Magyar Vasutas, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1968-09-17 / 18. szám

2 Javult a bizalmiak munkája A budapesti területi bizott­ság szervezési és nevelési bizottsága több mint 20 szol­gálati helyen vizsgálta meg a bizalmiak tevékenységét. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy javult a bizalmi munka. Általános gyakorlat, hogy a szakszervezeti és a műhelybi­zottságok a bizalmiak vélemé­nyének előzetes kikérése után hoznak döntéseket a tagságot érintő kérdésekben. Javulás ta­pasztalható a bizalmiak állás­pontjainak érvényre juttatásá­ban. A bizalmiak jelentős ré­szének megnőtt az aktivitása a dolgozók személyes érdekei, törvényes jogai képviseletében. Növekedett az olyan esetek száma, amikor a bizalmi a szakszervezeti csoporthoz tar­tozó dolgozó törvényes joga érvényre juttatásáért önállóan eljár a gazdasági vezetőknél, a műhelybizottságoknál és a szakszervezeti bizottságnál. Egyre többen igénylik, hogy ne csak a munkaverseny szer­vezése, a tagdíjak beszedése le­gyen a feladatuk, hanem gya­korolhassák jogkörüket, idő­ben alkothassanak véleményt arról, kit tartanak érdemesnek jutalomra, fizetésjavításra, ju­talomszabadságra, hányan és kik érdemesek szakszervezeti üdültetésre stb. Számos helyen él már e gyakorlat, amely arról ta­núskodik, hogy nyílt vitában a legkisebb műhely és hivatali közösségben is egészséges mó­don lehet tisztázni, ki tett töb­bet, ki dolgozik jobban, ki mire szolgált rá munkájával. A több mint húsz tisztségvi­selővel és dolgozóval való köz­vetlen eszmecsere, a tucatnál több szakszervezeti vezetőségi ülésen szerzett személyes ta­pasztalat bizonyította, hogy a Keleti pályaudvaron, a Keleti Műszaki Kocsiszolgálati Fő­nökségen, a Déli Vontatási Fő­nökségen, a Gépjavító Üzem­ben, az Autófuvarozási Főnök­ségen, az Épületfenntartási Fő­nökségen első esztendő alatt le tűzték a bizalmiak munká­ját. Igaz, hogy a napirendre tűzött téma nem ilyen sokolda­lú alapossággal nyert megvi­tatást. Nem általános még min­den budapesti szolgálati he­lyen sem a szakszervezeti bi­zottságok következetessége. Kelenföld állomáson, valamint a vasú­tigazgatóság központjá­ban a vizsgálatot megelőző egy év alatt nem vizsgálták meg és nem is tárgyalták a bizalmi­munka feltételeit, a bizalmiak önálló érdekvédelmi tevékeny­ségét. Azt sem vizsgálták, hogy a szakszervezeti bizalmi véle­ményének érvényesítésével ho­gyan bánnak gazdasági partne­reik, a műhely- vagy osztály­bizottságok vezetőségei. Ti nem volna rossz példa az 1 . Autófuvarozási Főnökség szakszervezeti bizottságának az a módszere, hogy havonta be­számoltat egy-egy bizalmit te­vékenységéről, ha ehhez a be­számolóhoz előzőleg kapna a bizalmi módszertani segítséget. A fejlődés ellenére sok még a bátortalan vagy a dolgozó­társai jogos sérelmeivel, pana­szaival szemben közömbös bi­zalmi. A gazdasági, szakvonali partnerekkel való „jó viszony” érdekében még sokan elkerü­lik a szükséges ellenvetést, el­hanyagolják saját álláspont­juk érvényre juttatását. Sok még az emberekkel szemben a részrehajlás a beosztott közép­vezetők részéről. Ilyen esetek­ben azzal védekeznek a bizal­miak, hogy véleményük meg­kérdezése nélkül, véleményük ellenére vagy állásfoglalásuk hiányában születtek a dolgozó­kat sérelmesen érintő intézke­dések. Már ritka, de mégsem egyedülálló az a gyakorlat, ami az Épületfenntartási Főnökség I. pályamesteri szakaszán volt. Éveken át helyezgették a szak­­szervezeti bizalmit anélkül, hogy abba felettes szakszerve­zeti szerv beleszólt volna vagy egyetértését adta volna. Van­nak még bizalmiak, akik tör­vényes jogaikat a törvényekre vonatkozó ismeret hiányában nem gyakorolják. Számos példát találtak a vizsgálatban részt vevők arra, hogy bizalmiak, sőt műhelybi­zottságok sem ismerik kellően jogaikat. Olyan szakszervezeti bizalmival is találkoztunk, akik még ma is úgy vélik, hogy a jutalomosztás a gazdasági ve­zető kizárólagos és szuverén joga. A felfogás, bármi legyen is mögötte, szabad teret enged a részrehajlásnak, az érdem és kellő munka nélküli előnyök megszerzéséhez. Tudatosabban kell érvénye­síteni a szakszervezeti de­mokráciát. Céltudatosabban kell biztosítani a tagság köz­vetlen részvételét az érdekvé­delmi és nevelési munkában. El kell érni, hogy a dolgozók törvényes képviseletét a bizal­miak külön kérés nélkül is el­végezzék. Legalább havonta egyszer a szakszervezeti cso­port előtt számot kell adni a bizalminak a csoportjához tar­tozó tagok érdekében végzett munkáról. Mindehhez tovább kell javítani a bizalmiak irá­nyítását, következetesebben kell érvényesíteni a szakszer­vezeti csoport jogkörét vala­mennyi szakszervezeti bizott­ságnál. Kovács János A Hivatalos Lapból A Hivatalos Lapból a szakszerve­zeti bizottságok és a dolgozók fi­gyelmébe ajánljuk a következő­ket: 35. számból: 116 909/1968. 2. B. Ki­egészítés az év végi részesedés fel­osztásának 1968. évi szabályozásá­hoz. 117 516/1968. 2. C. A nappali tago­zaton iskolai képzésben résztve­vőkkel köthető tanulmányi szer­ződések szabályozása. 36. számból: 118 039/1968. 2. A. Utasítás az ifjúság körében vég­zendő munkáról szóló 1016/1967. (VI. 26.) Korm. sz. határozat MÁV területén történő egységes végre­hajtására. MACYAI VASUTAS Finnországban vendégszerepeltek A finn vasutas kórusszövet­ség meghívására Finnország­ban vendégszerepelt a debre­ceni járműjavító üzem Bocskai népi táncegyüttese, népi zene­kara és 28 tagú férfikórusa. A 60 tagú együttes tíz napot töl­tött északi rokonainknál. Első­nek Helsinkiben léptek fel, majd a nagy ipari központ, Tampere, Joenssu és Imatra városok következtek. A magyar együttest minde­nütt szeretettel fogadták, s színes folklórműsora osztatlan elismerést aratott a finn nézők előtt. Különösen nagy sikerük volt a táncosoknak, a népi ze­nekarnak és Szél Katalin ma­­gyarnóta-énekesnek. Az együttes műsorának egyik kiemelkedő száma, a Horto­bágyi pásztortánc volt, amelyet Fadgyas Árpád tanított be (Süli Andor felvétele) 1968. S5TEFTEMKER 1* A szocialista szolgálati hely címért versenyeznek Eredmények és gondok Pécs állomáson Pécs állomás dolgozói az utóbbi hét esztendőben folya­matosan teljesítették az élüzem követelményeket. Jelentős ré­szük volt abban, hogy tavalyi eredményei alapján elnyerte a kitüntető élüzem címet a pécsi csomópont. — „A kitün­tetés további jó eredményekre kötelez!” —■ Ezt tartják Pécs állomáson, s ennek megfelelő­en fejlesztették tovább a szo­cialista munkaversenyben való részvételüket. — Dolgozóink egyöntetű el­határozás alapján ez évi célki­tűzésünk az, hogy állomásunk elnyerje a „Szocialista szolgá­lati hely” címet — mondotta Zárai Lajos, az állomás szak­szervezeti bizottságának titká­ra, akivel a pécsi tervekről, gondokról beszélgettünk. — Minden alapunk­ megvan erre, hiszen szocialista brigádjaink évek óta nagyon eredményesen dolgoznak. Az idén már 40 brigádunk 527 fővel kötött szo­cialista szerződést és tett mun­kafelajánlást a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 50. évfordulója tisz­teletére. A várakozásnak megfelelően a saját munkájuk iránti igényesség, a szocialista bri­gádok hármas jelszavának ér­vényesítésére való törekvés jellemzi ezeket a felajánláso­kat. Versenymozgalmuk kibon­takozását jól segítették Pécs állomás szakszervezeti aktivis­tái, akiknek eddigi munkáját nemrég értékelte a szakszer­vezeti bizottság. Az állomáson dolgozó 53 szakszervezeti bi­zalmi többsége jelentős részt vállalt a szocialista brigádok szervezésében, a már régebben alakultak erősítésében, segí­tették konkrét felajánlásaik kidolgozását, adott szavuk tel­jesítését is. Különösen kitűn­tek ebben az olyan tapasztalt bizalmiak­, mint Cserdi Károly, Hosszú István, Fekete Béla, Visnyei István és Cserép György­né, akik már több mint tíz éve töltik be csoportjukban a bizalmi tisztet. S az eddigi eredmények? — Megfelelnek a várakozás­nak, a felajánlásoknak —szólt Zoli Lajos, és már sorolta is a számszerű adatokat. „Zenészbrigád" Szállítási tervét eddig 104,46 százalékra teljesítette Pécs ál­lomás. A személyszállító vo­natok indításában 0,53 száza­lékkal, tehervonatok menet­­rendszerű indításában 0,41 szá­zalékkal jobb eredményük van, mint az élüzem követel­mény. A teherkocsik statikus kihasználására előírt normát eddig 2,77 százalékkal teljesí­tették túl a forgalmi és a ke­reskedelmi szocialista brigá­dok összehangolt együttműkö­dése révén. Különösen jó ered­ményeket ért el eddig az állo­más MÁV-AKÖV komplex­brigádja, a zöldkoszorús jel­vénnyel kitüntetett Petőfi szo­cialista brigád, amelynek ve­zetője Serfőző Ferenc forgalmi szolgálattevő. A legjobbak közé tartozik a Bartók Béla nevét viselő, bronzplakettes szocia­lista brigád is. Rajna Géza ve­zeti ezt a vonatkísérő kollek­tívát, melyet az állomáson mindenki „zenész” brigádként ismer. Nem véletlenül, hiszen ezek a vonatkísérők alkotják a pécsi vasutas fúvószenekar gerincét. Az állomás KISZ-fia­­taljai önálló brigáddal nem vesznek ugyan részt a verseny­ben, de alapszervezetük tag­ságából 29-en végeznek elis­merésre méltó munkát a kü­lönböző szocialista brigádok­ban. Most készítik elő az állomás szocialista brigádvezetőinek idei első tanácskozását. — Mit várnak ettől a fon­tos megbeszéléstől? — A mozgalom további erő­södését — felelte a titkár. — lehetőséget ad a tanácskozás a legjobbak tapasztalatainak megismerésére, azok általáno­sítására. S az is csak hasznos lehet, ha megismerjük proble­matica. Szeretnénk nagyobb segítséget nyújtani tanulásuk­hoz, kulturális jellegű vállalá­saik teljesítéséhez. Eddigi ta­pasztalataink szerint a mi brigádjainknál is ezzel kapcso­latos a legtöbb probléma, fő­ként azért, mert többségük vi­déki. A hazautazás sokat el­vesz a szabadidejükből... Az állami oktatási tan részvevők ar­ánya nem rossz nálunk: ha­tan tanulnak a vasútforgalmi technikum levelező tagozatán, heten gimnáziumba járnak. A szakszervezeti politik­ai okta­tás, a munkásakadémia sok lehetőséget kínál a tanulásra. Jogos panaszok Kedvező hatást váltott ki a kereskedelmi szolgálatnál az augusztus 1- től végrehajtott órabér rendezés. Egy részük már csökkentett munkaidővel dolgozik. Viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a vonatkísérők bérrendezése. — Állomásunk nem kapta meg a bérrendezéshez szükséges teljes összeget, így a várt 50 forintos munkaköri béremelést 53 jegyvizsgálónk közül csak 32-en kaphatták meg. Mit mondjunk a többieknek? — tette fel a kérdést a szakszer­vezeti bizottság titkára. —­­Sajnos a változó illetményük havi 100 forinttal való növe­kedésére sem lehet egyértelmű­en számítani... Ráadásul a kilométerkönyv új módon tör­ténő vezetése csak­ bonyolul­tabbá tette a vonatkísérők munkáját... — Talán célszerűbb lett vol­­na — folytatta Zoli Lajos —, ha a