Magyar Vasutas, 1965 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1965-08-02 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára 40 fillér 1965. AUGUSZTUS 3. LEGJOBB TELJESÍTMÉNNYEL A budapesti igazgatóság nyerte a vándorzászlót Júniusban az árvíz és a rendkívül esős időjárás káros következményei a vasút területén is fokozott mértékben jelentkeztek. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy júniusban egyetlen igazgatóság sem érte el az anyagi elismeréssel együttjáró 100 százalékos teljesítményt. Az első félévben betervezett, de vasúti fuvarozásra nem került áruk miatt a MÁV lemaradása kereken 2 086 000 tonna. A tárgyilagosság kedvéért azonban azt is meg kell mondani, hogy az első félévben a MÁV vonalain berakott és továbbított árusúly, 1 610 439 tonnával haladta meg az előző év azonos időszakában elszállított árumenynyiséget. A közvetlen üzemeltetést végző szakszolgálatok minőségi munkájára jellemző mutatóknál is számottevő fejlődés tapasztalható. Hasonló a helyzet a vasúti ipar területén is, ahol az önköltségi terv betartása mellett a termelékenység alakulása szintén kedvező képet mutat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége által alapított vörös vándorzászló félévenként kerül adományozásra. 1965 első félévének eredményei alapján — legjobb teljesítménnyel — a budapesti igazgatóság dolgozói érdemelték ki a kitüntetést és az ezzel járó pénzjutalmat. Külön ki kell emelni, hogy az igazgatóság az első félévben — június kivételével — 102 százalékon felüli teljesítményt ért el, sőt két esetben a maximumként előírt 103 százalékos célkitűzést is túlteljesítették. Az árvíz okozta nehézségek miatt számos üzemben átmenetileg szünetelt a termelés. Ezekben az üzemekben a szocialista brigádok a felszabadulási verseny keretében tett vállalásaikat azzal egészítették ki, hogy a népgazdasági terv teljesítése érdekében vállalják a rendkívüli körülmények miatti termeléskiesés pótlását. A fentiekből következik, hogy az idei őszi forgalomban minden eddiginél nagyobb feladat hárul a vasút dolgozóira. A forgalmi és kereskedelmi szakszolgálatnál még az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a vonatforgalom tervszerűségének biztosítására. A menetrendszerű közlekedés, a vonatközlekedési terv célkitűzéseinek teljesítése szorosan összefügg az adott kapacitás egyenletes kihasználásával. Ennek pedig egyik igen fontos feltétele a fuvaroztató felekkel való jobb kapcsolat kiépítése, melynek révén el kell érni, hogy az éjjelnappali, valamint a vasár- és ünnepnapi rakodások tervszerűen történjenek. Az őszi forgalom idején a tervezettnél előreláthatólag nagyobb vonóerőigényre lesz szükségünk. Ezért a nagyműhelyi javításra váró gőzmozdonyok fővizsgájának, főjavításának egy részét — időben és a kívánt minőségben — a vontatási műhelyekben kell elvégezni. A teherkocsik javításának fokozása szintén elsődleges feladat. Arra kell törekedni, hogy a javítási állag országos viszonylatban 6 százaléknál magasabb ne legyen. Mindez szükségessé tesziaz anyagellátásnál esetleg jelentkező nehézségek időbeni áthidalását. A fentiek érdekében tovább kell erősíteni a helyi párt-, szakszervezeti és a szakmai vezetők, valamint az egyes szakszolgálati ágak közötti kapcsolatot. Tovább kell szélesíteni a munkaversenyt és fokozott gondot kell fordítani a dolgozók munkakörülményeinek javítására. SZERETIK AZ EMBEREKET Kitüntették a Keleti pályaudvar egészségügyi állomásának dolgozóit 1959. február 7-én ünnepélyes keretek között nyílt meg a Keleti pályaudvar nagycsarnokában a Magyar Vöröskereszt egészségügyi állomása. A fodrászműhelyből