Magyarország, 1861. augusztus (1. évfolyam, 178-202. szám)
1861-08-04 / 181. szám
tést nem kíván és 5‘/2 zálogleveleket kiván kiadni. Már V. úr jól tudhatja, hogy 2 százalék a hitellevél árát tetemesen képes emelni. De ha csak annyit is olvasott meg figyelemmel az intézetről, amennyi a „P. N.“-ban közöltetett, meggyőződhetett volna arról, hogy bizottmányi tekintetben több előnyt képes nyújtani, mint a bécsi bank , mert a bécsi bank igaz, hogy 40 millióval szaporitá a földhitel osztály végett részvényeit, de ezekből nem adott ám kölcsönt egy földbirtoki hitelezőjének sem, ez összeolvadt a bankalappal, azon bankalappal, mely az állam kölcsönei által a bank hitelére nézve oly veszélyes állapotba helyeztetett, s hogy fog kibontakozhatni zavart viszonyából, azt senki se mondhatja meg. A magyar földhitelintézet pedig a legnagyobb biztosságot képes nyújtani, mert minden kölcsönvevő solidáris jótállást vállal és ezen jótállás még minden f. h. intézetnél tökéletesen kielégítőnek mutatkozott, azonkívül alakittatik az alapítók által a biztossági alap, legalább egy millió erejéig; azonkívül minden kölcsönvevő 1 per kölcsönéből az intézetnél a kölcsönös jótállás tekintetéből benn hagy,és végre remélni lehet, hogy az 1847—48. törvény által kijelölt 500,000 pft is az alap számára folyóvá fog tétethetni, sőt remélhető, hogy más államok példájára a törvényhozás a nemzet jótállását is ki fogja mondani. Ha elegendőnek látszik 40 millió egy egész monarchia üzlet számára 200 millióig kiadható záloglevelekért oly 40 millió, mely egy jegyeit beváltani nem képes és az állam által kizsákmányolt bank üzleti tőkéjéhez tartozik, mennyivel inkább ad biztosságot a mi tervezetünk p. o. ha intézetünk 20 milliót hitelezhet, ezért kezeskedik a kölcsöntvevők legalább 40 milliót tevő vagyona, a legalább 1 milliónyi biztossági alap és a letett 1% a kölcsönök után, s a tartaléktőke még folytonos növekedésnek nézhet elébe. A biztosság tekintetében előnyt lát V. ur a bécsi bankra nézve azon bírói előnyökben, melyekkel az felruháztatott. Ezen előnyöket egy pátens adta a bécsi banknak. Mi pedig bírunk sokkal előnyösebb szentesített törvényekkel. Ugyanis az 1847—48. XIV. t. ez. 4. §. azt mondja: „A hitelintézet követelése kiváltsággal bir, minden más követelések felett kivevén, melyek elsőbb helyen vannak betáblázva.“Márpedig szabályaink szerint intézetünk első helyi betáblázásra adna; továbbá az 5. §.: „a hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén, a kamat és törlesztési járulék a per folyama alatt is pontosan fizetendő, melynek elmulasztása esetében a hitelintézet azon birtokból, rövid per utján egész követeléseit tőkével együtt is megtéríttetheti magának. Íme tehát e tekintetben sem jól volt V. úr értesülve, mert e tekintetben nagyobb előnnyel a bécsi bank nem bír. Ha tehát az áll, hogy biztosság tekintetében teljes garanciát nyújt tervezetünk, azt kellene következtetni, hogy annyi hitelben, ha nem is mindjárt, de idővel intézetünk részesülhet, amennyiben a legbiztosabb papírok részesülnek Ausztriában, márpedig a mostani részátkelet mellett és az alsó ausztriai 5 pet úrbéri papírok 90-en, a Nordbahn elsőségi 5 pet kötvényei 98-on, állanak. Ennélfogva azt megengedve, hogy idővel a földhitelintézet jegyei hasonló biztos hitelre tennének szert, az 5/2 zálogleveleknek párt körül kellene állniok. A többi állításairól V. urnak majd közelebb