Magyar Vasutas, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-09-17 / 18. szám
2 Javult a bizalmiak munkája A budapesti területi bizottság szervezési és nevelési bizottsága több mint 20 szolgálati helyen vizsgálta meg a bizalmiak tevékenységét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy javult a bizalmi munka. Általános gyakorlat, hogy a szakszervezeti és a műhelybizottságok a bizalmiak véleményének előzetes kikérése után hoznak döntéseket a tagságot érintő kérdésekben. Javulás tapasztalható a bizalmiak álláspontjainak érvényre juttatásában. A bizalmiak jelentős részének megnőtt az aktivitása a dolgozók személyes érdekei, törvényes jogai képviseletében. Növekedett az olyan esetek száma, amikor a bizalmi a szakszervezeti csoporthoz tartozó dolgozó törvényes joga érvényre juttatásáért önállóan eljár a gazdasági vezetőknél, a műhelybizottságoknál és a szakszervezeti bizottságnál. Egyre többen igénylik, hogy ne csak a munkaverseny szervezése, a tagdíjak beszedése legyen a feladatuk, hanem gyakorolhassák jogkörüket, időben alkothassanak véleményt arról, kit tartanak érdemesnek jutalomra, fizetésjavításra, jutalomszabadságra, hányan és kik érdemesek szakszervezeti üdültetésre stb. Számos helyen él már e gyakorlat, amely arról tanúskodik, hogy nyílt vitában a legkisebb műhely és hivatali közösségben is egészséges módon lehet tisztázni, ki tett többet, ki dolgozik jobban, ki mire szolgált rá munkájával. A több mint húsz tisztségviselővel és dolgozóval való közvetlen eszmecsere, a tucatnál több szakszervezeti vezetőségi ülésen szerzett személyes tapasztalat bizonyította, hogy a Keleti pályaudvaron, a Keleti Műszaki Kocsiszolgálati Főnökségen, a Déli Vontatási Főnökségen, a Gépjavító Üzemben, az Autófuvarozási Főnökségen, az Épületfenntartási Főnökségen első esztendő alatt le tűzték a bizalmiak munkáját. Igaz, hogy a napirendre tűzött téma nem ilyen sokoldalú alapossággal nyert megvitatást. Nem általános még minden budapesti szolgálati helyen sem a szakszervezeti bizottságok következetessége. Kelenföld állomáson, valamint a vasútigazgatóság központjában a vizsgálatot megelőző egy év alatt nem vizsgálták meg és nem is tárgyalták a bizalmimunka feltételeit, a bizalmiak önálló érdekvédelmi tevékenységét. Azt sem vizsgálták, hogy a szakszervezeti bizalmi véleményének érvényesítésével hogyan bánnak gazdasági partnereik, a műhely- vagy osztálybizottságok vezetőségei. Ti nem volna rossz példa az 1 . Autófuvarozási Főnökség szakszervezeti bizottságának az a módszere, hogy havonta beszámoltat egy-egy bizalmit tevékenységéről, ha ehhez a beszámolóhoz előzőleg kapna a bizalmi módszertani segítséget. A fejlődés ellenére sok még a bátortalan vagy a dolgozótársai jogos sérelmeivel, panaszaival szemben közömbös bizalmi. A gazdasági, szakvonali partnerekkel való „jó viszony” érdekében még sokan elkerülik a szükséges ellenvetést, elhanyagolják saját álláspontjuk érvényre juttatását. Sok még az emberekkel szemben a részrehajlás a beosztott középvezetők részéről. Ilyen esetekben azzal védekeznek a bizalmiak, hogy véleményük megkérdezése nélkül, véleményük ellenére vagy állásfoglalásuk hiányában születtek a dolgozókat sérelmesen érintő intézkedések. Már ritka, de mégsem egyedülálló az a gyakorlat, ami az Épületfenntartási Főnökség I. pályamesteri szakaszán volt. Éveken át helyezgették a szakszervezeti bizalmit anélkül, hogy abba felettes szakszervezeti szerv beleszólt volna vagy egyetértését adta volna. Vannak még bizalmiak, akik