Magyarország, 1861. január (1. évfolyam, 7-26. szám)
1861-01-26 / 22. szám
megváltoztatva a fogalmazatot, adják ki az ítéletet; 5. örökösödési perekben, ha az örökösödés 1854. máj. 1-je óta nyílt meg, megint az osztrák törvény elvei szerint kellene eljárni. Az osztrák és magyar törvény között e czimnél van a legnagyobb s leglényegesebb elvi eltérés; itt a magyar törvény azonnali alkalmazása tömérdek magánérdeket fogna megsérteni. Vegyük például: egy apa végrendeletében törvénytelen ágyból származott gyermekének fekvőségéből hagyományoz; intézkedése az osztrák törvény szempontjából jogosult és érvényes, a magyar törvény szerint pedig semmis. Lehetne-e hasonló esetet, ha az apa 1854. máj. 1-je után halt el s intézkedett, a magyar törvény elvei nyomán ítélni meg? Mint apának, természetes azon intentiója, hogy gyermeke jövőjét biztosítsa, és ezt gyermekének hagyományozván, az osztr. törvény utalmával el is érte; ha pedig arra számít, hogy intézkedése a magyar törvény elvei után fog mérlegeltetni, bizonyosan máskép intézkedik rala. Ha az osztrák törvény utalma alatt intézkedett, intézkedése e szempontból ítéltessék meg. 6. Nagy fontosság tulajdonítandó még a hagyatéki és árvaügyeknek; ezekre nézve a magyar törvény bátran követhető, mely világos és szabatos utasításokat tartalmaz. 7. Az ősiségi viszonyokból eredő perekre nézve az 1848. XV. t. sz. intézkedése megtartandó, az ősiségi ügyeket szabályozó , 1852. nov. 29-én kelt pátens pedig azonnal hatályon kívül teendő lenne. Hasonló utasítások, szabványok mellett nem jönnének a megyék azon kényszerűségbe, melybe az egyetemes elv vas következetességgel való keresztülvitelénél jutniok kell, hogy t. i. törvény szünetet parancsoljanak magukra s az országgyűlés jogkörébe illeszkedjenek, mely egyedül lehet hivatva jubistitiumot behozni. Az országbírói állomás betöltésével a felebbezési törvényhatóságok szervezése régibb magyar formák közt küszöbön állván, elérkezett a német törvényszékek feloszlatására, egyszersmind a törvényes bíróságok és ítélőszékek teljes jogkörrel való visszaállítására az idő : foglalják el a kínálkozó tért a megyék. Ha a megyéknél az igazságszolgáltatás eme tényezői meglesznek, az igazságszolgáltatás a fentebb elsorolt utasítások megtartásával fenakadni bizonyosan nem fog. A felebbezési törvényhatóságok életbelépte fölöslegessé teendi azonnal az okt. 20- diki diploma azon intézkedését, melynél fogva az osztrák polgári és fenyitő törvénynek minden rendeletei és intézményei hatályban hagyatnak az országgyűlés további intézkedéséig s mind a polgári, mind a bűnügyekben a magyar törvény és perrend hozatik be, mert továbbra nem lehetene attól tartani, hogy a magyar felebbezési hatóságok a magyar perrend utasításai nyomán végzett eljárást a német formák mellőzése miatt a felek hátrányára megsemmisítendenék. Ha gondolra vesszük, hogy minden átalakulás, legyen bár a legbékésebb természetű, bizonyos forrongási processussal jár, és hogy e forrongási hullámok halandó parancsszavára pillanat alatt tükörré nem simulnak , azon teendőnk, hogy törvénykezésünk átalakulása mentől kisebb forrongással járjon, s hullámai mentői hamarább, s mintegy észrevétlenül