Magyarország, 1861. október (1. évfolyam, 228-254. szám)
1861-10-22 / 246. szám
lehet, elfogadhatónak nyilvánítja, s ezen indítvány közakarattal el is fogadtatott. A polgárnagy ezután kijelenti, hogy a pénzügyigazgatóság ilyszerű föllépése után, a tanács és képviselő testület további működése lehetlenné vált, mert ezen tartozás egyenesen a városi magistrates és képviseletre repartiáltatik, gondoskodnunk kell tehát holnapig az első 10,000 frt részletről. Csemegi: Örvend, hogy leköszönési indítvány az elnöki székből jön, annál inkább, minthogy netán a bekövetkező ujonczozás alkalmával, ha a város az ujonczokat kinem állitná, s törvényesen nem is tehetné — az ujonczok megváltására újra a tanács és képviselet erszénye vétetnék igénybe, mit meg nem bírhatna többé. Miután a közbátorság fentartására s egyéb ügyek elintézésére Csemegi egy 5 tagú bizottmányt ajánl, az értekezlet rendkívüli közgyűléssé alakult.A közgyűlés elfogadta az adótárgyban jelentett részleteket, s a kölcsönbe beleegyezik. Varjasi József e czélra a Marospart-erősítésre szánt 10,000 ftot a város pénztárából előlegezni indítványozza. Tedeschi 10,000 frt, mint serházi és pálinka mérési árendát, rögtön a város pénztárába fizetni ajánlkozik,hogy ebből a város a követelést kifizethesse. Tedeschi ajánlata elfogadtatván, elhatároztatott, hogy a jövő részletek is ezen árenda-jövedelemből fizettessenek. Ezután a Hofbauer L. kir. biztos úrtól egy ülés közben érkezett feloszlatási rendelet felolvastatott , valamint a helyi tanács rendelete is. 2. sz. Szabad kir. Arad városa polgármesterének, rek. Török Gábor urnak Aradon. Ő császári s Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb urunk, a nagyméltóságu magyar kir. udvari kanczelláriának f. évi Mindszenthó 7-én 13,473. sz. a. kibocsájtott magas leirata által szab. kir. Arad városa bizottmányának, illetőleg képviselő-testületének végeloszlatását és újbóli szervezését az okon, mert utolsó közgyűlés alkalmával az országgyűlés felosztása iránti óvást magáévá tenni, ezen eljárása által a tagadhatatlan kir. jogokat megtámadni, és igy az izgatás terére lépni merészkedett, megparancsolni, és e tekintetből engem kir. biztosnak legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Én ezen legkegyelmesebb megbízásnál fogva, a nm. magyar kir. helytartótanácsnak f. év és hó 15-én 59,753 sz. a. kelt, tegnap vett magas intézményével hozzám leküldött, és mellékletben idezárt engedelmességi kegyes rendelet áttétele mellett, ezen sz. k. Arad városa közgyűléseinek megtartását ezennel felfüggesztem, magát a képviselőtestületet pedig feloszlatom, és ennek végrehajtását szükség esetében katonai karhatalommal is eszközlendem.Midőn tök. polgármester urat ezen legfelsőbb parancs folytábani intézkedésemről értesíteném, egyszersmind felhívom és kötelezem, hogy az itt átküldött engedelmességi kegyes rendeletnek tartalmát azonnal közrebocsássa, és a tisztikart, úgy mint szinte a képviselő testület tagjait, személyes felelet terhe alatt, a fennrebb tiszteire említett legmagasb parancsról haladéktalanul értesítse-Kelt szab. kir. Arad városában, 1861. év októb. 