Magyar Vasutas, 1965 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1965-08-02 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára 40 fillér 1965. AUGUSZTUS 3. LEGJOBB TELJESÍTMÉNNYEL A budapesti igazgatóság nyerte a vándorzászlót Júniusban az árvíz és a rendkívül esős időjárás káros következményei a vasút terü­letén is fokozott mértékben jelentkeztek. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy júniusban egyetlen igazgatóság sem ér­te el az anyagi elismeréssel együttjáró 100 százalékos tel­jesítményt. Az első félévben beterve­zett, de vasúti fuvarozásra nem került áruk miatt a MÁV lemaradása kereken 2 086 000 tonna. A tárgyilagosság ked­véért azonban azt is meg kell mondani, hogy az első félévben a MÁV vonalain berakott és to­vábbított árusúly, 1 610 439 tonnával haladta meg az előző év azonos időszaká­ban elszállított árumeny­­nyiséget. A közvetlen üzemeltetést vég­ző szakszolgálatok minőségi munkájára jellemző mutatók­nál is számottevő fejlődés ta­pasztalható. Hasonló a helyzet a vasúti ipar területén is, ahol az önköltségi terv betartása mellett a termelékenység ala­kulása szintén kedvező képet mutat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége által alapított vö­rös vándorzászló félévenként kerül adományozásra. 1965 el­ső félévének eredményei alap­ján — legjobb teljesítménnyel — a budapesti igazgatóság dolgozói érdemelték ki a ki­tüntetést és az ezzel járó pénz­jutalmat. Külön ki kell emel­ni, hogy az igazgatóság az első félévben — június kivételével — 102 százalékon felüli telje­sítményt ért el, sőt két eset­ben a maximumként előírt 103 százalékos célkitűzést is túl­teljesítették. Az árvíz okozta nehézségek miatt számos üzemben átme­netileg szünetelt a termelés. Ezekben az üzemekben a szo­cialista brigádok a felszabadu­lási verseny keretében tett vállalásaikat azzal egészítet­ték ki, hogy a népgazdasági terv teljesítése érdekében vál­lalják a rendkívüli körülmé­nyek miatti termeléskiesés pót­lását. A fentiekből következik, hogy az idei őszi forgalomban minden eddiginél nagyobb fel­adat háru­l a vasút dolgozóira. A forgalmi és kereskedelmi szakszolgálatnál még az eddi­ginél is nagyobb súlyt kell helyezni a vonatforgalom terv­­szerűségének biztosítására. A menetrendszerű közlekedés, a vonatközlekedési terv cél­kitűzéseinek teljesítése szoro­san összefügg az adott kapaci­tás egyenletes kihasználásával. Ennek pedig egyik igen fon­tos feltétele a fuvaroztató fe­lekkel való jobb kapcsolat ki­építése, melynek révén el kell érni, hogy az éjjel­nappali, valamint a va­sár- és ünnepnapi rakodá­sok tervszerűen történje­nek. Az őszi forgalom idején a tervezettnél előreláthatólag nagyobb vonóerőigényre lesz szükségünk. Ezért a nagymű­­helyi javításra váró gőzmozdo­nyok fővizsgájának, főjavítá­sának egy részét — időben és a kívánt minőségben — a von­tatási műhelyekben kell elvé­gezni. A teherkocsik javításá­nak fokozása szintén elsődle­ges feladat. Arra kell töreked­ni, hogy a javítási állag or­szágos viszonylatban 6 száza­léknál magasabb ne legyen. Mindez szükségessé teszi­­az anyagellátásnál esetleg je­lentkező nehézségek időbeni áthidalását. A fentiek érdekében tovább kell erősíteni a helyi párt-, szakszervezeti és a szakmai ve­zetők, valamint az egyes szak­­szolgálati ágak közötti kap­csolatot. Tovább kell szélesí­teni a munkaversenyt és fo­kozott gondot kell fordítani a dolgozók munkakörülményei­nek javítására. SZERETIK AZ EMBEREKET Kitüntették a Keleti­ pályaudvar egészségügyi állomásának dolgozóit 1959. február 7-én ünnepé­lyes keretek között nyílt meg a Keleti pályaudvar nagycsar­nokában a Magyar Vöröske­reszt egészségügyi állomása. A fodrászműhelyből