törvényes jogaikat a törvényekre vonatkozó ismeret hiányában nem gyakorolják. Számos példát találtak a vizsgálatban részt vevők arra, hogy bizalmiak, sőt műhelybizottságok sem ismerik kellően jogaikat. Olyan szakszervezeti bizalmival is találkoztunk, akik még ma is úgy vélik, hogy a jutalomosztás a gazdasági vezető kizárólagos és szuverén joga. A felfogás, bármi legyen is mögötte, szabad teret enged a részrehajlásnak, az érdem és kellő munka nélküli előnyök megszerzéséhez. Tudatosabban kell érvényesíteni a szakszervezeti demokráciát. Céltudatosabban kell biztosítani a tagság közvetlen részvételét az érdekvédelmi és nevelési munkában. El kell érni, hogy a dolgozók törvényes képviseletét a bizalmiak külön kérés nélkül is elvégezzék. Legalább havonta egyszer a szakszervezeti csoport előtt számot kell adni a bizalminak a csoportjához tartozó tagok érdekében végzett munkáról. Mindehhez tovább kell javítani a bizalmiak irányítását, következetesebben kell érvényesíteni a szakszervezeti csoport jogkörét valamennyi szakszervezeti bizottságnál. Kovács János A Hivatalos Lapból A Hivatalos Lapból a szakszervezeti bizottságok és a dolgozók figyelmébe ajánljuk a következőket: 35. számból: 116 909/1968. 2. B. Kiegészítés az év végi részesedés felosztásának 1968. évi szabályozásához. 117 516/1968. 2. C. A nappali tagozaton iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződések szabályozása. 36. számból: 118 039/1968. 2. A. Utasítás az ifjúság körében végzendő munkáról szóló 1016/1967. (VI. 26.) Korm. sz. határozat MÁV területén történő egységes végrehajtására. MACYAI VASUTAS Finnországban vendégszerepeltek A finn vasutas kórusszövetség meghívására Finnországban vendégszerepelt a debreceni járműjavító üzem Bocskai népi táncegyüttese, népi zenekara és 28 tagú férfikórusa. A 60 tagú együttes tíz napot töltött északi rokonainknál. Elsőnek Helsinkiben léptek fel, majd a nagy ipari központ, Tampere, Joenssu és Imatra városok következtek. A magyar együttest mindenütt szeretettel fogadták, s színes folklórműsora osztatlan elismerést aratott a finn nézők előtt. Különösen nagy sikerük volt a táncosoknak, a népi zenekarnak és Szél Katalin magyarnóta-énekesnek. Az együttes műsorának egyik kiemelkedő száma, a Hortobágyi pásztortánc volt, amelyet Fadgyas Árpád tanított be (Süli Andor felvétele) 1968. S5TEFTEMKER 1* A szocialista szolgálati hely címért versenyeznek Eredmények és gondok Pécs állomáson Pécs állomás dolgozói az utóbbi hét esztendőben folyamatosan teljesítették az élüzem követelményeket. Jelentős részük volt abban, hogy tavalyi eredményei alapján elnyerte a kitüntető élüzem címet a pécsi csomópont. — „A kitüntetés további jó eredményekre kötelez!” —■ Ezt tartják Pécs állomáson, s ennek megfelelően fejlesztették tovább a szocialista munkaversenyben való részvételüket. — Dolgozóink egyöntetű elhatározás alapján ez évi célkitűzésünk az, hogy állomásunk elnyerje a „Szocialista szolgálati hely” címet — mondotta Zárai Lajos, az állomás szakszervezeti bizottságának titkára, akivel a pécsi tervekről, gondokról beszélgettünk. — Minden alapunk megvan erre, hiszen szocialista brigádjaink évek óta nagyon eredményesen dolgoznak. Az idén már 40 brigádunk 527 fővel kötött szocialista szerződést és tett munkafelajánlást a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A várakozásnak megfelelően a saját munkájuk iránti igényesség, a szocialista brigádok hármas jelszavának érvényesítésére való törekvés jellemzi ezeket a