Magyar Vasárnap, 1949 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1949-03-13 / 11. szám

TO írásait átadja neki. Tengelyi ott volt a révnél, várt, egyszerre embereket hallott erre futni,a­kik gyilkost, rablót kiáltottak. Mikor az üldözöttnek nyo­mát vesztették, a jegyzővel együtt a faluba mentek. IV­. A gyanú egyszerre csak kezdett Tengelyibe manni. Az egyik hallotta, hogy a haldokló ügyész az ő nevét emlegette. A másik tanúsította, hogy a zsidó láttán a fejét rázta. Feltűnő volt, hogy a jegyző a Tisza partján volt, ahol a gyilkost üldözték. Csiz­mája sáros volt, botját otthagyta az üldözött útján. Mindenki tudta, hogy este szörnyű fenyegetésekkel kiker­gette a fiskálist. . A gyanú felütötte a fejét és Nyúzó tüstént üstökén ra­gadta. Tengelyi mit sem sejtett még s a főbíró ott volt már házánál. Most már az is kiderült, hogy Viola egy este ott húzta meg magát a jegyző lakásában. — Rablók cimborája — csapott rá a főbíró. Vasban akarta régi ellenségét a megyeháza börtönébe vitetni, de az alispán azt kívánta, hogy az ő kocsiján bilincseletlenü­l vi­gyék. Tengelyi mellé az esküdt ült, a bakra egy hajdú került Az alispán kedvtesen volt s az a le­vél, mely asztalán feküdt, megrendí­tette, írója Vándory volt, a pap s most már megmondhatjuk — testvér­­bátyja az alispánnak. Évtizedekkel ezelőtt szerelme minden egyéb köte­léket elfelejtett vele s rábírta, hogy­ nevéről és birtokrészéről lemondva Németországot válassza hazájának „Cselekvésem kétségen kívül vétkes vala — írta most —, mert bármily csekély legyen az erő, melyet az em­ber magában érez, elhagyni hazáját nem áll soha senkinek szabadságá­ban, sem elhagyni az Istentől rá ki­szabott napszámot.“ Most is szelíden figyelmeztette öccsét régi ígéretére, hogy soha kérését nem fogja megta­gadni. „Tengelyi sorsa tőled függ, megmentheted s visszaszerezheted megtámadt becsületét — ezt kérte az ígéretre. Az alispán minden tőle tel­hetőt megtett, hogy a rab sorsán könnyítsen. Hazánk éghajlatának — fők­ép a Tisza sík mentén — oly szeszé­dei vannak, hogy néha hetekig nekiké­szülnek a fellegek egy termékenyítő esőhöz, máskor jő egy alszél és az áldáshozó, tiszta eső órák alatt itt van. Most sebesen jöttek történetü­nk­­­ben is az események. A megyében és a tömlőében a mirigykor szerencsétlen áldozatokat szedett. A bebörtönzött üveges zsidó is megkapta a vészes kört. Halála előtt Vándorynak, ki vi­gasztalni járt hozzá, előbb négyszem­közt, majd Völgyesy és Bántornyai tanuk előtt megvallotta, hogy előbb az alispánné megbízásából Macska­­házy bérelte fel a jegyző írásainak elrablására, utóbb maga az alispánné arra, hogy az ügyésztől, ha kell erő­szakkal is vegye el az iratokat s hogy a kályhalyukból látta, miként bánt el Viola Macskaházyval. A pap megren­dültemn szólt a vallomás után társai­hoz: — Mi bámuljuk, ha a zsidó meg­romlott, ha azon magasabb érzelme­ket, melyek az emberi természetet nemesíti, e népnél ritkábban talál­juk?! De engedtünk-e neki tért, hogy e nemesebb érzelmeket használja? E haza gyermekének ismerte-e el, hogy tőle szeretetet kívánhatna? Midőn Rétyné megtudta, hogy üve­ges Jancsi vallomást tett, megkísérel­te, hogy vallomásának visszavonására bírja. Végső haláltusáján is gyűlölet­tel tagadta meg ezt a szerencsétlen Az asszony érezte, hogy megingott gazságának egész építménye. Vádlott­nak, elítéltnek, tömlőcbe zártnak, akasztófa előtt állónak látta magát s a rettenetes szégyentől annak az arzé­­nes méregnek segítségével menekült, melyet nem maga részére őrzött szek­rényében. Nyúzó vádjai Tengelyi ellen egy­szerre szétszakadtak, mint