átalakított kis helyiségre felkerült a köz­ismert embléma és megkezdte szolgálatát néhány társadalmi aktíva. És itt, az utóbbin van a hangsúly. Új intézmények, új létesítmények hét évvel ez­előtt is gombamód szaporod­tak, de akkor még nem volt gyakori az, hogy ilyen jelentős feladatellátást — minden fi­zetség nélkül — társadalmi munkában, vállalják az embe­rek. Voltak is tamáskodók. — Majd nézzék meg, hogy meddig tart a lelkesedés! Nem mondok sokat, ha egy esztendő múltán itt újra a borbély ver­het tanyát. Ki az, aki ingyen üldögél itt naphosszat — mo­rogtak a hitetlenkedők. A jó munka elismerése Ennek már hét esztendeje. Július 24-én a VIII. kerületi Vöröskereszt helyiségében, ünnepélyes külsőségek között gyűltek össze a „Keleti aktí­vák”. Kilencen vannak, csak­nem valamennyiük a megnyi­tás óta ad szolgálatot. — Az Önök munkája beszé­des bizonyítéka annak, hogy lehetséges társadalmi úton megoldani nehéz feladatokat is — mondta Kádár Albert, a Magyar Vöröskereszt budapes­ti vezetőségének tagja, mikor átnyújtotta az 5—10—15 éves aktív munkáért adományozott elismerő jelvényt. Az állomás pártbizottsága nevében Tibor György köszön­te meg a Vöröskereszt aktívái­nak áldozatos munkáját. — Az elsősegélynyújtáson túlmenően politikai jelentősége is van az önök tevékenységé­nek. Az a tény, hogy reggel 7-től, este 11 óráig fegyelme­zetten ellátnak egy nem is könnyű szolgálatot, és mind­ezért nem várnak ellenszolgál­tatást, politikai állásfoglalást jelent. Az ünnepélyes percek után baráti beszélgetés indult meg a kitüntetettek és a vendégek között. Érdekes munkát végeznek !— A második negyedévben 1100 esetben nyújtottunk se­gítséget a rászorulóknak. Saj­nos elég gyakori a súlyos bal­eset is — meséli dr. Rácz Gyu­láné, az egészségügyi ál­lomás egyik lelkes mun­katársa. — De nemcsak sérültek térnek be hozzánk. Sokan felvilágosításért, vagy csak néhány jó szóért nyitják ránk az ajtót. Sok külföldi csak azért jön be, mert ismeri jelvényünket és rajtunk ke­resztül kívánja ismerőseit fel­kutatni. Színes, érdekes munka a mienk. Sok türelmet igényel. — Milyen a kapcsolat az ál­lomási szervekkel? — A lehető legjobb! Minden segítséget megkapunk. Hét éve működik az egész­ségügyi állomás. A hét év alatt munkájuk eredményét nem jelzi statisztikai kimutatás. Jól­lehet a számok szemléltetnék, hogy hányan kaptak gyógy­szert, mennyi sebre került kö­tés. Azt, hogy ez a kis kollek­tíva mennyi figyelmes, kedves szóval enyhítette a fájdalmat, azt nem fejezhetik ki a szá­mok. Ők, szeretik az embereket. Sándor György Katona dolog az egész. Ilyen nagy fiúnak nem szabad már sírni — vigasztalja dr. Rácz Gyuláné, az egészségügyi állomás egyik dolgozója ezt a pityergő kisfiút, miközben kötést helyez el vérző uj jócskájára. A budapesti fiatalok elhódították a vándorser­leget Mint ismeretes, szakszerve­zetünk elnöksége 1964-ben a X. vasutas ifjúsági találkozó­ra vándorserleget alapított a munkaversenyben, az ifjúság körében végzett politikai munkában, a találkozóra való mozgósításban, annak rendez­vényein való részvételben, va­lamint a különvonatok deko­rálásában legjobb eredményt elérő igazgatóság részére. 