Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945)
Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában
73 A zsidók útja a kálvinista Rómában mértékben mozdította elő a kerti termelést ,és sok embert szoktatott, a rendes foglalkozáson túl, a kertészkedem szép és nemes munkájához. Szántó Győzőt főképpen az a szociális szempont vezette, hogy a gyári munkások —elsősorban az ő kefegyárának munkásai 113 káros kocsmázással töltsék szabad idejüket, hanem olyan hasznos kerti tevékenységgel, amelyben a családtagok is résztvehetnek. A Közhasznú Munkáskertek Egyesülete rengeteg parlagon heverő földet tett termékennyé, s a munkáskertek gyümölcs- és főzeléktermésükkel hatékonyan előmozdították a város egészségesebb és olcsóbb élelmiszerellátását. Szántó Győző halála után, bátyja, Szántó Sámuel vette át a munkáskertegyesület irányítását. A zsidó vallású Szántó Sámuel, aki életének 76 évéből 52-őt töltött Debrecenben, alapította 1883-ban a Debreceni Kölcsönös Segélyző-Egyletet, a nemes értelemben vett szövetkezeti eszmének ezt az igazi megtestetőjét. E pénzintézet valóban szociális alkotás volt, amely, kisemberek ezrein segített. Az állami pénzügyek intézői, a városi hatóságok vezetői és a polgári társadalom képviselői egyaránt felismerték az intézet jelentőségét és így nem csoda, ha a Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet, amelyet a nép röviden »Szántó-bank«-nak nevezett, az idők folyamán egy szűk bérhelyiségből saját kétemeletes palotájába költözött. Szántó Sámuel, aki felsőkereskedelmi iskolai tanárként három évtizeden át oktatta a fiatalságot történelmi és földrajzi ismeretekre, azzal is emlékezetessé tette a nevét, hogy 1886-ban vállalta a zsidó elemi iskola szervezését és ingyenes igazgatását. A most Déri-múzeumnak nevezett városi múzeumot a zsidó vallású Lefkovits Artúr ékszerész alapította, aki 1902 őszén felajánlotta a városnak múzeum céljára 250) darabból álló régészeti, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményét, továbbá kötelezte magát, hogy a múzeum gyarapítására tíz esztendőn keresztül évi 500 koronát fog adományozni. 1905-ben ő lett a hivatalosan is felavatott múzeum tb. igazgatói címmel felruházott tényleges vezetője. 1929-ig teljesen díjtalanul végezte a múzeum fejlesztési munkálatait; egyfelől sok gondot fordított az intézet adminisztrációjára, másfelől meg-megújuló áldozatokat hozott készpénzben és múzeumi tárgyakban. A városi muzeumot később, amikor megkapta Déri Frigyes bécsi gyáros nagyszabású ajándékát, Déri-múzeumnak keresztelték el. Az igazi alapítóról pedig megfeledkeztek. Lefkovits Artúr bőkezű pártfogója volt a debreceni Csokonai Körnek is, amelynek számos éven át ajánlott fel 300—500 korona összeget irodalmi pályázatok kiírására. Ugyancsak ő bízta meg Haranghy Jenőt még az