Magyarország, 1861. január (1. évfolyam, 7-26. szám)

1861-01-26 / 22. szám

megváltoztatva a fogalmazatot, adják ki az ítéletet; 5. örökösödési perekben, ha az örökösö­dés 1854. máj. 1-je óta nyílt meg, megint az osztrák törvény elvei szerint kellene eljárni. Az osztrák és magyar törvény között e czim­­nél van a legnagyobb s leglényegesebb elvi eltérés; itt a magyar törvény azonnali alkal­mazása tömérdek magánérdeket fogna meg­sérteni. Vegyük például: egy apa végrendele­tében törvénytelen ágyból származott gyer­mekének fekvőségéből hagyományoz; intéz­kedése az osztrák törvény szempontjából jo­gosult és érvényes, a magyar törvény szerint pedig semmis. Lehetne-e hasonló esetet, ha az apa 1854. máj. 1-je után halt el s intézkedett, a magyar törvény elvei nyomán ítélni meg? Mint apának, természetes azon intentiója, hogy gyermeke jövőjét biztosítsa, és ezt gyer­mekének hagyományozván, az osztr. törvény utalmával el is érte; ha pedig arra számít, hogy intézkedése a magyar törvény elvei után fog mérlegeltetni, bizonyosan máskép intézkedik rala. Ha az osztrák törvény utalma alatt in­tézkedett, intézkedése e szempontból ítéltes­sék meg. 6. Nagy fontosság tulajdonítandó még a hagyatéki és árvaügyeknek; ezekre nézve a magyar törvény bátran követhető, mely vilá­gos és szabatos utasításokat tartalmaz. 7. Az ősiségi viszonyokból eredő perekre nézve az 1848. XV. t. sz. intézkedése megtar­tandó, az ősiségi ügyeket szabályozó , 1852. nov. 29-én kelt pátens pedig azonnal hatályon kívül teendő lenne. Hasonló utasítások, szabványok mellett nem jönnének a megyék azon kényszerűségbe, melybe az egyetemes elv vas következetesség­gel való keresztülvitelénél jutniok kell, hogy t. i. törvény szünetet parancsoljanak magukra s az országgyűlés jogkörébe illeszkedjenek, mely egyedül lehet hivatva jubistitiumot be­hozni. Az országbírói állomás betöltésével a fe­­lebbezési törvényhatóságok szervezése régibb magyar formák közt küszöbön állván, elérkezett a német törvényszékek feloszlatására, egyszers­mind a törvényes bíróságok és ítélőszékek­ tel­jes jogkörrel való visszaállítására az idő : fog­lalják el a kínálkozó tért a megyék. Ha a megyéknél az igazságszolgáltatás eme tényezői meglesznek, az igazságszolgál­tatás a fentebb elsorolt utasítások megtar­tásával fenakadni bizonyosan nem fog. A felebbezési törvényhatóságok életbe­lépte fölöslegessé teendi azonnal az okt. 20- diki diploma azon intézkedését, melynél fogva az osztrák polgári és fenyitő törvénynek min­den rendeletei és intézményei hatályban ha­gyatnak az országgyűlés további intézkedéséig s mind a polgári, mind a bűnügyekben a ma­gyar törvény és perrend hozatik be, mert to­vábbra nem lehetene attól tartani, hogy a ma­gyar felebbezési hatóságok a magyar perrend utasításai nyomán végzett eljárást a német for­mák mellőzése miatt a felek hátrányára meg­­sem­misítendenék. Ha gondol­ra ves­szük, hogy minden át­alakulás, legyen bár a legbékésebb természetű, bizonyos forrongási processussal jár, és hogy e forrongási hullámok halandó parancsszavára pillanat alatt tükörré nem simulnak , azon teendőnk, hogy törvénykezésünk átalakulása mentől kisebb forrongással járjon, s hullámai mentői hamarább, s mintegy észrevétlenül si­muljanak le; ezt