Magyar Vasutas, 1982 (26. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-19 / 8. szám
1982. ÁPRILIS 19. Befejeződött a felújítás Szegeden átadták rendeltetésének a Petőfi Sándor Művelődési Házat Április 6-án adták át rendeltetésének a szegedi vasutasok felújított Petőfi Sándor Művelődési Házát. Dr. Lugosi József, a területi szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte a megjelent vendégeket, köztük Koszorús Ferenc főtitkárt, Tolnai Ildikót és Szemők Bélát, a központi vezetőség titkárait, valamint Sajtos Pétert és Megyik Ferencet, a vasútigazgatóság helyettes vezetőit. Ezután Koszorús Ferenc főtitkár mondott beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 50 éves épület teljes felújítása nyolcmillió forintba került. Most már lényegesen jobb körülmények között lehet itt művelődni, tanulni, szórakozni. A szakszervezeti művelődési otthonok feladata többek között a nevelés, az általános és szakmai, műveltség ápolása, fejlesztése. A vasutas-szakszervezet 6 művelődési központot, 13 művelődési házat, 6 klubkönyvtárat, 3 önálló könyvtárat és 31 klubot tart fenn és irányít. Művelődési intézményeink szoros kapcsolatot tartanak a gazdasági és szakszervezeti szervekkel, intézményekkel, a művelődési bizottságokkal és a dolgozókkal. Gondoskodnak a nők és a fiatalok, a bejárók, a munkásszállásokon lakók, valamint a szocialista brigádok kulturális igényeinek kielégítéséről. Otthont adnak a különböző kluboknak és szakköröknek is. Ilyen sokoldalú tevékenységet azonban csak megfelelő feltételek között lehet folytatni. A Petőfi Sándor Művelődési Házban ezentúl már nem lesz akadálya a színvonalas kulturális munkának. Koszorús Ferenc ezután felhívta az intézmény vezetőinek a figyelmét: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a ház igazi otthona legyen a közösségi életnek, a szocialista brigádoknak. Dolgozzanak ki olyan programot, amely lehetővé teszi a politizálást, a tanulást, a szórakozást és a kikapcsolódást, őrizni, ápolni kell a nagy múltú szegedi kulturális hagyományokat, hiszen ebben a helyi fúvószenekar, az énekkar és a képzőművészeti kör is élen járt. Csak közös akarattal valósítható meg az, amiről a város szülötte, Juhász Gyula írt: „Itt most már a mi kezünk épít/ csak azé e hely, aki alkot, aki munkás.” A főtitkár ezután köszönetet mondott a felújítást végző Csongrád megyei építőipari szövetkezet és a kivitelezést szervező vasútigazgatóság dolgozóinak, majd átadta az intézményt a szegedi vasutasoknak. Ezt követően a vendégek megtekintették az intézményt és meghallgatták a MÁV Szimfonikus zenekar ünnepi műsorát. ÁPRILISTÓL A VASÚTON IS Szakszervezeti napok Vas megyében Gáspár Sándor előadása Szombathelyen Március 19-től 126-ig az elsők között rendeztek szakszervezeti napokat Vas megyében. A középszervek és a tisztségviselők részére szervezett fórumokon a munkavédelemről, a szakszervezeti mozgalom termelést és gazdálkodást segítő munkájáról, az információról, a szocialista életmódról, abizalmiakról és a munkahelyi demokráciáról hallhattak előadásokat az érintettek. Előadást tartottak: Virizlay Gyula, a Szaktanács titkára, Főcze Lajos és dr. Bukta László, a SZOT osztályvezetői, valamint Gádor Lajosné és dr. Égető Imre, osztályvezető-helyettesek. Ebből az alkalomból kiállítást is nyitottak az SZMT tanácstermében, Vas megye szakszervezeti mozgalmának a történetéről és íróolvasó találkozókra is sor került. Március 26-án, a megyei művelődési és ifjúsági központban, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, A szakszervezeti