átalakított kis helyiségre felkerült a közismert embléma és megkezdte szolgálatát néhány társadalmi aktíva. És itt, az utóbbin van a hangsúly. Új intézmények, új létesítmények hét évvel ezelőtt is gombamód szaporodtak, de akkor még nem volt gyakori az, hogy ilyen jelentős feladatellátást — minden fizetség nélkül — társadalmi munkában, vállalják az emberek. Voltak is tamáskodók. — Majd nézzék meg, hogy meddig tart a lelkesedés! Nem mondok sokat, ha egy esztendő múltán itt újra a borbély verhet tanyát. Ki az, aki ingyen üldögél itt naphosszat — morogtak a hitetlenkedők. A jó munka elismerése Ennek már hét esztendeje. Július 24-én a VIII. kerületi Vöröskereszt helyiségében, ünnepélyes külsőségek között gyűltek össze a „Keleti aktívák”. Kilencen vannak, csaknem valamennyiük a megnyitás óta ad szolgálatot. — Az Önök munkája beszédes bizonyítéka annak, hogy lehetséges társadalmi úton megoldani nehéz feladatokat is — mondta Kádár Albert, a Magyar Vöröskereszt budapesti vezetőségének tagja, mikor átnyújtotta az 5—10—15 éves aktív munkáért adományozott elismerő jelvényt. Az állomás pártbizottsága nevében Tibor György köszönte meg a Vöröskereszt aktíváinak áldozatos munkáját. — Az elsősegélynyújtáson túlmenően politikai jelentősége is van az önök tevékenységének. Az a tény, hogy reggel 7-től, este 11 óráig fegyelmezetten ellátnak egy nem is könnyű szolgálatot, és mindezért nem várnak ellenszolgáltatást, politikai állásfoglalást jelent. Az ünnepélyes percek után baráti beszélgetés indult meg a kitüntetettek és a vendégek között. Érdekes munkát végeznek !— A második negyedévben 1100 esetben nyújtottunk segítséget a rászorulóknak. Sajnos elég gyakori a súlyos baleset is — meséli dr. Rácz Gyuláné, az egészségügyi állomás egyik lelkes munkatársa. — De nemcsak sérültek térnek be hozzánk. Sokan felvilágosításért, vagy csak néhány jó szóért nyitják ránk az ajtót. Sok külföldi csak azért jön be, mert ismeri jelvényünket és rajtunk keresztül kívánja ismerőseit felkutatni. Színes, érdekes munka a mienk. Sok türelmet igényel. — Milyen a kapcsolat az állomási szervekkel? — A lehető legjobb! Minden segítséget megkapunk. Hét éve működik az egészségügyi állomás. A hét év alatt munkájuk eredményét nem jelzi statisztikai kimutatás. Jóllehet a számok szemléltetnék, hogy hányan kaptak gyógyszert, mennyi sebre került kötés. Azt, hogy ez a kis kollektíva mennyi figyelmes, kedves szóval enyhítette a fájdalmat, azt nem fejezhetik ki a számok. Ők, szeretik az embereket. Sándor György Katona dolog az egész. Ilyen nagy fiúnak nem szabad már sírni — vigasztalja dr. Rácz Gyuláné, az egészségügyi állomás egyik dolgozója ezt a pityergő kisfiút, miközben kötést helyez el vérző uj jócskájára. A budapesti fiatalok elhódították a vándorserleget Mint ismeretes, szakszervezetünk elnöksége 1964-ben a X. vasutas ifjúsági találkozóra vándorserleget alapított a munkaversenyben, az ifjúság körében végzett politikai munkában, a találkozóra való mozgósításban, annak rendezvényein való részvételben, valamint a különvonatok dekorálásában legjobb eredményt elérő igazgatóság részére. 