Magyar Zsidó Szemle 50. (1933)

1933 / 1-4. szám - Magyar Zsidó Szemle ötvenedik esztendeje

A Magyar Zsidó Szemle ötvenedik esztendeje Kevés zsidó tudományos folyóiratnak adatott meg az a ki­­váltság, hogy fél évszázadon keresztül teljesíthesse nemes hivatását. A magyar zsidóság szellemi életének örökbecsű maradványai lesz­­­nek a Magyar Zsidó Szemle kötetei. Beszédes tanúi annak az ősrégi zsidó kultúraszeretetben gyökerező szellemnek, amely a magyar zsidó tudomány munkásait vezérelte. A világnyelveken megjelenő nagy zsidó tudományos folyó­­iratok mellett a Magyar Zsidó Szemle is méltó pozíciót vívott ki magának, így tehát az egyetemes magyar kultúra külföldi elismer­­tetésében is szerepe van. Elég, ha megszólaltatjuk Dr. Braun pro­­fesszor nagy nemzetközi népszerűségnek örvendő ״ Ein kurzer Gang durch die Geschichte der jüdischen Literatur“ című (Wien-Berlin III. kiadás 1921) munkájának a zsidó folyóiratokról szóló össze­­foglalását, amely kétségtelenül igazolja, hogy a külföldi zsidó tudományosság is elismeri folyóiratunk fontosságát (83 oldal). ״ Noch heute bestehen die von Z. Frankel ins Leben gerufene ״ Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums“ im. 61. (in Breslau), die ״ Revue des études juives“ in 37. (in Paris) ״ Magyar Zsidó Szemle“ im 37. Jahrgang (im Budapest), ״ Je­­wish Quarterly Rewiew“ (seit 1890 in London, seit 1913 im Phila­­delphia) und ״ Jewreskaja Starina“ (seit 1908 in Petersburg)“. A Magyar Zsidó Szemle egyik hajtása volt a ״ Hacofeh“ című héber nyelvű tudományos folyóirat, amely tizenöt kötetével a világ egyik legnagyobb tekintélyű zsidó tudományos folyóirata volt. Amidőn folyóiratunk ötvenedik esztendejének küszöbére lép, illesse a magyar zsidóság hálája elsősorban Dr. Blau Lajos rektor ur őméltóságát, aki négy évtizeden keresztül szerkesztette ezt a

Next