18-kán. _ Hofbauer Lajos, m. k királyi biztos. FmVF^Clan Aradi dr. nyilatkozik, hogy tiszteletbeli hivatalát semmi szin alatt meg nem tartja. Varjasi kapitány csak addig tartja meg hivatalát, mig azt a 48-diki törvények értelmében vezetheti. Popovics főügyész egészse novemberig akarja a tisztviselőséget mostani állásán megtartani. (Elvettetett.) Az irományok a levéltárba, a letéteményezett pénzek a pénztárba tétetni rendeltettek a provisorium tartama alatt. Kevés szünet alatt a jegyzőkönyv fogalmaztatott, felolvastatott, s közhelybenhagyással hitelesíttetett.Polgárnagy ur lelkes búcsúbeszédet intézett az egybegyűlt közönséghez a tisztikar nevében, megköszönő a képviselőknek pártfogását, és buzgalmukat, melylyel a város közérdekeit szivükön viselvén, a tisztviselőket eljárásában gyámolították, az elintézések végrehajtását könnyíték, s a teendőket indítványozák; elnézést kért azért, hogy a legjobb akarat mellett sem teljesíthető a tisztikar mindazt, mit hazája s városa javára tenni elhatárzott, mert elzsibbasztá a tevékenységet a tényleges hatalom folytonos beavatkozása, s szuronyokkali erőszaktételével. Mire Csemegi képviselő a tisztikar példás kitartását és tevékenységét felemlítvén, kik hazafiasságok érzetében önállásokat is áldozatul hozták inkább, hogysem az erőszaknak meghajoljanak, kik minden körülmények közt akként jártak el, mint azt a haza és város java megkívánta, kik a közönség bizalmát megérdemlők, háromszoros éljen által a közönség további tisztelet és elismeréséről biztositassanak. A háromszoros éljen elhangzott, s a „Szózat“ első szaka a teremben énekeltetett el, utána a hazát és szabadságot éltetvén, a gyűlés a szózat éneklését folytatta, mig a főpiaczon az egész gyülekezet jobb jövőt kívánva s a hazát éltetve, szét nem oszlott. (Alföld.) előbb megszüntetve, megyénk közönségét e részben legkegyelmesebben megnyugtatni méltóztassék. Kelt Zomborban 1861-ik évi October 6-án. Feljegyzé Astenbergi Ast Nándor, megyei főjegyző. Sz. k. Arad városi közönségnek. Bjres-lorrogli tstrv. egyes. vármegyék felirata a megyei bizottmány feloszlatása folytán. Miután legfelsőbb tudomásra jutott, hogy ezen város bizottmánya, nem ügyelve azon országszerte köztudomásra jutott, de felsőbb rendeletek által is kijelentett körülményre, hogy az országgyűlés feloszlatása ellen irányzott óvás legfelsőbb helyen a királyi jogok szántszándékos megtámadásának fog tekintetni, ezen óvás megáévá tétele által a fejedelmi jogok iránt köteles tiszteletről megfelejtkezni, és makacs tiltakozásával az izgatás terére lépni merészkedett, ez által pedig kétségtelenül tanúsító, hogy többé nem képviseli igaz érdekeit — a város csendes és szorgalmas polgári lakosságának, mely csak az országlás és közigazgatás szabályos folyama mellett képes az ipar és kereskedés virágzásából menteni fáradságának azon jutalmát, melytől tétele és boldogsága függ — 0 cs. és apóst. k. Felsége ezen város bizottmányának végeloszlatását, a f. évi oct. 7-ről 13473 sz. alatt udvari rendelvénynyel megparancsolni és ezen hatóságnak újbóli szervezését és a törvényes rendnek helyreállítása végett kir. biztosi minőségben Hofbauer Lajos, volt biharmegyei főnököt, ki egyúttal Arad vármegyére nézve is hasonló kiküldetéssel bízatott meg, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. . Erről midőn a város közönsége értesittetnék, egyszersmind kijelentetik, miszerint a fentebbiek, parancs kihirdetésével ezen város bizottmánya feloszlatottnak tekintendő lévén, többé sem a tanácskozások folytatásának, sem ennek utána bármi ilynemű gyűlések és összejövetelek tartásának helye nem lehet. Mivel pedig ő cs. kir. apostoli Felségének ismételve kijelentett legmagasabb szándéka nem abban áll, hogy az ország törvényhatóságainak alkotmányos élete megszüntessék, hanem hogy azokban a törvényes rend és felsőbbségi függés, melyek nélkül sem alkotmányos kormányzat, sem igaz szabadság nem képzelhető, helyre állhassanak, annálfogva a város egyes és összes lakosaitól bizton elváratik, miszerint a kiküldött kir. biztosnak mindenekben engedelmeskedni, és ötét a rend helyreállítása s a valósi hatóság újbóli szervezése körüli intézkedéseiben kitelhetőleg, gyámolitani koupolgán kötelességüknek ismerendik” Kelt Budán, a magy. kir. helyt. tanács 1861. év okt. 15-én tartott tanácsüléséből. Károlyi László m. p. Havas József m. p. Komy Vincze m. p. _ .. A feloszlatási rendeletet, az önkényű feloszlás megelőzvén, elrendeltetett, hogy az árvaügy, telekkönyv, levéltár és rendőrség, mig a mostani tisztviselők helyébe újak választatnának, vagy neveztetnének, a mostaniak kezelésében maradjanak.