simuljanak le; ezt pedig alkalmasint az elsoroltam eljárási elvek alkalmazása mellett érhetendjük el legbiztosabban. Cso ori Bálint nemét valamely §. által akarták szépítni, azt természetesnek tartjuk. Ürügy kellett. Történtek azonban oly dolgok is, melyekre a világtörténet eddig példát nem mutatott, ilyen a sok között a jótékony és tudományos intézetek megadóztatása. Erre sem az államférfi, sem a „nagy financier“ §-okat nem mutathat, mert az emberi természet sem engedné azoknak leírását; vagy tán menthető vagy védhető-e az, hogy a pesti jótékony nőegyesület jövedelmét megadóztatták? Az, hogy a múzeum, akadémia s iskolai pénzalapok s at, mint az iparvállalatok, megadóztattak, mutatja, mennyire érdemlik meg az illetők a „civilisator“ nevet. Hogy a kereskedelmi akadémiánkkal több ezereket fizettettek, midőn a bécsi iparakadémiára az állam jövedelméből 60,000 forintot fordítottak, mutatja, hogy a „Gdeichberechtigung“-ot mi módon magyarázták. Erre a tisztelt olvasó talán azt mondja, hogy ez volt. — Nem csak volt, hanem most is még ügy van. — A napokban volt alkalmunk egy a t.év és hó első napjaiban kelt és Friedrich cs. k. pénzügyi tanácsos által ellenjegyzett e felszólítást olvashatni, melyben a keresk. akadémia elnöksége felszólittatik, hogy vagyon állapotát 14 nap alatt, a jövedelmi adó kivetése végett, jelentse be! Igen szép! A pesti kereskedelmi testületek évenként ezereket fizetnek ez intézet fentartására, tán még ezen önkénytes adakozást is meg akarnák adóztatni ? Még ezelőtt három hónappal e felhívásra egy vagy több bélyeges folyamodvánnyal kellett volna felelni, mert a bélyeg is egyik jövedelmi forrása az államnak, mert az államnak nagy hasznot nyújt egy 20 kres stempli, melyért előbb az 1 frtos diurnista fél napig irkált. De tán mégis lehetne valamely ürügy alatt valami adót a tanodára tuszakolni. Ebből ennyi is elég. Az illetők majd tudnak válaszolni. — Ezen rendszer megnevezésére a magyarnak szótára és nyelvtana még nem tartalmaz kifejezést. Wg. Adat az adóztatási rendszerhez. A bukott rendszer alatt kitűnő szerep jutott a „haute finance“-nak és főleg azoknak, kik az adóztatás különböző nemeit feltalálhaták, kiknek egyedüli feladata volt, mindenfelé kémkedni, hogy nem lehetne-e még bármely név alatt, itt is ott is még néhány garast kicsikarni. E név gyakran adó és igen gyakran büntetés volt. — Ha szemlét tartunk azon gazdálkodás felett, nem csodálkozunk azon száz meg száz adóztatási nemen és mindenféle kiadáson, hisz ez minden ilyféle kormányrendszer jellemvonása! Hiszen az absolutisticus kormány az ipart, kereskedést, és földmivelést olyannak tekinti, mint egynémely árendás a földet, s a mit XIV. Lajos e szavai által „aprés moi le deluge“ igen jól jellemzett. Hogy a piszkosság minden Az országbírói értekezlet. Az országbírói értekezlet január 25-ei ülésében az előbbi napon elhatározott albizottmányok következőleg alakultak: 1. polgári anyagi és alaki jog eljárás, telekkönyvi ügy: Lipovniczky Vilmos, Zsivora György, Fábry István, Deák József, Lángh Ignácz, Horváth Boldizsár, Nyeviczkey József. Megkéretik még ezekhez: Ledniczky Mihály pesti ügyvéd , s a telekkönyvi ügyre nézve : Schalatz és Martin