szólunk. Lónyay Menyhért. A földhitelintézet ügyében. Válaszul t. Lónyay Menyhért ur első czikkére. Lónyai Menyhért ur a f. h. intézet ügyében megindított czikkeim ellen észrevételekkel lép fel, mely ellenvetései eddig csak azt bizonyítják, hogy okoskodásom nem volt hibás, sőt, hogy a t. hazafinak sok évi tanulmányokra és tapasztalásokra fektetett eszméi szerény nézeteimmel összevágnak. Mindnyájunk szándéka a legjobb, a legtisztább, az ügy érdeke van szemeink előtt, és e felett nyilatkozván, nézetem szerint az ügynek, az eszmének használunk nem pedig ártunk. Soraimból — ha azokat figyelemmel olvasta — senki sem vonhatja a következtetést, hogy én a bécsi bank monopóliuma mellett szólok; felszólaltam azon aggodalomban, hogy olyanná lehetne földhitelintézetünk, mint a bécsi e nemű intézet! Ez nagy különbség! Intézetünket jobb lábon szeretném látni. Nem szándékom a t. olvasót azoknak ismétlésével fárasztani, amiket első czikkeimben az intézet életbeléptetése miatti küzdelmekről mondtam. Mindaz elismeréséül szolgált azon küzdelmek bajnokainak, a akik között L. M. úr bizonyosan első helyen áll. — L. M. ur első czikkének bevezetésére nincs is e szerint válaszom. A czikk folytában Lónyai M. ur egy oly elvre állapítja ellenvetéseit, mely az egész világban el van ismerve, és az én harmadik — be nem várt — czikkemben, mint kívánat ki is van fejtve t. i. a nemzet garantiáját kéri a f. h. b. zálogleveleinek. Ezt én is főkelléknek mondtam. A „Pesti Naplóban“ volt első értesítés erről mit sem szól! Azon bizonyára hivatalos értesítés t. szerzője pedig csak nem nézhette ezt mellékes dolognak ! Az értesítésben, melyre többször fogok visszajönni, senki sem láthat mást, mint a bécsi e nemű banküzlet szakasztott mását. Térjünk azonban az ellenvetésekhez. Lássuk ugyanis először, hogy vájjon az értesítés értelmében hibás e számításom? Az értesítésben nincs kimondva hogy hány %-osak a záloglevelek, nincs a költségek fedezéséről egy szó sem, de ki van mondva az, hogy az alapító tagok az üzlet által nem akarnak nyerészkedni. Ehhez kötöttem azon okoskodást, hogy miután veszíteni sem akarnak, a költségeket pedig valakinek viselni kell, azokat bizonyára nem lehet másra renni mint a kölcsönvevőkre. Ebből önkényt következik hogy 1) a kölcsönvevő vagy köteles költség százalékot fizetni az 5V2 + 1 = 6*/2 -on felül, miáltal a kölcsön nem marad 5% %-os. Vagy pedig 2) a záloglevél százalékja lejebb szállittatik, például 5-re (4-ed alsaja tört a kamatozásban nem lévén a sóban) és az így származott x/% % a költségek fedezésére felhasználható. Vajjon ki találhat ebben és a reá állapított számításban hibát ? Lássuk tehát az 1) alatti esetet, melyre nézve Lónyai M.ór nyilatkozik. Ha az 5 %-° 8 záloglevél 87-en áll az 5/2 % záloglevél arányos árfolyama 95.7 %, ebből 1 %-ot levonván a biztosítéki alap részére, marad 94.7 frt (100 ném. frt után). Ezek után a kölcsönvevő fizet 5,5 -f- 1 -f- 0,25 - 6,75 %-ot, ami 100 után 7,12 °/„, ha a költségekre egy minimumot V %-ot számítok, tehát ezen módon ha 6 %-ot veszek kamatozásra 1,12 % marad a törlesztésre, mely csak úgy érthető a 34 évre, hogy a kölcsönvevő tartozása után 6 %-ot fizet, számlájában pedig javára 51/2 % sem esik, mert 1.12 % törlesztési részlettel 6 % mellett közel 30 év alatt, 5 % mellett pedig 2.12 % törlesztési részlet után 24 év alatt lenne a tartozás törlesztve, holott a fizetések 34 évre vannak természetesen kiterjesztve. Nem képzelem hogy ezen mathematikai igazság megczáfolása bárkinek is sikerüljön ! Tévedésnek mondhatom Lónyai M.