· a polgárnagy magát és a tisztikart helyéről leszorítottnak nyilvánítván, kijelenti, hogy mihelyt a körülmények engedik, törvényes állását újra és a tisztikar is elfoglalja; csupán a bíróra ajánlván kivételt, az igazság kiszolgáltatása tekintetéből.Csemegi ezt nem helyesli, de teljes lemondást indítványoz, oly módon, hogy a continuitás elvénél fogva, a lemondott tisztviselők, mint olyanoknak tekintetnek, s ennélfogva, midőn idővel működésükbe visszalépnek, a szünetelt időre eső fizetéseiket is megkapják, ha az uj intézkedés szerinti hivatalt el nem fogadnák , kik ellenben hivatalt vállalnának, a már régebben kimondott óvás szerinti felelősségre vonatnak, fizetéseikre semmi igényt nem tarthatván. Császári királyi Felség, legkegyelmesbbmük! Méltóztatott cs. kir. Felségednek f. é. sept. 22- ről 17,909 ik szám alatt kelt kegyes udvari rendeletnél fogva Bács-Bodrog törv. egyes, megyék bizottmányát véglegesen feloszlatni, s királyi biztosság kiküldetése mellett annak újbóli szervezését azon oknál fogva kegyelmesen elhatározni, mivel Pest-Pilis és Solt törv. egyes, megyéknek az országgyűlés Felséged által 1. évi augusztus 21-én történt feloszlatása ellen kimondott óvását magáévá tette, s azt hatósági jegyzőkönyvébe beiktatni rendelte. A megyének a fen említett kegyes rendelet tartalmaként meg nem szüntetett tisztikara tehát, mint a feloszlatott bizottmányi hatóság még fenlevő maradványa hivatva érzi magát Felséged magasztos zsákM?lya előtt legalázatosb szavát emelni, s a megyei közönség sújtott keblének keserű érzelmeit legmagasb tudomására juttatni. Felséges úr! fájdalmasan érintette megyénk közönségét a fent dicsért kegyes rendelet váratlan intézkedése, miután alkotmányunk ezredéves életében nem találkozik példa arra, hogy hazánk hatóságai “T ” v'ov/‘' TMlahn feloszlatva KUch rulUíl, „ Eíiu “ vś SoÄ feloszlató rendszabályt Felségednek szerint a magyar alkotmányt kegyesen visszaállítani méltóztatott — öszhangzásba hozni nem tudja: csudálni épen nem lehet, hahogy egy szebb jövő utáni reményei csalékony délibábként tünedeznek, és voltakép a múlt szenvedések második korszakának rémteljes küszöbén találja fel magát. Hazánk municipális hatóságai alkotmányos szabadságunk hivatott őrei, s innen van, hogy autonóm állásukkal a félre-, vagy óvástételi jog elvárhatlan kapcsolatban áll, úgy ezen soha kétségbe nem vont jog alapján keletkeztek az országos sérelmek és kívánalmak, miknek véghetetlen sorát kétkötetü törvénykönyvünk majdnem minden lapja felmutatni képes. Hogy a régiebb példákat elhallgassuk, elegendőnek véljük az újabbakra az 1790-, 1811-, 1828- és 1825-ki korszakokra hivatkozni, melyekben a megyék őseinktől szent ereklyeként reánk szállott alkotmányos szabadságunk százados viharokat dicsően kiállott palládiumai törvénybe ütköző kormányintézkedések és kísérletek irányában lángoló honszeretetük bámulandó buzgóságával teljesítették ellenőrködő hivatásukat. Midőn tehát megyénk feloszlatott bizottmánya az országgyűlés beállítása ellenében Pest megye óvásának elfogadásával jogfentartó eszközhöz folyamodott, véghezvinni vélte azt, mivel összes