urak. 2. Váltós kereskedelmi jog, csődtörvény, egyezkedési eljárás, áruszerzések sat. Zsoldos Ignácz, Fábini Theofil, Székes Mihály, kikhez megkéretnek még Rózsa Lajos, Mannó István, Ráth Károly és Soltész Albert pesti ügyvédek. *) 3) Büntetőjogi eljárás, sajtótörvény: Deák Ferencz, Zádor György, Tóth Lőjrincz, Szabó Samu. 4. Úrbéri törvény, tagosítás, arányositás, földteher mentesítés, m od.»: rendőrség sa t. gr. Török Bálint, gr. Barkocy János, Kovács István, Kopácsy József, Markovits József, Nagy István, Thalabér Lajos, (sopronyi ügyvéd) Nyeviczkey József, kikhez megkéretik m<^ Rudnyánszky Ferencz, pesti ügyvéd. 5. Árvaügy; peren kívüli eljárás; ügyvédi állapotok (vegyes): b. Prónay Albert, Eötvös József, Ambrus Mihály, Sárközy Kázmér, Kubay József, Samarjay Károly, Stockinger Móricz. 6. Bányajog: Melczer István, Somoskői Antal, Rehorovszky Miklós, kikhez meg fog kéretni Breuer orsz. tszéki tanácsos és Szabó reáliskolai tanár. **) Az albizottmányok azonnal hozzá kezdenek munkálkodásaikhoz. ■— Igen kívánatos volna, hogy ezen bizottmányok, melyek kétségkívül becses anyagot fognak előkészíthetni az országgyűlésre, egyelőre minél kevesebb pontokra terjeszkedjenek, s csak azt igyekezzenek pótolni, ami égető szükség s halasztást nem szenved. Különben haszontalanokká fognának válni a késedelem s az országgyűlés bekövetkezése által. A pestmegyei honvédsegélyző bizottmány f. hó 22-én tartott ülési jegyzőkönyvének kivonata. 3) Pénztárnok Vidacs János előterjeszti a f. hó 20-án tartott közgyűlés alkalmával bejött pénzösszegről szóló jegyzéket az adakozók neveinek következő sorrendje szerint : Földváry Albert 100 ft. Adámy Rezső (heten *) Hisszük, hogy a váltójog és törvénykezés körében elismert oly tekintély, mint Szinovácz György ur szakismereteit és tapasztalatát nem fogja az albizottmány nélkülözni. Szerk. **) Sajnáljuk, hogy e bizottmányba ép azon szakférfiú, Balássy Antal ügyvéd ur nem hivatott meg, ki e tekintetben igen sok gyakorlattal és ismerettel bir. Szerk. Belföld. I — Bihar megyének jan. 16-tól kezdve 20-án tffl.ott gyűlésén a nyilvánosságot érdeklőbb momeit kint) 50 kr. Boor Károly 1 ft, Csollák Justin 10 ft Dienes Lajos 1 ft, Dunnyov József 4 ft, Gajáry Betlem A. 5 ft, Horváth Ferencz 5 ft, Huszty Sándor 2 ft, Ivánka Imre 100 ft, Káldor Antal 1 ft, Kégl László 20 ft, Kocsis Ignácz 5 ft. Ezenkívül alapítványi tőkében ajánlott 100 ft, Korány Victor 1 ft 50 kr. Korosznyai Kovács 5 ft, Leutner Károly 10 ft, Nizsatovszky N. 5 ft, Papp László 10 ft, Pintér Adolf 2 ft, Szárnyasy N. 4 ft, Sternát János 2 ft, Sturm Antal 2 ft, Szentkuthy Rezső Mór 1 ft, Somogyi Károly 10 ft, Vunder Frigyes 2 ft, id. Vidacs István 5 ft, Toldy Lipót 1 db tallér, Remellay Gusztáv ajánlott havonkint 5 ftot, összesen 314 ft és 1 db tallér. 