Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945)
Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában
71 A zsidók útja a kálvinista Rómában hitközség főrabbijai: előbb dr. Schlesinger Sámuel, majd dr. Weisz Pál, akik nagy eredményeket értek el a héber nyelv tanítása körül. A tanári karnak ma is olyan kiválóságai vannak, mint dr. Kardos László műbíráló és műfordító, aki 1938-ban megkapta a Baumgarten-díjat, Kardos Pál irodalomtörténész, dr. Haász Imre történész és a néprajz művelője, Grosz Ernő, az első teljes héber-magyar szótár társszerzője, Bencze László, Racine fordítója és Kárpáti Károly, a szabadstílusos birkózás olimpiai bajnoka. A gimnázium, amelynek magyar nemzeti jelentőségét Ady Lajos, dr. Bessenyei Lajos és Kiss József tankerületi főigazgatók több ízben méltatták, három értékes könyvet adott ki: az ifjúság, dr. Kardos László tanár ösztönzésére, »Tóth Árpád tanulmányai és bírálatai« és az Ady-Rákosi vita« című köteteket, a gimnázium barátainak egyesülete pedig Racine »Eszter« című drámáját, Bencze László tanár fordításában. Itt említjük meg, hogy a debreceni autonóm orthodox izraelita hitközségnek külön elemi iskolája van, amely, 1901- ben kezdte meg működését. Egy fiatal zsidó ügyvéd megteremti a bázos telefonhálózatát. Az 1940-es évek elején ünnepelhették a debreceni zsidók letelepedésük századikévfordulóját. Száz év nagy idő és e nagy idő alatt — mint a keresztény vallású Zoltai Lajos tanulmányában olvashatjuk — »Debrecenben alig volt olyan közművelődési, ipari, kereskedelmi, szociális, hivatalos, társulati, avagy magánjellegű alapítás, vállalkozás, amelyben szellemi és anyagi erejével a zsidóság részt ne vett volna. A korszerű várossá fejlődésnek számos intézménye vagy zsidók kezdésével jött létre, vagy zsidó vezetés alatt virágzott fel. Elég a telefonra, a munkáskertekre, a kölcsönös segítőegyletre, annyi kisembert gyámolító szövetkezetre, meg a városi múzeumra hivatkoznom. A telefon a zsidó vallású dr. Balkányi Miklósnak, egy harmincegyesztendős fiatal ügyvédnek az alkotása volt. Az ő szívóssága és munkássága teremtette meg Debrecenben az akkori idők legolcsóbb távbeszélőjét. Akadtak előtte más kísérletezők is. 1883-ban — két esztendővel a budapesti telefonhálózat üzembehelyezése után — Klapka György tábornok és külföldi barátai kértek engedélyt a Debrecen területén berendezendő távbeszélőre. Hiába volt azonban a levél alján a halhatatlan 48-as tábornok neve, a debreceni cívisek nem értették meg a vállalkozás jelen