pedig alkalmasint az elsorol­tam eljárási elvek alkalmazása mellett érhe­­tendjük el legbiztosabban. C­s­o o­ri Bálint­ nemét valamely §. által akarták szépítni, azt természetesnek tartjuk. Ürügy kellett. Történtek azonban oly dolgok is, me­lyekre a világtörténet eddig példát nem mu­tatott, ilyen a sok között a jótékony és tudo­mányos intézetek megadóztatása. Erre sem az államférfi, sem a „nagy financier“ §-okat nem mutathat, mert az emberi természet sem en­gedné azoknak leírását; vagy tán menthető vagy védhető-e az, hogy a pesti jótékony nő­egyesület jövedelmét megadóztatták? Az, hogy a múzeum, akadémia s iskolai pénzala­pok s a­t, mint az iparvállalatok, megadóztat­tak, mutatja, mennyire érdemlik meg az illetők a „c­i­v­i­l­i­s­a­t­o­r“ nevet. Hogy a kereskedelmi akadémiánkkal több ezereket fizettettek, midőn a bécsi ipar­akadémiára az állam jövedelméből 60,000 forintot fordítottak, mutatja, hogy a „Gdeichberechtigung“-ot mi módon magya­rázták. Erre a tisztelt olvasó talán azt mondja, hogy ez volt. — Nem csak volt, hanem most is még ügy van. — A napokban volt al­kalmunk egy a t.­év és hó első napjaiban kelt és Friedrich cs. k. pénzügyi tanácsos által ellenjegyzett e felszólítást olvashatni, melyben a keresk. akadémia elnöksége felszólittatik, hogy vagyon állapotát 14 nap alatt, a jöve­delmi adó kivetése végett, jelentse be! Igen szép! A pesti kereskedelmi testületek évenként ezereket fizetnek ez intézet fentartására, tán még ezen önkénytes adakozást is meg akarnák adóztatni ? Még ezelőtt három hónappal e fel­hívásra egy vagy több bélyeges folyamod­ván­nyal kellett volna felelni, mert a bélyeg is egyik jövedelmi forrása az államnak, mert az államnak nagy hasznot nyújt egy 20 kres stempli, melyért előbb az 1 frtos diurnista fél napig irkált. De tán mégis lehetne valamely ürügy alatt valami adót a tanodára tuszakolni. Ebből ennyi is elég. Az illetők majd tud­nak válaszolni. — Ezen rendszer megnevezé­sére a magyarnak szótára és nyelvtana még nem tartalmaz kifejezést. Wg. Adat az adóztatási rendszerhez. A bukott rendszer alatt kitűnő szerep ju­tott a „haute finance“-nak és főleg azoknak, kik az adóztatás különböző nemeit feltalálha­­ták, kiknek egyedüli feladata volt, minden­felé kémkedni, hogy nem lehetne-e még bár­mely név alatt, itt is ott is még néhány garast kicsikarni. E név gyakran a­d­ó és igen gyak­ran büntetés volt. — Ha szemlét tartunk azon gazdálkodás fe­lett, nem csodálkozunk azon száz meg száz adóztatási nemen és mindenféle kiadáson, hisz ez minden ilyféle kormányrendszer jellemvo­nása! Hiszen az absolutisticus kormány az ipart, kereskedést, és földmivelést olyannak tekinti, mint egy­némely árendás a földet, s a mit XIV. Lajos e szavai által „aprés moi le deluge“ igen jól jellemzett. Hogy a piszkosság minden Az országbírói értekezlet. Az országbírói értekezlet január 25-ei ülésében az előbbi napon elhatározott albizottmányok követ­kezőleg alakultak: 1. polgári anyagi és alaki jog eljá­rás, telekkönyvi ügy: Lipovniczky Vilmos, Zsivora György, Fábry István, Deák József, Lángh­ Ignácz, Horváth Boldizsár, Nyeviczkey József. Meg­kéretik még ezekhez: Ledniczky Mihály pesti ügyvéd , s a telekkönyvi ügyre nézve : Schalatz és M­a­r­t­i­n urak. 2. Váltó­s