háló, mit hatalmas kéz tép szét Tengelyi sza­baddá vált és hazament. Most Réty Ákos állít öreg Vándoryval a Török­­halmon. S most is lovasok jöttek erre a rónáról. Három lovas vágtatva ül­dözött egy negyediket. Mikor ezek közelebb értek, Violát ismerték fel az üldözöttben s pandúrokat, köztük Cifrát az üldözőkben. Viola tajtékkal borított lova néhány lépéssel előttük dőlt ki; a zsivány pisztolyával meg­lőtte az egyik pandúrt, Cifra egész közelről öt sebesítette meg halálosan. Utolsó lehellete előtt óriási erőfeszí­téssel mellényébe nyúlt és Tengelyi véres írásait nyújtotta Ákosnak: — Véresek .. Most az én véremtől... Ákos Vilmával, Kálmán Etelkával boldog párokká váltak. Az alispán le­mondott és a városba ment lakni. Vándory, bár az irományok birtokába jutott, melyek által születését bizo­nyíthatná, sem nevét, sem helyzetét nem változtatta. S a falu jegyzője? A boldogság, mely körülvette, a sok jó, amit a tiszarétieknek tehetett, de­rültté tették aggkorára, világos tanul­ságul mindenkinek, hogy valamint az erőmű, ha hasztalan vesztegel, idővel elrozsdásodik s annyival fényesebb, mennyivel szüntelenebből dolgozik: úgy­ az ember, ki egr­­sz életén át fá­rad, el nem veszti díszét öreg napjai­ban sem. Az idomítás csodája Mark Twain egyszer meglátogatott egy kutyaidomítót, aki büszkén mu­tatta neki „az idomítás csodáját“, egy hatalmas dán dogot. — Ha azt parancsolom a kutyának, ugord át ezt az árkot, magyarázza hév­vel a derék idomár — átugrik rajta. Ha azt parancsolom neki, edd meg ezt a spenótot, bár utálja a spenótot, meg­eszi. S ha egy tucat virslit teszek eléje és ráparancsolok, ne nyúlj hozzá, nem­ nyúl még akkor sem, a éhenveszne. — Hm — szólalt meg Mark Twain — mindig nagyra tartottam a kutyák képességét, de most már látom, hogy éppen­­olyan marhák vannak köztük, mint az emberek között nem Bankett : olyan két forintot érő vacsora, amelyet a nagyszámú ven­dégre való tekintettel legalább húsz forintért lehet eladni. Bigámista­­ olyan ember, aki a megengedettnél eggyel több feleséget vesz. Megalázkodás­a olyan lelki folya­mat, amelynek során az ember va­lódi jelentőségére redukálja önmagát. Filozófus — olyan ember, aki min­dig tudja, mit kell tenni, míg vele nem történik valami. Sikeres férfi — olyan férfi, aki töb­bet keres, mint amennyit felesége el tud költeni. Sikeres asszony , aki ilyen férjet tud találni magának. Itatóspapír­­ valami, amire mere­ven nézel, míg a tinta megszárad. Sznob­i olyan ember, aki csak olyanokkal akar megismerkedni, akik nem óhajtják őt ismerni. Életünk legőszintébb pillanatai közé tartozik, amikor tükörbe nézünk. Ilyenkor áruljuk el legjobban igazi énünket. Mások előtt éppen ezért ritkán szoktunk tükörbe nézni, s ha megtesszük, rendszerint csak valamilyen ürüggyel: kirúzsozzuk az ajkunkat, fésülködünk, vagy nyakkendőt igazítunk. A döntő az, hogyan viselkedünk a tükör előtt, amikor egyedül vagyunk, mi és legalázato­sabb, s leghízelgőbb kritikusunk: a tükör. A karikaturista szerint a tükörbe­­nézőknek öt főtípusa van: 1. A SZÓNOK. Szőkébb családi vacsorákon, vagy hivatalos banketteken működik csupán, legtöbbet azonban a tükör előtt szerepel. Minden alkalmat megragad, hogy tükre előtt világrendítő kijelentése­ket tegyen. Pompás politikai és közgazdasági esz­méi vannak, de «senki sem érti meg őt».2. Az ÖRÖK Nő. A tizenkét éves Micike a pad­láson, egy félig már megvakult tükörben a m­­ama tíz év előtti ruháiban próbálja ki, hogyan fog kinézni tíz év múlva,­­ mint menyasszony. A játék órák hosszat tart, sőt egy kicsit változtatott formában, egy egész életen