Magyar-Zsidó Szemle 1. (1884)
1884 / 2. szám - IRODALOM - Löv Immánuel: Dávid zsoltárkönyve
LÖW IMMÁNUEL. 102 csak hazafias, hanem irodalmi tett volna. Van katholikus, van protestáns régibb s újabb bibliánk — tudományos fordításunk nincs. A Magyar-Zsidó Szemlének ez legyen a ceterum censeója. Amig a zsinagógának magyar bibliája nincs, addig szégyenfolt van rajta. De hova tévedek ! A magyar zsoltár-fordításokról akartam egyetmást elmondani, s magyar-zsidó bibliáról szólok. Vádolok, pedig a zsoltárok és Salamon példabeszédei megvannak már magyar fordításban. *) A zsoltárokat németre is korán fordították a zsidók. A zsidónémet dialektust használta fordításában a XVI. században Rabbi Stendel Mózes, kinek 1586-ban megjelent munkáját Wagenseil 1705-ben újból kiadta. A munka első kiadása számára egy nő másolta le, aki rímes előszóban elmondja, hogy Hannoverben találta e fordítást és lemásolta : »In Erwarten es soll seyn lieblich zu lesen Manen und Frauen und die Frommen Meidlich, Denn es wird seyn sehr bescheidlich. « A magyar zsoltárfordítók között a zsidók, Mannheim fordításától eltekintve, tudtommal nem szerepelnek. A protestáns fordításokból és verses átdolgozásokból közöljük összehasonlításul ,a Károli Golspdr-ét és Szenczi Molnár Albert-ét és mint legujabbat Palóczi Czinke István terjengős átiratát, mely 1883-ban jelent meg. A katholikusok részéről a Káldi György-ét, továbbá ugyanezét Párkányi Béla átdolgozásában és utóbbinak verses átiratát. Továbbá alább a Kálmán Károly-ét szembeállítva a Zs. P. szószerinti fordításával. A verses átiratokban a héber szövegben meg nem levő szók, dűlt betűkkel vannak szedve. A zsoltárnak rövidség okáért csak elejét közöljük, mely magában is elég anyagot nyújt az ítéletre. Károli Gáspár az 1612-iki kiadásában: 1 Az mélségből kiáltva te hozzád Uram. 2 Uram halgasd meg az én szómat, a te füleid legyenec figyelmetesec az én könyörgésemnek szavára. ’) Zsoltárok. Templomi és iskolai használatra hiven fordította és jegyzetekkel ellátta Mannheim József, ezelőtt főelemi tanító a bajai izr. hitközség nyilvános tanodájában. Bécsben, 1868. — Héber czimlapja is van, mert a magyar szövegen kivül az eredeti szöveg is föl van véve. — Ugyanez a Mannheim József adta ki 1861. Baján az első magyar-zsidó imakönyvet : Ahitatosság órái. Imakönyv izr. hölgyek számára. דפס ילשמ • • • • Selomoh hasonlatai magyarítá Bauer Márkfi Hermán a szegedi izraelita község jegyzője. Budán, 1844. — Héber szöveggel.