Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)
Thaisz Andor - Báthori Sigray István: A velencei tó és környéke
A velencei tó és környéke, Fejér vármegye Velencei tavának mai területe kereken 26 négyzetkilométer, pontosabban kataszteri birtokivek alapján összeállított adatok szerint 4253 kát. híd 349 cl, melyből 968 kát. hold 683 öl nádas és zsombék, min 3264 k. h. 1265 öl (77°/o) jórészben szabad tó és nádasok között is megoszló vízterület. A telekkönyvek szerint a teljes tó területéből 2460 k. hold a székesfehérvári káptalané. A tó egyéb érdekeltségének összes tulajdona 1793 k. h. Velence és Gárdony községek határába esik a tónak majdnem 5—5 négyzetkilométer, Pákozd község határába 12 négyzetkilométer, Surkozó község határába 4.5 négyzetkilométer területe. A part hossza Pákoz,on 10.6 km, árkosán 4.2 km, Velencén 6.6 km, Gárdonyban 5.7 km, összesen 27.1 km. A tó átlagos mélysége középvízállásnál másfél méter. A Velencei-tó elhelyezkedése nagyjából hasonlatos a Balatonéhoz. A tó északi partja a Velencei hegységtől koszorúzott, déli partja sík terület. A Velencei hegység északkeletről délnyugat felé húzódik a Velencei-tó északi nyugati partjának mentén Pázmánd községtől Székesfehérvárig. A hegyek felszíne a tengerszin feletti átlagmagasságban 200—240 méter, melyből egyes kúpok emelkednek ki. Legmagasabb pontja, a Meleghegy csúcsa, 352 méter. Kiemelkedő csúcsok még: Templomhegy 326 m, és a Csúcsoshegy 268 m. Ezek a csúcsok kvarcitból állanak. A Velencei hegység főtömegét a gránit és andezit alkotja. A hegység érctartalma még teljesen feltárva nincsen, az 1936. évben Balázs Jenő bányamérnök arany után kutatott Sukorón. Talált is aranyat szemcsés előfordulásban. Minden valószínűség amellett szól, hogy a hegység sok érdekes meglepetéssel szolgálhat még kutatóinak, figyelembe véve azon megállapítást, hogyha a budai Császárfürdőtől és a keszthelyi Hévízig a térképen egyenes vonalat húzunk, ebbe a vonalba beleesik a Velencei-tó a maga vulkanikus hegysorával. A sukorói, nadapi, velencei kőbányákban termelt gránit és andezit kitűnő útépítési anyag, az ott bányászott murva pedig a velencetavi építkezéseknek betonkeverési anyaga. A szakirodalom megállapítása szerint a tó vízgyűjtő területe a Velencei hegységnek a zámolyi medencéje és a fejér megyei mezőség egy