4) Rohonczy Lipót elnök ur ugyanezen szent czélra következő xx magángyüjtéseket tett: B. Baldácsy Antal 500 ft, Latinovics Lajos 100 ft, B. Lepreszty Árpád 100 ft, Rohonczy Lipót 100 ft, összesen 800 ft. 5. Földváry Albert bizottmányi tag és Ivánka Imre honvéd tiszttárs urak szintén előterjesztik a bizottmánynak az általuk készpénzben ez üdvös czélra tett eddigi gyűjtéseiket: gr. Batthányi Artúr 100 ft, Bérczy Károly 5 ft, Blaskovics Miklós 50 ft, Beöthy Ákos 5 ft, Deák Ferencz 10 ft, Földváry Elek 5 ft, Földváry Miklós 5 ft, Gorove István 20 ft, Gräfl József 10 ft, Huszár Károly 20 ft, Gr. Hunyady János 100 ft, Janicsáry Dömötör 10 ft, Inkey Ed. 10 ft, Dr. Kovács Endre 5 ft, Gr. Károlyi Gyula 10 ft, Kapczy Tamás 5 ft, Kászonyi József 20 ft, Dr. Lippay 5 ft, Lenhossék György 5 ft, Ledniczky Mihály 5 ft, Luka Aixtal 5 ft, B. Majthényi László 10 ft, Gr. Mikes János 20 ft, B. Majthényi Ottó 5 ft, Muzslay Sándor 5 ft, N. N. 10 ft, N. N. 10 ft, B. Orczy Béla 5 ft, Pfeffer János 5 ft, Palásthy Viktor 10 ft, Radnotfay Samu 10 ft, Sárközy Károly 10 ft, Gr. Szápáry István 20 ft, Gr. Szápáry Géza 50 ft, Gr. Szápáry Antal 100 ft, Szentiványi Károly 10 ft, Stockinger Mór 5 ft, Szitányi Zsidor 100 ft, Szitányi Adolf 100 ft, Zichy Pál 200 ft, összesen 1095 ft. 6. ) Ugyancsak Földváry Albert és Ivánka Imre tiszttársaink előterjesztik további gyűjtéseikről szóló jegyzéket: Gr. Almásy Gyula 100 ft, Gr. Almásy Dénes 100 ft, Almásy Vincze 20 ft, Alxiásy Pál 100 ft, Gr. Andrásy Alad. 100 ft, Blaskovits Ernő 20 ft, Gr. Csáky László 100 ft, B. Dőry Lajos 20 ft, Gr. Erdődy István 200 ft, Horváth Pál 5 ft, Gr. Ráday Gedeon ifj. 20 ft, Gr. Szápáry Gyula 15 ft, Semsey Lajos 50 ft, Tassner Géza 5 ft, összesen 855 ft. Mindezen fentebb említett adakozások és gyűjtésekért szent kötelességének ismeri a bizottmány, szenvedő és szűkölködő honvédtiszttársaink nevében mind a t. ez. adakozóknak, mind pedig Rohonczy Lipót, Földváry Albert és Ivánka Imre tiszttársainknak jegyzőkönyvileg a legőszintébb köszönetet nyilvánitani. 9. A Buda Pesten előfordulni szokott álhonvédi koldulások megszüntetésére hidapok utján a budapesti lakók szólittassanak fel, hogy magukat honvédtiszteknek kiadott egyénektől a segélyezést vonják meg, őket a bizottmány jegyzője Gánóczy Flórishoz (lak. Pest, főút 10 sz. a.) utasítsák, és ha netán e czélból a valódilag szűkölködő honvédtisztek számára akarnának némi segéllyel járulni, azt a bizottmányi pénztárnok Vidacs Jánosnál (Pest, 2 nyulutcza 10. sz.) letévén, azoknak neveit a honvédsegélyező bizottmány szűkölködő társai nevében őszinte hálanyilvánítása mellett hírlapok utján közzétenni ^ Ez^^tel^Íb^n pé^^^^^^i közönsége ié értesítendő részen. ■ Kiadta : Gánóczy Flóris: A jegyző. ■ Szóval és irásban is jelentést ten főispán ur a december 19-ki közgyűlés óta véghezvitt elnöki téteményeiről. Az írott jelentés főpontjai eszméket és javaslatokat foglalnak xx magukban, a német csendőrség megszüntetéséről, a kebelbeli távirda iránti elnöki intézkedésről, a megyei teremnek mérnöki tervszex-ü felvétetése s a költségeknek táxnokmester xxr általi utalványoztatásáról, az országutak mily karban létéről, a mágnások névlajstromának felterjesztéséről, az itteni volt helytartósági osztály buztorainak visszaköveteléséről, az ujjonczozásnak országgyűlésig leendő felfüggesztéséről, katonai beavatkozásoknak felsőbb helyen sürgetett megszüntetéséről. Végre jelenti főispán úr, hogy az országos pénzügyőrök még itt levő maradványaitól is folyó január 25-kén, kormányi rendelkezés folytán, megtisztul a megye háza. E pontok némelyei