felajánlásokat. Versenymozgalmuk kibontakozását jól segítették Pécs állomás szakszervezeti aktivistái, akiknek eddigi munkáját nemrég értékelte a szakszervezeti bizottság. Az állomáson dolgozó 53 szakszervezeti bizalmi többsége jelentős részt vállalt a szocialista brigádok szervezésében, a már régebben alakultak erősítésében, segítették konkrét felajánlásaik kidolgozását, adott szavuk teljesítését is. Különösen kitűntek ebben az olyan tapasztalt bizalmiak, mint Cserdi Károly, Hosszú István, Fekete Béla, Visnyei István és Cserép Györgyné, akik már több mint tíz éve töltik be csoportjukban a bizalmi tisztet. S az eddigi eredmények? — Megfelelnek a várakozásnak, a felajánlásoknak —szólt Zoli Lajos, és már sorolta is a számszerű adatokat. „Zenészbrigád" Szállítási tervét eddig 104,46 százalékra teljesítette Pécs állomás. A személyszállító vonatok indításában 0,53 százalékkal, tehervonatok menetrendszerű indításában 0,41 százalékkal jobb eredményük van, mint az élüzem követelmény. A teherkocsik statikus kihasználására előírt normát eddig 2,77 százalékkal teljesítették túl a forgalmi és a kereskedelmi szocialista brigádok összehangolt együttműködése révén. Különösen jó eredményeket ért el eddig az állomás MÁV-AKÖV komplexbrigádja, a zöldkoszorús jelvénnyel kitüntetett Petőfi szocialista brigád, amelynek vezetője Serfőző Ferenc forgalmi szolgálattevő. A legjobbak közé tartozik a Bartók Béla nevét viselő, bronzplakettes szocialista brigád is. Rajna Géza vezeti ezt a vonatkísérő kollektívát, melyet az állomáson mindenki „zenész” brigádként ismer. Nem véletlenül, hiszen ezek a vonatkísérők alkotják a pécsi vasutas fúvószenekar gerincét. Az állomás KISZ-fiataljai önálló brigáddal nem vesznek ugyan részt a versenyben, de alapszervezetük tagságából 29-en végeznek elismerésre méltó munkát a különböző szocialista brigádokban. Most készítik elő az állomás szocialista brigádvezetőinek idei első tanácskozását. — Mit várnak ettől a fontos megbeszéléstől? — A mozgalom további erősödését — felelte a titkár. — lehetőséget ad a tanácskozás a legjobbak tapasztalatainak megismerésére, azok általánosítására. S az is csak hasznos lehet, ha megismerjük problematica. Szeretnénk nagyobb segítséget nyújtani tanulásukhoz, kulturális jellegű vállalásaik teljesítéséhez. Eddigi tapasztalataink szerint a mi brigádjainknál is ezzel kapcsolatos a legtöbb probléma, főként azért, mert többségük vidéki. A hazautazás sokat elvesz a szabadidejükből... Az állami oktatási tan részvevők aránya nem rossz nálunk: hatan tanulnak a vasútforgalmi technikum levelező tagozatán, heten gimnáziumba járnak. A szakszervezeti politikai oktatás, a munkásakadémia sok lehetőséget kínál a tanulásra. Jogos panaszok Kedvező hatást váltott ki a kereskedelmi szolgálatnál az augusztus 1- től végrehajtott órabér rendezés. Egy részük már csökkentett munkaidővel dolgozik. Viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a vonatkísérők bérrendezése. — Állomásunk nem kapta meg a bérrendezéshez szükséges teljes összeget, így a várt 50 forintos munkaköri béremelést 53 jegyvizsgálónk közül csak 32-en kaphatták meg. Mit mondjunk a többieknek? — tette fel a kérdést a szakszervezeti bizottság titkára. —Sajnos a változó illetményük havi 100 forinttal való növekedésére sem lehet egyértelműen számítani... Ráadásul a kilométerkönyv új módon történő vezetése csak bonyolultabbá tette a vonatkísérők munkáját... — Talán célszerűbb lett volna — folytatta Zoli Lajos —, ha a béremelés mértékét nem írják