át. A ZÚGATLÉTA. Elsősorban a birkózó és boxoló izomkolosszusokról készült fényképek izgatják. Ezek­nek a fényképeknek a pózait próbálgatja, izmait feszítgetve a tükör előtt. Az eredmény mindég ki­elégítő, meg van elégedve magával. «Ha én behúz­nék egyet annak a nyápic Joe Louisnak!» — mond­ja és behúz a tükörnek egy jobbegyenest. -­-AZ ÁBRÁNDOZÓ. Legbiztosabban arról lehet megismerni, hogy ül a tükör előtt. Egy színésznő v­eszett el benne, de alaposan. A filmekben játszott jeleneteket játssza él tükre előtt, s a saját életéből azt, ami nincs benne. A BECSÜLETES. Csak azért becsületes, mert siet. Ez akadályozza meg abban, hogy noha például randevúra siet, mégsem próbálja végig a randevún elmondandó dolgokat a tükör előtt, hanem csak a nyakkendő megkötésénél veszi igénybe. Egészen ritka példány. Az emberek túlnyomó többsége ugyanis szeret lassan és hosszan készülődni egy­­egy fontosabb «jelenésre». Bocsánat, doktor úr!.— (Hányféleképpen lehet meggyógyulni?) 1. Az ember nem hív orvost és meg­gyógyul. 2. Az ember hív orvost, de az nem jön el 5. Az ember hív orvost, az eljön, de nem ír fel semmit. 4. Az ember hív orvost, az eljön, felír valamit, de a beteg nem csináltatja meg. 5. Az ember hív orvost, az eljön, felír valamit, a beteg megcsináltatja, de nem veszi be. 6. Az ember már orvost, az eljön, felír valamit, a beteg megcsináltatja, be­veszi és mégis meggyógyul. 1949 március 13_ REMEK ÖTLET A stockholmi áruház-tulajdonos pajt­­aszkodik társának:­­ — Képzeld, ez a Ake minduntalan elalszik.Teljesen használhatatlan ember. Már megpróbáltam a legkülönbözőbb osztályokban, de mindenütt állva el­alszik. Ki pedig nem dobhatom, mert rokon. — Van egy ötletem — mondja a társ —, helyezd át a hálókabát-osz­­tályba, adj rá egy hálókabátot és tűzz rá egy felírást: „A mi hálókabátaink olyan nagyszerűek, hogy még az eladó alkalmazott is elalszik bennük.“ A FÉLTÉKENYSÉGRŐLH­ÁZI G © Af B © ff Szö­vetmaradékbójt és néhány egyszerű fém-, fa- vagy szarugyűrű segítségével csinos, minden ruhánkhoz tetszésszerinti színű gombokat készíthetünk. A gyűrűt egy megfelelő darabka szövettel áthúzzuk. (1) A gyűrűt steppöltésekkel meg­rögzítjük. (2) A gomb közepére a lyukak helyére keresztöltéseket alkalmazunk. (B­) Aligha akad ember, aki ne szenvedett volna még a féltékenységtől. Annál többen vannak azonban olyanok, a­kik tagadják, hogy féltékenyek. Minden­ki alacsonyrendű érzetem­nek tartja, ezért szégyeníti, s igyekszik elnyomni, mi­helyt jelentkezik. Bár­mennyire is küzdjün­k azonban elene, mindig föl­­fölbuk­kan, újra és újra je­lentkezik. Szikrája föllob­­ban bennünk, ha észre­vesszük, hogy feleségünk­nek sikere van a társa­ságban, ha férjünk valami­­vel kedvesebb e­gy idegen nővel, ha kollégáink ered­ményesebben haladnak előre, mint mi, vagy ha testvérünket nagyobb sze­rzetben részesíti akárcsak látszólag is, a család. Mindez azonban a félté­kenységnek normális meg­jelenési formája. A baj akkor kezdődik, amikor a féltékenységre semmi, a legporányibb okunk sincs. Baj van például akkor, ha egy feleség már férje kár­tya­partnereire és barátai­ra is féltékeny. Ez már beteges tünet, s azt jelenti, hogy legszívesebben elzár­ná a világtól, s csak a maga számára szeretné ki­sajátítani. A már megindult félté­kenységi folyamatot apró semmiségek, képzelődések és föltevések mélyítik el egyre jobban. Ha csak az egyik fél féltékeny is, at­tól rendszerint mind a ket­tő szenved, a féltékeny félre nézve azonban még egyéb hátrányok, is jelent­keznek, így elsősorban az alacsonyabbrendűségi ér­zés. Egyre bá­tortalanabb lesz, elveszti