1964-ben a debreceni igazgatóság fiataljai nyerték a tándorserleget. Az idén a Batonalmádiban megrendezett II. vasutas, közlekedési és fostás ifjúsági béketalálkozó alkalmából a budapesti igazgatóság fiataljai szerezték a legtöbb pontot. Ezzel az elnökség vándorserlegét elhódították a debreceniektől. Az ifjúsági béketalálkozó rendező bizottsága a találkozót értékelve, a következő sorrendet állapította meg: 1. Budapesti igazgatóság 3. Miskolci igazgatóság, 3. Szombathelyi igazgatóság, 4. Debreceni igazgatóság, 5. Szegedi igazgatóság, 6. Pécsi igazgatóság. A budapesti fiatalok sikeréhez gratulálunk! Önerőből pótolják az árvíz okozta károkat Műszaki konferencia a pécsi igazgatóságon Műszaki konferenciára került sor július 20-án a pécsi igazgatóság nagy tanácstermében. A műszaki konferencián — amelyen részt vettek a nagyobb szolgálati helyek pártszakszervezeti és szakvonali vezetői is — dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes értékelte az első félévi munkát, és részletes tájékoztatást adott a feladatokról, melyeket a harmadik negyedévben kell végrehajtaniuk a pécsi igazgatósághoz tartozó vasutasoknak. Lemaradás az árvíz miatt A népgazdaság különböző ágazatait ért természeti csapások visszahatottak a vasút munkájára is. A dunai árvíz jelentős kiesést okozott a pécsi igazgatóság áruszállítási tervének teljesítésében. Jellemző erre, hogy az első negyedévben még 127 ezer tonna túlteljesítés volt, június végén viszont már 118 ezer tonna adóssággal zárták a második félévet. A hátralék ma már meghaladja a 220 ezer tonnát. Fő oka ennek az volt, hogy hoszszú időre megbénult a dunai rakodóhelyek forgalma, nem érkezett vasérc a dunaújvárosi kikötőbe. A mennyiségi lemaradás ellenére a műszaki-gazdasági mutatók a teljesítmények minőségének javulására utalnak. A tehervonatokátlagos terhelése például 19 tonnával jobb volt a tervezettnél, és 4 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményt. A cél továbbra is az, hogy ne néhány ésszerűtlenül túlterhelt, s ezért nehézkesen továbbítható, hanem minél több gazdaságosan kiterhelt tehervonatot közlekedtessenek. Dombóvárott nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy jobban kiterheljék a ferencvárosi irányvonatokat. A tehervonatok utazási átlagsebessége, bár nem érte el a tervezett szintet, 7,1 százalékkal jobb volt, mint a múlt évben. Ez az eredmény a vonatközlekedés tervszerűségének növekedésére vezethető vissza. Továbbra is az a feladat — hangsúlyozta dr. Szabó Tibor —, hogy a vonatközlekedési tervek a forgalmat lebonyolító vasutas dolgozók figyelmének középpontjában álljanak, hiszen az azokban előírtak teljesítése a sikeres munka alapja. Sűrítes iparvágányi menetek Az áruszállítás gyorsítása érdekében sűrítették az iparvágányi meneteket. Általában 4, de ahol szükséges, ott 5 kiszolgáló menet közlekedik naponta az iparvágányokon. Kaposvárott és Nagykanizsán szembetűnően kevés a nappali kocsibeállítások száma. Minden nagyobb állomáson gyorsítani kell a beérkezett kocsik „átfutását” a rakodási helyekre, az iparvágányokra. Az idegen kocsik felhasználása is gazdaságosabb, mint volt. Ma már a pécsi igazgatóság állomásain gondosan ügyelnek arra, hogy ne forduljon elő olyan eset, mint ami a CFR 481 054. számú teherkocsival történt. Ezt a kocsit 7 ízben rakták meg a különböző állomások, és 19 napot tartózkodott az igazgatóság vonalain. Ezért 99 aranyfrank kocsibért kellett fizetni érte. A pécsi igazgatóság dolgozói is vállalták, hogy az árvíz és a belvizek által a vasúti létesítményekben okozott károkat a népgazdaság további megterhelés nélkül, önerejükből felszámolják. Különösen jelentős kezdeményezések indultak el a szocialista brigádoktól, melyek jobb munkaszervezéssel, takarékos gazdálkoodással törekszenek éves tervük mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielégítő teljesítésére. Javult a menetrendszerűség. Rendkívül fontos, hogy a még hátralévő nyári, valamint a soron következő őszi forgalom keretében az állomások erősítsék együttműködésüket a szállító felekkel, különösen az alapvető felfuvarozási teendőket ellátó autóközlekedési vállalatokkal. A