1964-ben a debreceni igaz­­gatóság fiataljai nyerték a t­ándorserleget. Az idén a Ba­­­­tonalmádiban megrendezett II. vasutas, közlekedési és fos­tás ifjúsági béketalálkozó alkalmából a budapesti igaz­gatóság fiataljai szerezték a legtöbb pontot. Ezzel az elnök­ség vándorserlegét elhódítot­ták a debreceniektől. Az ifjúsági béketalálkozó rendező bizottsága a találko­zót értékelve, a következő sorrendet állapította meg: 1. Budapesti igazgatóság 3. Miskolci igazgatóság, 3. Szombathelyi igazgatóság, 4. Debreceni igazgatóság, 5. Szegedi igazgatóság, 6. Pécsi igazgatóság. A budapesti fiatalok sikeré­hez gratulálunk! Önerőből pótolják az árvíz okozta károkat Műszaki konferencia a pécsi igazgatóságon Műszaki konferenciára ke­rült sor július 20-án a pécsi igazgatóság nagy tanácstermé­ben. A műszaki konferencián — amelyen részt vettek a na­gyobb szolgálati helyek párt­szakszervezeti és szakvonali vezetői is — dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes értékelte az első félévi munkát, és részle­tes tájékoztatást adott a fel­adatokról, melyeket a harma­dik negyedévben kell végre­hajtaniuk a pécsi igazgatóság­hoz tartozó vasutasoknak. Lemaradás az árvíz miatt A népgazdaság különböző ágazatait ért természeti csa­pások visszahatottak a vasút munkájára is. A dunai árvíz jelentős kiesést okozott a pécsi igazgatóság áruszállítási tervé­nek teljesítésében. Jellemző erre, hogy az első negyedév­ben még 127 ezer tonna túltel­jesítés volt, június végén vi­szont már 118 ezer tonna adós­sággal zárták a második fél­évet. A hátralék ma már meg­haladja a 220 ezer tonnát. Fő oka ennek az volt, hogy hosz­­szú időre megbénult a dunai rakodóhelyek forgalma, nem érkezett vasérc a dunaújvárosi kikötőbe. A mennyiségi lemaradás el­lenére a műszaki-gazdasági mutatók a teljesítmények mi­nőségének javulására utal­nak. A tehervonatok­­átlagos terhelése például 19 tonnával jobb volt a tervezettnél, és 4 százalékkal haladta meg a ta­valyi eredményt. A cél to­vábbra is az, hogy ne néhány ésszerűtlenül túlterhelt, s ezért nehézkesen továbbítható, ha­nem minél több gazdaságosan kiterhelt tehervonatot közle­kedtessenek. Dombóvárott na­gyobb gondot kell fordítani arra, hogy jobban kiterheljék a ferencvárosi irányvonato­kat. A tehervonatok utazási át­lagsebessége, bár nem érte el a tervezett szintet, 7,1 száza­lékkal jobb volt, mint a múlt évben. Ez az eredmény a vo­natközlekedés tervszerűségé­ne­k növekedésére vezethető vissza. Továbbra is az a feladat — hangsúlyozta dr. Szabó Tibor —, hogy a vonatközlekedési tervek a forgalmat lebonyolító vasutas dolgozók figyelmének középpontjában álljanak, hi­­szen az azokban előírtak tel­jesítése a sikeres munka alapja. Sűrítes i­­parvágányi menetek Az áruszállítás gyorsítása érdekében sűrítették az ipar­­vágányi meneteket. Általában 4, de ahol szükséges, ott 5 ki­szolgáló menet közlekedik na­ponta az iparvágányokon. Ka­posvárott és Nagykanizsán szembetűnően kevés a nappali kocsibeállítások száma. Min­den nagyobb állomáson gyor­sítani kell a beérkezett ko­csik „átfutását” a rakodási helyekre, az iparvágányokra. Az idegen kocsik felhaszná­lása is gazdaságosabb, mint volt. Ma már a pécsi igazgató­ság állomásain gondosan ügyelnek arra, hogy ne for­­duljon elő olyan eset, mint ami a CFR 481 054. számú te­herkocsival történt. Ezt a ko­csit 7 ízben rakták meg a kü­lönböző állomások, és 19 na­pot tartózkodott az igazgatóság vonalain. Ezért 99 aranyfrank kocsibért kellett fizetni érte. A pécsi igazgatóság dolgozói is vállalták, hogy az árvíz és a belvizek által a vasúti léte­sítményekben okozott károkat a népgazdaság további meg­terhelés nélkül, önerejükből felszámolják. Különösen je­­­lentős kezdeményezések indul­tak el a szocialista brigádok­tól, melyek jobb munkaszer­vezéssel, takarékos gazdálko­o­dással törekszenek éves ter­vük mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielé­gítő teljesítésére. Javult a menetrendszerűség. Rendkívül fontos, hogy a még hátralévő nyári, valamint a soron következő őszi forga­lom keretében az állomások erősítsék együttműködésüket a szállító felekkel, különösen az alapvető felfuvarozási teen­dőket ellátó autóközlekedési vállalatokkal. A személyszállításban