ór cikkében ezen nyilatkozatot : „a magyar hitelintézet 52 %-ot kiván az adóstól és csekély 1% igazgatási és törlesztési járulékon kívül mit sem kíván.“ Ha a záloglevelek 5% %-osak, a költségek fedezésére igen is kell) még valamit az adóstól kérni, mert azon 1%-ből mit sem lehet lehet a költségekre fordítani, miután a 34 év alatti törlesztés valósításához magában 1% kell. Ezt L. M. ur oly jól tudja, mint én, a számtan embere, és igy csak tolihibának tarthathatom a fentebbi passust. De valljon-e tolihiba nem jogositana-e fel minden számitót, 5%-os zálogleveleket supponálni, midőn Lónyai úr az adóstól a 6 % — % kívül mit sem vár ? L. M. ur azon kérdésére, hogy valljon nem tartom-e nagyobb garantiának, ha a nemzet a záloglevelekért kezeskedik, a tudva lévő 500,000 p.árt folyóra tétetik és az 1848 törvényekben foglalt bírói előnyök intézetünk részére érvényesitetnek, mint bécsi bank összes garantiáját? Örömmel mondom, hogy igen! Hisz épen ez az, amit 3-ik czikkemben — amely be nem váratott — kérek. — Az értesítés ezek nélküli elveinek alapján mondott állításomat bajos volna megczáfolni. Lónyai M. úr összehasonlítást tesz vagyis párvonalat húz zálogleveleink és az alsó ausztriai 5% úrbéri papírok között, mely utóbbiak 90% állnak. Az összehasonlítás nem áll, mert ezek magas árfolyamára egészen más üzleti körülmények gyakorolnak befolyást, amit Lónyai M. úr a 64%-al jelölt 5 °/C-os bukoviniai úrbéri papíroknál észrevesz. Ugyanazon észrevételt teszem az „Északi vasút“ régóta legkeresettebb elsőségi kötelezvényeire nézve, melyek 91%-en állanak és nem 98-an, miután ezen 98 °/ 100 régi az az 105 új forintra vonatkozik, a régiebb kötelezvényekre. Egy keletkező vállalat kötelezvényeit pedig, agiotage nélkül, nem lehet oly kedvező árfolyammal egy mindennemű papírokkal elárasztott piaczra helyezni, mint amilyennel a régiebb consolidált iparvállalatok papírjai bírnak, ez az idővel magából fejlődik ki azzá, amit, hogy papírjaink el nem fognak érni, nem jósoltam. Weninger, tanár. Fiume, jul. 31. (—) Épen most fogták el Matkovich G. és Carina G. urakat a bán rendelete nyomán, állítólag azon tüntetések miatt, melyek egy nem kedvelt személyiség (a horvát Pauletics) a városi hatósághoz tett kinevezése miatt, még az ostromállapot korszaka előtt történtek. A nevezett két úr a városi képviselők sorából való s a népnél igen kedvelt. Sok más elfogatást is rebesgetnek, mi a napokban várható. Hadd tudják meg magyarhoni testvéreink, hogy a múlt 12 év és a Bach-féle gazdálkodás absolutismusa édes volt azon elviselhetlen nyomáshoz képest, melyet a horvátok alatt szenvedünk. A város mély gyászba van burkolva, de nem képzelhető oly nyomás, mely képes volna a vérré vált ragaszkodást szeretett magyar testvéreink iránt megingatni. Tudjuk, hogy Magyarországgal együtt kell szenvednünk, s hogy Magyarországgal együtt fogjuk a feltámadás napját ünnepelni. Külföld: — Merode gróf a császár ellen oly kifejezésekre engedé magát ragadtatni, melyek könnyen megérthetővé teszik, hogy Goyon tök pofát ígért és kihívásról beszélt, a „csőcselék“ (canaille) stb. kifejezések egyébiránt sajátságos színben tüntetik fel akár mint grófot akár mint papot. A franczia szabadelvű lapok egyáltalán úgy tekintik e