közönségünk általános hangulatának, szentesített törvényeinknek, s Európa közvéleményének tartozott a nélkül, hogy Felségesnek nemzetünk által őszintén kegyelt törvénybe gyökeredzett fejedelmi jogait távolról is megtámadni szándékában lett volna. Felséges úr megyénk bizottmánya véglegesen feloszlatva lévén, ezáltal a legalázatosabban alulírt tisztikar missiója is megszűnt, s nem maradna egyéb hátra, mint családi csendes körünkbe visszavonulni, s ott a titkos jövőnek végzet teljes fejleményét nyugalmasan bevárni, tekintvén azonban azt, hogy a tisztikarnak rögtön történendő visszavonulásával a közcsend és rend veszélyezve lenne, minek felelősségét magunkra nem vállalhatnék, sajátságos helyzetű megyénk területén könnyen felmerülhető fejetlenség gyászos következményeinek előjevétele tekintetéből hazafiúi kötelességnek lenni véltük, a közönség bizalma által felelősség mellett reánk ruházott tiszti állomásainkat 1. évi november 1-ig, mennyiben időközi Felséged kormánya részéről más intézkedés közbe nem jönne, megtartani, és Isten és a megye színe előtt letett hivatalos eskünkhöz híven,megyénk szentesített törvényekre alapított elvei, és hozott határozataihoz képest hivatalos körünkhez szorosan tartozó kormányzati teendőinkre eljárni, azontúl pedig csak azon feltét alatt, ha a jelenben feloszlatott megyei bizottmány visszaállíttatni fog. Ezt várja tőlünk imádott hazánk szent Ügye ! ezt mindannyiunknak egyéni becsülete ! Ily nehéz körülmények közepette, miután bizottmányunk megszűntével a tisztikar állásának csonkított volta a közigazgatás, s e szerint a közjó kívánalmainak teljes mértékben meg nem felelhetne, és fontolóra vévén a megyei bizottmányoknak az 1848-ik 16. törv. czikk világos szavaiként törvényhozásonkivüli feloszlathatlanságát, és indíttatva Felségednek több ízben ünnepélyesen kijelentett alkotmányos szándékától alattvalói hit ragaszkodásunk kijelentése mellett elpusztult alkotmányos életünk romjai felett legalázatosabban Felségedet felkérjük, miszerint feloszlatott megyei bizottmányunk visszahelyezését elrendelni s törvénysérelem szülte viszás állapotunkat mi A királyi curia 9 az alkotmány. 8 III. " A jelenleg megindított terelő-rendszer által több megye és város bizottmányai már feloszlattak, a hátralévők feloszlatása közel kilátásban van. A bizottmányok feloszlatása, mint ízt Pest megye példája, s több megyéknek előleges határozatai tanúsítják, maga után vonja ji tisztviselők lelépését, és ekként a bíróságok megszüntetését. Már most nem lévén megyei bizottmány, ez által azon egyedüli tényező hiányzik, melynek kizárólagos és inhaerens, senki másra nem ruházható hatalmában áll a lelépett megyei bíróság tagjai helyett, a megürült tisztségre másokat választani, azaz törvényes biróságot alkotni. A más után behelyezett egyének — a szó törvényes értelmében nem bírák, és azokká semmiféle mesterséges surrogatumok által nem képesithetők. A királyi biztos kinevezhet tisztviselőket, ezeknek szőkébb vagy tágasabb hatalmat adhat, vagy ha ezt eszközölheti, más választó testületnek összeállítása után a hivatalokat — hol ezekre vállalkozókat talál — választás útján betöltheti; ezen választottakat alispánokká, szolgabirákká, táblabirákká czimeztetheti, sőt kezeikbe adhatja a törvényhatóság pecsétjét is, de mindezen cselekmények összevéve nem adják meg az illető személyeknek azon eriteriont, mely őket birákká jogosítsa, minthogy ezen hatalommal a feloszlatott, de a törvény szerint fel nem oszlatható bizottmányon kivül senki nem bir. Czélom nem terjed annyira, hogy a municipalis szerkezet alapeszméje, természete és hatásköre felett részletes