Magyarország, 1861. július (1. évfolyam, 152-177. szám)
1861-07-28 / 175. szám
^tekintettel a birodalmi Concordia alkotmányos elnökségének eljárásából támadó azon tanulságra, hogy az ausztriai Teutonok nemcsak a magyarokat, de a szlávokat is el akarják némitani, e tanulság a magyarok panaszát alapjától fosztván meg; „tekintve továbbá, hogy dr. Hein elnöki eljárása, a magyarok ismert természeténél fogva, kik szeretnek ölre kapni, leghathatósabb eszköz arra, hogy a magyarok beédesgettessenek; „tekintettel végre a hűséges Troppau nyugalmára : „határozza el a kormány , hogy a cseh és lengyel képviselőknek az elnöki szokás betöltésére benyújtandó folyamodásuk meg nem hallgattadk.“ Troppau városa meg küldje be Dr. Heint a jövő évi londoni kiállításra, azon osztályba, hol az orosz bagaria lesz kiállítva. — Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Dr. Hein Oroszországba való. Ő beillik Ausztriába is. Reméljük Schmerling, nem emeli le az elnöki állványról den treuen Diener seines Herren. Schmerling ur ne hallgasson a népre. De én, mint egy Harun al Rasid leszállok a néphez, már csak azért is, mert a nép most hűtött sört iszik. Közéjük ülök e derék házbirtokosoknak, e derék iparosoknak, kik verítékkel keresik a vagyont, gyermekeik örökségét. És hallgatom aggodalom-teljes okoskodásaikat a napi kérdések felett. „Látjátok, — mond az egyik, kezében Deák beszédét tartva, melyből megérkezésem előtt olvasott fel több lapot — ez ellen nem lehet mit sem mondani; ez igaz ; ezt sem a leirat, sem a hivatalos journalistika nem cáfolta meg. Mért nem adják hát meg a magyarnak a mi az övé?“ „Meg akarják adni, szólt közbe egy katonatiszt, és még a miénket is ráadják.“ „De ha nekik ez nem kell, folytatá az elébb szóló, mit erőszakolják? Mi czélt ér el Schmerling miniszter úr jelen politikájával? Azt, hogy a helyzet válsága, a dolgok bizonytalansága miatt megöli az ipart. Senki sem mer a jövőre számítani; mindenki tartózkodó; mindenki fél a holnaptól. És miért mindez, miért kell vagyonunk apadását megérnünk minden szorgalmunk mellett is , mert a magyaroknak nem adják meg a mit kérnek. Ők nem kérnek semmit mit elébb nem birtak, mit nem a törvény ad nekik.“ „Gondoljon ön az öszállamra, az egységre,“ inté a beszélőt a katonatiszt. „Én csak arra gondolok, szólt hevesen a megintett, hogy Ausztria, phrasis, Bach és Schmerlig nélkül is boldog, hatalmas volt és kevesebb adóssága volt, míg a magyarokkal jó barátságban élt; Én csak arra gondolok, hogy mi háztulajdonosok és iparosok száz és száz millió értéket képviselünk, az octrogákkal experimentáló miniszter urak ellenében, kik, ha az experimentum nem sikerült s baj lett, könnyen tovább állhatnak takarékpénztári könyvecskéikkel, míg minekünk itt kell elviselni az általuk előidézett események következéseit, mik közt az emelt adó még a legkisebb teher. Ezért én azt hiszem „wir hätten auch etwas drein zu reden.“ „De ha az Onde így beszél, akkor confiscálom azt a kis könyvet,“ mond mosollyal a katonatiszt. „Nesze, olvasd el.