személyszállításban ki- emelkedő teljesítményeket értek el a pécsi igazgatóság dolgozói. Javult a menetrendszerűség. A személyszállítással kapcsolatos szolgáltatások körét bővíti az az intézkedés, amely előírja, hogy a jegyvizsgálók az autóbuszcsatlakozásokról is tájékoztassák a hozzájuk forduló utasokat. Részletesen foglalkozott a beszámoló a pályaépítési és fenntartási munkálatokkal, melyekben számottevő lemaradások vannak. A pályafenntartási főnökségek lemaradása féléves viszonylatban 120 ezer fenntartási óra, egyedül a dunaújvárosiak teljesítették túl a tervet. L. J. : Felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére Lassan egy hónapja annak, hogy a 10 200-as csekkszámlára beérkezett az első forint. Azóta megmozdult az ország, sokasodott az összeg, amellyel ki-ki erejéhez mérten segíti az árvízkárok helyreállítását. Vasutasaink is elsők között ajánlották fel forintjaikat. Tolna megyében például 228 680, Hajdú-Biharban pedig 590 000 forintot ajánlottak fel. Szakszervezeti bizottságaink a gyűjtés mellett számos helyen, mint például Gyékényesen és Somogyszobon kulturális és sportrendezvényt is szerveztek, amelynek teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fizették be. . Szentes állomás dolgozói eddig 29 230 forintot gyűjtöttek össze. A dombóvári csomópont vasutasai 200 000, a debreceni fűtőház dolgozói 84 000, a debreceni igazgatóság hivatali szervei pedig 31 000 forinttal segítették az árvízkárosultakat. A pénzfelajánlásokon túl nagyon sok szolgálati helyen — a legutóbb Dombóváron —, az építőiparosok vállalták, hogy munkaszüneti napjukon segítenek az árvíz sújtotta lakások helyreállításában, felépítésében. Megkezdődött a Nyugati pályaudvar korszerűsítése A Csemege Áruház kiköltözése után július 20-án megkezdődött a Nyugati pályaudvar indulási oldalának korszerűsítése. Az átépítéssel régi probléma oldódik meg a főváros második legnagyobb személypályaudvarán. Az utazóközönség nagy része ugyanis eddig a Nagykörútra nyíló keskeny folyosón keresztül jutott be a pályaudvarra. Az átalakítás a pályaudvar indulási oldalának körúti falánál kezdődik és a pénztárcsarnokig tart. A jövőben a közlekedés fő útvonala a volt csemegeüzlet három nyílásán keresztül vezet be. Ez azt jelenti, hogy az átépítés következtében a Csemege Áruház a jelenlegi WC-csoporttal és a kultúrváróterem egy részével nagy közlekedési térré alakul át, ahonnan közvetlen kijáratot biztosítanak a vonatfogadó csarnokba és a régi folyosón keresztül az Utasellátó Étteremhez. A főbejárati tágas csarnokból nyílik majd az új információs iroda, amely belső fogadó térrel is rendelkezik. Ugyancsak onnan lehet lefelé vezető lépcsőkön megközelíteni az alagsorban elhelyezkedő új WC-csoportokat. A volt Csemege Áruház galériájára felvezető lépcsőkön pedig a galéria teljes területét magában foglaló reprezentatív IBUSZ-helyiségbe juthatnak fel az utasok. Az IBUSZ új elhelyezése a hazai és külföldi utasok számára egyaránt kedvező lesz. * A volt kultúrváróterem területe a régi külföldi menetjegyirodán keresztül megnyílik és közvetlen kapcsolatba kerül a pénztárcsarnokkal. A gyermekváróterem valamivel kisebb lesz a jelenleginél, de továbbra is megmarad. A pályaudvar korszerűsítési munkálataival párhuzamosan folyik majd az étterem és konyha korszerűsítése is. A tervezés két ütemét jól öszszehangolták. Az ütemezés szerint a szerkezetileg bonyolult kivitelezést igénylő munkálatok egy éven belül befejeződnek. A második rész kivitelezésére később kerül sor. Az átépítés tervezési munkáit a Vasúttervező végezte, míg a kivitelezést a MÁV Budapesti Magasépítési Főnökség végzi.