Magyar-Zsidó Szemle 42. (1925)

1925 / 1. szám - TUDOMÁNY - Dr. Hevesi Simon: Kant Immánuel

3 Kant Immanuel Hasonló tépelődés foghatta el Kantot, mikor ezen főművének tengelyfogalmát, a Naturzweck alapfogalmát, mely körül minden elmélkedése forog, megkoncipiálta. Világos előtte, hogy a célszerű­­ség jelenlétét a természetben eltagadni nem lehet, és hogy ez egy tervelő értelem működését postulálja, azonban mit tegyen? Ha ezt a tervelő értelmet tudományosan koncedálja, akkor metafizikai mezőkre, transcendens területre csúszott át, ahol saját állítása szerint nem lehetséges emberi pozitív tudás. De akkor se jár jól, ha nem csap át arra a misztikus területre, mert akkor kénytelen a Naturzweck mesterséges és hybrid fogal­­mát megkovácsolni, ami pedig épen Kantnak a ״ természeti fogal­­máról adott definíciója szerint önmagának ellentmondó fogalom, olyan mint a Kant által példakép fölhozott híres négyszögű kör. Hiszen épen Kant értelmében jelenti a Natur az emberi elmében fölfogott és kategóriák szerint rendezett mechanisztikusan megkö­­tött jelenségsorozat egészét, aminek a Zweck fogalma ellentmond, mivel a Zweck épen az ellenkezőt, az idea szerint való szabad alkotás fogalmát involválja. Mikor a kritikai elme ilyen fogalmat alkot, mintha egy megfeszített hajszálon egyensúlyozná a fogal­­makat, melyeket számba venni kénytelen. Ha ezen a téren a tu­­domány reményét nem akarja végleg elejteni, vagy azt legalább csak látszatra fönn óhajtja tartani, akkor nincs más kivezető út, meg kell elégedni a Naturzweck önmagának ellentmondó fogalmá­­val, ami talán inkább formula mint fogalom. Hiába, a természet, a lét nem olyan egyszerű, hogy elménk könnyedén és belső ellent­­mondások nélkül el tudna bánni vele, hiszen ellentmondó elemek és irányok összetevődése alkotja magát a létvalóságot. ״ Um aber etwas, das man als Naturprodukt erkennt, gleichwohl doch auch als Zweck, mithin als Naturzweck zu beurtheilen, dazu, wenn nicht etwa hierin gar ein Wiederspruch liegt, wird schon mehr erfordert. Ich würde vorläufig sagen: ein Ding existirt als Naturzweck, wenn es von sich selbst Ursache und Wirkung ist. .. und nur dann und darum wird ein solches Produkt, also organisirtes und sich selbst organisierendes Wesen ein Naturzweck genannt werden können . .. Näher tritt man vielleicht dieser unerforschlichen Eigen- Schaft, wenn man sie ein Analogen des Lebens nennt, aber da muss man entweder die Materie als blose Materie mit einer Eigen­­schaft (Hylozoismus) begaben, die ihrem Wesen wiederstreitet, oder ihr ein fremdartiges mit ihr in Gemeinschaft stehendes Prin­

Next