mozgalom helyzete, szerepe a X. Szakszervezeti Világkongresszus tükrében címmel tartott nagysikerű előadást a megye gazdasági, párt és szakszervezeti vezetői részére. A rendezvénysorozaton — a témaköröknek megfelelően — a vasutas-szakszervezetet mintegy száz vezető, választott tisztségviselő képviselte. A Vas megyei szakszervezeti napok egyenes folytatásának is tekintendő a március 31-én, a területi szakszervezeti bizottság Celldömölkön tartott titkári értekezlete. Ezen előkészítették azokat a szakszervezeti napokat, amelyeket a SZOT határozata értelmében az alapszervezetek rendeznek a tagság és a szakszervezeti vezetők közvetlen kapcsolatainak a kiszélesítése érdekében. Az alapszervezeti szakszervezeti napokat a Nyugat-Dunántúli vasúti szolgálati helyein április elejétől rendezik. Sz. Jakab Ki tud többet a Szovjetunióról? Megkezdődtek a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedősorozat selejtezői Szombathelyen. A szellemi játékon a pamutipar, a cipőgyár, a járműjavító, a vasútigazgatóság és a vasúti szolgálati helyek dolgozói vesznek részt. Az egyes munkahelyek MSZBT-tagcsoportjainak szervezésével indított vetélkedősorozaton a dolgozók csoportjai mellett szinte valamennyi szocialista brigád képviselteti magát. A munkahelyeken lebonyolított „előcsatározások” után május első napjaiban kerül sor az öt vállalat legjobbjainak a döntőjére. Közművelődési vetélkedő A Békés megyei Művelődési Központ és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa már hatodik éve hirdeti meg a megye szocialista brigádjai részére a közművelődési versenyt. A vasutas szocialista brigádok állandó szereplői e rangos megyei vetélkedősorozatnak. Az idén március 26-án volt a vasutasdöntő, a művelődési házban, ahol a békéscsabai körzeti üzemfőnökség és a villamos vonalfelügyelőség szocialista brigádjai vetélkedtek. A versenyzőik politikai, irodalmi, történelmi, „Ismerd meg hazádat” tárgykörben és szakmai kérdésekben mérték össze tudásukat. Az első helyezést a Bánki Dénét szocialista brigád érte el, brigádvezető Fekete Sándor mozdonyvezető, második az Előre brigád, harmadik a Zipernowsky szocialista brigád. Az első helyezett brigád továbbjutott a megyei szakági döntőre is. Zacharidesz Jánosné Műveltség, művészet, munkásmozgalom Tanulmányok a magyar munkásmozgalom kulturális törekvéseiről Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetében egy újabb színvonalas tanulmánykötet készült el. A könyvkiadói teendőket a Népszava Lap- és Könyvkiadó végezte. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára a kötet előszavában hangsúlyozza: „A művelődési célok a korai szakszervezeti mozgalom követelései között már szerepeltek, megtalálhatók a szociáldemokrata párt programjában is, és következetesen helyet kaptak az 1918 novemberében megalakult kommunista párt elméleti és gyakorlati tevékenységében is. Az uralkodó osztályok műveltségi kiváltságainak felszámolásáért folyó harc mindig az osztályharc elválaszthatatlan része volt." Napjainkban, a változó világ összetettebb ideológiaiművelődési hatásait vizsgálva, ha úgy tetszik ismét felragyog ez a marxil leniai igazság: egy fejlett szocialista típusú társadalom építése, megvalósítása elképzelhetetlen az emberek szocialista tartalmú műveltségének fejlesztése nélkül... És ez utóbbi nem valami automatizmus. E területen elérhető minden eredményért hangyaszorgalommal kell serénykednünk. Szocialista brigádok ezrei, a formális vállalások útjáról letérve, művelődésükben, kulturálódásukban is egyre inkább önmaguk, környezetük jobbítójává válnak. Ebben a szerepben a magyar munkásmozgalom kulturális törekvéseinek megismerése erjesztője lehet egy kulturális pezsdülésnek! MAGYAR VASUTAS Politikai fórum A pártpropagandisták részére politikai fórumot rendezett április 6-án, a Miskolc—Tiszai pályaudvar új szociális épületében a miskolci vasúti párt- és KISZ- bizottság, valamint a területi szakszervezeti bizottság. Az aktuális belpolitikai kérdésekről dr. Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető helyettese, a külpolitikai helyzetről pedig Fábián Ferenc, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkárhelyettese tájékoztatta a hallgatókat. Apám, a kisfizetésű vasutasok cipésze, csizmadiája volt. Ő is a vasútnál dolgozott, de a fékezői fizetésből nem tudtunk megélni, ezért a szolgálat után cipőjavítással foglalkozott. — János, délután elvinném a kölyök lábbelijét — mondta egy-egy munkatársa. — Jó, jó, hozd el. — Fizetni csak elsején tudok, mert.. — Jól van öreg fiú. Egy urat szolgálunk. Valahogy így kezdődött apám tanult mesterségének gyakorlása. Hazajött egy hoszszabb útról, evett, pihent egy kicsit, aztán rám szólt. — Gyere fiam, rendezzük be a műhelyt! Lehordtunk a padlásról mindent, ami a műhelyhez kellett. Hát sokáig tartott, amíg a poros szerszámokat rendbe tettük. Persze, nem volt az igazi műhely. A téglával lerakott konyhánk egyszemű ablaka alá került a bankli. Tetején sok apró doboz. Azokban faszeg, stiffszeg, jancsiszeg különböző méretben. A bankli oldalán bőrdarabokból szerszámakasztók. Ezekben helyeztük el a harapófogókat, a fahangokat, kalapácsokat. Egy szegre került a lábszíj. A bankli fiókjában vagy tíz darab kneip. Suszterkés. Borotva élesek. A bankli és az ablak közt felállítottuk a kaptafaállványt. Ez az egy négyzetméternyi terület volt a műhely. Volt még egy ütött-kopott pléhlavór, bőráztatásra, és egy bőrvágó deszka. Szóval minden megvolt, ami kellett a szegények suszterének, hogy meg tudja csinálni a sok-sok vásott cipőt, csizmát. Ebben a műhelynek nevezett sarokban ismertem meg a szegénység minden formáját... Hányszor szólt rám apám: — Vidd csak fiam haza ezt a pár cipőt Varga Mariska néninek és mond meg neki... ne, ne mondj semmit. Tedd le a cipőt, és gyere el, de nehogy elfogadj valamit, mert letöröm a derekad! De vittem én haza olyan pár csizmát is, amit hárman vártak egy családban. Hogyan is kértünk volna pénzt ilyen helyekről? Sem apám, sem anyám nem méltatlankodott az elfelejtett munkabérek miatt. Mi is tudtuk mi a nyomor. Két évig vagonlakó menekültként éltünk a Simai úti kihúzó vágányon. Mostanában meg-megjelenik a műhely előttem. Mindig sokan voltak a bankli körül. Mi, az utcabeli kölykök főleg azért telepedtünk oda, mert apám és anyám gyönyörűen tudott énekelni. A felnőttek pedig, vagy a lábbelit várták, vagy beszélgettek. Ilyenkor rendszerint egyedül maradtam a műhelyben, a srácok hazamentek. A felnőttek szavaiból nem sokat értettem. Ilyeneket mondtak, hogy szocializmus, Szovjetunió, az áruló Peyer. Bethlenpaktum. Aztán nagyokat hallgattak. Minden beszélgetésnek a fő témája a mérhetetlen szegénység, a rettenetes nyomor volt. Aztán elköltöztünk a téglapadlós konyhából és az új lakásban már nem volt műhelyünk. Apám nemsokára súlyos beteg lett, nem bírt dolgozni, és a szerszámok visszakerültek a padlásra. Apám cipészműhelyét a szegénységgel együtt eltörölte a történelem, de emléke még mindig elevenen él bennem. Bíró László APÁM MŰHELYE SZELLEMI VETÉLKEDŐ A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából, március 31-én, nagysikerű szellemi vetélkedőt rendezett a szolnoki vasútüzemi KISZ- bizottság és a Vasutasok Szakszervezete művelődési háza. A vetélkedőn részt vevő 9 alapszervezet 5 tagú csapata közül az I. helyet a Baross Gábor KISZ-alapszervezet érte el. A vetélkedő keretében emlékeztek meg a vasútüzemi KISZ- mozgalom 25 évéről. 