kereskedelmi jog, csőd­törvény, egyezkedési eljárás, áruszer­zés­e­k s­a­t. Zsoldos Ignácz, Fábini Th­eofil, Szék­es­ Mihály, kikhez megkéretnek még Rózsa Lajos, Mannó István, Ráth­ Károly és Soltész Albert pesti ügyvédek. *) 3) Büntető­jog­i eljárás, sajtó­t­ör­­vény: Deák Ferencz, Zádor György, Tóth Lőj­­rincz, Szabó Samu. 4. Úrbéri törvény, tagosítás, ará­­nyositás, földteher mentesítés, m o­d.»: rendőrség s­a t. gr. Török Bálint, gr. Barkoc­y János, Kovács István, Kopácsy József, Markovits József, Nagy István, Thalabér Lajos, (sopronyi ügy­­véd) Nyeviczkey József, kikhez megkéretik m<^­ Rudnyánszky Ferencz, pesti ügyvéd. 5. Árvaügy; peren kívüli eljárás; ügyvédi állapotok (vegyes): b. Prónay Al­bert,­ Eötvös József, Ambrus Mihály, Sárközy Káz­­mér, K­ubay József, Samarjay Károly, Stockinger Móricz. 6. B­á­n­y­a­jog: Melczer István, Somoskői Antal, Rehorovszky Miklós, kikhez meg fog kéretni Breuer orsz. tszéki tanácsos és Szab­ó reál­isko­lai tanár. **) Az albizottmányok azonnal hozzá kezdenek munkálkodásaikhoz. ■— Igen kívánatos volna, hogy ezen bizottmányok, melyek kétségkívül becses anya­got fognak előkészíthetni az országgyűlésre, egyelőre minél kevesebb pontokra terjeszkedjenek, s csak azt igyekezzenek pótolni, a­mi égető szükség s halasztást nem szenved. Különben haszontalanokká fognának válni a késedelem s az országgyűlés bekövetke­zése által. A pestmegyei honvédsegélyző bizottmány f. hó 22-én tartott ülési jegyzőkönyvének kivonata. 3) Pénztárnok Vidacs János előterjeszti a f. hó 20-án tartott közgyűlés alkalmával bejött pénzös­­­szegről szóló jegyzéket az adakozók neveinek követ­kező sorrendje szer­int : Földváry Albert 100 ft. Adámy Rezső (heten­ *) His­szük, hogy a váltó­jog és törvénykezés körében elismert oly tekintély, mint Szinovácz György ur szak­ismereteit és tapasztalatát nem fogja az albizottmány nélkü­lözni. S­z­e­r­k. **) Sajnáljuk, hogy e bizottmányba ép azon szakférfiú, Balássy Antal ügyvéd ur nem hivatott meg, ki e tekin­tetben igen sok gyakorlattal és ismerettel bir. S­z­e­r­k. Belföld. I — Bihar megyének jan. 16-tól kezdve 20-án­ tffl.ott gyűlésén a nyilvánosságot érdeklőbb momei­t kint) 50 kr. Boor Károly 1 ft, Csollák Justin 10 ft Dienes Lajos 1 ft, Dunnyov József 4 ft, Gajáry Bet­­lem A. 5 ft, Horváth Ferencz 5 ft, Huszty Sándor 2 ft, Ivánka Imre 100 ft, Káldor Antal 1 ft, Kégl László 20 ft, Kocsis Ignácz 5 ft. Ezenkívül alapítványi tőkében ajánlott 100 ft, Korány Victor 1 ft 50 kr. Korosznyai Kovács 5 ft, Leutner Károly 10 ft, Nizsatovszky N. 5 ft, Papp László 10 ft, Pintér Adolf 2 ft, Szárnyasy N. 4 ft, Sternát János 2 ft, Sturm Antal 2 ft, Szentkuthy Rezső Mór 1 ft, Somogyi Károly 10 ft, Vunder Fri­gyes 2 ft, id. Vidacs István 5 ft, Toldy Lipót 1 db tallér, Remellay Gusztáv ajánlott havonkint 5 ftot, összesen 314 ft és 1 db tallér. 