béremelés mértékét nem írják elő. A juttatott összegből a szolgálati főnökök a szak­­szervezeti bizottságokkal egyetértésben azt nagyobb közmegelégedésre oszthatták volna szét. Sok jogos panaszra ad okot Pécs állomáson az egyenruha hátralékok ügye. Több mint ötven ruhadarabot a mai na­pig sem kaptak meg a dolgo­zók, olyanokat, melyek már a múlt év elején esedékesek let­tek volna. Az Anyagbeszerzési és Ellátási Igazgatóság a hoz­zá eljuttatott panaszra egysze­rűen azt válaszolta, hogy „nincs tudomása” a hiányokról, meg azt, hogy „csak olyan hátralé­kokról lehet szó, melyek a ta­valyi negyedik negyedévben voltak esedékesek”... De a vasutas dolgozót, aki bérjelle­gű természetbeni juttatásának egy részét nem k­apta meg, va­jon megnyugtatja-e az ilyen indok, vagy akár, az, hogy „nem volt olyan méretű”? L. J. Tíz éve az országot járják Jubilál a mozgó pályafenntartási főnökség ■ --IpesUmfe' átform­áiskülön” vágányán a forgalomtól távol 29 zöld kocsi sorakozik. Itt ütöttek tanyát a mozgó pálya­­fenntartási főnökség 3-as sza­kaszának dolgozói. — Ez év januárjában tele­pültünk ide — tájékoztat ben­nünket Dénárt András, pálya­mester. — A lajosmizsei vonal Pestimre és Inárcs—Kakucs közötti szakaszának teljes át­építése a feladatunk. A mun­kát Pestimre és Gyál között kezdtük. Addig ez a telephely az otthonunk. Csak a hét vé­gén utazunk haza a családunk­hoz. Mindenük megvan — Főnökségünk 10 évvel ez­előtt alakult — veszi át a szót Deli József, szakaszkezelő pá­lyamester, majd rögtön hozzá teszi: — Lénárt András, a szakszervezeti bizottság elnöke és Nagy I­ajos a műhelybizott­ság titkára, a mozgó pálya­­fenntartási főnökség alapító tagjai közé tartoznak. Tíz éve, hogy az országot járjuk. Ván­dorélet a mi életünk, de már megszoktuk. Hozzánk nőttek már nagyon ezek a zöld ko­csik. Mi igazán itt érezzük jól magunkat. — Mindenünk megvan — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Lajos műhelybizottsági titkár. — A lakókocsik 4, il­letve 6 személyesek. Kényel­mes pihenőhelyül szolgálnak, azonkívül főzni és tisztálkodni is lehet bennük. A szabad idő­ben pedig rendelkezésünkre áll a rádióval és televízióval felszerelt kultúrkocsi. A ván­doréletre rég berendezkedtünk. Vándorélet? Valóban az! Az elmúlt tíz év alatt sok helyen megfordultak. Az első munka­hely a Balaton északi partján Polgárdi—Ipartelepek és Dör­­gicse—Akafi állomások közötti fenntartási munka volt, majd a Pusztaszabolcs, Iváncsa kö­zötti szakasz hézagmentes vá­gányának lefektetésén dolgoz­tak. A 3-as szakasz végezte a hegyeshalmi, a mosonmagyar­óvári és a Nyugati­ pályaudvar kitérőinek cseréit. A mozgó pályafenntartási főnökség egyébként három szakaszból áll. Az első a köz­ponti, vagy más néven az ipa­ros szakasz, a 2-es és a 3-as pedig felépítményi dolgozókból áll. A 2-es jelenleg Kelenföl­dön,­ a.3ras pedig — mint azt már említettük — itt Pestim­­rén dolgozik. Annak ellenére, hogy a Pestimre—Gyál közöt­ti vonalszakasz átépítése ez évi feladatuk, két hónapot a villamosítás alatt álló ceglédi vonalon dolgoztak. Pótolják a lemaradást — Segítenünk kellett — mondja Deli József. — A mi munkánkat félretéve két hó­napot Üllőnél dolgoztunk. Emiatt az éves tervünkk­el le­maradtunk, de a kollektíva vállalta, hogy az év végéig pótoljuk a kéthónapos lema­radást és az éves tervünket, az 5,5 kilométeres szak­asz teljes átépítését 10 hónap alatt vé­gezzük el. A 3-as szakasz dolgozói ki­vétel nélkül szocialista brigád­ban dolgoznak. Eddig két eset­ben nyerték el a szocialista brigád címet. Tíz év az évek sodrában nem nagy idő. A mozgó