Magyarország, 1861. március (1. évfolyam, 50-76. szám)
1861-03-20 / 66. szám
latiamnak tartja, s nem nagy hasznot lát az osztrák császárra nézve abban hogy a bankjegyek nyomatását félbenszakitják. „Ő — úgymond — legjobban tudhatja, mily keveset ér a papírpénz, ha már a hitel oda van.“ Czikkét igy végzi: „Ha Ferencz József a magyar országgyűléssel békésen ki tud egyezkedni, akkor meg lehet győződve, hogy a Day és fiainál készült jegyek itatóa papirul maradnak.* A Bright közlönye a „Star“ a Kossuth-bankjegyek ügyében nem rég következő czikket közölt: Azon méltatlankodás, mellyel az angol sajtó Teleki Lászlónak az osztrák kormány kezébe szolgáltatását fogadta, úgy látszik, arra ösztönözte Russel lordot, hogy egy hatsornyi rövid levelet küldjön Murray úrhoz, dresdai követünkhöz,megbízván őt,másolatot kérni azon kötésről, melynek alapján a grófot kiadták. E kis írást kivéve egy szó sincs lord John Russell tollából, sem semmi nyilatkozat a szász kormány eljárását illetőleg. A következő események világánál J. J. Russell közönyössége, szemben a szász kormány alacsony szolgálatkészségével sehogysem tetszik meglepőnek. Hisz Murray kárhoztató felelete után egy hónapra már az angol kormány rendőri ügynökei ép úgy neki feküdtek egy magyar menekült, Kossuth kikémlelésének. A kémkedési rendszer, mely oly roszul esett Murray urnak Drezdában, működött Londonban. Hisz parancsára történt, hogy Mayne Richard rendőr házkutatást tartott Day és Sons urak kőnyomdájában ? — Láttuk, hogy az osztrák kormány nem, tévedünk: az osztrák rendőrség volt — nem szégyenlette a szász kormányt megkérni Teleki felvigyázására; lehető-e hogy az osztrák rendőrség Kossuthot illetőleg az angol kormánnyal hasonlólag cselekedett volna?Lord John Russell nem jelentette ki rászalását, midőn az első eset tudomására jutott : kivánnak tudni, minő fogadtatásban részesült nála e felszólítás ? — Azt is beszélik, hogy Kossuthnak minap Turinba tett, tiszta magán természetű látogatása alkalmával a mi kormányunk kapott felszólítást, reá felügyelni. Sőt kísérlet is történt volna, beleegyezni s csak közbejött rendkívüli nehézségek gátolták meg e cselekvényt, mely hozzánk oly méltatlan lett vala? Az angol , ha valamivel , úgy mindenekelőtt férfiasságával dicsekszik. Oly küzdelmeknél , melyekben érintve nincs, mindig a gyengébb oldalon találjuk. Mily kevéssé képviseli tehát a kormány nemzeti jellemünket, ha ily praktikákhoz folyamodik, — akár idegen kormányok iránti szívességből, akár a néphatalom növekedése iránti ellenszenvből. Palmerston — folytatja a Star — üdvös leckét kapott Anglia érzületét illetőleg azidőtt, midőn az összeesküvési bilit a menekültek ellen érvényesitni akarta. Lord Russell a Court of Chancery feltámasztásával hasonlóra várakozik ? Ha Kossuth ez ország valamelyik törvényét megsértette, panaszolják be nyilván és adják az esküdtszék kezére. Az osztrák császár kegyébe való beavatkozás titkos útja, főkép pedig rendőri motozás által, — aztán a kanczellári törvényszékhez való menekedés ellenkezik minden angol érzelemmel. Azonban bármit határozzon Sir John Stuart, szabad legyen állítanunk, hogy több bátorság lesz ez országban, mintsem meg ne akadályozza, hogy a nagy magyar hazafit’régi ellenségeinek feláldozzák. ” Az olasz képviselő kamara márcz. 