fellépést, mint amelynek nyomába okvetlen a franczia hadak visszavonása kell, hogy következzék. — Mindinkább bebizonyul, hogy a pápa vértolulásokban szenved. Többet alszik sem mint ébren van, és sokszor elalél, mi orvosait a legnagyobb ag* L. Politikai Számtanomban a 236-dik lapotgodalmakba ejti. Most igaz, hogy jobban van a pápa, de e jobbanlét csak viszonyos, mert ebronikus, gyógyithatlan bajban szenved. Már a legkalandosabb combinációkkal foglalatoskodnak, hogy mint fordul majd a pápaság és Róma ügye trónváltozás esetén. Hogy a római kérdés akkor könnyebben lenne megoldható, tagadhatatlan. Annyival inkább kell a kormány eljárását helyeselni, hogy nem hagyja magát sürgetni. Ő a Mazzini-féle Róma megszállása ellen intézett föliratot ellenezte, s erős elhatározását az „előrelátás bizottmányai“ sem fogják megingatni, melyeknek utolsó manifestuma épen a kormány sürgetését czélozza. — A nápolyi bibornok-érsek elfogatása — turini hirek szerint — még némi homályba van burkolva. Ugyr hírlik, hogy Cialdini csak valami őrizetfélét rendelt el s a közelebbi utasításokat Turulból várja. De a valódi tényállást úgy látszik titokban tartják ; Minghetti megkérdeztetvén, az elfogatást tagadta, míg más, kevésbbé diplomaticus miniszter valónak bizonyította. — Turini tudósítás szerint a nápolyi érsek elfogatása alatt házi fogság értendő. Az összeesküvésbe a nápolyi főpapság általánosan nagyon be van bonyolódva. — Újabb sürgöny szerint Nápolyban ismét befogatások történtek és pedig ez alkalommal a mi nem kis fontossággal bír pápai tiszteket és egy Rómából jövő papot fogtak el. — Cialdini tbk haderejét délen 60,000 főre teszik, többel nem rendelkezhet most, mert a Mincio vonalat fedezet nélkül hagyni nem lehet. Ezenkívül 20,000-nyi mozgó nemzetőrség, kiket Cosenz szervez. E testben a nagy számmal jelentkező garibaldianusok mint tisztek igen jó szolgálatot tesznek. E tény azonban mégis elég arra, hogy sikerrel működhessék, mert a tábornok a hol szükségeltetik helyőrséget hagyhat, a kényesebb pontokat védsereggel elláthatja s ezenfelül még 25—30,000 embere marad rendelkezésére. — A „Pays“ szerint Bourbon Ferencz Grazia hget rendkívüli küldetésben a porosz király üdvözletére küldötte. Nem különben Viktor Emánuel ugyan ily küldetéssel bízta meg Launay lovagot. Milyen szép lesz, ha e két követ véletlenül egyszerre fog Badenbe érkezni. Azon tényből, hogy az olasz király üdvözletére követet küld, következtethetni, mikép a német szövetség és az olasz kormány közt hirlelt szakadás előkészüléséről szóló hír nem sok valószínűséggel bír. — Rómából jelentik, hogy ott nem tartották czélszerünek, miszerint Liveranius iratai ellen inquisitioi pert indítsanak, hanem megelégedtek azzal, hogy őt törvényellenes távolléte miatt papi méltóságától megfosszák. Minthogy pedig a római szabályok szerint ily távollétnek legalább is öt évig kell tartani, hogy a méltóságoktóli megfosztás bekövetkezhessék, mi Liveraninál nincs meg, a pápa saját hatalmából a „venia annorum“-ot megadta. — XVI. Gergely hasonlóan cselekedett, midőn halálos ítélet volt hozandó oly politikai bűnösre, ki a törvényes kort még el nem érte. — Napoleon cs. 31-én este Vichyből Fontainebleauba érkezett. Chalonsba utazásának, valamint a porosz király megérkeztének napja még nincs tudva. — Russell 1. jul. 30-dikán vezettetett be ünnepélyesen a felsőházba. — Ragusából jelentik aug. 1-ről, hogy az