Magyar Vasárnap, 1949 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1949-03-13 / 11. szám
TO írásait átadja neki. Tengelyi ott volt a révnél, várt, egyszerre embereket hallott erre futni,akik gyilkost, rablót kiáltottak. Mikor az üldözöttnek nyomát vesztették, a jegyzővel együtt a faluba mentek. IV. A gyanú egyszerre csak kezdett Tengelyibe manni. Az egyik hallotta, hogy a haldokló ügyész az ő nevét emlegette. A másik tanúsította, hogy a zsidó láttán a fejét rázta. Feltűnő volt, hogy a jegyző a Tisza partján volt, ahol a gyilkost üldözték. Csizmája sáros volt, botját otthagyta az üldözött útján. Mindenki tudta, hogy este szörnyű fenyegetésekkel kikergette a fiskálist. . A gyanú felütötte a fejét és Nyúzó tüstént üstökén ragadta. Tengelyi mit sem sejtett még s a főbíró ott volt már házánál. Most már az is kiderült, hogy Viola egy este ott húzta meg magát a jegyző lakásában. — Rablók cimborája — csapott rá a főbíró. Vasban akarta régi ellenségét a megyeháza börtönébe vitetni, de az alispán azt kívánta, hogy az ő kocsiján bilincseletlenül vigyék. Tengelyi mellé az esküdt ült, a bakra egy hajdú került Az alispán kedvtesen volt s az a levél, mely asztalán feküdt, megrendítette, írója Vándory volt, a pap s most már megmondhatjuk — testvérbátyja az alispánnak. Évtizedekkel ezelőtt szerelme minden egyéb köteléket elfelejtett vele s rábírta, hogy nevéről és birtokrészéről lemondva Németországot válassza hazájának „Cselekvésem kétségen kívül vétkes vala — írta most —, mert bármily csekély legyen az erő, melyet az ember magában érez, elhagyni hazáját nem áll soha senkinek szabadságában, sem elhagyni az Istentől rá kiszabott napszámot.“ Most is szelíden figyelmeztette öccsét régi ígéretére, hogy soha kérését nem fogja megtagadni. „Tengelyi sorsa tőled függ, megmentheted s visszaszerezheted megtámadt becsületét — ezt kérte az ígéretre. Az alispán minden tőle telhetőt megtett, hogy a rab sorsán könnyítsen. Hazánk éghajlatának — főkép a Tisza sík mentén — oly szeszédei vannak, hogy néha hetekig nekikészülnek a fellegek egy termékenyítő esőhöz, máskor jő egy alszél és az áldáshozó, tiszta eső órák alatt itt van. Most sebesen jöttek történetünkben is az események. A megyében és a tömlőében a mirigykor szerencsétlen áldozatokat szedett. A bebörtönzött üveges zsidó is megkapta a vészes kört. Halála előtt Vándorynak, ki vigasztalni járt hozzá, előbb négyszemközt, majd Völgyesy és Bántornyai tanuk előtt megvallotta, hogy előbb az alispánné megbízásából Macskaházy bérelte fel a jegyző írásainak elrablására, utóbb maga az alispánné arra, hogy az ügyésztől, ha kell erőszakkal is vegye el az iratokat s hogy a kályhalyukból látta, miként bánt el Viola Macskaházyval. A pap megrendültemn szólt a vallomás után társaihoz: — Mi bámuljuk, ha a zsidó megromlott, ha azon magasabb érzelmeket, melyek az emberi természetet nemesíti, e népnél ritkábban találjuk?! De engedtünk-e neki tért, hogy e nemesebb érzelmeket használja? E haza gyermekének ismerte-e el, hogy tőle szeretetet kívánhatna? Midőn Rétyné megtudta, hogy üveges Jancsi vallomást tett, megkísérelte, hogy vallomásának visszavonására bírja. Végső haláltusáján is gyűlölettel tagadta meg ezt a szerencsétlen Az asszony érezte, hogy megingott gazságának egész építménye. Vádlottnak, elítéltnek, tömlőcbe zártnak, akasztófa előtt állónak látta magát s a rettenetes szégyentől annak az arzénes méregnek segítségével menekült, melyet nem maga részére őrzött szekrényében. Nyúzó vádjai Tengelyi ellen egyszerre