Magyar Vasárnap, 1948 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1948-05-02 / 8. szám

. KRÓNIKA Bzalfcálommal most arról szól a versem: mindenül megindult a nagy munkaverseny. Régi magyar­­virtus: „Én lefőzöm kendet, « vagyok olyan legény, s vágok olyan rendeli** Munka szent lázától hévül mos­t az ország, és ettől a hévtől pirulnak az orcák. Folyammá dagad fel a kis munka-csermely, a gyárban a munkás többet s jobbat termel, buzgóbban­­dolgozik paraszt a földeken, hogy legyen mit ennünk: neki, neked, nekem, iparosok pedig jobban iparkodnak, hogy a sivár mánál szebb legyen a holnap. És a kereskedők buzgón kereskednek, (még az ügyvédek is többet pereskednek)... Felemelő látványt — De megsúgom nyersen; attól félek én, hogy ez a munka­verseny egyszer csak átcsap a költészet terére, s költői ereknek felbuzog a vére. S egy-egy ilyen verset — tente, baba, tente, — naponta kell írnom, nem pedig hetente. ^ Kunszery Gyula A kis szatócs és a nagy cilinder Rákosi Viktor, a régi idők híres humoristája mondta el Egy nyári napon teljesen meztelenre vetkőzve ült a boltjában a­ kereskedő. Csak nagy cilinder volt a kis ember fején. Valaki bement a boltba és csodál­kozva kérdezte: ■— Miért ül ott pőrére vetkőzve? A kereskedő így válaszolt: — Úgyse jön be senki. — Há ha mégis bejön valaki? — Biztos Vagyok benne, hogy senki ne jön ki. — Akkor miért van a fején a cilinder? — Hátha mégis bejön valaki. WeffVben«leE®É Haldoklik az öreg Spitz. Agyához hívatja a közjegyzőt, hogy vég­rendeletét közölje. — A hitközségnek ha­gyok — diktálja — 20 ezer forintot, a fiúárva­­háznak és a nőegyletnek 10—10 ezer forintot, a szentegyletnek 15 ezer forintot. A barátok a haldokló­­ágyánál egymásra néz­nek. Az egyik halkan megszólal: — Megbolondult ez? Életében egy vasat soha jótékony célra nem adott. A másik megnyugtatja: — Légy nyugodt, most*^­­sem ad. Ezt nem a ma­gáéból, hanem az — örö­kösökéből adja. Alapos pincér Két ember él a ven­déglőben, külön asztalok­nál. Az egyik odaszólítja a­ pincért: — Na, mit ajánl? Mit fog hozni? — Szép halat, pontyot tessék enni — mondja a pincér. A vendég megrendeli a halat. A másik asztalnál ülő ember hallja a be­szélgetést és ő is halat kér. Tréfásan a pincér után szól: — De a® tegyen bü­dös! A pincér tovább megy és így kiált be a kony­hába: — Két halat kérek. Az egyik ne legyen büdös. / VŐLEGÉNYKUTATÁS Beállított a híres felvidéki rabbihoz Grün, a jámbor kereskedő és így szólt a papjához: — Olyan férjet szeretnék az eladó lányomnak, aki a gazdasághoz­ is, az üzlethez is ért. Behivatta a rabbi egyik kedvenc bócherét. — Ez az én legjobb tanítványon* — mondta. —Töb­bet tud, mint élt Az apának megtetszett a vőlegény­­jelölt és boldogan ment haza. Néhány hét múlva azonban újra megjelent a rabbinál. — Nagy baj van — mondta riadtan. — Ez a fiú a gazdasághoz sem ért, az üzlethez sem ért, egész nap csak a könyvet bújja és tanul.