lelke egyen­súlyát, s mindez a teher egyre nő és egyre bonyo­lódik, egyre elviselhetetle­nebbé válik. A megindult és oktalan féltékenységi folyamatot megfékezni nem lehet, vagy nagyon nehéz. A fél­tékennyé vált ember töb­bé, bármennyire is szeret­né, nem tud nem félté­keny lenni. A betegség el­kerülésére és megelőzésé­re azonban van mód. A pszichológusok öt pontban foglalják össze azokat a tanácsokat, amelyekkel a beteges féltékenységet el-j«] kerülhetjük: r i í. I»! Ha észreveszed, hogy | társad hajlamos a félté-­* kenységre, emiatt ne­m akard egész életrendedet­­ felforgatni, hogy így kidé-Fi­gítsd önzését Ez amúgy-'íj sem sikerülhetne teljesen., » s azonkívül örökös elége-ijji­detlenség és lázadás nyug-]«] tatamítana, mely mindkét­, “ , tőtöknek kárára lenne. iji Ha fiatal házasok vagy-ir­­­tok, ilyen esetben beszélni]»s kell erről egy alkalmas, ^i pillanatban. Segíteni kellet neki abban, hogy a félté-]»j kenységet a tökéletes biz-,11 torzság érzete váltsa fel. 13 a. j.j Sose vádold féltékemy-1" i séggel, még, ha féltékeny is,­­ J i mert ez csak még jobban]»] elmérgesítené a helyzetet, iji Ha a féltékenységnek]»] csak a legparányibb szálk-1" i rája jelentkezett benned:1 Ji beszélj róla! Ne fojtsd]»] vissza, ne akard legyűrni !"i ne titkold! Beszélj róla,­ ez az egyetlen módja am-l'i nak, hogy leküzdjed! iji Soha se igyekezz fél- ' lékennyé tenni társadat, i j, i csak azért, hogy még job­]«] ban megszeressen. Az ilyen,' játék a te gyengeségedet'jji árulja el, s ritkán ered-]»] ményes, gyakrabban ép-i'i pen ellenkező vélt ér el.1' i Jó tanácsot adni azon­]«] ban mindég könnyebb, i" i mint meg is fogadni azt.1 \' Ostobaság féltékenynek 1 ] lenni, míg nincs okunk rá.fi Amikor pedig már okunk­­ van rá, akkor többé nem­­ ] érdemes féltékenynek len­ C­­­ni, mert úgysem érhetünk C1 el vele semmit, f [ H. ?• ] MEGHATMOMLOK A csók — rózsás pont a szív «I» betűje fölött. (Rostand) Az arcpkr — a szív meteorjai, me­lyek az arcra esnek. (Shakespeare) Az erény — a lélek udvariassága. (Balsac) A hit — a fényt akkor megérző tíradár, amikor a szürkület még sötét. (Tagore) A hírnév — hősi tettek illata. (Socrates) A béke — az emésztő boldogság. (Hugo) A memória —­ a tudás termőföldje és tokja. (Cicero) A könyv — koporsóba zárt gondo­latok, melyek a szavak fűszerével vannak bebalzsamozva. (Joyce) h­rítt* Volt egy ember a régi időkben, áld virslit árult a Nemzeti Színház előtt. Süket volt, állandóan a szemével baj­lódott, újságot nem olvasott, emberek közé sohase járt De jó, forró virslit árult. Nagy tábla volt kitéve kis virsli­főző katlanja mellett, melyein ez állt: «/ff kapható éjjel-nappal a világ leg­jobb forró virslije». Az emberek el­olvasták ezt a hirdetőtáblát, virslit vette­k, s az üzlet jól ment Az öreg­ a fiát iskoláztatta. Egyszer a fiú ezzel jött haza: — Mondd papa, te nem érdeklődés a világ dolgai iránti? Óriási gazdasági krízis van! Az európai helyzet rette­netes. Mindenki tönkremegy. Az öreg elgondolkozott és azt mondta magában: — A fiam iskolá­zott gyerek, a­z biztosan tudja, milyen a világ sora. Ezzel fogta a virslifőző katlant, le­szedte a hirdetőtáblát, hazament, s nem árult­ virslit. Két napig ült az öreg odahaza, aztán azt mondta: — Hát fiam, neked bizony igazad van. Két napja benne vagyunk egy nagy gazdasági krízis közepén. REJTVÉNY ÉS JÁTÉK A betűkkel jelölt kézmozdulatok kombinációj­­val a számokkal jelölt árny-* képeket tudjuk a falra varázsolni. Melyik két-két kézmozdulat adja ki az egyes árnyképeket? M s? a =3 ‘f S3 a -V ‘H *9 D :S ‘0 e? a :g 'I e? V -X :sf}faí8ajl

Next