ki-­ emelkedő teljesítményeket ér­tek el a pécsi igazgatóság dol­gozói. Javult a menetrendsze­rűség. A személyszállítással kapcsolatos szolgáltatások kö­rét bővíti az az intézkedés,­ amely előírja, hogy a jegyvizs­gálók az autóbuszcsatlakozá­sokról is tájékoztassák a hoz­zájuk forduló utasokat. Részletesen foglalkozott a beszámoló a pályaépítési és fenntartási munkálatokkal, melyekben számottevő lema­radások vannak. A pályafenn­tartási főnökségek lemaradása féléves viszonylatban 120 ezer fenntartási óra, egyedül a du­naújvárosiak teljesítették túl a tervet. L. J. : Felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére Lassan egy hónapja annak, hogy a 10 200-as csekkszámlá­ra beérkezett az első forint. Azóta megmozdult az ország, sokasodott az összeg, amellyel ki-ki erejéhez mérten segíti az árvízkárok helyreállítását. Vasutasaink is elsők között ajánlották fel forintjaikat. Tolna megyében például 228 680, Hajdú-Biharban pedig 590 000 forintot ajánlottak fel. Szakszervezeti bizottságaink a gyűjtés mellett számos he­lyen, mint például Gyékénye­sen és Somogyszobon kulturá­lis és sportrendezvényt is szer­veztek, amelynek teljes bevé­telét az árvízkárosultak meg­segítésére fizették be. . Szentes állomás dolgozói ed­dig 29 230 forintot gyűjtöttek össze. A dombóvári csomópont vasutasai 200 000, a debreceni fűtőház dolgozói 84 000, a deb­receni igazgatóság hivatali szervei pedig 31 000 forinttal segítették az árvízkárosultakat. A pénzfelajánlásokon túl nagyon sok szolgálati helyen — a legutóbb Dombóváron —, az építőiparosok vállalták, hogy munkaszüneti napjukon segítenek az árvíz sújtotta la­kások helyreállításában, fel­építésében. ­ Megkezdődött a Nyugati pályaudvar korszerűsítése A Csemege Áruház kiköltö­zése után július 20-án megkez­dődött a Nyugati pályaudvar indulási oldalának korszerűsí­tése. Az átépítéssel régi prob­léma oldódik meg a főváros második legnagyobb személy­­pályaudvarán. Az utazóközön­ség nagy része ugyanis eddig a Nagykörútra nyíló keskeny folyosón keresztül jutott be a pályaudvarra. Az átalakítás a pályaudvar indulási oldalának körúti falánál kezdődik és a pénztár­­csarnokig tart. A jövőben a közlekedés fő útvonala a volt csemegeüzlet három nyílásán keresztül vezet be. Ez azt jelenti, hogy az átépí­tés következtében a Csemege Áruház a jelenlegi WC-cso­­porttal és a kultúrváróterem egy részével nagy közlekedési térré alakul át, ahonnan köz­vetlen kijáratot biztosítanak a vonatfogadó csarnokba és a régi folyosón keresztül az Utasellátó Étteremhez. A főbejárati tágas csarnok­ból nyílik majd az új infor­mációs iroda, amely belső fo­gadó térrel­ is rendelkezik. Ugyancsak onnan lehet lefe­lé vezető lépcsőkön megköze­líteni az alagsorban elhelyez­kedő új WC-csoportokat. A volt Csemege Áruház galériá­jára felvezető lépcsőkön pe­dig a galéria teljes területét magában foglaló reprezenta­tív IBUSZ-helyiségbe jut­hatnak fel az utasok. Az IBUSZ új elhelyezése a ha­zai és külföldi utasok számá­ra egyaránt kedvező lesz. * A volt kultúrváróterem te­rülete a régi külföldi menet­jegyirodán keresztül megnyí­lik és közvetlen kapcsolatba kerül a pénztárcsarnokkal. A gyermekváróterem valamivel kisebb lesz a jelenleginél, de továbbra is megmarad. A pályaudvar korszerűsíté­si munkálataival párhuzamo­san folyik majd az étterem és konyha korszerűsítése is. A tervezés két ütemét jól ösz­­szehangolták. Az ütemezés szerint a szerkezetileg bonyolult kivitelezést igénylő mun­kálatok egy éven belül be­fejeződnek. A második rész kivitelezésére később kerül sor. Az átépítés tervezési mun­káit a Vasúttervező­­ végez­te, míg a kivitelezést a MÁV Budapesti Magasépítési Fő­nökség végzi.

Next