­­ — Hát nem megmondtam neked — szólt csodál­kozva a rabbi -v, hogy tudós ember és jobban ért a tálmadhoz, mint én! Grün nyugalommal válaszolt: — Ez igaz, rabbi, De te élsz belőle, as a szasgár pedig — hisz benne. A mandátum és a totó Az egyik újdonsült szo­ciáldemokrata honatya, aki csal­ hétfőn került be a parlamentbe, Barankovics beszéde alatt egy nem túl bölcs közbeszólással mu­tatkozott b­e. Mire félegy­­házi Kiss József Balogh párti képviselő nagy nyu­galommal jegyezte meg: — Maga még ne beszél­jen, hisz totón nyerte a mandátumát. Hát van is benne valami, ugyanis a választásokon a 76-ik helyen volt a kép­viselőlistán. ltanár &s tíiéth A negyedik gimnázi­­umban felelteti a tanár az egyik diákot Semmit sem tud. Emellett a leg­szemtelenebb, lógv£sot­­tabb kölyök. Erélyesen szól rá & tanár: -*r Te vagy a legna­gyobb szamár. A rossz diák nyugodtan vág vissza: — A taziár úr egészen megfeledkezik magáról DALOL A DIADALKAPU Újsághír: „Erdei Ferencet diadalkapuval, egy üveg paksi borral, fonottassal fogadták“. „Megérem még azt az időt, Sírva megy el kapum előtt“. Egész sereg új képvi­­ selő vonult be most a parlament üléstermébe. Az új szociáldemokrata párti képviselők elfoglal­ták azoknak a helyét, akiket pártjuk kizárt vagy lemondásra szólított fel. Azt mondják a beava­tottak, hogy egyik-másik képviselőt eléggé váratla­nul érte a lebukás. Este nyugodtan feküdt le és sejtelme sem volt, hogy mire felébredt, a mandá­tum már nem volt az övé. Igaz-e,­ nem igaz: feleljenek azok, akik er­ről beszélgettek a piros szőnyeges folyosón. Erről jut eszembe — mesélte az egyik képvi­selő —, a nagybereznai kereskedő esete. Jómódú ember volt jól ment az üzlete, volt földje, háza is. Egyik télen Pestre uta­zott e nagykereskedőhöz. Nagy felfordulásra érke­zett oda, az áru szanaszét hevert a pultokon. — Mit csinálnak, talán költözködnek? — kér­dezte a vidéki kereskedő. — Dehogy­­— vála­szolta a nagykereskedő. Leltárt csinálunk. Meg­nézzük, mennyi porté­kánk van, mennyi a pénzünk, a tartozásunk, követelésünk. Ebből tud­juk meg, hogy állunk. Fúrja az oldalát a do­log a bereznai kereskedő­nek." Ilyet ő még nem lá­tott Hazaérve egy köny­velőt kerített elő, akivel nekiesett és éjjel-nappal álró ajánlólevél Az államosítás előtti na­pokban történt, hogy egy többbszörös gyárost felke­reste a barátja és így szólt hozzá: • — Vedd fel a­­ fiamat valamelyik vállalatodhoz. — Mit tud a fia? — Semmit. Ha valamit tudna, én alkalmaznám. leltárt csinált Hetek óta tartott már a munka, amikor végül a kíváncsi­ságára azt mondta a könyvelő: — Uram, ön , passzív. —­ Mit jelent ez? —­ Ez azt jelenti, hogy 30 ezer forinttal több adóssága van, mint amennyi a vagyona. Rettenetesen elkeseredett. Abban a hitben élt eddig, hogy gazdag ember, s most kiderült, hogy kol­dus. A felesége is észre­vette a lehangoltságát és megkérdezte a férjét: — Ki mondja neked, hogy semmink sincs? — Itt a papír, a leltár. És elmesélt a feleségé­nek mindent. Az asszony végignézte a­ bánatos em­bert és szomorúan le­gyintett: Te szerencsétlen! Tépd el a papirost és me­gint olyan gazdagok le­szünk, mint­­-eddig. KERESZTREJTVÉNY S. ftaewm VÍZSZINTES SOROK: 1. Közmondás, feh­ért be­tűk: 0. L. T. U. J. M. E. K.) 10. Kicsinyítő képző. 