európai biztosoknak s a pártütők főnökeinek összejövetele a Sutorinában eredménytelen volt. Omer pasa m. h 29-én tért vissza Mostárba; a biztosok 30-án utaztak át Ragusán. A bizottmány hatályát a konstantinápolyi képviselőktől jött rendelet, megszüntette. Mégis mindenkép iparkodnak, hogy az összekocczanást megakadályozzák s békés megoldást hozzanak létre. — A new-orleansi angol consul bizonyítja, hogy csakugyan alapos azon vád, melyet az elszakadt amerikai államok lapjai többször meghazudtoltak, hogy t. i. angol alattvalókat erőszakosan besoroztak a szakadópárti hadseregbe. Hatása annak idejében Győrött zendülést okozott, már ki van mondva az ítélet. A két közlegény 60—60 botot kap; a két őrvezető 75—75 boton kívül mindegyik egy évi, böjt által súlyosbított, várfogságra és nyolcz évi bűinszázadi szolgálatra van ítélve. — Mint a Hölgyfutár értesül, Winkler magyar légióbeli törzstiszt folyamodványt adott be, hogy hazatérhessen meghalni. A jeles katona, (egykor Turszky ezredbeli hadnagy,) már 1848-ban magyar csapatot alakított az olaszok mellett Velenczében ; e város átadása után Görögországba menekült; újabban ismét vitézül küzdött Olaszország mellett, mígnem aggasztó sorvadásba esett, s most a távollét és számkivetés keserű napjai alatt is folyvást imádott szép hona földjén akarja bevégezni hanyatlott életét. — Dannyó István ezredes honfitársunk Ischia szigetén tartózkodik Nápoly mellett, hol a Casamicciola városi fürdőintézetben ápolja roncsolt egészségét. Egy ismerőséhez intézett magánleveléből a következő sorokat közöljük : „Kilencz és fél havi keserves szenvedésim után orvosaim s más jó embereim tanácsára, ezen sziget világhirü gyógyforrásának jótékonyságát vettem igénybe, s e hó 18-a óta részint a zuhany, részint kádfürdőket használom. — Vérmes reményeim nincsenek, hiszen e fürdő — bírna bár a világegyetem összes gyógyerejével — uj lábat nem növelhet; de talán enyhülni fognak fájdalmaim, melyeknek súlya alatt gyakran elalélek. Adja a magyarok Istene, hogy sújtott hazánk közel álló döntő csatájának bekövetkeztéig én is némikép erősödjem, s ha már láb nélküli állapotomban nevezetes szolgálatot nem tehetek is, az uj életre ébredő haza nagy épületéhez igénytelen homokhordóként legalább egy maroknyi földet magam is vihessek. Különös megnyugvásomra szolgál, hogy nemzetünk kezd valahára kiábrándulni. Ne támaszkodjék a magyar nemzet soha másra; ez volt eddig is hibája s oka annak, hogy oly szerencsétlenül elbukott. Bízzék a nemzet önmagában és újjászületését eszközölje önerejével. Fel tehát magyar ! Ne bizzunk senkiben, ne támaszkodjunk senkire ; de bizzunk önmagunkban támaszkodjuk önerőnkre s a haza mentve lesz.“ (M. S.) — Az 1860-iki márczius 15-iki államkötelezvényeknek aug. 1-én volt harmadik húzásánál a következő 45 sorozatot húzták : 64, 197, 251, 1430, 1606, 1869, 2419, 3572, 3828, 3919, 4725, 5430, 5863, 6000, 6594, 7195, 8116, 8340, 8837, 9154, 9459, 10,015, 10,094, 10,203, 10,253, 10,562, 11,504, 12,115, 12,515, 13,969, 15,697, 16,544, 16,586, 16,868, 17,031, 18,582, 19,357, 19,506, 19,786. Aztan előforduló nyerőszámok kisorsolása f. é. november 2-án fog végbe menni. — Nyilatkozat: Több oldalróli tudakozódás következtében indíttatva érzi magát az alóíirt felügyelősség köztudomásra hozni, hogy a múlt évben megkezdett, s ezentúl minden évben megtartani szándékolt „nyilvános agtelki baradla-ünnepély“ folyó évben kivételesen több kedvezőtlen körülmények — de leginkább a jelenleg Gömörmegyében is dúló erőszakos katonai exekutió miatt nem fog megtartatni. Kelt Agtelken, jul. 26-án 1861. Az agteleki barlang felügyelősége. — Nemzeti színház, augustus 4-én „Mátyás diák“ ev. népsz. 