4) Rohonczy Lipót elnök ur ugyanezen szent czélra következő xx magángyüjtéseket tett: B. Baldá­­csy Antal 500 ft, Latinovics Lajos 100 ft, B. Lep­­reszty Árpád 100 ft, Rohonczy Lipót 100 ft, össze­sen 800 ft. 5. Földváry Albert bizottmányi tag és Ivánka Imre honvéd tiszttárs urak szintén előterjesztik a bi­zottmánynak az általuk kész­pénzben ez üdvös czélra tett eddigi gyűjtéseiket: gr. Batthányi Artúr 100 ft, Bérczy Károly 5 ft, Blaskovics Miklós 50 ft, Beöthy Ákos 5 ft, Deák Ferencz 10 ft, Földváry Elek 5 ft, Földvár­y Miklós 5 ft, Gorove István 20 ft, Gräfl József 10 ft, Huszár Károly 20 ft, Gr. Hunyady János 100 ft, Janicsáry Dömötör 10 ft, Inkey Ed. 10 ft, Dr. Kovács Endre 5 ft, Gr. Károlyi Gyula 10 ft, Kapczy Tamás 5 ft, Kászonyi József 20 ft, Dr. Lippay 5 ft, Lenhos­­sék György 5 ft, Ledniczky Mihály 5 ft, Luka Aixtal 5 ft, B. Majthényi László 10 ft, Gr. Mikes János 20 ft, B. Majthényi Ottó 5 ft, Muzslay Sándor 5 ft, N. N. 10 ft, N. N. 10 ft, B. Orczy Béla 5 ft, Pfeffer János 5 ft, Palásthy Viktor 10 ft, Radnotfay Samu 10 ft, Sárközy Károly 10 ft, Gr. Szápáry István 20 ft, Gr. Szápáry Géza 50 ft, Gr. Szápáry Antal 100 ft, Szent­­iványi Károly 10 ft, Stockinger Mór 5 ft, Szitányi Zsidor 100 ft, Szitányi Adolf 100 ft, Zichy Pál 200 ft, összesen 1095 ft. 6. ) Ugyancsak Földváry Albert és Ivánka Imre tiszttársaink előterjesztik további gyűjtéseikről szóló jegyzéket: Gr. Almásy Gyula 100 ft, Gr. Almásy Dénes 100 ft, Almásy Vincze 20 ft, Alxiásy Pál 100 ft, Gr. Andr­ásy Alad. 100 ft, Blaskovits Ernő 20 ft, Gr. Csáky László 100 ft, B. Dőry Lajos 20 ft, Gr. Erdődy István 200 ft, Horváth Pál 5 ft, Gr. Ráday Gedeon ifj. 20 ft, Gr. Szápár­y Gyula 15 ft, Semsey Lajos 50 ft, Tassner Géza 5 ft, összesen 855 ft. Mindezen fentebb említett adakozások­ és gyűj­tésekért szent kötelességének ismer­i a bizottmány, szenvedő és­ szűkölködő honvédtiszttársaink nevében mind a t. ez. adakozóknak, mind pedig Rohonczy Lipót, Földváry Albert és Ivánka Imre tiszttársaink­nak jegyzőkönyvileg a legőszintébb köszönetet nyil­­vánitani. 9. A Buda­ Pesten előfordulni szokott álhonvédi koldulások megszüntetésére hi­dapok utján a buda­pesti lakók szólittassanak fel, hogy magukat honvéd­tiszteknek kiadott egyénektől a segélyezést von­ják meg, őket a bizottmány jegyzője Gánóczy Fló­­rishoz (lak. Pest, főút 10 sz. a.) utasítsák, és ha netán e czélból a valódilag szűkölködő honvédtisztek számár­a akar­nának némi segél­lyel járulni, azt a bi­zottmányi pénztár­nok Vidacs Jánosnál (Pest, 2 nyul­­utcza 10. sz.) letévén, azoknak neveit a honvédse­gélyező bizottmány szűkölködő társai nevében őszinte hálanyilvánítása mellett hírlapok utján közzétenni ^ Ez^^tel^Íb^n­ pé^^^^^^i közönsége ié értesítendő részen. ■ Kiadta : Gánóczy Flóris: A jegyző. ■ Szóval és ir­ásban is jelentést ten főispán ur a december 19-ki közgyűlés óta véghezvitt e­l­n­ö­k­i tétem­ényeiről. Az írott jelentés főpontjai eszméket és javaslatokat foglalnak xx magukban, a német csend­őrség megszüntetéséről, a kebelbeli távirda ir­ánti el­nöki intézkedésről, a megyei teremnek mérnöki tervszex-ü felvétetése s a költségeknek táx­nokmester xxr általi utalványoztatásáról, az or­szágutak mily kar­ban létéről, a mágnások névlajstromának felter­jesz­­téséről, az itteni volt helytartósági osztály buztor­ai­­nak visszaköveteléséről, az ujjonczozásnak ország­gyűlésig leendő felfüggesztéséről, katonai beavatko­zásoknak felsőbb helyen sürgetett megszüntetéséről. Végre jelenti főispán úr, hogy az országos pénzügyőrök még itt levő maradványaitól is folyó január 25-kén, kormányi rendelkezés foly­tán, megtisztul a megye háza. E pontok