“ Harun al Rasid eleget hallott , tovább ment, az általános vitatás területére kellett lépni. Ha Dr. Brauner ezt úgy értette, lehet, hogy mások máskép fogták fel a dolgot, de őt ily kétséges tárgyban a maga fölfogása miatt rendre utasítani, csak a Heinféle elnökségtől telhetett. A jobboldal a sértett fél pártját fogta Hein brutalitása ellen, és midőn az elnök és a többség megmaradtak elleneik fölötti hatalmaskodásukban, a jobb oldal nem tehetett egyebet, mint hogy a lebilincselt szólásszabadságot az igénybe vett távozásszabadság által ellensúlyozza. A lengyelek és csehek (hármat kivéve, köztük Zyblikiewicz) eltávoztával, a bal oldal egészen e n fámni 11 e maradt,s Hein elnök a minisztérium megmaradt híveit indek szerint hagyta beszélni. Egyik közülök szintén nem maradt a dolognál, hanem visszatérvén az általános vitára, per longum et latum beszélt jog és államegységről. Ezt nem utasították rendre ; — Zyblikiewicz pedig az elnök ellenében tudomásul vette azon különbséget, mely szerint szoktak miniszteriális meg miniszterellenes szónokokkal elbánni. Ezt megtevén, az ő feladata is be volt fejezve; elhagyta a termet s követte elvrokonait. A botrány nagy, s még nagyobb lesz, ha a jobb oldal — mint hírlik — legközelebb megint eljön az ülésbe s azt indítványozza, hogy az elnöki szék uj betöltésére intéztessék fölirat ö Felségéhez. Hogy a jobb oldal végleg kiválik-e, hogy ilyen szándékkal van-e egyáltalán, mostanra-e vagy későbbi alkalomkor, még bizonytalan, daczára annak, hogy bizonyosnak állított jelentésük e felől a közönségbe is szivároghatnak. Magyarország irányában ez esetnek nincs valami kiváló fontossága, mert az osztrák birodalmi tanács egyenetlensége nem teszi erőssé a magyarok jogos ügyét, csak épen nem gyöngíti. Magából merítsen a magyar tanácsot arra, hogy mit tegyen; az osztrák birodalmi tanácsban történtek se ne bátorítsák önöket, se ne ijesszék. A saját erkölcsi erő, az igazság, a nyílt közeledés a szlávokhoz, ezek képezik a magyar ügy erejét; a meghasonlott birodalmi tanács, a szlávokat ostobán kihívó büszkeség, képezik Ausztria gyöngeségét. E gyöngeséget számba venni — de többet nem — okosság. a pápai egyházi és világi hatósok a rendőrség stb. a bourbon camarillával egyetértve egy követ fuj. — Nápoly, jul. 24. hírek szerint Pausilippóban egy bourbon comitét fedeztek fel. Elnökét monsignor Cionatempot öt bűntársával együtt elfogták. Az összeesküdtek névjegyzékét, levelezését és pénzét lefoglalták. A lapok valónak mondják a calabriai komoly tudósításokat. Cialdini parancsot adott, hogy minden fegyverrel kezében elfogott egyént agyonlőjjenek. — A M. Herald is meg van győződve, hogy Szardínia szigete át fog engedtetni Francziaországnak. — A felsőház jul. 22-dikei ülésében Normanby marquis a modenai hg mellett szállt síkra, kívánva e herczegségre vonatkozó levelezés előterjesztését. Indítványát Derby 1. pártolta. A kívánt levelezés ki fog nyomatni. — Bernstorff gr. utódja a londoni porosz követségben, mint Londonban mondják, Pourta 1 és gr. lesz. — A „Daily News“ írja, hogy Wodehouse 1. külügyi al-államtitkár lemondott. — Russe 111., illetőleg most már Russell gróf, 23 kán búcsúzott el citybeli választóitól, kiket 20 éven át képviselt az alsóházban. Választói köszönetet szavaztak neki. A city tory pártja is elismerő levelet intézett hozzá. Bécs, jul. 26. (B.) És megtörtént, aminek meg kellett történni . A lengyel-cseh jobboldal, Keleunván Hein elnök urnak minden alkalommal tett leczkéztetéseibe, ma a tanácskozások közepett elhagyta a termet és magára hagyta a centralistikus-miniszteriális baloldalt. Az ott maradtakat azonban ez eset