13-án elfogadott válaszfelirata a király trónbeszédére következő tartalmú : „Felség! Mi szabad és egyesült nemzet képviselői teljesen bízunk Felséged olasz királyi és vitéz katonai szivében. Ön tudja, hogy gondolatunk fájdalommal a sanyargatott Velencze felé fordul, s hogy Olaszország szorongva sóvárog Rómája után. A szárazi és vízi sergek győzelmei s önkényteseinknek csodanagy parancsnokuk vezérlete alatt véghezvitt hőstettei, és a nemzetőrség katonai erényei felébresztek ugyan az olasz népben erejéhez bizalmat; azonban sem ez önérzet, sem a szerencse kedvezményei nem fogják azt az eszélyesség útjáról letérne. Az olaszok eszélyességét ép úgy fogják méltányolni, mint elismerik erejét. Olaszországnak nincs mit tartania gyáva királyi tanácstól, midőn királya népének szabadságáért koronáját, életét tévé koczkára. — Napoleon császár és Francziaország számíthat hálánkra, s sziveinkben újabb jólétnek vettük a császári herczeg őszinte szavait, kit önhöz a vér köteléke s Olaszországhoz régi vonzalom csatol. Köszönettel tartozunk Angliának a szabadság közös szeretetén alapult barátságáért,köszönettel tartozunk a polgárosodás harczaiban tanúsított hatalmas erkölcsi támogatásáért. Azon tisztelgéshez, melylyel ön oly méltán illeté, a porosz királyt, s a nemes német nemzet iránt mutatott rokonszenvhez, mi az elismerés köszönő szavát csatoljuk az olasz egységnek kedvező parlamenti szavazatáért. Ezen egység, mely egyedül képes Olaszország nyugalmát megadni, az egyháznak valódi függetlenségét és Európának természetes egyensúlyát, ezen politikai egység gondos biztosításra találand azon törvényhozó munkában, melyen mi munkálunk. A közigazgatási szabadság révén vezérelvünk, kerülni fogjuk a viszálkodás veszélyeit és a municipális féltékenységi kísérleteket. Minden rendszabályt, mely a fegyverkezés nagyobbítását czélozza, örömmel fogad az olasz nép, valamint örömmel hordozá eddig az álpalji nép nemes szive mind azt, mi azon vállalat kivitelére tört, mely ma befejeztetett. Felség! Felséged születésnapján az egész nemzet egyesült akarata Olaszország koronáját önnek a gondviseléstől megáldott fejére teszi. Vegye azt mint ősei vitézségének méltó jutalmát, elismerését atyja áldozatainak, s azon hitnek, melyet Olaszország régi uralkodói közt ön egyedül táplált a szabadság ügye és a nép joga iránt.“ — Viktor Emánuel olasz királlyá kiáltatása napját két nevezetes esemény fogja megörökíteni : 1- ör az első olasz király saját magánpénztárából az olasz hadastyánok számára egy palotát alapít, és 2ár minden eddig elkövetett polgári és katonai bűntény általános megkegyelmezésben részesül. — A márcz. 17-én „Opinion“ vezérczikkében az olasz királyság elismeréséről, s azon nehézségekről értekezik, melyek a diplomatia által,idegen államok részéről ez elé gördittethetnek. Ámbár nincs egy európai hatalom is, melynek érdekébe vágna, magát Olaszország szervezése ellenébe helyezni: mindazáltal fog találkozni állam, mely az olasz királyság elismerését megtagadja. De a kormány nem fogja magát kitenni visszautasító válasznak. Mindaddig, míg a hatalmak az olasz királyság kikiáltatásáról hivatalosan nem értesíttetnek, Olaszországgal összeköttetéseiket az eddigi módon folytathatják, amely a megtörtént hivatalos értesítés és más részről az erre vonatkozó tagadó válasz után nem fog történhetni. Az elismerésre kész hatalmakat az eseményekről azonnal értesíteni, a vonakodókat pedig jó szolgálatok által megnyerni kell; azon hatalmak elismerése, kik annak nyilván ellene vannak, az időre és közvéleményre hagyandó. — A nápolyi nemzetőrség újévi üdvözletére Garibadi következő tartalmú levéllel válaszolt : Tapasztalásból tudom, mennyire szivökön hordják önök nemes hazánk szentelt becsületét. 