11. Ide­­genes női név. 12. Liba ele­je. 13.­A­­nyíl vége. 15. Palo­tai Nótázók Köre. 17­ . Nem fényes. (Közismert­­idegen szó­val.) 19. Időhatározó. 20. A lóé gyakran megszakad. 21. BRAV. (Derék.) 22.­ Ezzel kezdődik az átkozócsel. 23. Azonos a 13. vízszintessel. 25. Véd. 26. „Gol-tér“ közepe. 27. így kezdődik a sóhaj. 28. SEE. (Tenger.) 30. Leányka név. 31. Tóth László­­ névjele. 32. Ismeretlen adakozó. 33. Iparos. 35. DEAN . (Durbin). 37. Azonos magánhangzók. 38. Eleki Károly. 39. Ellentétes kötőszó. 40. Antal Tamás. 41. Etel mássalhangzói. 42. Régi , ármérték 44. ..Csak úgy né­zem az időt...** 46. Nem szárai. 48. Salamon Ferenc. 50. E. R. O. 51. Mássalhang­zó. fonetikusan. *52. . . . verő. lárma. 53. Faféreg. 54. Ezzel kezdődik a miniszterség. 55. Igék­ötő. 56. Rag. 57. Enni adott neki. 60. Egyik pesti városrész. 61. Elébe rohan. 62. Az óra is mutálja. 63. Kútja. 65. Hatalmas állat 67. Női név. FÜGGŐLEGES SOROK. 1. Közmondás. (Elzárt be­tűk: M. T. S. K.) 2. Nyaraló­telep Veszprémi vármegyében. 2. Orosz Péter. 4. Ilyen kere­set (bér) is van. 5. Téli ta­karó. 6. Női becenév. V. So­mogyi András. 8 Rózsabokor a ... (Dal). 9. Édesanya a kisgyermekét este el... 14. Ha másnak, jár .. . (Elzárt: É. N. O.) 16. Bizony a régi holmit most újra . . . (Elzárt: K. L.) 18. ART. (Művészet.) 24. Ritkább női név. 25. Kisz gyermekek védőhelye. 29. Fér­finév. 30. Hibátlan. 34. Vesz­tőhely. 36. A 67. vízszintes becézve. 43.­ Kötőszó. 45. Ha­talmas ember. 47. A zene kezdete. 49. Vajjon végig... valaki pihenés nélkül? . 51. Ennivaló. 53. Had 50. Vissza­ sas élet másképpen. 59. E. T. N. S.­­ 60. Hegedűs... Dániel. 64. ,Falusa megszólí­tás. 66. Névmás. 67. Egyedlő a 63. vizszintesseL A V. SZÁMÜ KBt.nSí. ■ t: EJTVÉN? MEGFHJTÉSE: Vízszintesem 7, Ne irts* Mac fcrt. 22. Ellensége. 40. Tengeri ragadozó. 56. Nem­ áhitok. 69. Irtózatos közöny, FBz-S. Kezesen: 1. Nem lehet tüzelni. 7. Szent Berait-hága II. Takarító asszony.SS. Jt 27. Robotos KÉT LÓ ÉS EGY TEHÉN Egy elhagyott vidéken, egyik kis, községben János bácsi istállójába beállított a végrehajtó és lefoglalta, ott az öreg gazda két lovát és egy tehenét. Látta ezt a szomszédja és átrohant az istállóba. Azt mondja a végrehajtónak: — Tessék hagyni ezeket az állatokat. A két ló és a tehén az enyém. Én csak kölcsönbe vettem a János bácsi istállóját Vállát vonogatta a végrehajtó és így félért: — Nem úgy van az. Ha az állat a magáé, jelents«» igényt — Hát az micsoda? — kérdi a szomszéd. János bécsi, az istálló tulajdonosa tisztában van vele és ilyenképpen magyarázta meg a szomszédjának, hogy mi az az igény:­­ — Idehallgasson! Kend beadja az igénykeresetet. A pert vagy megnyeri, vagy elveszti Ha megnyeri, akkor a két ló