legkevésbbé sem zavarta, mint újólag megcsonkított törzse egy különben is csonka gyülekezetnek, tovább tanácskoztak, beszéltek és szavaztak, mintha az eltávozott jobboldal helyébe már eljöttek volna a magyarok. A nyulékony birodalmi alkotmány paragraphusa szerint ők úgy vélekedtek, hogy igazuk van, sőt az elnök eljárása, midőn az úrbéri törvényjavaslat 1. §-a fölött szónokló Brauner cseh követet, a napirend értelmében rendre utasítá, elvrokonai szemében nem látszott épen helytelennek. De ön tudja: Summum jus summa saepe injuria! A napirend §-át lehetne talán Brauner ellen magyarázni, de ha Heiner és társai azt hiszik, hogy paragraphus szorgálásával majd megmentik az alkotmányt, úgy csak szerencsét lehet kívánni azoknak, kik ez alkotmánynak, e hal és hús, kényuralom és alkotmány, centralistikus és federalistikus kormány közti középnek, és általa a Hein-Schmerling-féle nagyszerű csalódásnak, ellenei. Az urbértörvény ma vitatott 1-ső §-a általános elvet mond ki, hogy ezt meg lehessen támadni vagy megvédeni, szükséges, hogy általán taglaltassék, s igy az 1-ső §. fölötti részletes vitatásnak okszerűen Ein ! f í* Sd. \! — A trini „Opinione“ jul.25-ki vezérczikkében is többek közt így szól: „A pártszellem, mitsem gondolva a kamra győztes politikájával, mely a miniszteriumnak legnagyobb támasza, makacs harczra készül, nem törődve néhány tartomány aggasztó állapotjával, melynek oly nagy szüksége volna egyetértésre. Nem tagadják, hogy a minisztériumban nagy hibákat követtek el, hogy Nápolyt részül kormányozták és igazgatták, de bebizonyítva sincs, hogy más miniszterek segítettek volna a bajon. Mindenek fölött azon kell iparkodni, hogy a rend, közbiztonság, törvények előtti tisztelet helyreálljon, s mellette szemügyre kell venni a külső bonyodalmak által előidézett eshetőségeket és a nemzeti programm kivitelét. A nápolyi állapotok az összes hazára nézve károsak és az elgyengülésnek lehetnek okozói, ha a rend mielőbb helyre nem állíttatik. Ciardini küldöttségével minden olasznak egyet kellene érteni, nemhogy egy párt Nápoly állapotján örvendve, belőle ellenzéki fegyvert készít, míg egy másik párt csak idétlen szemrehányásokat tesz. A rend, szabadság, függetlenség nagy eszméi csak ürügyei lettek a viszálkodásoknak s kútforrásai a pártharczoknak. A népnek nem marad a szabadelvű pártok meghasonlásánál egyéb reménye, mint királya Viktor Emánuel, ki semmit tűrni nem fog, mi a nemzeti érdekekkel ellenkeznék. — Garibaldinak Ausztriából egy 300 font sterlingnyi értékű diszkardot küldtek ajándékul. — Velenczében a Santa Marina ünnepély alkalmával a velenczei forradalmi comité egyik ügynöke Orsiniféle bombát dobott a mulatókkal teli kávéházak egyikébe. A ,Giornale di Verona“ szerint a tettes társaival elfogatott. — Carlo Alberto király szobrát 21-én Turulban leleplezték, a leleplezés alkalmával Ricasoli dicsbeszéldet tartott az elhunyt szárd király felett, elmondva többek közt, hogy a végzet meggátló nagy terve kivitelében, azonban csak azért, hogy annak dicsőségét fiának hagyhassa. Római tudósítás szerint a pápa 18-án ismét lázrohamot állott ki, azonban már jobban van, 20-án titkos consistoriumot volt tartandó s azután az Albániai tenger mellé szándékszik Castel Gandolfoba rándulni. Liverani prelatnak különös tekintetből két havi határidőt tűztek ki irományai