22 millió szabad embernek kell a szégyen miatt pirulnia , ha idegen hadsereg teszi lábát az olasz földre. Gondolkozzanak önök ennek igazságán, s öntsek be mindnyájuk szíveibe. A polgárosult világ szeme rajtunk függ, s tetteink felett ítélni fog. Jól tudom, hogy merész tettekre képes férfiakhoz beszélek. Jól esik visszaemlékeznem, hogy önökre bíztam a vész napjaiban a vár őrizetét. Kinyilatkoztattam akkor, hogy önök érdemeket szereztek a haza iránt. Ugyanazon szóval üdvözli önöket mindig Caprerán, febr. 16-án 1861. szerető Garibaldi jak. — Nemcsak a pisai úri hölgyek, de a pisai nép női is feliratot intéztek Viktor Emánuelhez, melyben amazok példájára jelentik, hogy ők minden áldozatra készek Velencze visszaszerzéséért. Ha pénz kell, mindennapi kenyerük egy részét, ha harcz, kedveseiket örömmel ajánlják fel e czélra. Közel ezeren írták alá. — Az „Osservatore Tortonese“ következő felhívást közöl : Azon derék ifjak, kik az uj hazafias vállalatra Garibaldi tábornok felhívását várják, ezennel felszólittatnak, hogy vasárnap f. hó 17-én délután 3 órakor fontos közlemények igényelvén, St. Bernardin külvárosba a „Villa Tedeschi, más néven Ribrocca-ba gyűljenek. A tortonai fiók-comité.“ — A „Pungolo” írja: Egy csaknem hivatalos kútfőből eredeti levél arról értesít, hogy Napoleon hg beszéde az osztrák tiszteket egészen felingerelte, nyiltan és minél előbb harczot kívánnak. Adja Isten! — teszi utána a „Pungolo.“ — Turinból írják, hogy a törvényhozó-testület, épületének nagyítási munkálatait felfüggesztették. Továbbá a király kijelentette a turini község küldöttségének, hogy ha Turin nem lesz is fő, de mindenesetre székvárosnak marad. — Turini márczius 18-án kelt sürgönye szerint az „Opinion“-nak Civitella del Tronto megadta magát. — Messinát illetőleg jelentik utólagosan, hogy az olasz hajóhad egy pápai zászló alatt a várba szánt élelmet és lőszert vivő hajót fogott el. Mint a „M. Sajtó“-nak Londonból írják, Türr tábornok ott mulatása közben látogatáson volt Palmerston és Russell lordnál. A tábornok, kinek egészsége, hála Isten, közelebbről javulóban van, Parison keresztül visszatér Olaszországba. Említettük, hogy Varsóban a cári leirat megdöbbentőleg hatott, e hit kiegészítéséül utána tesszük, hogy a rend fentartására kiküldött polgári bizottmány, megbízásáról, azt a kormányzó kezeibe letéve, leköszönt. — A „Bres. Ztg.“ irja Varsóból: Gortschakoffnak egy kiáltványa komolyan inti minden utczai tüntetés kerülésétől a lakosokat. Ez intés egy tervezett női menetre vonatkoznék. Muchanoff Laszczynszky által váltatott föl. — Márczius 16-án Párisban a Madelaine-templomban a varsói elestekért tartott gyászisteni tiszteleten Deguerry abbé a varsói demonstratiót határozott erkölcsi győzelemnek nevezte. Az 150,000 polgár aláírásával ellátott tiltakozás annyira impozant volt, hogy a czárnak el kelle ismernie ügyeik igazságosságát s engedményeket kelle adnia. Az