némelyei fe­­­lett volt némi vitatkozás, miből főleg Tisza Kálxxián­­nak azon indítványát írjuk ide, miszerint a kormány­férfiakat figyelmeztessük feliratilag, hogy csak ők lesznek felelősek minden kifolyható csepp vérért, mely a katonaságnak alkotmányszerűtlen felhaszná­lása által ontatott, vagy még ontatni fog. S midőn többen tényekbe átmenő intézkedést sürgettek a katonai és rendőri executiok stb. ellenében, Lukács György kiemelte, hogy maradjunk az indítványozott felirati útnál s ez után az elvek kifejezésénél. Mert eszélyre van, s úgymond, legnagyobb szükségünk je­lenben, s az erőkifejtés elveink nyilvánítási terén van egyedül a maga helyén.“ Főispánx úr panaszo­san érinti, hogy most a katonai beavatkozás tekin­tetéből az a legnagyob anomália, miszerint a mara­dék­ bureaucratiának is, nekünk is ígértetvén a karhatalom, ennélfogva két (ellenkező irányú) ha­tóság kérhet a maga czéljára katonai erőt. Vajjon lehet-e így aztán kormányozni ? Végzéssé jön: a zsan­­dár­ság megszüntetése, az ujjonczozás felfüggesztése, a katonai beavatkozásoknak sérelmes volta iránti felirat. Több pontra nézve pedig megyei tiszti intéz­kedés. Ezután a december 19-ei gyűlésben kineve­zett küldöttség javaslata, a xx megyei tisztikar és köz­­igazgatás összes költségeit fedezendő pénzalap iránt em­eltetett határozottá. Hivatalos előjogat törvény értelmében, indo­kolt nyugták mellett, lészen kiszolgáltatandó. Azonban kész fizetés adatván érték állomásonkint 1 frt. 20 krjával o. é. A szükségelt közigazgatási költségek öszvege a fenállott 11 éves kulcs szexünt vettetik ki, s különbség nélkül mindenki által fizeten­dő, mint megyei domestika. A 11 év alatt kivetett adó s más ily pénzekhez annyira nem akar nyúlni a megye, hogy egyik fszbk­ánknak azon hivatalos kérdésére: mi tevő legyen, hozzá bizonyos helyről beadott községi adó­pénzzel? ezen ös­szegnek az illető egyesek részére leendő visszaszolgáltatása h­a­­tároztatott. Tiszti fuvarozásit évenkint 20,000 o. é. ft. jön számításba véve. Vajjon ha ez összeg mint átalány a tiszti fizetésekben adatnék, nem mozdittatnék-e elő minden tekintetben a hivatalos ügyvitel serény­­sége, eredményessége ? Ügyvéd Szikszay Dániel min­den­esetre helyesen teheti jövő gyűlésre bejelentett azon indítványát, hogy a tiszti előfogatok töröltesse­nek el. Ha az indítványozás módja sikeres lesz, való­színű diadala is. Másodnapi ülésben a megyei magyar csendbiz­tosság terve, főispán úr előterjesztése folytán,­­és h­osz­­szas vita után, járásonkint 24 lovas csendőrlegénynyel s két-két hadnagygyal megállapittatott. Erre olvasta­tott a Helytartótanácsnak két rendbeli intézménye, melyeknek elsejében a bihari programmot alkotmá­nyos szervezkedésünk iránt, másodikban a törvény­kezésnek átvétele iránti határozatunkat, mint „hely­telen végzéseket“ komolyan roszalva, s nemi tágítás esetére még a roszalásnál is keményebb va­­lamivel fenyegetve, az okt. 20-ki diplomához leendő magatartásra intetik a megye. Tisza Kálmán, kivált a második beix’at vége t, igen pattogósnak állítván, kí­vánja, hogy ragaszkodván előbbi határozatunkhoz, jelentsük ki a kormányon ülőknek , fontolják meg, hogy nem ő­k állanak még eddig törvényes téren, hanem egyedül a megyék, mint 800-dős hatóságok, az