visszavonására, ellenkező esetben elveszik a libérián basilica melletti egyházi javadalmait. Röpiratát Rómában szorgalmasan olvassák. — A római nemzeti comité emlékiratot intézett a turini kormányhoz méh ben Bourbon Ferencz kárhozatos összeesküvési s lázitási terveit, működését jelentik, tudatván egyszersmind azt is, hogy Ú j «! o n s á g o k. Pest, jul. 27. — Mindazok, kik az elfogadott országbírói értekezlet szabályai nyomán ügyvédi oklevél elnyerhetésére, vagy ügyvédi vizsgálatra igényt tarthatnak, a mai alulirt naptól kezdve a kúria épületének első emeletén levő kir. kisebb kanczelláriában reggeli 10—12 óra közt kérvényük istápolására szolgáló igazolmányaiknak ugyanott leendő beadása mellett magukat bejelenthetik ; a további utasítást annakutána szinte ott fogván megnyerni. Kelt Pesten, 1861-ik év julius 26-án. Melczer István, királyi személynök. A „Kronstädter Zig“ szerint hire jár, hogy Kemény b. és Mikó gróffal, kik, mint tudva van, Bécsbe hivattak, alkudozások folynak, hogy egy erdélyi országgyűlésnek valami pótlékát találják ki, melynek föladása lenne azon erdélyi követséget választani, mely Pesten az országgyűléssel, vagyis egy bizottmánnyal, az unió föltételeket tárgyalja. — Vay b. és Szécsen gi. urak egy német minisztertársuknál sem tettek búcsúlátogatást, sőt a miniszterelnökségtől sem vettek búcsút. Hogy a leirat közlésére oly sokáig kellett várni, annak oka abban rejlik, hogy a minisztérium bizton hitte, miszerint a leirat közlése sok tisztviselőnek, kivált főispánnak leköszönését fogja maga után vonni, s így póttagokról kellett gondoskodni. Szombaton még 16 név hiányzott a jegyzéken, mit legkevésbbé sem lehet csodálhatni, aki azon tartózkodást emeri,mivel a magyar mágnások minden iránt viseltetnek, aminek „német kormány“ a neve. — így írja az „A. Preus. Ztg.“ — Bécsből írják tegnap estve , Rieger kivételével az egész jobb oldal megjelent helyein. Smolka roszalja a formát, melyben Brauner tegnap rendre utasíttatott és kivánja, hogy az elnök lehető legkíméletesebben járjon el. Az elnök az ügyrendre hivatkozik, melynek kezelése reá van bízva. — Belső-Szolnokban is megalakult a honvédsegélyző-egylet. Elnöke lett Bauer Lajos, pénztárnoka Gyarmati János. A jul. 23-dikán Deézsen tartott hangverseny 280 frtot jövedelmezett az egylet számára. — A selmeczi ág. hitv. lyceumnak e hó 12. és 13-dikán tartott közvizsgák ünnepélyét, Székács József püspök, Ivánka Zsigmond lyceumf ölügyelő, Masztics Ádám honti főesperes, Platthy György s Radvánszky Ferencz h. alispánok jelenléte emelte. Az ünnepélyesen fogadott püspök a vizsgák után kijelentette, hogy ha eddig nem volt volna barátja a selmeczi iskolának, most határzottan azzá lett, s ezentúl mindent megtesz, hogy továbbá is fenállhasson. A jövő tanév, mint más ág. hitv. tanodákban, úgy a selmecziben is sept. 16-dikán kezdődik. — Mint halljuk a zsidók magyarító egyletének felhívására a pesti izraelita vallásu kereskedők azon része, melynek czimfelirata eddig német, azt magyarra változtatja át. Teteje is. Eddig is botrányt okozott e cyhismas.—Nemzeti színház. Vasárnap jul. 28-án „A pünkösdi királynő.“ Népszínmű 3 felv., irta Szigligeti. A „Magyarország“ magán távsürgönyei — Zágráb, 27. Az országgyűlés mai ülésében Fiume megye a horvát kikötők hatósága iránt kívánatot nyujta be. (A távirat érthetlensége miatt nem tudjuk mit kíván.) Stroszmayer a turócz-sz.