3 felv. 11,733, 12,048, 16,006, 16,288, 17,314, 18,112, ezen sorozatok- Újdonságok. Pest, aug. 3. — A „Sürgönyének ”-kán estve sürgönyözik Bécsből, hogy a minisztertanács az adóexecutiónak Nógrád megyében, a mezei munka bevégeztéig fölfüggesztését, a főispán megkeresése s az udvari kanczellár közbenjárása folytán épen most határozá el. — Azon román ajkú t. képviselők, kik, mint tudjuk, a nemzetiségi bizottmánynak kívánságaikat formulázva szándékoztak beadni, e kívánságuk maximumának megállapításánál meghasonlottak Babest úrral, ki is közülök kiválva, rögtön Bécsbe utazott Alkalmasint Mocsonyi ur is ott tartózkodik. — A hü Fiume Szalay László történetírónknak Fiuméról irt közjogi munkája méltánylásául egy nagy olajfestménnyel tisztelte meg történetírónkat, mely festmény egy női Fiume allegorikus képét ábrázolja, a tengerparton egy oszlophoz támaszkodva, melyen Magyarország czimere látható. E képet egy fiumei művész készíté. A kép megérkezése már jelentve van. — A tegnap közölt avellinói levélben Girczy őrnagy neve hibásan szedetett Ghiczynek. — Múlt számunkban a kassai katonai erőszakról közlött tudósításunkban előforduló százados neve nem Loos hanem Loor. Azon négy szökevény huszárra, kiknek első Gazdasági hetiszemle. Pest, aug. 3. (1.) Helyben a gabonavásár, készlet hiányában csekély volt. Régi és idei búzából alig 10,000 mérő kelt el. Kukoriczát jobban vettek, s helyivel hellyel néhány krajczárral jobban is fizették, körülbelől 20,000 mérő kelt el. Más gabnanemekben csak aprólékos árulás történt. Sokkal elevenebb volt a szállítási ügylet későbbi hónapokra s búzából, zabból s rozsból 100,000 mérőnél többre szerződtek. — Több hét előtt utaltunk már arra, hogy gabona kivitelre van kilátásunk, s nem csalódtunk, mert már is vesznek nálunk búzát a külföld számára és 84—85 fontos búzáért helyben 4 ft. 80 — 4 ft. 90 krt fizetnek, Győrött szintoly nehézségűért 5 forintot adnak. Azon környülállás, hogy Anglia az idén sem számolhat jobb aratásra, mint tavaly, hogy Francziaország is kevés búzát aratott, valamint, hogy a burgonya rothadás Hollandiában, a Rajna körül és éjszak-nyugati Németországon mind jobban elharapódzik, azt sejteti velünk, hogy Európa nyugati része, ha csak az árak nagyon föl nem szökkennek tőlünk szerzi be búza szükségletét. A repczeüzlet annyira hanyatlott, hogy apró részletek 10—15 krajczárral olcsóbban keltek el, mint múlt héten. Ennek következtében a repete-olaj ára is leszállt s 31 forint 25 krajczáron volt kapható őszi szállítás mellett. Bor szesz megmaradt az árban 68—69 krajczárjával foka, vasabronezos hordóval együtt. A terményüzlet megakadt s gyapjúban sincs üzlet, de jobbulásra sincs kilátás. Felelős szerkesztő: POMPÍHY JÁNOS. Gabonaárak a pesti piaczon aug . Bécsi börze 1861. aug. 3. * „ 1,175 594 „ „ [220 1423 a 398 Váltók. (3 hóra.) Augsburg 100 d. német frt. London 10 font sterling 6% Páris 100 frank 4%% 3%% 13<i. r'0/ 137, 54 „ Szegedről „ 2 ó. 50 p. éj. 1 ó. 10 p. dél. „ Temesvárról,, 2 óra 10 p. reg. „ Szolnokról „ 10 ó. 25 p. r. 8 ó. 46 p. e. „ Debreczenb. „ 3 ó. d. u. 3 ó. 7 p. r. „ N.