és a tehén a Lakatos ügyvédé lesz. Ha elveszti, akkor a Semtei fiskálisé lesz. Hát most már csak érti, mi az az igény? — Most már érti a fene — mondta a szomszéd búsan, de mély meggyőződéssel. RENDES HÁZASSÁG Kovács híres papucs. Ezt tudják róla barátai Biz­tos, hogy sok szava nincs, ha az asszony jelen van. Ahogy rohan az utcán, találkozik barátjával, aki meg­kérdezi tőle: —­ hova sietsz? *— Rohanok haza ebédet főzni. — Te főzöl ebédet? Hát a feleséged, talán beteg* — Dehogy beteg. Sokkal rosszabb. Ilyenkor már­­ éhes. Tanácsadás Fiatalember ül egy si­­ssmeresérrel, egy megrögzött munk akörül© vel, aki fel­oktatja az ifjút: — Jegyezd meg, hogy pénz nélkül semmit ne is lehet csinálni. — Dehogy nem — mondja az ifjú és ránéz öregebb barátjára. Egy dolgot lehet csinálni. — Ugyan mit? *— Adósságot, Hívők pedig mindig akadnak!... A kormányzás nagy, mestersége többnyire nem egyéb, mint elhitetni, hogy mindent, ami tör­ténik, mi teszünk. (Eötvös József dr.) Üsze­ti titok Két rosszasén suhant kis kosarakat árul az utcán. Csendesen társalognak. Az első: Hogy adhatod a kosarakat ilyen olcsón? Én is csak lopom a hozzá­való vesszőt, de két fo­rintnál olcsóbban mégsem adhatom. A második: Elárulom neked, komám, az üzleti titkot. A dolog úgy áll, hogy cs­z­kén a kosarat ■ lopom. 19411 MÁJUS a Is ennyi legyen a kamat! A húszas években köl­csönt készült felvenni a főváros, összeültek ta­nácskozásra a főváros és a bankárg képviselői A pénzintézetek képviseleté­ben Hegedűs Lóránt, az egykori pénzügyminiszter azt­ ajánlotta, hogy 10% legyen a kamat. A­ főpolgármester ezt sokallta és így érvelt: — Én 8-án születtess. Legyen ennek tiszteletére a kamat 8%. A tréf­a csináló Hegedűs elkapta a szót és ilyen mó­dosító ajánlatot tett: — Elfogadom, de akkor számítsuk be '» fogantatást is és tegyen a kamat 9%. Jóözalkal­anazottéknál — Drágám —* szól a ’köztisztviselő a feleségé­hez —, nem találtál egy forintot a felöltőm zse­bében?­­ — Nem is kerestem, szívem — mondja az ass­­szony —, hiszen már hu­szonkettedike van. Ki házasodjék? Egy öregedő színész és egy fiatalabb újságíró beszélgetnek egymással. A színész panaszkodik, hogy szeretne már nyugodtan élni, de a helyzet remény­telen, mert tele van adós­sággal és a hitelezői na-­­gyon szorítják. Azt mondja a fiatal új­­ságíró: — Nitscs mit tenned egyebet, házasodj meg gazdagon, nem lesznek gondjaid. Az agglegény színészből kitör a felháborodás: — Én házasodjam meg? Nem nekem, hanem a hi­telezőimnek kell a péh. Házasodjanak meg ők. mmmm­p Politikai hetilap Felelős szerkesztő és kiadó: PARRAGH GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bajcsy-Zsilinszky­ út Só. — Telefon: 1250 SZD Előfizetési díj: egy évre 30 forint, félévre 25 focink negyedévre 12 forint 50 fillér Postatakarékpénztári csekkszámla: 8002. A — jellel ellátott közlemények fizetett hirdetései: Hungária Hírlapnyomda Rt Budapest V, Bajcsy-Zsilinszky­ út 34. Felelős: dr Bródy Lászlé

Next