Magyar-Zsidó Szemle 8. (1891)
1891 / 1. szám - TÁRSADALOM - Az izraeliták országos irodájának átirata Schreiber B. pozsonyi főrabbihoz
AZ IZRAELITÁK ORSZÁGOS IRODÁJÁNAK ÁTIRATA. Tulságos vita azon eredményre vezetett, hogy — az igazságügyminiszer úr szavaival élve — azon történeti alapon kéll megmomdni, melyen Magyarországon századok óta az állam és az egyház közötti viszony minden egyházzal szemben rendezve lett. Ha csakugyan ezt az alapot akarja az állam tovább fejleszteni, és pedig a vallásegyenlőség elvének szemmeltartása mellett , akkor nemsokára kell sorra kerülnie az izraelita hitfelekezet felette zilált viszonyai törvényhozási rendezésének, mert ez időben nincs más felekezet hazánkban, mint a mienk, mely — jóllehet törvényesen elismert — mégis viszonosság és jogegyenlőség tekintetében az úgynevezett törvényesen bevett felekezetek sorából teljesen ki van zárva. Nincs okunk kételkedni a magas kormány jóakaratában, mindamellett az a meggyőződésünk, hogy a zsidóság egyetértő összműködése a czél elérését tetemesen elősegíthetné. Már ennélfogva is fájlalnunk kell tehát, hogy nincs ez időben felekezetünknek oly testülete, mely a hazai zsidóság összetartását biztosítani képes volna, legalább azon kérdésekben, melyek hitfelekezetünk jogegyenlőségének elérésével állanak összefüggésben. De e fölötti fájdalmunk még fokozódik, ha azon szomorú tapasztalatra jutunk, hogy szervezési ügyünk jelen állapotában felekezetünk még vallástörvényeit sem bírja kellően megvédeni. Pedig hazánkban az államhatalom nem is indít támadást sem felekezetünk, sem hitelveink ellen ; ha tehát ezek határát mégis túllépi, akkor annak csak a felekezet által kirendelt vagy tűrt őrökvigyázatlansága az oka, amint azt a következő eset a legkirívóbb módon igazolja : Weisz Regina hódmezővásárhelyi lakosnő még 1885 évben nyújtott be egy folyamodványt a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz, melyben az ottani izraelita hitközséget szándékolt másodszori házasságra lépésének kihirdetésére utasítani, esetleg magát a kihirdetés alól felmentetni kérte. Ezen ügyben a ministérium bennünket meghallgatván, a hódmezővásárhelyi rabbi úrtól bekívánt jelentés alapján oda nyilatkoztunk, hogy Weisz Regina férjétől csak bírói ítélet által lett elválasztva, de a zsidó házassági kötelék végfelbontásának bizonyítékául csakis a »get« levélnek szabályszerűen történt átadása és átvétele szolgálhat, és