pálya­­fenntartási főnökség életében is csupán egy állomás, egy mérföldkő. Az elmúlt tíz év jelentősége mégis nagy. Egy évtized alatt ugyanis kialakult, összekovácsolódott egy olyan gárda, akik nélkül a korszerű vasúti pályafenntartás szinte már elképzelhetetlen. Munká­jukkal létjogosultságot, ran­got és elismerést vívtak ki maguknak. Szerényi József Hangverseny a munkásszállásokon Az őszi és téli tervekről nyilatkozik Halász Béla, a vasutasszakszervezet zene- és képzőművészeti iskolájának igazgatója A budapesti vasutasok ze­nei és művészeti fejlődésének jelentős központja a szakszer­vezetünk Rózsa Ferenc utca 22. szám alatt működő zene- és a Népszínház utca 29. szám alatti képzőművészeti iskolája. A két rangos kulturális in­tézményben estéről estére, szaktanárok vezetésével több száz tehetséges vasutas és hoz­zátartozó tanul. A zeneiskola igazgatójától, Halász Bélától, az őszi és téli tervekről ér­deklődtünk. — Szimfonikus zenekarunk 8 hangversenyből álló soroza­tot indít — kezdte a beszélge­tést. — Goldmark, Erkel, Liszt, Kodály, Berlioz, Mendelssohn, Hayd­n és Beethoven művei mellett a 60 tagú vegyes kó­rus Éneklő századok címmel a kórusirodalom legszebb műveit is megszólaltatja. 12 hangver­senyt rendezünk a szakszerve­zet budapesti területi bizott­ságával közösen a munkásszál­lások lakóinak, így Budapest- Ferencváros, az Északi és Landler Jenő Járműjavító Üzemek kultúr­otthonában a Keleti és Rákosrendező cso­móponton tartunk egy-egy, gazdag zenei ismereteket nyúj­tó műsort. Új kezdeményezés, hogy a központi vegyeskórus több bu­dapesti szolgálati helyen a munkaidő befejeztével üzemi hangversenyt ad. Ezzel kettős célt kívánunk elérni: egyrészt a kóruskultúra legszebb mű­veinek tolmácsolásával a szép dalok megismertetését és ter­jesztését akarjuk szolgálni, másrészt a fiatal dalkedvelő vasutasokat szeretnénk meg­nyerni kórusunk számára. Halász Béla elmondotta még, hogy a képzőművészettel fog­lalkozó vasutasok legszebb al­kotásait szintén az őszi-téli hó­napokban több budapesti szol­gálati helyen, kiállítás kereté­ben bemutatják. Mindezzel az ízlésformálást szeretnék elő­segíteni és növelni kívánják azoknak a számát, akik sza­bad idejüket hasznosan, mű­vészeti munkával akarják el­tölteni. Egyszóval a kiállítások meg­rendezésével újabb tehetsége­ket akarnak toborozni. Az is­kola célja az, hogy a jelenle­ginél is több vasutas dolgozó és hozzátartozó vegyen részt az alapfokú zenei és képzőmű­vészeti oktatásban. (kovács) A Szocialista üzemrész címért A debreceni járműjavító üzemben 20 üzemrész dolgozói versenyeznek a Szocialista üzemrész cím elnyeréséért. Közülük 4 üzemrész 232 dolgo­zója ebben az évben csatlako­zott csak ehhez a nemes ver­senyhez. Az alváz cserejavító üzem dolgozói az elmúlt napokban üzemrész értekezletet tartot­tak, ahol Struba Sándor, az üzemrész társadalmi vezetője értékelte a vállalások első fél­évi teljesítését. Elmondotta többek között, hogy a dolgozók jó munkát végeztek. Lelkiis­meretes munkájukkal nagy­ban hozzájárultak a személy­es teherkocsi javítási idők csökkentéséhez, a darabszá­mos terv teljesítéséhez. Az el­ső félévben négy újítási javas­latot nyújtottak be, amelyek közül Szuromi Miklós és Éles Sándor újítása jelentős. Az üzemrész brigádjainak telje­sítése 103—105 százalék között alakult minden hónapban. A kiváló termelési eredmé­nyek mellett a kollektíva tag­jai az oktatásban is részt vesz­nek. Rendszeres látogatói a munkásakadémiáknak, külön­böző ankétoknak. Javaslataik­kal, elképzeléseikkel segítik az üzem munkáját. Volosinovszki János

Next