elő. A juttatott összegből a szolgálati főnökök a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben azt nagyobb közmegelégedésre oszthatták volna szét. Sok jogos panaszra ad okot Pécs állomáson az egyenruha hátralékok ügye. Több mint ötven ruhadarabot a mai napig sem kaptak meg a dolgozók, olyanokat, melyek már a múlt év elején esedékesek lettek volna. Az Anyagbeszerzési és Ellátási Igazgatóság a hozzá eljuttatott panaszra egyszerűen azt válaszolta, hogy „nincs tudomása” a hiányokról, meg azt, hogy „csak olyan hátralékokról lehet szó, melyek a tavalyi negyedik negyedévben voltak esedékesek”... De a vasutas dolgozót, aki bérjellegű természetbeni juttatásának egy részét nem kapta meg, vajon megnyugtatja-e az ilyen indok, vagy akár, az, hogy „nem volt olyan méretű”? L. J. Tíz éve az országot járják Jubilál a mozgó pályafenntartási főnökség ■ --IpesUmfe' átformáiskülön” vágányán a forgalomtól távol 29 zöld kocsi sorakozik. Itt ütöttek tanyát a mozgó pályafenntartási főnökség 3-as szakaszának dolgozói. — Ez év januárjában települtünk ide — tájékoztat bennünket Dénárt András, pályamester. — A lajosmizsei vonal Pestimre és Inárcs—Kakucs közötti szakaszának teljes átépítése a feladatunk. A munkát Pestimre és Gyál között kezdtük. Addig ez a telephely az otthonunk. Csak a hét végén utazunk haza a családunkhoz. Mindenük megvan — Főnökségünk 10 évvel ezelőtt alakult — veszi át a szót Deli József, szakaszkezelő pályamester, majd rögtön hozzá teszi: — Lénárt András, a szakszervezeti bizottság elnöke és Nagy Iajos a műhelybizottság titkára, a mozgó pályafenntartási főnökség alapító tagjai közé tartoznak. Tíz éve, hogy az országot járjuk. Vándorélet a mi életünk, de már megszoktuk. Hozzánk nőttek már nagyon ezek a zöld kocsik. Mi igazán itt érezzük jól magunkat. — Mindenünk megvan — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Lajos műhelybizottsági titkár. — A lakókocsik 4, illetve 6 személyesek. Kényelmes pihenőhelyül szolgálnak, azonkívül főzni és tisztálkodni is lehet bennük. A szabad időben pedig rendelkezésünkre áll a rádióval és televízióval felszerelt kultúrkocsi. A vándoréletre rég berendezkedtünk. Vándorélet? Valóban az! Az elmúlt tíz év alatt sok helyen megfordultak. Az első munkahely a Balaton északi partján Polgárdi—Ipartelepek és Dörgicse—Akafi állomások közötti fenntartási munka volt, majd a Pusztaszabolcs, Iváncsa közötti szakasz hézagmentes vágányának lefektetésén dolgoztak. A 3-as szakasz végezte a hegyeshalmi, a mosonmagyaróvári és a Nyugati pályaudvar kitérőinek cseréit. A mozgó pályafenntartási főnökség egyébként három szakaszból áll. Az első a központi, vagy más néven az iparos szakasz, a 2-es és a 3-as pedig felépítményi dolgozókból áll. A 2-es jelenleg Kelenföldön, a.3ras pedig — mint azt már említettük — itt Pestimrén dolgozik. Annak ellenére, hogy a Pestimre—Gyál közötti vonalszakasz átépítése ez évi feladatuk, két hónapot a villamosítás alatt álló ceglédi vonalon dolgoztak. Pótolják a lemaradást — Segítenünk kellett — mondja Deli József. — A mi munkánkat félretéve két hónapot Üllőnél dolgoztunk. Emiatt az éves tervünkkel lemaradtunk, de a kollektíva vállalta, hogy az év végéig pótoljuk a kéthónapos lemaradást és az éves tervünket, az 5,5 kilométeres szakasz teljes átépítését 10 hónap alatt végezzük el. A 3-as szakasz dolgozói kivétel nélkül szocialista brigádban dolgoznak. Eddig két esetben nyerték el a szocialista brigád címet. Tíz év az évek sodrában nem nagy idő. A mozgó pályafenntartási