-Váradról „ 4 ó. 10 p. d. n. 4 ó. 45 p. reg. „ Aradról „ 11 ó. 42 p. reg. 8 ó. 4. p. e. „ Kassáról „ 4 ó. 32 p. r. 10 ó. 36 p. d. e. „ Miskolczról „ 7 ó. 32 p. r. 10 ó. 3 i p. d. e. A déli állam-vasuton. Buda-Pragerhof. Indulás : Budáról . . 6 ó. 45 p. v. 5 ó. este. „ Sz. Fehérvárról . B 8 p. reg. „ Kanizsáról . 2 „ 1> p. délut. „ Pragerhofról. 8 „ 2 „ este. Székes-Fehérvár-Bécs. Indulás: Sz. Fehérvárról 9 óra 50 percz. reg. „ Uj-Szőnyből .2 „30 „ délut. Érkezik : Bécsbe . . 8 ., 17 ., este. Pest—Mohács : naponkint reg.6 ó. Fölfelé-Pest—Bécs: naponk. délut. 6 ó. Mohács—Pest: naponkint délei. 3% ó. Szemlin—Pest: hétf., szerdán és szomb. reg. 4 ó. Orsová—Pest: pont. 6 ó. reg. Galatz—Orsová : szomb. reg. A szaván. Szemlin—Sziszek: vasáru.csüt.d. Sziszek—Szemlin: vas. csat. Megérkezés Pesten. Bécsből: napokint este. Mohácsról: „ „ Szemlinről: vas. kedden délután. * Alsó ausztriai mérő szerént : Búza fehérvári . „ tiszai és pesti „ bánsági . „ bácskai . Kétszeres . . Rozs .... Árpa . . . „ etetésre . Kukoricza . . Zab . . . . Köles . . . Bab .... Káposzta repete Téli repete Súlypont szerint Log-Logmagasb 80.70 4 80.83 14 83.85.5 80.84 4 78.80 4 76.77 3 74.77 3 66.68 2 64.66 1 79.83 2 44.47 1 80.84 2 =% .05 5.20 .20 5.10 .10 5.30 .20 5.20 .30 4.50 .50 3.60 .10 3.50 .40% 60 .90% 10 .35 2.75 .35 1.40 .80 3.55 .00 3.80 .30 7.40 Államadósság: 5%-as metalliques 100 frtos ^VV/6 38 ft n n by0-as nemzeti kölcsön „ „ Földtehermenetesitési kötelezvények, 5%-as magyarországi 100 frtos horvátok ” . erdélyi „ „ Az ausztriai bank záloglevelei : 5%-as 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ „ n ti un. sorsolható „ „ Sorsjegyek, évi sorsolással „ „ „ ötödrészben „ „ 1854. „ sorsolás al ., _ 1860. » * ” ” ,, f) ötödrészben ^ ^ Hitelintézeti . „ Adott j Tartott ár ár Adott Tartott ár 1 ár i| Adott Tartott ár ár 68.0.0 68.70 59 50 59.75 81.70 81.80 08.50 f18.— 65.60 n 40 09.50 69.50 65.75 n n 1839. 99.50 100.— 103.—1104.— 97.50 98.— 90.50 91.— 115.75116.25 112. 113.— 88.75 89.25 83.50 83.70 118 40.118 60 20 10n 14 Dunagőzhajózási 100 frtos Triesti Budai Eszterházy herczeg Salm Pálffy Clary St. Genois Windischgritz Waldstein Keglevich Comprentpapir Elsőbbségi kötvények Államvaspálya 275 frank Lombard-velenczei „ „ Dunagözb. társulat 105 „ Osztrák Lloyd „ „ „ , Részvények. Éjszaki vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli . 350 , 96. 124. 36. 95. 36. 38. 36. 37. 22. ; V2. 14.6. 144. 137. 18. 83. 195. 207. 170. 25 96 50 125 50 37 50 9i; 50 37 38 25; 36 75 38, 50 23. - 2> 50j lő. ro 17, forint 187. — » 947. Í750. 50| 145, 137, 98, - 86, — 195. — 268, 50 171. 20 Nyugati vasút 210 Tiszai „ 147 Bankrészvény — Hitelintézet 200 Alsó ausztr. esc. bank 50 Lloyd 525 Dunagözh. „ Pesti lánczhid „ Pénznemek- Korona , Csász. arany . Reczés „ Napeleond’or . Oroszimperiale Porosz pénztári utalvány Ezüst ...... <87.50 <52. ,50 175.80 1596. ,_222.— 425 ,— 400. 18, 6, 6. 136.85 137.75 70 54.80 11 11, 2. 136 19.09 6.59 6.67 11.04 11.35 2. 7 136.80 Vasutmenetek. Indulás Pestről Bécsbe 9 ó. 12 p. d. e. 9 ó. 20 p. e. „ „ N.-Várad, Miskolcz, Arad és Temesvár felé 5 ó. 55 p. r. 4 ó. 5 p. d. u. „ Bécsből Pestre 6 ó. 30 p. r. 7 o. e. „ Pozsonyból „ 8 ó. 54 p. r. 9 ó. 36 p. e. „ Czeglédről „ 8 ó. 30 p. r. 6 ó. .35 p. e. Oözhajózás. A Dunán. Lefelé. Becs—Pest: nap. reg. 6*% ó. Pest—Orsová—Oalatz: szerk.r.6 ó. Pest—Szemlin:hétf.szerd. és szem. reg. 6 ó.