szétszakadtak, mint háló, mit hatalmas kéz tép szét Tengelyi szabaddá vált és hazament. Most Réty Ákos állít öreg Vándoryval a Törökhalmon. S most is lovasok jöttek erre a rónáról. Három lovas vágtatva üldözött egy negyediket. Mikor ezek közelebb értek, Violát ismerték fel az üldözöttben s pandúrokat, köztük Cifrát az üldözőkben. Viola tajtékkal borított lova néhány lépéssel előttük dőlt ki; a zsivány pisztolyával meglőtte az egyik pandúrt, Cifra egész közelről öt sebesítette meg halálosan. Utolsó lehellete előtt óriási erőfeszítéssel mellényébe nyúlt és Tengelyi véres írásait nyújtotta Ákosnak: — Véresek .. Most az én véremtől... Ákos Vilmával, Kálmán Etelkával boldog párokká váltak. Az alispán lemondott és a városba ment lakni. Vándory, bár az irományok birtokába jutott, melyek által születését bizonyíthatná, sem nevét, sem helyzetét nem változtatta. S a falu jegyzője? A boldogság, mely körülvette, a sok jó, amit a tiszarétieknek tehetett, derültté tették aggkorára, világos tanulságul mindenkinek, hogy valamint az erőmű, ha hasztalan vesztegel, idővel elrozsdásodik s annyival fényesebb, mennyivel szüntelenebből dolgozik: úgy az ember, ki egrsz életén át fárad, el nem veszti díszét öreg napjaiban sem. Az idomítás csodája Mark Twain egyszer meglátogatott egy kutyaidomítót, aki büszkén mutatta neki „az idomítás csodáját“, egy hatalmas dán dogot. — Ha azt parancsolom a kutyának, ugord át ezt az árkot, magyarázza hévvel a derék idomár — átugrik rajta. Ha azt parancsolom neki, edd meg ezt a spenótot, bár utálja a spenótot, megeszi. S ha egy tucat virslit teszek eléje és ráparancsolok, ne nyúlj hozzá, nem nyúl még akkor sem, a éhenveszne. — Hm — szólalt meg Mark Twain — mindig nagyra tartottam a kutyák képességét, de most már látom, hogy éppenolyan marhák vannak köztük, mint az emberek között nem Bankett : olyan két forintot érő vacsora, amelyet a nagyszámú vendégre való tekintettel legalább húsz forintért lehet eladni. Bigámista olyan ember, aki a megengedettnél eggyel több feleséget vesz. Megalázkodása olyan lelki folyamat, amelynek során az ember valódi jelentőségére redukálja önmagát. Filozófus — olyan ember, aki mindig tudja, mit kell tenni, míg vele nem történik valami. Sikeres férfi — olyan férfi, aki többet keres, mint amennyit felesége el tud költeni. Sikeres asszony , aki ilyen férjet tud találni magának. Itatóspapír valami, amire mereven nézel, míg a tinta megszárad. Sznobi olyan ember, aki csak olyanokkal akar megismerkedni, akik nem óhajtják őt ismerni. Életünk legőszintébb pillanatai közé tartozik, amikor tükörbe nézünk. Ilyenkor áruljuk el legjobban igazi énünket. Mások előtt éppen ezért ritkán szoktunk tükörbe nézni, s ha megtesszük, rendszerint csak valamilyen ürüggyel: kirúzsozzuk az ajkunkat, fésülködünk, vagy nyakkendőt igazítunk. A döntő az, hogyan viselkedünk a tükör előtt, amikor egyedül vagyunk, mi és legalázatosabb, s leghízelgőbb kritikusunk: a tükör. A karikaturista szerint a tükörbenézőknek öt főtípusa van: 1. A SZÓNOK. Szőkébb családi vacsorákon, vagy hivatalos banketteken működik csupán, legtöbbet azonban a tükör előtt szerepel. Minden alkalmat megragad, hogy tükre előtt világrendítő kijelentéseket tegyen. Pompás politikai és közgazdasági eszméi vannak, de «senki sem érti meg őt».2. Az ÖRÖK Nő. A tizenkét éves Micike a padláson, egy félig már megvakult tükörben a mama tíz év előtti ruháiban próbálja ki, hogyan fog kinézni tíz év múlva, mint menyasszony. A játék órák hosszat tart, sőt egy kicsit változtatott formában, egy