mely hosszú időkön keresztül az Alföld és a Dunántúl helyén emelkedett ki a térszínből (u. n. Tiszta masszívum) össze-vissza töredezett és igen mélyre sülyedt le. A lesüllyedt masszívumot azután döntötték a középkor tengerei. A középkor nagyrészt tengeri felhalmozódásait azután az újkor képződményei takarták be. Alföldünk szempontjából különösen a pannoniai kor végefelé történt hatalmas süllyedés nevezetes. E süllyedés törésvonala jelöli ugyanis az Alföld szerkezeti határát. A Dunántúlon nagyrészt a felszínt borító pannóniai és levantei rétegek 9