főnökség életében is csupán egy állomás, egy mérföldkő. Az elmúlt tíz év jelentősége mégis nagy. Egy évtized alatt ugyanis kialakult, összekovácsolódott egy olyan gárda, akik nélkül a korszerű vasúti pályafenntartás szinte már elképzelhetetlen. Munkájukkal létjogosultságot, rangot és elismerést vívtak ki maguknak. Szerényi József Hangverseny a munkásszállásokon Az őszi és téli tervekről nyilatkozik Halász Béla, a vasutasszakszervezet zene- és képzőművészeti iskolájának igazgatója A budapesti vasutasok zenei és művészeti fejlődésének jelentős központja a szakszervezetünk Rózsa Ferenc utca 22. szám alatt működő zene- és a Népszínház utca 29. szám alatti képzőművészeti iskolája. A két rangos kulturális intézményben estéről estére, szaktanárok vezetésével több száz tehetséges vasutas és hozzátartozó tanul. A zeneiskola igazgatójától, Halász Bélától, az őszi és téli tervekről érdeklődtünk. — Szimfonikus zenekarunk 8 hangversenyből álló sorozatot indít — kezdte a beszélgetést. — Goldmark, Erkel, Liszt, Kodály, Berlioz, Mendelssohn, Haydn és Beethoven művei mellett a 60 tagú vegyes kórus Éneklő századok címmel a kórusirodalom legszebb műveit is megszólaltatja. 12 hangversenyt rendezünk a szakszervezet budapesti területi bizottságával közösen a munkásszállások lakóinak, így Budapest- Ferencváros, az Északi és Landler Jenő Járműjavító Üzemek kultúrotthonában a Keleti és Rákosrendező csomóponton tartunk egy-egy, gazdag zenei ismereteket nyújtó műsort. Új kezdeményezés, hogy a központi vegyeskórus több budapesti szolgálati helyen a munkaidő befejeztével üzemi hangversenyt ad. Ezzel kettős célt kívánunk elérni: egyrészt a kóruskultúra legszebb műveinek tolmácsolásával a szép dalok megismertetését és terjesztését akarjuk szolgálni, másrészt a fiatal dalkedvelő vasutasokat szeretnénk megnyerni kórusunk számára. Halász Béla elmondotta még, hogy a képzőművészettel foglalkozó vasutasok legszebb alkotásait szintén az őszi-téli hónapokban több budapesti szolgálati helyen, kiállítás keretében bemutatják. Mindezzel az ízlésformálást szeretnék elősegíteni és növelni kívánják azoknak a számát, akik szabad idejüket hasznosan, művészeti munkával akarják eltölteni. Egyszóval a kiállítások megrendezésével újabb tehetségeket akarnak toborozni. Az iskola célja az, hogy a jelenleginél is több vasutas dolgozó és hozzátartozó vegyen részt az alapfokú zenei és képzőművészeti oktatásban. (kovács) A Szocialista üzemrész címért A debreceni járműjavító üzemben 20 üzemrész dolgozói versenyeznek a Szocialista üzemrész cím elnyeréséért. Közülük 4 üzemrész 232 dolgozója ebben az évben csatlakozott csak ehhez a nemes versenyhez. Az alváz cserejavító üzem dolgozói az elmúlt napokban üzemrész értekezletet tartottak, ahol Struba Sándor, az üzemrész társadalmi vezetője értékelte a vállalások első félévi teljesítését. Elmondotta többek között, hogy a dolgozók jó munkát végeztek. Lelkiismeretes munkájukkal nagyban hozzájárultak a személyes teherkocsi javítási idők csökkentéséhez, a darabszámos terv teljesítéséhez. Az első félévben négy újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül Szuromi Miklós és Éles Sándor újítása jelentős. Az üzemrész brigádjainak teljesítése 103—105 százalék között alakult minden hónapban. A kiváló termelési eredmények mellett a kollektíva tagjai az oktatásban is részt vesznek. Rendszeres látogatói a munkásakadémiáknak, különböző ankétoknak. Javaslataikkal, elképzeléseikkel segítik az üzem munkáját. Volosinovszki János