taglalásba bocsátkozzam ; annyit azonban mint elementáris igazságot bátran felállíthatok, miszerint az 1848 : XVI. t. sz. által a mostani bizottmányok és megyei tisztviselők, az addig fennllőtt megye összes hatásába és jogaiba lépvén, annak egész jogkörét és helyzetét örökölték; e szerint a mint régen a vármegye felosztható nem volt, úgy azon bizottmány sem lehet az, mely az idézettörvény szerint egyszer megalakult. Nincs törvényeinkben egyetlen szó sem, mely a vármegye feloszlathatóságát igazolná; az uj törvény pedig, a régit csak annyiban változtatja meg, s mennyiben ezen megváltoztatás, szövegének 3Bdu.v.:_^ tt„ zn+io.<~. p '—cí annyit jelent, mint megszűnik a vármegye, mint megszűnik azoknak öszvessége, kik a vármegyét képezték de ezzel megszűnik egyszersmind azon hatalom 13, mely egyedül is kizárólag benne rejlett. _ Az egyéneknek kisebb vagy nagyobb száma, ilyen vagy „Van mindségek,h a lelépett törvényhatósági szemelyesitoknek .elveit elfoglalják, nem pótolhatja azon irányt, mely a megszűnt törvényesség kellékéből származik, s mely hiány miatt, minden cselekmény, mely bekövetkezik, törvénytelenné és érvénytelenné válik . Visszatérve a Curiának ezen tényekkeli viszonylatára, az ország legfőbb bírósági testülete kénytelen semmisnek és érvénytelennek nyilatkoztatni az íb- gyülekezet minden emanázióját, minden műykedését és beavatkozását ; következőleg anak fátumaitól a bírói hivatás jogos gyakorlának elismerését megtagadni kénytelen. h Ha a Curia mit épzelni nem lehet _ máskép cselekednék cetben „„ vágná ketté azon szálaira, melyek e kitünő testületet a haza alkotmányban gyökeresítik , megszüntetné azon méltóság magasztos dlását, mely őt Magyarország alkotmá ,Ja_tóságainak legemelkedettebb diszes polczára helyezi. Ez esetben nem volna jbé a királyi magyar Curia az ország törvé einek, igaz bajnak, higgadt, bölcs, részrehag]an kezelö- és kifejezője; hanem hasonlitai az azon id £beli Kings Bench és 01 d Baey_kez m._ dőn Anglia ezen első törvényszék y. i „Xi féktelen pártjának gonosz szenvg ‘• f értelmezték az ország köz- és bántörvényeit; midőn az aljasodás és bünte t ■ nagysága képesité Anglia legfőbb kite?resi tisztükre, s az igazság oly egyéne kezeiben volt, kiknek említésénél szégyenplt,tminden becsületes angol arczát, s kitn ténet „a véres biróság“ fertelmese j bélyegez. A királyi Curia, ha ez megtörtén az octrogált vármegyével való összeköt által azonnal cs. kir. fő-, illetőleg legfőbb vényszékké válnék, és bár mint iparkor külső elnevezésének takarójába elrejteni a lódi lényeget, az ország e rendelet szei testületet alkotmányos Curiájává többé el is ismerendné. Éhez hozzájárul, miszerint a rendelet tere igen sikamlós, bizonytalan és határ n kili. A rendelet szerint átalakított birósá szerkezetnek elismerését, az anyagi törvény átalakítása mulhatlanul követendő; mert mint fenebb érintem, egy és ugyanazon közös elvnek természetszerű kifolyása s az egyik jogosítása a másik jogosultságát foglalja magában ; — ez által, a mai körülmények között, az ez idő szerinti uralkodó fogalmak szerint a Curia kényszerülve lenne oly törvényeket és oly értelmezéseket is elfogadni, melyekről a magyar jog és a hazai gyakorlat mit sem tudnak, s melyeket a „State Trials“ vagy az „Annales du barreau francais“ köteteiben borzadva olvasunk. Ilyen tippet a mi Guriánk érdemdús tagjai el nem vállalhatnak, s ettől csak az ország meghamisitlan törvényeihez való ragaszkodás által menthetik fel magukat; minek első feltétele : sem rendeletét, sem hatóságot törvényesnek el nem ismerni mint azt, mely a hazai törvények feltételei szerint jött létre. A