egész életen át. A ZÚGATLÉTA. Elsősorban a birkózó és boxoló izomkolosszusokról készült fényképek izgatják. Ezeknek a fényképeknek a pózait próbálgatja, izmait feszítgetve a tükör előtt. Az eredmény mindég kielégítő, meg van elégedve magával. «Ha én behúznék egyet annak a nyápic Joe Louisnak!» — mondja és behúz a tükörnek egy jobbegyenest. --AZ ÁBRÁNDOZÓ. Legbiztosabban arról lehet megismerni, hogy ül a tükör előtt. Egy színésznő veszett el benne, de alaposan. A filmekben játszott jeleneteket játssza él tükre előtt, s a saját életéből azt, ami nincs benne. A BECSÜLETES. Csak azért becsületes, mert siet. Ez akadályozza meg abban, hogy noha például randevúra siet, mégsem próbálja végig a randevún elmondandó dolgokat a tükör előtt, hanem csak a nyakkendő megkötésénél veszi igénybe. Egészen ritka példány. Az emberek túlnyomó többsége ugyanis szeret lassan és hosszan készülődni egyegy fontosabb «jelenésre». Bocsánat, doktor úr!.— (Hányféleképpen lehet meggyógyulni?) 1. Az ember nem hív orvost és meggyógyul. 2. Az ember hív orvost, de az nem jön el 5. Az ember hív orvost, az eljön, de nem ír fel semmit. 4. Az ember hív orvost, az eljön, felír valamit, de a beteg nem csináltatja meg. 5. Az ember hív orvost, az eljön, felír valamit, a beteg megcsináltatja, de nem veszi be. 6. Az ember már orvost, az eljön, felír valamit, a beteg megcsináltatja, beveszi és mégis meggyógyul. 1949 március 13_ REMEK ÖTLET A stockholmi áruház-tulajdonos pajtaszkodik társának: — Képzeld, ez a Ake minduntalan elalszik.Teljesen használhatatlan ember. Már megpróbáltam a legkülönbözőbb osztályokban, de mindenütt állva elalszik. Ki pedig nem dobhatom, mert rokon. — Van egy ötletem — mondja a társ —, helyezd át a hálókabát-osztályba, adj rá egy hálókabátot és tűzz rá egy felírást: „A mi hálókabátaink olyan nagyszerűek, hogy még az eladó alkalmazott is elalszik bennük.“ A FÉLTÉKENYSÉGRŐLHÁZI G © Af B © ff Szövetmaradékbójt és néhány egyszerű fém-, fa- vagy szarugyűrű segítségével csinos, minden ruhánkhoz tetszésszerinti színű gombokat készíthetünk. A gyűrűt egy megfelelő darabka szövettel áthúzzuk. (1) A gyűrűt steppöltésekkel megrögzítjük. (2) A gomb közepére a lyukak helyére keresztöltéseket alkalmazunk. (B) Aligha akad ember, aki ne szenvedett volna még a féltékenységtől. Annál többen vannak azonban olyanok, akik tagadják, hogy féltékenyek. Mindenki alacsonyrendű érzetemnek tartja, ezért szégyeníti, s igyekszik elnyomni, mihelyt jelentkezik. Bármennyire is küzdjünk azonban elene, mindig fölfölbukkan, újra és újra jelentkezik. Szikrája föllobban bennünk, ha észrevesszük, hogy feleségünknek sikere van a társaságban, ha férjünk valamivel kedvesebb egy idegen nővel, ha kollégáink eredményesebben haladnak előre, mint mi, vagy ha testvérünket nagyobb szerzetben részesíti akárcsak látszólag is, a család. Mindez azonban a féltékenységnek normális megjelenési formája. A baj akkor kezdődik, amikor a féltékenységre semmi, a legporányibb okunk sincs. Baj van például akkor, ha egy feleség már férje kártyapartnereire és barátaira is féltékeny. Ez már beteges tünet, s azt jelenti, hogy legszívesebben elzárná a világtól, s csak a maga számára szeretné kisajátítani. A már megindult féltékenységi folyamatot apró semmiségek, képzelődések és föltevések mélyítik el egyre jobban. Ha csak az egyik fél féltékeny is, attól rendszerint mind a kettő szenved, a féltékeny félre nézve azonban még egyéb hátrányok, is jelentkeznek, így elsősorban az alacsonyabbrendűségi érzés. Egyre bátortalanabb