igazságos ügynek az igaztalan elleni küzdelmében minden igaz franczia szive azok mellett van, kik egy század óta nyögnek az elnyomatás alatt. Jelen voltak a többek közt Czartoriski hg, Dembinski és Klapka tábornokok, Potocki gróf, kit két évvel ezelőtt az orosz czár és Napoleon hg. Varsó melletti nyári lakában meglátogattak, több német fejedelem, Kisseleff gróf sat. — Magne miniszter megigéri a képviselő kamrában, hogy a költségvetés a jövő ülésszakon fejezetenkint fog a kamra elé terjesztetni; ezenkívül kölcsönös megvitatási szabadságot ígér. — Konstantinápolyból jelentik, hogy Labanoff hg eláll az állandó conferentia követelésétől,ha a porta reformjavaslatokat terjeszt elő. A porta ígéri, hogy ezt megteszi, de csak azok közzététele után. — Washingtonból iidják 5-körel, hogy Lincoln beigtatása megtörtént. Lincoln a rabszolgaság ügyébe ott, ahol az még létezik, nem akar beavatkozni. Az unió alkotmánya törvényesen áll, a szerint egy állam sem léphet ki abból. Ő a törvény épentartását megőrzendi, a szövetség tulajdonát végendi, az adókat behajtandja. Vérontáshoz csak akkor folyamodik, ha rákényszerítve leend. A beigtatás a rend megzavarása nélkül hajtatott végre. Angolország a déli államok ostromzárlatát nem akarja elismerni, ha csak az tényleg keresztül nem vitetik. Újdonságok: Márczius 19. — A M. Akadémia mai ülésében olvastatott föl a Teleki-jutalomért pályázott öt szomorujátékról szóló bírálói jelentés, mely mint aránylag legjobbnak, „A trónvesztett“ czimünek ítélte a jutalmat. Fölbontatván a jeligés levélke, kitűnt, hogy a jutalmazott munka szerzője Szigligeti Ede. — Ma Józsefnap estéjén b. Eötvös Józsefet választói nagyszerű fáklyás -menettel tisztelték meg. Mintegy 600 fáklya s 50 zászlóval vonultak a szeretett férfiú laka elé, hol őt Ráth Péter üdvözlé. — Eötvös a megtiszteltetésnek, mondá, annyival inkább örvend, mert az által azon elvek iránti ragaszkodás is fejeztetik ki, melyek szolgálatának szenteld ő egész életét, melyhez hű maradand. * A közelgő tisztválasztás alkalmából több városi polgár kifejezte előttünk abbeli óhajtását, hogy az eddig jelentkezett választók névsora tájékozás végett lásson napvilágot. Ez óhajtáshoz mi is csatlakozunk. * A választási mozgalmak alatt sokat emlegetett fővárosi polgár és háztulajdonos Borsody András ma hirtelen halállal meghalt. * A marosvásárhely-, déva- és tövis-vidéki magyarság kiáltványokat bocsájtott ki a román néphez, ezt a bujtogatók ámításai ellen capacitálni igyekezvén. A kölcsönös értesülés és kiegyenlítés minden eszközét csak helyeselni lehet ugyan, de mi azt hisszük, a közelmúlt idők égbekiáltó tanulságainál fogva semmi hosszabb capacitatio nem szükséges a hazánkban lakó testvérnépeknek az iránt, hogy magokat a reactio mézzel bekent madzaga által ismét oly nevetségesen vizre vinni ne engedjék, mint 1848—49- ben , midőn mindnyájan szépen lépre kerülve, tizenegy évig együtt huztuk a nagy malomkövet. Most Közép-Szolnokból lelki örömmel értesülünk azon okos összetartásról, mely, a közelebbi gyűlés alkalmával a magyar és román elem közt nyilatkozott, midőn a bizottmány összealakításánál a magyarok versenyezve románokra, a románok a magyarokra szavaztak. A „K. Közlönyében pedig egy dézsi román a szebeni conferentia tagja, a conferentialis jegyzőkönyvek szabálytalan és hűtlen alkotását kimutatván, határozottan így nyilatkozik: „Mi Dézsen és Kővárban nem félünk az unió és az 1848-diki törvény mellett nyilatkozni.