Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945)
Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában
Sós Endre 72 főségét és a tanács elutasító válasza így hangzott: Nem, nagy jövőnek néz elé az ilyen próbálkozás Debrecenben.« Kétévvel később egy Vay gróf tett hasonló ajánlatot, de azt sem fogadták el. 1886-ban azután dr. Balkánja Miklós vette kezébe a dolgot és — mint a »Magyar Posta« című hivatalos szaklapban Mónus Ferenc m. kir. postahivatali igazgató írta — olyan érveket hozott elő, amelyek előtt Debrecen város urai végül is meghajoltak. Baross Gábor, kemény kikötések után, szintén beleegyezett a tervbe és 1888 június 4-én Simonfy Imre polgármester már átadhatta rendeltetésének az új intézményt. Dr. Balkányi Miklós olyan kitűnően propagálta a telefont a »maradi« városban, hogy rövidesen több előfizetőt szerzett, mint amennyi Szegeden, Aradon, Temesvárt, Pozsonyban, Pécsett, vagy Miskolcon volt. Egy évvel később már újabb tervvel fordult a miniszterhez: támogatást kért a Debrecenben, vagy Budapesten létesítendő telefongyárhoz. Gazdaságtörténeti érdekességű beadványában arra tett ígéretet, hogy külföldi tőke és szakértők felhasználásával kielégíti majd egyfelől a hazai szükségleteket, másfelől pedig Romániába, Szerbiába és Törökországba is fog exportálni telefongépeket. 1890-ben dr. Balkányi Miklós engedélyt kapott a tátrai fürdők és nyaralótelepek közötti telefon létesítésére. Ő tette az első kísérletet a Budapest-Debrecen-helyközi távbeszélés bevezetésére és figyelemreméltó, hogy — egy évvel a budapesti Telefon Hírmondó előtt — dr. Balkányi Miklós lakásába már elvitte próbaképen a telefon drótja a debreceni színház előadásait. Dr. Balkányi Miklós, aki a budapesti, lipcsei és párisi egyetemeken tanult, nagy szerepet játszott Debrecen törvényhatósági bizottságában és részt vett a város minden közérdekű mozgalmában. Tiszteletbeli tiszti főügyész lett és két ízben választotta meg elnökéül a debreceni status quo ante izraelita hitközség. Az ő nevéhez fűződik a debrecenii közraktár megteremtése és az Erzsébet-szőlőtelep alapítása. Gróf Degenfeld Józseffel, Debrecen egykori híres főispánjával együtt, a zsidó fiskális alkotta meg az alföldnek ezt a híres mintaszőlőjét. A debreceni telefonhálózat államosítása után, dr. Balkányi Miklós visszavonult nyírmártonfalvi birtokára, ahol szőlő- és kertgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. A Közhasznú Munkáskertek Egyesülete és a városi múzeum. A zsidó vallású Szántó Győző nevéhez fűződik és az ő nevét őrzi Debrecen egy nagyjelentőségű gazdasági alkotása, a Közhasznú MunkáskertekEgyesülete, amely jelentős