lesz, elveszti lelke egyensúlyát, s mindez a teher egyre nő és egyre bonyolódik, egyre elviselhetetlenebbé válik. A megindult és oktalan féltékenységi folyamatot megfékezni nem lehet, vagy nagyon nehéz. A féltékennyé vált ember többé, bármennyire is szeretné, nem tud nem féltékeny lenni. A betegség elkerülésére és megelőzésére azonban van mód. A pszichológusok öt pontban foglalják össze azokat a tanácsokat, amelyekkel a beteges féltékenységet el-j«] kerülhetjük: r i í. I»! Ha észreveszed, hogy | társad hajlamos a félté-* kenységre, emiatt nem akard egész életrendedet felforgatni, hogy így kidé-Figítsd önzését Ez amúgy-'íj sem sikerülhetne teljesen., » s azonkívül örökös elége-ijjidetlenség és lázadás nyug-]«] tatamítana, mely mindkét, “ , tőtöknek kárára lenne. iji Ha fiatal házasok vagy-irtok, ilyen esetben beszélni]»s kell erről egy alkalmas, ^i pillanatban. Segíteni kellet neki abban, hogy a félté-]»j kenységet a tökéletes biz-,11 torzság érzete váltsa fel. 13 a. j.j Sose vádold féltékemy-1" i séggel, még, ha féltékeny is, J i mert ez csak még jobban]»] elmérgesítené a helyzetet, iji Ha a féltékenységnek]»] csak a legparányibb szálk-1" i rája jelentkezett benned:1 Ji beszélj róla! Ne fojtsd]»] vissza, ne akard legyűrni !"i ne titkold! Beszélj róla, ez az egyetlen módja am-l'i nak, hogy leküzdjed! iji Soha se igyekezz fél- ' lékennyé tenni társadat, i j, i csak azért, hogy még job]«] ban megszeressen. Az ilyen,' játék a te gyengeségedet'jji árulja el, s ritkán ered-]»] ményes, gyakrabban ép-i'i pen ellenkező vélt ér el.1' i Jó tanácsot adni azon]«] ban mindég könnyebb, i" i mint meg is fogadni azt.1 \' Ostobaság féltékenynek 1 ] lenni, míg nincs okunk rá.fi Amikor pedig már okunk van rá, akkor többé nem ] érdemes féltékenynek len Cni, mert úgysem érhetünk C1 el vele semmit, f [ H. ?• ] MEGHATMOMLOK A csók — rózsás pont a szív «I» betűje fölött. (Rostand) Az arcpkr — a szív meteorjai, melyek az arcra esnek. (Shakespeare) Az erény — a lélek udvariassága. (Balsac) A hit — a fényt akkor megérző tíradár, amikor a szürkület még sötét. (Tagore) A hírnév — hősi tettek illata. (Socrates) A béke — az emésztő boldogság. (Hugo) A memória — a tudás termőföldje és tokja. (Cicero) A könyv — koporsóba zárt gondolatok, melyek a szavak fűszerével vannak bebalzsamozva. (Joyce) hrítt* Volt egy ember a régi időkben, áld virslit árult a Nemzeti Színház előtt. Süket volt, állandóan a szemével bajlódott, újságot nem olvasott, emberek közé sohase járt De jó, forró virslit árult. Nagy tábla volt kitéve kis virslifőző katlanja mellett, melyein ez állt: «/ff kapható éjjel-nappal a világ legjobb forró virslije». Az emberek elolvasták ezt a hirdetőtáblát, virslit vettek, s az üzlet jól ment Az öreg a fiát iskoláztatta. Egyszer a fiú ezzel jött haza: — Mondd papa, te nem érdeklődés a világ dolgai iránti? Óriási gazdasági krízis van! Az európai helyzet rettenetes. Mindenki tönkremegy. Az öreg elgondolkozott és azt mondta magában: — A fiam iskolázott gyerek, az biztosan tudja, milyen a világ sora. Ezzel fogta a virslifőző katlant, leszedte a hirdetőtáblát, hazament, s nem árult virslit. Két napig ült az öreg odahaza, aztán azt mondta: — Hát fiam, neked bizony igazad van. Két napja benne vagyunk egy nagy gazdasági krízis közepén. REJTVÉNY ÉS JÁTÉK A betűkkel jelölt kézmozdulatok kombinációjval a számokkal jelölt árny-* képeket tudjuk a falra varázsolni. Melyik két-két kézmozdulat adja ki az egyes árnyképeket? M s? a =3 ‘f S3 a -V ‘H *9 D :S ‘0 e? a :g 'I e? V -X :sf}faí8ajl