3 Ifjúsági nagygyűlés Szolnokon Megemlékeztek a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulójáról Rangos, történelmet idéző találkozó színhelye volt április 2-án a szolnoki járműjavító művelődési házának moziterme. Ezen a napon emlékeztek meg a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulójáról. A nagymúltú üzem KISZ-fiataljai ötödször nyerték el a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándor Zászlaját. Ezen a napon emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 37. évfordulójáról is. Az ifjúsági nagygyűlés keretében tartott ünnepségen részt vettek azok az egykori fiatalok is, akik annak idején az üzem munkájában, politikai vérkeringésében meghatározó szerepet töltöttek be. A nagygyűlést, melynek elnökségében helyet foglaltak az üzem és a város társadalmi és gazdasági vezetői, Berta István asztalos, az üzem pártbizottságának tagja nyitotta meg, majd Tímár Gyula, a pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta többek között, hogy 25 évvel ezelőtt megyei ifjúsági szervezeti bizottság alakult, amelynek nyolc tagja volt. Ebből hárman a járműjavítóban dolgoztak. Később a szolnoki úttörőházban 20 üzemből hetvenen jöttek össze, hogy megbeszéljék a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításával kapcsolatos feladatokat. Ezen az aktívan részt vevő fiatalok akkor a következő levelet küldték el az MSZZMP Központi Bizottságának: „Mi, a Szolnok megyei üzemek ifjúmunkásai megbeszéltük az ifjúsági mozgalom feladatait. A vita során kialakult vélemények alapján arra a megállapodásra jutottunk, hogy a jelenleg működő különböző ifjúsági rétegszervezetek önmagukban nem tudják megoldani ifjúságunk szocialista szellemben való nevelését ... Elsőként a járműjavító huszonkét fiatalja állt a vörös zászló alá. Példájukat egymás után követték a többi üzemek és a falvak fiataljai is. A szónok ezután köszöntötte a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapító tagjait, majd napjaink legfontosabb ifjúsági feladatait tolmácsolta. Az egy hónappal ezelőtt tartott üzemi KISZ küldöttértekezleten pártbizottságunk minősítette az üzem KISZ munkáját, és újabb pártmegbizatást adott a fiataloknak. Mindenekelőtt a gazdasági munkában való aktív részvétel a legfontosabb. Erre azért is van szükség, mert üzemünk az első negyedéves tervét 100 százalék alatt teljesítette. Tímár Gyula ezután arra kérte a fiatalokat, hogy a már említett forradalmi hagyományokból merítve, a termelésben is legyenek méltó utódai a nagy elődöknek. A pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után Hegyi Istvánné, a KISZ Szolnok megyei bizottságának első titkára átadta a Vörös Vándorzászlót Sándor Jánosnak, a járműjavító KISZ-bizottság titkárának. Ezt követően Ambrus János az üzem igazgatója és Tímár Gyula pb-titkár kitüntetéseket, jutalmakat adott át a politikai, illetve a gazdasági munkában élenjáró fiataloknak. Utána Sándor János, a KISZ Központi Bizottsága által adományozott emléklapot nyújtott át a KISZ megalakításában részt vevő dolgozóknak. Sára Sándor Az ötödször elnyert vörös vándorzászló végleg az üzem KISZ-szervezeténél marad Az ifjúsági nagygyűlés elnöksége A legjobb KISZ-alapszervezetet megillető zászlót Sándor János átadja Csényi Istvánnak