felett volt némi vitatkozás, miből főleg Tisza Kálxxiánnak azon indítványát írjuk ide, miszerint a kormányférfiakat figyelmeztessük feliratilag, hogy csak ők lesznek felelősek minden kifolyható csepp vérért, mely a katonaságnak alkotmányszerűtlen felhasználása által ontatott, vagy még ontatni fog. S midőn többen tényekbe átmenő intézkedést sürgettek a katonai és rendőri executiok stb. ellenében, Lukács György kiemelte, hogy maradjunk az indítványozott felirati útnál s ez után az elvek kifejezésénél. Mert eszélyre van, s úgymond, legnagyobb szükségünk jelenben, s az erőkifejtés elveink nyilvánítási terén van egyedül a maga helyén.“ Főispánx úr panaszosan érinti, hogy most a katonai beavatkozás tekintetéből az a legnagyob anomália, miszerint a maradék bureaucratiának is, nekünk is ígértetvén a karhatalom, ennélfogva két (ellenkező irányú) hatóság kérhet a maga czéljára katonai erőt. Vajjon lehet-e így aztán kormányozni ? Végzéssé jön: a zsandárság megszüntetése, az ujjonczozás felfüggesztése, a katonai beavatkozásoknak sérelmes volta iránti felirat. Több pontra nézve pedig megyei tiszti intézkedés. Ezután a december 19-ei gyűlésben kinevezett küldöttség javaslata, a xx megyei tisztikar és közigazgatás összes költségeit fedezendő pénzalap iránt emeltetett határozottá. Hivatalos előjogat törvény értelmében, indokolt nyugták mellett, lészen kiszolgáltatandó. Azonban kész fizetés adatván érték állomásonkint 1 frt. 20 krjával o. é. A szükségelt közigazgatási költségek öszvege a fenállott 11 éves kulcs szexünt vettetik ki, s különbség nélkül mindenki által fizetendő, mint megyei domestika. A 11 év alatt kivetett adó s más ily pénzekhez annyira nem akar nyúlni a megye, hogy egyik fszbkánknak azon hivatalos kérdésére: mi tevő legyen, hozzá bizonyos helyről beadott községi adópénzzel? ezen összegnek az illető egyesek részére leendő visszaszolgáltatása határoztatott. Tiszti fuvarozásit évenkint 20,000 o. é. ft. jön számításba véve. Vajjon ha ez összeg mint átalány a tiszti fizetésekben adatnék, nem mozdittatnék-e elő minden tekintetben a hivatalos ügyvitel serénysége, eredményessége ? Ügyvéd Szikszay Dániel mindenesetre helyesen teheti jövő gyűlésre bejelentett azon indítványát, hogy a tiszti előfogatok töröltessenek el. Ha az indítványozás módja sikeres lesz, valószínű diadala is. Másodnapi ülésben a megyei magyar csendbiztosság terve, főispán úr előterjesztése folytán,és hoszszas vita után, járásonkint 24 lovas csendőrlegénynyel s két-két hadnagygyal megállapittatott. Erre olvastatott a Helytartótanácsnak két rendbeli intézménye, melyeknek elsejében a bihari programmot alkotmányos szervezkedésünk iránt, másodikban a törvénykezésnek átvétele iránti határozatunkat, mint „helytelen végzéseket“ komolyan roszalva, s nemi tágítás esetére még a roszalásnál is keményebb valamivel fenyegetve, az okt. 20-ki diplomához leendő magatartásra intetik a megye. Tisza Kálmán, kivált a második beix’at vége t, igen pattogósnak állítván, kívánja, hogy ragaszkodván előbbi határozatunkhoz, jelentsük ki a kormányon ülőknek , fontolják meg, hogy nem ők állanak még eddig törvényes téren, hanem egyedül a megyék, mint 800-dős hatóságok, az