-mártoni tótgyűlés memorandumának támogatása iránti folyamodást, terjeszt elő. (Kik folyamodnak? vajjon mellékelték a megyék, a városok, községek, az egész tótság tiltakozását? Szerk.) — Cattaro, 26. Az összejövetel Outer pasa s a montenegrói hg közt, ez utóbbi betegsége miatt, nem történt meg. Omer Mostarba tért. Gazdasági hetiszemle, Pest, júl. 28. (1.) A franczia gabonavásárok a részmagtermés és kedvetlen időjárásnál fogva emelkedő irányt követnek. A Rajna melletti áremelkedés sem volt csekély. Angliában az ár az amerikai nagymennyiségű bevitelek folytán változatlan maradt, a bajor vásárokon általában csökkent. Mi a búzának e hétbeli üzletét nálunk illeti, az külföldi, név szerint Rajna melléki kivonatok nyomán elég eleven volt, s a könnyebb búzanemekből körülbelől 20000 mérőt adtak el a tegnapi árjegyzék szerint. Győrben is 15000 mérő 78 fontos bánáti és 85 fontos Tiszamelléki búzát vettek meg kivitelre a hajóba szállítva 4 ft 80 egész 4 ft 95 kr. mérőjét. Szállítási szerződéseket is kötöttek septemb.—októberre 84—85 fontosra 4 ft 70—4 ft 80 krajczárig. A többi gabonanem el volt hanyagolva, csak kukoriczából vettek gyárnokok és sertésárusok vagy 15000 mérőt. Repczében igen élénk volt az üzlet, több mennyiség adatott el, köbb 15 ftjával, kisebb mennyiségben valamivel alantabban. Gyapjúból néhány apró tétel finom egy nyírétű, alig kelhetett el az utolsó vásári áron, valamint 300 mázsa bánáti gyapju kevéssel 60 fton alul mázsára. E czikkre nézve a kilátások nem javultak. Távir. tudós, a bécsi borzéról jul. 27. Nemz. kölcsön 81. 5% metalliques 68.35. Bankrészvény 745. Hitelintézeti részv. 173.40. Arany 6.59. Ezüst 137.15. Távirati tudósítás a bécsi gaboabrtrzcról július 27-kén. Forgalom 40000 mérő. Búza 81 fontos bánsági Győrött. 5 frt 15 — 83 fontos 5 frt 30 kr. „ 85 fontos bánsági Győrött 5 frt 25 — — — 83 fontos marosi Mosonyb. 5 frt 60 — 83 % font. 5 ft 75 kr. „ 85 fontos magyar Bécsbe. 6 frt 80 — 85% font. 6 frt — kr. „ 85 fontos „ Győrött 6 frt 55 kr. Árpa 71 fontos morvai Mosonyb. 2 ft. — 70 , 2 frt. 30 kr. Zab 45 fontos átmenetb. Győrött 1 ft. 35 48 „ 1 frt 42 kr. (Beküldetett.) Az első magyar váltóiroda bocsát áruba biztosítási jegyeket 3 Clary-, 3 GenoD- és 3 1860. évi sorsjegyekre (húzás augusztus 1-én) csupán csak 3 ftért mind a 9 jegyre. Kívüli megrendelések, mint tudva van, legpontosabban eszközöltetnek. Herzberg S., váltó- és ékszer- , üzlet, a nagykid- és bécsi-utcza sarkán. Állampapír- és sorsjegyekre kölcsönöztetik pénz, mely tetszés szerint akármikor visszafizethető. (Beküldetett.) Bátorkodunk a t. ez. közönséget figyelmeztetni, hogy váltóirodánkban biztosítási jegyek 2 Clary, 2 Saint-Genois és 2 1860-ik évi 100 fitos, tehát t különféle sors*jjegyre 3 ftért, továbbá biztosítási jegyek 10, egész 1860-ik évi sorsjegyre 5 ftért kaphatók. Megjegyzendő, hogy mennél több sorsjegyet tartalmaz egy biztosítási jegy, annál kisebbek a reá esendő nyereményrészletek. Morgenstern A. és társnál váltóiroda Pesten, nagyhid utcza 11. sz. Felelős szerkesztő: POMPÉRY JÁNOS. HIRDETÉSEK Helyváltoztatás, nagykereskedelmi raktára folyó év julius 6-kán Az eddig a József téren 5. sz. a. létezett HIRSCHLER MÁRK FIAI bálvány-utczába 17. il. ezelőtt Boskovitz most Herzfelder - féle házba tétetett át. *