Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945)

Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában

71 A zsidók útja a kálvinista Rómában hitközség főrabbijai: előbb dr. Schlesinger Sámuel, majd dr. Weisz Pál, akik nagy eredményeket értek el a héber nyelv tanítása körül. A tanári karnak ma is olyan kiváló- ságai vannak, mint dr. Kardos László műbíráló és mű- fordító, aki 1938-ban megkapta a BaumgarLen-díjai, Kar- dós Pál irodalomtörténész, dr. Haász Imre történész és a néprajz művelője, Grosz Ernő, az első teljes héber-magyar szótár társszerzője, Bencze László, Racine fordítója és Kárpáti Károly, a szabadstíluséi birkózás olimpiai baj- noka. A gimnázium, amelynek magyar nemzeti jelentőségét Ady Lajos, dr. Bessenyei Lajos és Kiss József tankerületi főigazgatók többízben méltatták, három értékes könyvét adott ki: az ifjúság, dr. Kardos László tanár ösztönzésére, »Tóth Árpád tanulmányai és bírálatai« és az Ady-Rákosi vita« című köteteket, a gimnázium barátainak egyesülete pedig Racine »Eszter« című drámáját, Bencze László tanár fordításában. Itt említjük meg, hogy a debreceni autonom orthodox izraelita hitközségnek külön elemi iskolája van, amely, 1901- ben kezdte meg működését. Egy fiatal zsidó ügyvéd megteremti a \árjs telefonhálózatát. Az 1940-es évek elején ünnepelhetlek a debreceni zsi- dók letelepedésük századik !évfordulóját. Száz év nagy idő Es e nagy idő alatt — mint a kérész tény va 11 ás ú Zollaí Lajos tanulmányában olvashatjuk — »Debrecenben alig volt olyan közművelődési, ipari, kereskedelmi, szociális, hivatalos, társulati, avagy magánjellegű alapílás, vállalko- zás, amelyben szellemi és anyagi erejével a zsidóság részt ne vett volna. A korszerű várossá fejlődésnek számos in- tézménye vagy zsidók kezdésével jóit létre, vagy zsidó ve- zetés alalt virágzott fel. Elég a telefonra, a munkáskerteki e, a kölcsönös segítőegyletre, annyi kisembert gyámolíló sző- vetkezetre, meg a városi múzeumra hivatkoznom. : A telefon a zsidóvallású dr. Balkányi Miklósnak, egy harmincegyesztendős fiatal ügyvédnek az alkotása volt. Az ő szívóssága és munkássága teremtette meg Debrecenben az akkori idők legolcsóbb távbeszélőjét. Akadtak előtte( más kísérletezők is. 1883-ban — két esztendővel a bu- dapesli telefonhálózat üzembehelyezése ulán — Klapka György tábornok és külföldi barátai kértek engedélyt a Debrecen területén berendezendő távbeszélőre. Hiába volt azonban a levél alján a halhatatlan 48-as tábornok neve, a debreceni cívisek nem értették meg a vállalkozás jelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék