Ladányi István (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 20. Hevesvármegyei ismertető és adattár (Budapest, 1936)
Gróf Imre: Természeti viszonyok
Természeti viszonyok Irta: Gróf Imre. 1. Földrajzi és földtani kép. Heves megye hazánk egyik legváltozatosabb megyéje. Legalacsonyabb részei a Tisza folyó mentén 87—90 m. t. sz. feletti magasságon vannak, másutt viszont 700—800 méter átlagmagasságú a térszín, a legmagasabb csúcs pedig 1000 méter fölé emelkedik. A megye dél, délkeleti részein elnyúló zónákat, a kanyargó folyókkal szabdalt ártereket, tehát a legfiatalabb geológiai korban keletkezett képződményeket észak felé egy folytonosan magasuló szint váltja fel. Lassan emelkedik a térszín a 90 méteres átlagmagasságokból 140 150 méterig. Ezeket a pliocén és pleisztocén korban kialakult dombos területeket később ,egy jóval magasabb vulkanikus eredetű hegyvidék váltja fel, mely északi perem vonulataiban éri el a legnagyobb magasságokat. Tovább folytatva észak felé utunkat, egy 250—350 méter magas dombvidékre jutunk, melyet a miocén kor mediterrán képződményei borítanak. Ez észak felé a megye határszélein egy ismét valamivel magasabb oligocén-kori szintben folytatódik. Nem kevésbbé változatos a térszín akkor sem, ha nyugat-keleti irányban utazzuk végig Heves-hegyét. A Zagyva-völgyből meredeken emelkedik ki a vulkánikus hegyvidék pereme, mely a Tárna folyóig uralja a térszint. A Tárna folyó jobb oldalán egy fiatalabb és jóval alacsonyabb vulkánikus halottnyáldék következik, majd átérünk a Bükkhegység nyugati nyúlványaihoz. Nagyobb magasságú eocén, oligocén képződmények és egyhosszan elnyúló riolittuffa dombsor emelkedik itt ki a fiatalabb rétegekkel elöntött alacsonyabb térszínből. Amilyen változatos megyénk a magassági viszonyokat tekintve olyan változatos anyagi összetételek és a rétegek időbeli keletkezése tekintetében is. A karbon kortól kezdve egészen a jelenkori képződményekig a geológiai középkoron és újkoron keresztül egy kisebb megszakítástól eltekintve az összes képződményeket megtaláljuk a felszínen vagy jelentéktelen mélységben a felszín alatt. Az említett kisebb rétegszakadás a jura korban köszöntött be. A felső-jurától.