egyedül törvényes orgánumok. Egyszersmind ja­vasolja, hogy a szükséges megyei törvényszékek ha­ladéktalanul szerveztessenek, az idegen rendszerű bíróságok p­­dig szállíttassanak fel febr. 1-jéig a ke­züknél levő irigyek deponálására. Lukács György a kimondott alkotmányos programmhoz megtörhetlen ragaszkodásra figyelmeztetvén a megyét, a tör­vénykezésre nézve, noha élére állítani az ügyet nem óhajtja, mégis kijelenti, hogy a paragra­­fhusos törvényszékek fenállása mellett azon év­ezredes szólásszabadságot sem véli biztosnak, mely­nek immár a megyék termei megnyittattak ugyan, de annak hatás­a iránt, a Bach-törvények mel­lett, csak János arczczal nézhetünk a bizonytalan jövőbe. — Föliratot kíván ő is, mint Tisza Kálmán. Fráter József azt mondja : hideg vérrel menjünk ke­resztül a törvényszékek szervezésén, itt nincs más expediens, mint a törvényes bátor­ság. Nagy József és Hoványi respectáltatni kívánják a §§-sokat ideig­­len. Végzés : fölirat és a törvényszékeknek febr. 1-jé­­től kezdendő megalakítása, a telekkönyvi hivatallal, mint a törvényszékek függelékével, egyetemben. Az ár^&ügyek átvételi módját megállapító küldöttség is kineveztetett. Jegyzőknek a községek általi szabad választása, s fizetéseiknek alku-szerződés utján meg­határozása azon utasítással tétetett a szloit­ák egyik fő gondjává, hogy ezek törekedjenek a községeket tiszta hazafi-jellemmel biró jegyzőkkel provideálni. Harmadnapi ülésben Dobozy Menyhért fszbí­­rónak­ azon hivatalos kérdésére, hogy midőn a tiszt­viselő saját alkalmatosságát előfogat helyett hasz­nálja, vajjon követelh­et-e ő is előfogati dijt? hosszas vita fejlődvén ki, Tisza Kálmánnak e „méltányos kö­vetelést“ támogató szavai ellenében, azon másik esz­me győzött, hogy a tisztviselő, midőn saját lovain, szekerén utazik, hivatalosan előfogati dist ne liqui­­dáljon, hanem viselje a közjónak hozandó emer áldo­zatot nagylelkűen. Duó contraria juxta se posita ma­­gis elucescunt. Végre még e harmadik napon ugyancsak Tisza Kálmánnak abbeli indítványa ment határozatba, hogy már most előre neveztessék ki azon központi bizottság, mely az országgyűlési követek választási ügyének rendét az 1848-ai törvények értelmében megállapítsa. Az ülések negyedik napján azon nézet, hogy a domestikai adónak befizetését a nemes ember köz­vetlenül a megyei házi pénztárnoknál, a nem neme­sek pedig a községi pénztárakba teljesítsék, oda jön eldöntve, hogy Bihar megye szelleme e divergens mo­dalitásnak még gondolatban sem adhat helyet. Fi­zesse tehát mindenki különbség nélkül a községi pénztár­ba saját illetékét, ez iránti nyugtatványa min­den gondolható esetben az ő biztositó leveléül szol­­gálandván. Ötödik napon nehány kisebb rendű végzés-l hi­­telesités után a gyűlés eloszlott. Február 19-én újra összejövendő. Bihari. — Brassó, jan. 21. A cs. kir. szebeni helytar­tóság jónak látta, a helybeli kereskedelmi s iparkamra ismételt előterjesztése folytán a határveszteglési idő­pontot 21 napról öt s illetőleg (Moldva felé) tiz napra leelebezni. Örülünk, s velünk mindhárom érdeklett ország iparos és kereskedői kara, hogy egyelőre eny­ * , a­melyeket lapunk még nem közlött. Mert a gyűlés több részlete már lapunk jan. 22-ki számában említve van. S­zerk.

Next