“ Magán utón Krasznamegyéből hasonló jó hírekről értesülünk. * Márczius tizenötödik napját az ország minden részében fényesen megünnepelték. Léváról írják nekünk, hogy ott az elöljáróság reggel a r. cath. templomban tartott fényes gyász-isteni tiszteleten a város népével együtt megjelent, este pedig mintegy kétezer ember élén fáklyásmenet vonult a temetőbe, hol a honvédek sírjának megkoszorúzása után ev. lelkész Kolbenheyer Samu tartott megható emlékbeszédet. Ennek végeztével a nép a Szózat zengedezése mellett vonult vissza a kivilágított városba. Rozsnyón 15-én reggel az utczaszegleteken pattogó hangú kiáltvány volt kiszegezve, a boltok egész nap zárva voltak, az elesett honvédekért minden egyházban gyász-isteni tiszteleteket tartottak és a temetőben a honvédsírokat énekelve megkoszorúzták. Kalocsán és Szegeden hasonlókép nagy körmenet, imádság és ünnepély volt. * Az osztrák fővárosban is nagyszerűen foly a korteskedés a közelgő alsó-ausztriai tartományi gyűlésre. Az ember alig hisz fülének, ha hallja, mikép nevezi egy miniszteri tanácsos a választási gyűlésben a febr. 26-ki kibocsátványokat a „kényszerűség adományának“ , vagy mikép mondja , hogy az európai uralkodók most már megtanulták, miszerint „egy koronát, mely szabadság-süveggel van bélelve, jobban lehet viselni, mint a kényuralom vaskeretét.“ A két főcentralista lap szerkesztői Kuranda (O. D. P.) és Zang (Pr.) is felléptek s politicai hitvallásukban ugyancsak nekirontottak a magyarnak, ellenben a derék dr. Schuselka kérte hallgatóit, hogy ezen kényes kérdést, mely vitára még meg nem ért, ne feszegessék , mire a választók egyike azt felelte : „Ha Magyarország nem akar mi hozzánk tartozni, kell, hogy mi tartozzunk Magyarszághoz. Ez is a rendje, mint a természetben nem a kisebbik test vonja a nagyobbat. * Mint a Sürgöny említi, Győrben márczius 15-én, este a nép a cs. k. postahivatal és több más ház ki nem világított ablakait betörte. Mi sajnáljuk a kihágást e szép emlékű napon, de nem tudjuk meríteni azon postatiszteket és egyéb házbirtokosokat, kik magukat a közszellemtől nem irigylendő cynismussal elszigetelve, a rendetlenségre alkalmat szolgáltattak. Silneris Romáé : bármi nagy bujára doctor Bach ő méltóságának, mi bizony még ma csak Magyarországon volnánk és megkivánni bátorkodnánk , hogy a ki kenyerünket eszi, nemzeti kegyeletünket is tiszteletben tartsa! Különben ez ablaktörők provocátorok is lehettek. * Eger valóságos ostromállapotban van. Közelebbről irtuk, hogy ez érseki és magyar városban a katonai parancsnok egymásután két vallásos szertartást eltiltott; most a „P. H.-öt ugyanonnan tudósítják, hogy a casinóba négy zsandár rontott be szuronyt szegezve és járta be a termeket, daczára azon figyelmeztetésnek, miszerint a casino oly zárt kör, mely felsőbb helyen megerősített alapszabályokkal bír. Mindegy , a zsandárok felvont fegyverrel megtették a százegyedik diadalutat, s miután a keresett emissariust nem találták, dicsőséggel visszavonultak. * A „Pressb. Zrg“ állítása szerint azon hírnek, mintha jövő hóra Parendorfnál tábort akarnának összevonni, nincs alapja. A hadi távirattal a kísérlet már régóta foly és ennek