hatalom — ez kétségtelen — mindent el fog követni, hogy a királyi biztosi vármegyéknek és városi bíróságoknak elismertetése által saját eljárását a látszólagos törvényesség külszinével betakarja; s e tekintetben sommatióit ismételni, talán fokozni fogja; s lehet, hogy a Curiának nem marad más hátra mint : a hazai törvénynyel kezében, a közjog és egyéni szabadság e magna Chartájára mutatni, melytől hatalmát nyerte, s melylyel fenmaradása szoros, elválhatlan kapcsolatban van; ezután pedig méltóságteli lelépésével nagyszerűsiteni az ország nemes küzdelmét, melyet ez, a törvény sérthetlenségének fegyverével oly ritka kitartással és rendithetlen hűséggel ví. Az ország első birósága ezen lelépésével a királynak és a hazának, s a mi ezzel egy — a törvénynek eleget téve, hangosan kifejezendő, miszerint : Az alkotmányellenesség egyszersmind semmiséget és érvénytelenséget képez, és erre a magyar királyi Curia hivatást nem fogadott el, és soha el nem fogadhat. Csemegi, Pest okt. 21. A „Sürgöny“ tegnapi számában olvassuk : „A lapok állítása, miszerint Kapy Eduárd főispáni helyettes ur Bécsbe utazott volna, és ott szándéka elfogadott méltóságáról lemondani, valótlan. Ellenben felhatalmaztattunk kijelenteni, hogy ő maga igen is azon határozattal fogadta el állását s érkezett Pestre, miszerint hivatalos működésében, a letett al« 1 « ""allem Óépvi, alkotmányos eszközökkel fog egyedül élni, s erőhatalomra nem támaszkodni, sem arra igényt nem képezni.“ E kijelentésre a „ Sürgöny “t csak a főispáni helyettes ur hatalmazhatta fel. Megjegyezzük magunknak e nyilatkozatot. Az alkotmányos eskü szellemében eljárás, az alkotmányos eszközökkel való élás nem tűrheti meg, hogy a főispáni helyettes úr egyszersmind a kanczelláriai utasítás értelmében járjon el. A főispáni helyettes úr tehát szorosan a törvényhez tartandja magát. Mert különben vét az alkotmányos eskü ellen, mely az ország törvényeinek tiszteletben tartására kötelezi az eskütevőt, mert különben, minthogy minden ocrog kényszer, a kényszer pedig nem alkotmányos eszköz, vétene az alkotmány ellen. Így a XVI. törvény rendelete szerint az előbbi megyei közgyűlés hatóságával biró bizottmányt, amint az a törvény értelmében megalakittatott, összehívja s első teendőjéül nem az utasítás szerinti bizottmány megalakítását tekintendi. Az ily bizottmány ugyanis már nem volna alkotmányos eszköz. Kapy főispáni helyettes ur pedig csak alkotmányos eszközökkel akar élni s természetesen törvényes, alkotmányos tisztviselőül csak a XVII. t. sz. értelmében választott tisztviselőt tekintheti. A főispáni helyettes urnak a hivatalos lap utján tett nyilatkozata azt akarja-e értetni, hogy a Pest megye bizottmányának feloszlatása iránti rendelet megszüntettetik, és a főispáni helyettes úr az alkotmányos eszközök alatt azt érti-e a mit mi értünk ? nemsokára meg fogjuk látni. Ugyanis „az udv. kanczellária által kibocsátott körlevél a főispánokhoz, tudtul adja ő Felségének az ujonczozás iránti parancsát. Azonnali nyilatkozatot kíván az iránt, vajjon van-e kilátás arra, hogy az ujonczozásnál a megyei tisztviselők közre fognak működni, és ha nincs, mit szándékozik a főispán tenni, és mit javasol, hogy a czél elérethessék.“ Mit szándékozik ez esetben a főispáni helyettes ur tenni és mit javasol? A főispáni helyettes ur ez esetben is törvényes eszközökkel élend, és esküje szellemében azt javasolandja, hogy Ő Felsége hívja egybe az országgyűlést, mely törvényhozatalra '^pestitetvén, bizonyosan tekintetbe veszi az . lám szükségeit s az ujonczállitás tekintetében ntézkedni fog a haza s a birodalom érdeke e* int. ez, I _______