egyedül törvényes orgánumok. Egyszersmind javasolja, hogy a szükséges megyei törvényszékek haladéktalanul szerveztessenek, az idegen rendszerű bíróságok pdig szállíttassanak fel febr. 1-jéig a kezüknél levő irigyek deponálására. Lukács György a kimondott alkotmányos programmhoz megtörhetlen ragaszkodásra figyelmeztetvén a megyét, a törvénykezésre nézve, noha élére állítani az ügyet nem óhajtja, mégis kijelenti, hogy a paragrafhusos törvényszékek fenállása mellett azon évezredes szólásszabadságot sem véli biztosnak, melynek immár a megyék termei megnyittattak ugyan, de annak hatása iránt, a Bach-törvények mellett, csak János arczczal nézhetünk a bizonytalan jövőbe. — Föliratot kíván ő is, mint Tisza Kálmán. Fráter József azt mondja : hideg vérrel menjünk keresztül a törvényszékek szervezésén, itt nincs más expediens, mint a törvényes bátorság. Nagy József és Hoványi respectáltatni kívánják a §§-sokat ideiglen. Végzés : fölirat és a törvényszékeknek febr. 1-jétől kezdendő megalakítása, a telekkönyvi hivatallal, mint a törvényszékek függelékével, egyetemben. Az ár^&ügyek átvételi módját megállapító küldöttség is kineveztetett. Jegyzőknek a községek általi szabad választása, s fizetéseiknek alku-szerződés utján meghatározása azon utasítással tétetett a szloiták egyik fő gondjává, hogy ezek törekedjenek a községeket tiszta hazafi-jellemmel biró jegyzőkkel provideálni. Harmadnapi ülésben Dobozy Menyhért fszbírónak azon hivatalos kérdésére, hogy midőn a tisztviselő saját alkalmatosságát előfogat helyett használja, vajjon követelhet-e ő is előfogati dijt? hosszas vita fejlődvén ki, Tisza Kálmánnak e „méltányos követelést“ támogató szavai ellenében, azon másik eszme győzött, hogy a tisztviselő, midőn saját lovain, szekerén utazik, hivatalosan előfogati dist ne liquidáljon, hanem viselje a közjónak hozandó emer áldozatot nagylelkűen. Duó contraria juxta se posita magis elucescunt. Végre még e harmadik napon ugyancsak Tisza Kálmánnak abbeli indítványa ment határozatba, hogy már most előre neveztessék ki azon központi bizottság, mely az országgyűlési követek választási ügyének rendét az 1848-ai törvények értelmében megállapítsa. Az ülések negyedik napján azon nézet, hogy a domestikai adónak befizetését a nemes ember közvetlenül a megyei házi pénztárnoknál, a nem nemesek pedig a községi pénztárakba teljesítsék, oda jön eldöntve, hogy Bihar megye szelleme e divergens modalitásnak még gondolatban sem adhat helyet. Fizesse tehát mindenki különbség nélkül a községi pénztárba saját illetékét, ez iránti nyugtatványa minden gondolható esetben az ő biztositó leveléül szolgálandván. Ötödik napon nehány kisebb rendű végzés-l hitelesités után a gyűlés eloszlott. Február 19-én újra összejövendő. Bihari. — Brassó, jan. 21. A cs. kir. szebeni helytartóság jónak látta, a helybeli kereskedelmi s iparkamra ismételt előterjesztése folytán a határveszteglési időpontot 21 napról öt s illetőleg (Moldva felé) tiz napra leelebezni. Örülünk, s velünk mindhárom érdeklett ország iparos és kereskedői kara, hogy egyelőre eny * , amelyeket lapunk még nem közlött. Mert a gyűlés több részlete már lapunk jan. 22-ki számában említve van. Szerk.