a táborral semmi összeköttetése nincsen. * A „Pécsi Lapok“ írják, hogy Jókai ott a legszívesebb fogadtatásban részesült és kirándulást tett Szigetvárra, megnézni ama hires vár mogorva romjait, hol elesett a magyar Leonidás hasztalan. — Jókai mint halljuk, a letenyei választást fogadta el, Siklósra pedig Ballagit ajánlotta. Ballagi szép elméjének és sokoldalú képzettségének nem is szabad kimaradni az országgyűlésről. * Bémer László f. hó 12-én Ungvárt utazván keresztül, a városi lakosság részéről ily szilárd keblű és szép érdemű honfit megillető nagy kitüntetéssel lön fogadva. * Orsovánál a határt elválasztó Cserna vizének a Dunába ömlésénél egy régi erőd helyén az osztrákok ágyutelep-sánczot készitnek, még más helyen is erősitik a határt. * A „P. H.“ irja, hogy a sz. keresztúri községi számadásokban tetemes csalás jött napfényre. Minthogy pedig a község pénzéről az illető cs. kir. járásfőnök volt felelős, a község azon helyes határozatot hozta, hogy mig a kár megtérítve nem lesz, a fogadatlan világ boldogitó portékáit nem engedi a városból kivitetni. Ily eset majd minden megyében fordul elő, azért keresztül példáját ajánljuk a többi községek figyelmébe. * A lerakói gymnasiumban rendeletet hirdettek ki a tanulóknak, miszerint a lengyel sálát viselni, hírlapot olvasni és színházba járni tiltatik. Ez történt reggel; este aztán mintegy 80 tanuló volt a színházban. * Az 1848-i velenczei köztársaság elnökének, a nemes emlékű Manóinak, franczia s olasz adakozásokból a hires Féla által készített emlékét folyó hó 22-én, mint az 1849-ki milánói és velenczei felkelés évnapján, fogják felállítani, Turinban, a Mária Terézia-téren. Véla vésőjét csudálja Olaszország és igy kétségtelen, hogy müve méltó leend azon férfihoz, ki magának a szabadság apostolai és a politikai irodalom bajnokai sorában egy kép ragyogó nevet szerzett. A leleplezésre Olaszország kardja Garibaldi is megjelenik. * Az olasz menekült nők Giustiniani grófnő indítványára vánkost hímeztek Viktor Emánuel számára olasz nemzeti színekből; egyik oldalán a velenczei Piazzetta látszik, mely előtt háromszínü zászlóval díszített hadihajó horgonyoz ; a hajón van Új-Olaszország királya, fogadja a velenczeiek hódolatát. E kép felirata: Venezia rnconoscente dedica al suo Re questo pegno d’ esultanza ed amore. (A hálás Velencze szenteli királyának a az öröm és szeretete jelképét). A másik oldalon: S. Marco lebilincselt oroszlánja látható, a mint Italia kényes tekintettel egy nőre néz, s türelemre és reményre inti. Ennek körirata: Spera o Venezia: i giorni dei tuoi patimenti finiscono ed il liberatore s’appressa. (Reméljük Velencze : szenvedéseid nappal végződnek, és a szabaditó közeledik). Milano város a vaskoronához hasonló koronával fogja a királyt megtisztelni. * Molnár szegedi színigazgató márcz. 15-én az Írói s segélypénztár és a honvédgyámolitó-egylet alaptőkéjének javára szinelőadást rendezvén, miután a szinháztulajdonosok ez este a terem diját 10 frtot elengedték, tiszta jövedelemképen 47 frt 47 frt vett be, melynek felét 23 frt 73 krban az irói segélypénztár részére nekünk kézbesítette, mi pedig ideiglenes pénztárnok Szathmári Lajos urnak köszönettel átszolgáltattak. Ez alkalommal színre volt hozva egyebek közt Szigligeti 1848-ból ismeretes „II. Rákóczy Ferencz fogsága“ cz. drámájának ötödik felvonása ; „A Petőfi-keresők“ cz. költeményt Jókaitól szavalta Molnár és végül a Klapka-indulót énekelte az egész személyzet. * Télfy János egyetemi tanár ur az irói segélyegylet havonkint fizető tagjául magát nálunk bejegyeztette. * Püspök-Ladányról Szikay Lipót ur huszonkét egyén hazafias adományából 36 pftot küldött hozzánk a fogságban már teljesen megvakult de azért folyvást csak bezárva tartott szegény Táncsics családja számára. Átszolgáltattuk, s a három hónap óta betegen fekvő özvegy forró köszönetét küldjük a lelkes adakozóknak. * A „Köln. Ztt.“ szerint Garasanin Illés, az ismert szerb államférfi, minap Pesten jártában Deákot meglátogatta és vele kimerítő értekezést tartott. — Párisban f. hó 13-kán jutott először szinpadra ^Wagner Tannkäupor^-Cl A Közi azon hír volt elterjedve, hogy Metternich Áenő a szerzőt pártolása alá vette, s hihetőleg ez volt oka annak, hogy a közönség az emészthetlen zene miatt unatkozva, elégületlenségi nyilatkozatait különösen az említett delnő páholya felé intézte. Niemann remek énekét és játékát azonban, kit csupán e szerepre szerződtettek Hannoverából, élénk tetszés nyilvánításával kísérte. — Londonban Felverten tüzérőrnagy és izlandi leendő peer botrányos házassági pere képzi a napi beszéd tárgyát, kétnejűség, csábítás- s minden részről beszélnek. A törvényszék márczius 4-én a vádlottat elitélte a nép nagy örömére, a dubliniak pláne a szegény megcsalt nők lovait kifogták, hogy saját becses magok szállítsák a törvényszéktől haza. Ez ugyan szép, de úgy hisszük, hogy a két megcsalatott nő állapota mégsem irigylendő. — Bécsben egy új politikai nagy napilap indult meg, czime : „Ost und West“, szerkesztője Tka 1ac.Programmal szolgáló első két irányczikkének czimei: „Ausztria és a nemzetiségi eszme ; nemzetiség és politikai szabadság.“ Már e czikkeiben ki van fejezve a lap főiránya, a m. a birodalom önálló nemzetiségeinek jogáért küzdeni s kiválólag a szláv nemzetiség érdekeit képviselni. Ez érdekek eddig Bécsben nem bírtak közlönynyel. Figyelemmel kisérendjük, az, úgy látszik, jelesül szerkesztendő lapot, mely, mint már a 3-ik számban tanusita, a magyar érdekeket is figyelemmel kíséri. A lap külföldi rovata igen gazdag; a szláv tartományokból eredeti levelezőkkel bir. A kiállítás igen csinos. Előfizetési ára évnegyedre 4 ft. 70 kr. * Lipcsében Magyarországról uj német röpirat jelent meg Kcllmanntól, ily czim alatt : „Egy hang Magyarországból és Magyarországról.“ Irta egy német-magyar, (?) ki német vérhez kevéssé illő hévvel kel ki a magyar törekvések ellen és bizonyítékait többnyire ébredő nemzeti öntudatunk gyermekéveiből meriti. A „Magyarország“ magán társirgényei. Róma, 19. A pápa a mai consistoriumban heves beszédet tartott. Sz.-Pétervár, 19. A parasztok ügyének szervezésére bizottmány alakíttatott; elnöke Constantin nhg. A czár manifestuma itt és Moskvában jó benyomást tett. Sor ajevő, 12. A mostani hírek igen nyugtalanítók. Egész Herczegovinában fellázadtak a raják. A montenegróiak nagy számmal jelentek meg a csatatéren. A harcz mindenütt a törökök ellen dűl el. Minden török falu a montenegrói határon elhamvasztatik. A török hadi- és élelmiszerek elfogattak. A katonaság mind a csatatérre rendeltetett, 7000 basibozukt állíttatott ki. Felelős szerkesztő: POMPÉRY JÁNOS-